Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 9. Tanácskozik a megyei pártértekezlet Both Béláné, a jászfényszarui Béke Tsz hajtatóházi kertésze Récsányi Zoltánné, a Május t. Ruhagyár szolnoki gyárának munkásnője Először a nőpolitikái hatá­rozat végrehajtásáról kívá­nok beszélni — kezdte fel­szólalását. — A pártbizott­ság beszámolója helyesen állapította meg, hogy a nő­politikára hozott határozat a megvalósítás útján halad, így van ez nálunk, Jászfény - szarun is. E határozat sze­rint alakul a feladatok ki­alakítása és végrehajtásuk­nak megszervezése. A követ­kezetes munka eredménye, hogy nálunk az elmúlt négy évben a nők foglalkoztatott­sága megoldódott. Jelentő­sen segít helyzetünkön, hogy már nálunk is van ABC- áruház, és gyermekeinket el tudjuk helyezni az óvodai és az iskolai napközikben. Mun­kakörülményeinkben is lé­nyeges változás van. Meg­szűnt a cipekedés, a nehéz munkát már gépek végzik, az alacsony fóliákat felszá­molták, ahol csak görnyed­ve lehetett dolgozni. A tsz magas fóliasátrakat épít, amelyekben lényegesen könnyebb dolgozni. A nőpo­litika megvalósulását látjuk abban is, hogy nálunk a nők a férfiaknál is több ked­vezményt kapnak, például szabadságoláskor, a háztáji kiadásában stb. Nálunk a nőket a vezetésbe is bevon­ták. A községi pártbizottság titkára is nő. A tsz-ben pe­dig tizenkettőről tizenhétre emelkedett a vezetésben dol­gozó nők száma, de a szám­szerű növekedésnél talán még jelentősebb, hogy a női vezetők véleménynyilvánítá­sa általában erőteljesebb. Igaz, még nincs női tsz-el- nökhelyettesünk, íőmezőgaz­A megyei rendőrfőkapi­tány felszólalását az írásban kiadott beszámoló néhány so­rának idézésével kezdte: ,,Megyénkben az elmúlt négy és fél évben érvényesült a törvényesség. A közrend és közbiztonság szilárd. A bűn­üldözési szervek megfelelően látták el feladataikat. Nagy figyelmet fordítottak a meg­előzésre, az állami, társadal­mi és a gazdasági szervekkel való szorosabb együttműkö­désre.” A megyei rendőr-főkapi­tányság párt- és szakmai ve­zetése, személyi állománya — folytatta a továbbiakban — a beszámolási időszakban a X. kongresszus valamint a Köz­ponti Bizottság 1969. no­vember 28-i, a BM-munkáról szóló határozata alapján vé­gezte feladatát. A határoza­tokban megjelölt feladatokat erőnkhöz mérten végrehaj­tottuk. Elmondhatom, hogy ehhez nagy segítséget adott a megyei pártbizottság, amiért külön köszönetemet fejezem ki. A megyei rendőrfőkapitány ezután arról beszélt, hogy mindenki előtt ismeretes; egy társadalom életében a kedve­ző tényezők növekedése mel­lett a visszahúzó jelenségek is szaporodhatnak. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista er­kölcsi normák betartására és betartatására vonatkozó párt- határozatokat elsősorban a párttagok között kell min­dennapi gyakorlattá, erköl­csi meggyőződéssé tenni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának irányelvei a párt XI. kongresszusára politikai, társadalmi és gazdasági vo­natkozásban egyaránt tartal­mazzák mindazon feladato­kat, melyek szocialista fej­lődésünk döntő fontosságú tényezői az elkövetkező idő­szakban, — kezdte felszóla­lását. — Saját nepgazdasá­dászunk, de igyekszünk, hogy legyen, hisz a mi szövetke­zetünkben százhatvan nő dolgozik. Tekintettel arra, hogy a nők 90 százaléka zöldség- termesztéssel foglalkozik — folytatta felszólalását Both Béláné —, éppen ezért ne­kem is és a többi nőtársam­nak is igen fontos kérdés a zöldségtermelés fejlesztése. Nálunk, a Jászságban ez na­gyon fontos gazdasági, jö­vedelemszerzési kérdés is. Ügy ítéljük meg, hogy ez a törekvés a népgazdasági ér­dekkel is megegyezik. Ter­melőszövetkezetünkben en­nek a programnak megvaló­sítását igyekszünk biztosí­tani mi is. Ennek érdekében akarja szövetkezetünk — je­lentős állami segítséggel és más tsz-ekkel összefogva — fölépíteni a hathektáros haj­tatóházat. Mi, jászfényszarui asszonyok egy nagyon kor­szerű zöldségtermelő nagy­üzemről álmodunk. Álmunk, úgy látszik, megvalósul, bár két év óta húzódik a terve­zés. Az idő megy. és nekünk, de' a népgazdaságnak sem mindegy, hogy 1976-ban vagy 77-ben tudunk-e itt termelni, és az sem közömbös, hogy az új hajtatókombinát 150, avagy 200 millió forintba ke­rül-e. Nekünk, fényszarusi asz- szonyoknak van még egy gondunk. Több mint tíz éve termesztünk zöldséget nagy­üzemi módon, lassan specia­listák leszünk benne, de szakmunkásbizonyítványunk még nincs. Ennek pótlásáról mielőbb gondoskodni kell. Mellettük pedig azoknál az állami, társadalmi és gazda­sági vezetőknél, akikre az emberek felnéznek, akiknek magatartásában a közerkölcs megvalósulását látják, a köz­élet tisztaságát értékelik. Az utóbbi négy évben eredményes harcot folytat­tunk az állam, a megye köz­rend-biztonsági helyzetének megszilárdításáért, — mon­dotta ezután M. Szabó Ist­ván. — A különböző intézke­dések, amelyek a párt-, az állami és a társadalmi élet területén egyaránt jelent­keztek, segítették a bűnüldö­ző-munkát, a bűncselek­mények megelőzését, megsza­kítását és felderítését, ami­hez sokoldalú segítséget kap­tunk a megye lakosságától, amely nagy érdeklődéssel fi­gyelte tevékenységünket. Befejezésül — munkájuk eredményének részletes elemzése után — a követke­zőket mondotta a főkapitány: A Szolnok megyei Rend­őrfőkapitányság kommunistái úgy ítélik meg, hogy tevé­kenységük megfelel a párt politikájának, határozatai­nak. Munkánkat továbbra is a párt és a kormány politi­kája s a szocializmus építé­séből adódó feladatok hatá­rozzák meg. Tevékenységünk minden tekintetben igazodik az állami és a társadalmi élet fejlődésének követelményei­hez. Rajta leszünk, hogy al­kotó módon járuljunk hozzá az MSZMP XI. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tásához. gunk fejlődésén túl a szo­cialista világrendszer fejlő­dése, a szocialista nemzet­közi együttműködésben, a szocialista integrációban el­foglalt helyünk, szerepünk is új feladatokat igényel az el­ért eredmények folytán ki­alakult új helyzetnek meg­felelően. A tőkés világgazda­ságban felgyorsult infláció, a mélyülő gazdasági és az ál­talános válságjelenségek'egy­aránt szintén számos új probléma megoldását követe­lik, miután a tőkés világban végbemenő feladatok nem hagyhatók figyelmen kívül a szocialista világgazdaságban sem. Pártunk következetes politikáját az jellemzi a leg­jobban, hogy szocialista épí­tésünk egész folyamatában alapelveiben változatlan, de tud reagálni a változó való­ság minden új kérdésére és minden új problémájára. Gazdaságpolitikánk pár­tunk általános politikájának szerves részét képezi, arra épül és eredményeiben a párt helyes politikája tükrö­ződik. Fényes bizonyítéka ennek a X. kongresszus ha­tározatainak, célkitűzéseinek megvalósulása. S bizonyíté­ka az is, hogy a belső és külső tényezők változására figyelemmel e célkitűzések megvalósulását elősegítendő számos intézkedés történt az elmúlt évek során és törté­nik napjainkban is. A Hűtőgépgyár dolgozó kollektívája — mondotta a vezérigazgató a továbbiak­ban — számos fórumon vi­tatta meg a kongresszusi irányelveket. Meggyőződé­sem, hogy az ország dolgozó népének túlnyomó többsége éppúgy mint a Hűtőgépgyár kollektívája egyetért pártunk politikájával és vállalja az abból rája háruló feladato­kat. Mi sem bizonyítja ezt Bevezető szavaiban röviden elemezte a megyei pártbizott­ság jelentését, s többek kö­zött elmondotta, hogy reálisan tükrözi azt a fejlődést, ame­lyet az ipar, az építőipar, a közlekedés fejlesztése a szo­cialista mezőgazdaság, a vá­ros- és településfejlesztés, va­lamint a társadalmi élet terü­letén elértünk. Hangsúlyozta, hogy ezeknek az eredmények­nek alapja a megyei pártbi­zottság mind hatékonyabb munkája volt. Ezt követően hozzászólását így folytatta: Az alföldi kőolaj- és föld­gázbányászat eredményei, amelyeket a gazdasági, a po­litikai és az ideológiai mun­kában elértünk, igazolják, hogy területünkön a párt és a tömegek kapcsolata erős. Tisztelettel és nyugodt lelki­ismerettel jelenthetjük, hogy a Duna vonalától keletre el­terülő országrészen a hétezer olajbányász teljesítette azo­kat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus és a nép­gazdaság tőlünk elvár. 1974- ben már az ország 2 millió tonnás kőolajtermeléséből 1.6 millió tonnát az Alföldön ter7 mellünk ki. Az ország föld­gáztermelését, 5 milhárd köb­métert teljes egészében az Alföldről adtuk. Ha gázter­melésünket olajegyenértékre átszámítjuk, ez 5 millió ton­na olajnak felel meg. Így az ország 7 millió tonna olaj­egyenértékű szénhidrogén termeléséből 6.6 tonnát ad­tunk a népgazdaságnak. Ta­valy 6 millió tonna olajat im­portáltunk. így láthatjuk, hogy az Alföld szénhidrogén termelése még mindig több, mint az import. Ugyanakkor az alföldi kőolaj költsége csak egynyóleada, egytizede a világpiaci árnak. Földgáztermelésünk tette lehetővé, hogy ma a magyar lakások 65 százalékában van vezetékes vagy palackos gáz. Megemlítem, hogy 1973—74. telén Nyugat-Európa fejlett tőkés országainak közlekedé­se szinte megbénult. Nem volt fűtés a lakásokban, vagy csak erősen ellenőrzött, kor­látozott mértékben. Az ok is­mert, mindenki előtt. Nem volt elegendő kőolaj és föld­gáz. Nálunk viszont sem az üzemanyag, sem a fűtőolaj­felhasználást nem korlátoz­ták. Nem fagyoskodott egyet­len magyar állampolgár sem. A továbbiakban Rumpf Pál az elmondottak politikai je­lentőségét hangsúlyozta, majd az olajbányászok kutató mun­kájáról szólt. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején csök­kenteniük kellett a kutatási tevékenységet, ismételten fet­jobban, mint az eddigi ered­mények és a XI. kongresz- szus, valamint felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott mun­kaverseny. A Hűtőgépgyár eddig is a dinamikusan fej­lődő üzemek közé tartozott. A negyedik ötéves tervidő­szakban évi 11—12 százalék­kal növelte termelését, illet­ve árbevételi volumenét. 1970—75 közötti termelésünk, illetve árbevételünk összvo- lumene több mint kétszere­se az előző ötéves terv idő­szakénak. A termelékenység és a hatékonyság vonatkozá­sában egyaránt kedvező fej­lődés mellett a vállalati nye­reség évi növekedési üteme 16 százalék körül van, ami lehetővé telte, illetve teszi a gyár fejlesztési célkitűzései­nek megvalósítását és a dol­gozók személyi jövedelmé­nek szociális, kulturális el­látottságának folyamatos nö­velését. Befejezésül a vezérigazga­tó további terveikről be­szélt, melyek valóra váltása — többek között — lehető­vé teszi, hogy a Hűtőgép­gyár munkásainak jövedel­me 1980-ra 41,6 százalékkal magasabb legyen, mint az 1975. évi várható színvonal, s hogy lakásépítésre 51 mil­lió forintot, szociális, egész­ségügyi és munkavédelmi beruházásokra pedig közel 25 millió forintot fordítsa­nak. vetődött, nem olcsóbb-e cső­vezetéken behozni a szénhid­rogén-féleségeket. A kormány 1973 közepén tett intézkedé­seket a kutatás hatékonysá­gának növelésére, így az 1980- ig előirányzott 60 millió ton­na új ipari szénhidrogén­készlet felkutatását időará­nyosan már teljesítette az olajipar. Ezt követően az olaj­ipari pártbizottság titkára hozzászólását így folytatta: Ennek ellenére szükséges­nek tartjuk, hogy gondjaink­ról szóljunk. Kérjük a meg­választásra kerülő küldötte­ket, hogy erről a kongresz- szust is tájékoztassák. El kell érni, hogy a kutatás a jövő­ben ne legyen ciklikus, mert ez jelentős kárt okozhat a népgazdaságnak. Sürgős intézkedéseket kell tenni a kutatásban mostoha körülmé­nyek között dolgozók szociális helyzetének javítására. Felszólalása további részé­ben Rumpf Pál az alföldi ku­tatás eddigi eredményeit részletezte, majd mondaniva­lóját a következő szavakkal fejezte be: A jövőben is arra törek­szünk. hogy munkánkkal, az alföldi kőolaj- és földgázbá­nyászat eredményeivel hoz­zájáruljunk a párt célkitűzé­seinek megvalósításához. Felszólalása bevezető sza­vaiban köszönetét mondott a fiatalok nevében azoknak az idősebb elvtársaknak, akik harminc éve vagy még ko­rábban kezdték el a munkát egy boldogabb, békés élet megteremtéséért. Szólt arról, hogy a fiatalok örömmel fo­gadták az ifjúsági törvényt, amelynek végrehajtása már eddig is eredményeket ho­zott. Nagyon sok fiatal került választott tisztségekbe a párt- és tömegszervezeti ve­zetőségekben Szolnok megyé­ben is, és felelős gazdaság­vezetői beosztásokba is nap mint nap jutnak fiatalok. So­kan lettek tagjai pártunknak — mondotta — és évről évre több fiatal vesz részt a poli­tikai oktatásban. De a szoci­alista brigádokban, a mun- kaverseny-mozgalomban, a Egyetértek azzal a megfo­galmazással, hogy a négy év alatt mezőgazdaságunk fej­lődése felgyorsult. Ez az ér­tékelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a megyei párt­vezetés erőnkhöz mért, reá­lis célokat határozott meg, még akkor is, ha ezeknek a céloknak az elérése feszí­tettebb munkát igényelt tő­lünk — mondotta hozzászó­lásának bevezetőjében a szö­vetkezeti elnök. A továbbiakban a Nagy- ivánon és a vidékén élő em­berek megváltozott élet- és munkakörülményeiről szólt. Elmondta, hogy termelőszö­vetkezetüknek — az adottsá­gok kihasználásával, a tar­talékok jobb feltárásával — sikerült többet letenni az or­szág asztalára és jobb meg­élhetést biztosítani minden szövetkezeti tagnak. Mint mondotta, adottságaikból fa­kadóan elsősorban a juhte­nyésztés fejlesztését tűzték ki célul. Nagyon mélyről in­dultak, de pár év alatt je­lentős eredményeket értek el. Hangsúlyozta, hogy ez az állattenyésztési ágazat, amely az utóbbi években az ország­ban eléggé háttérbe szorult. Nagyivánon figyelemremél­tó eredményeket hozott, pe­dig juhtenyésztési program­juk végrehajtásában csak a felénél tartanak. Megemlí­tette, hogy egy modern technológiával hizlalt, pár hónapos bárányért 1200— 1400 forintot kap termelőszö­vetkezetük ; hogy a Horto- bágy-széli szikes legelőn élő juhaik több millió forint ér­tékű tejet, gyapjút adnak. A mocsaras pusztákon termő nád, gyékény, káka sem megy veszendőbe, feldolgoz­zák, értékesítik és ezzel je­lentős bevételhez juttatják gazdaságukat, értékes devi­zához a népgazdaságot. társadalmi munkában is ott találjuk a fiatalokat. A továbbiakban a ruha­gyár fiatal1 munkásnője, az üzem KISZ-csúcstitkára arról az örömről szólt, amellyel a XI. kongresszus irányelvei­nek azt a gondolatát fogad­ták, hogy a párt számít a fi­atalok munkájára, kezdemé­nyező készségére, lelkesedé­sére. Ezután gyáruk négy­éves fejlődéséről számolt be röviden. Elmondta többek között, hogy ma már ötször annyian dolgoznak, mint 1970-ben, a termelési érték viszont tízszeresére nőtt. Sok a fiatal, sokan tanulnak. Hu­szonötén a ruhaipari szakkö­zépiskolában végeznek az idén, évente kétszáz—kétszáz­ötven ipari tanulót képeznek, s ötven-hatvan munkás sze­rez évente szakmai bizonyít­ványt. Elmondta továbbá, hogy a tsz-ek törekvéseikhez sok támogatást kaplak a megye vezetőitől. Ennek eredmé­nye, hogy a hozzájuk ha­sonló, gyenge adottságú ter­melőszövetkezetek erősödni tudtak, és így 1974-ben a mostoha időjárás ellenére sem volt mérleghiányos tsz a megyében. Ezek után a jövő felada­tairól szólt. Arról, hogy egy­re több terméket kell elő­állítani világszínvonalon. Ott, ahol talán 10 hektár főid sincs egyforma, Nagyiván- ban és Tiszaörsön az embe­rek közös erejével teremtet­ték meg annak feltételeit, hogy egy nagy juhtenyészté­si rendszert alakítsanak ki. Az anyagi és a szellemi erők koncentrálásával megterem­tődött a lehetősége annak is, hogy a növénytermesztést szakosítsák. Mindezzel együtt a szövetkezeti tagok gondol­kodásában is kedvező vál­tozás következett, illetve kö­vetkezik be. Olyan közössé­gek dolgoznak ma már a szövetkezetekben, amelyek­re a vezetőségek nyugodtan támaszkodhatnak. Nem fe­ledhetjük el — mondotta —, hogy a szövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztság­nak azt ígértük, jobb lesz az életük. Ennek az ígéretnek ma már a legmostohább kö­rülmények között gazdálko­dó szövetkezetek is eleget tettek. A gazdaságfejlesztés tehát a múltban nem volt, s a jövőben sem lesz öncélú, továbbra is az életszínvonal emelését szolgálja -— az em­bert. A megjelölt feladatok végrehajtása nem könnyű, de megoldásuk, a kitűzött célok elérése méltó a kommunistákhoz, érdemes értük dolgozni. (Folytatás az 5. oldalon.) Győri Imre, a KB titkára, dr. Majoros Károly, Sipos Károly és Szabadkai Mihály társaságában M. Szabó István, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Gorjanc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója Rumpf Pál, az alföldi olajipari pártbizottság titkára Bugán Mihály, a tiszaörsi-nagyiváni Petőfi Termelőszövetkezet elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom