Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 9. Tanácskozik a megyei pártértekezlet Both Béláné, a jászfényszarui Béke Tsz hajtatóházi kertésze Récsányi Zoltánné, a Május t. Ruhagyár szolnoki gyárának munkásnője Először a nőpolitikái határozat végrehajtásáról kívánok beszélni — kezdte felszólalását. — A pártbizottság beszámolója helyesen állapította meg, hogy a nőpolitikára hozott határozat a megvalósítás útján halad, így van ez nálunk, Jászfény - szarun is. E határozat szerint alakul a feladatok kialakítása és végrehajtásuknak megszervezése. A következetes munka eredménye, hogy nálunk az elmúlt négy évben a nők foglalkoztatottsága megoldódott. Jelentősen segít helyzetünkön, hogy már nálunk is van ABC- áruház, és gyermekeinket el tudjuk helyezni az óvodai és az iskolai napközikben. Munkakörülményeinkben is lényeges változás van. Megszűnt a cipekedés, a nehéz munkát már gépek végzik, az alacsony fóliákat felszámolták, ahol csak görnyedve lehetett dolgozni. A tsz magas fóliasátrakat épít, amelyekben lényegesen könnyebb dolgozni. A nőpolitika megvalósulását látjuk abban is, hogy nálunk a nők a férfiaknál is több kedvezményt kapnak, például szabadságoláskor, a háztáji kiadásában stb. Nálunk a nőket a vezetésbe is bevonták. A községi pártbizottság titkára is nő. A tsz-ben pedig tizenkettőről tizenhétre emelkedett a vezetésben dolgozó nők száma, de a számszerű növekedésnél talán még jelentősebb, hogy a női vezetők véleménynyilvánítása általában erőteljesebb. Igaz, még nincs női tsz-el- nökhelyettesünk, íőmezőgazA megyei rendőrfőkapitány felszólalását az írásban kiadott beszámoló néhány sorának idézésével kezdte: ,,Megyénkben az elmúlt négy és fél évben érvényesült a törvényesség. A közrend és közbiztonság szilárd. A bűnüldözési szervek megfelelően látták el feladataikat. Nagy figyelmet fordítottak a megelőzésre, az állami, társadalmi és a gazdasági szervekkel való szorosabb együttműködésre.” A megyei rendőr-főkapitányság párt- és szakmai vezetése, személyi állománya — folytatta a továbbiakban — a beszámolási időszakban a X. kongresszus valamint a Központi Bizottság 1969. november 28-i, a BM-munkáról szóló határozata alapján végezte feladatát. A határozatokban megjelölt feladatokat erőnkhöz mérten végrehajtottuk. Elmondhatom, hogy ehhez nagy segítséget adott a megyei pártbizottság, amiért külön köszönetemet fejezem ki. A megyei rendőrfőkapitány ezután arról beszélt, hogy mindenki előtt ismeretes; egy társadalom életében a kedvező tényezők növekedése mellett a visszahúzó jelenségek is szaporodhatnak. Hangsúlyozta, hogy a szocialista erkölcsi normák betartására és betartatására vonatkozó párt- határozatokat elsősorban a párttagok között kell mindennapi gyakorlattá, erkölcsi meggyőződéssé tenni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt tartalmazzák mindazon feladatokat, melyek szocialista fejlődésünk döntő fontosságú tényezői az elkövetkező időszakban, — kezdte felszólalását. — Saját nepgazdasádászunk, de igyekszünk, hogy legyen, hisz a mi szövetkezetünkben százhatvan nő dolgozik. Tekintettel arra, hogy a nők 90 százaléka zöldség- termesztéssel foglalkozik — folytatta felszólalását Both Béláné —, éppen ezért nekem is és a többi nőtársamnak is igen fontos kérdés a zöldségtermelés fejlesztése. Nálunk, a Jászságban ez nagyon fontos gazdasági, jövedelemszerzési kérdés is. Ügy ítéljük meg, hogy ez a törekvés a népgazdasági érdekkel is megegyezik. Termelőszövetkezetünkben ennek a programnak megvalósítását igyekszünk biztosítani mi is. Ennek érdekében akarja szövetkezetünk — jelentős állami segítséggel és más tsz-ekkel összefogva — fölépíteni a hathektáros hajtatóházat. Mi, jászfényszarui asszonyok egy nagyon korszerű zöldségtermelő nagyüzemről álmodunk. Álmunk, úgy látszik, megvalósul, bár két év óta húzódik a tervezés. Az idő megy. és nekünk, de' a népgazdaságnak sem mindegy, hogy 1976-ban vagy 77-ben tudunk-e itt termelni, és az sem közömbös, hogy az új hajtatókombinát 150, avagy 200 millió forintba kerül-e. Nekünk, fényszarusi asz- szonyoknak van még egy gondunk. Több mint tíz éve termesztünk zöldséget nagyüzemi módon, lassan specialisták leszünk benne, de szakmunkásbizonyítványunk még nincs. Ennek pótlásáról mielőbb gondoskodni kell. Mellettük pedig azoknál az állami, társadalmi és gazdasági vezetőknél, akikre az emberek felnéznek, akiknek magatartásában a közerkölcs megvalósulását látják, a közélet tisztaságát értékelik. Az utóbbi négy évben eredményes harcot folytattunk az állam, a megye közrend-biztonsági helyzetének megszilárdításáért, — mondotta ezután M. Szabó István. — A különböző intézkedések, amelyek a párt-, az állami és a társadalmi élet területén egyaránt jelentkeztek, segítették a bűnüldöző-munkát, a bűncselekmények megelőzését, megszakítását és felderítését, amihez sokoldalú segítséget kaptunk a megye lakosságától, amely nagy érdeklődéssel figyelte tevékenységünket. Befejezésül — munkájuk eredményének részletes elemzése után — a következőket mondotta a főkapitány: A Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság kommunistái úgy ítélik meg, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, határozatainak. Munkánkat továbbra is a párt és a kormány politikája s a szocializmus építéséből adódó feladatok határozzák meg. Tevékenységünk minden tekintetben igazodik az állami és a társadalmi élet fejlődésének követelményeihez. Rajta leszünk, hogy alkotó módon járuljunk hozzá az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításához. gunk fejlődésén túl a szocialista világrendszer fejlődése, a szocialista nemzetközi együttműködésben, a szocialista integrációban elfoglalt helyünk, szerepünk is új feladatokat igényel az elért eredmények folytán kialakult új helyzetnek megfelelően. A tőkés világgazdaságban felgyorsult infláció, a mélyülő gazdasági és az általános válságjelenségek'egyaránt szintén számos új probléma megoldását követelik, miután a tőkés világban végbemenő feladatok nem hagyhatók figyelmen kívül a szocialista világgazdaságban sem. Pártunk következetes politikáját az jellemzi a legjobban, hogy szocialista építésünk egész folyamatában alapelveiben változatlan, de tud reagálni a változó valóság minden új kérdésére és minden új problémájára. Gazdaságpolitikánk pártunk általános politikájának szerves részét képezi, arra épül és eredményeiben a párt helyes politikája tükröződik. Fényes bizonyítéka ennek a X. kongresszus határozatainak, célkitűzéseinek megvalósulása. S bizonyítéka az is, hogy a belső és külső tényezők változására figyelemmel e célkitűzések megvalósulását elősegítendő számos intézkedés történt az elmúlt évek során és történik napjainkban is. A Hűtőgépgyár dolgozó kollektívája — mondotta a vezérigazgató a továbbiakban — számos fórumon vitatta meg a kongresszusi irányelveket. Meggyőződésem, hogy az ország dolgozó népének túlnyomó többsége éppúgy mint a Hűtőgépgyár kollektívája egyetért pártunk politikájával és vállalja az abból rája háruló feladatokat. Mi sem bizonyítja ezt Bevezető szavaiban röviden elemezte a megyei pártbizottság jelentését, s többek között elmondotta, hogy reálisan tükrözi azt a fejlődést, amelyet az ipar, az építőipar, a közlekedés fejlesztése a szocialista mezőgazdaság, a város- és településfejlesztés, valamint a társadalmi élet területén elértünk. Hangsúlyozta, hogy ezeknek az eredményeknek alapja a megyei pártbizottság mind hatékonyabb munkája volt. Ezt követően hozzászólását így folytatta: Az alföldi kőolaj- és földgázbányászat eredményei, amelyeket a gazdasági, a politikai és az ideológiai munkában elértünk, igazolják, hogy területünkön a párt és a tömegek kapcsolata erős. Tisztelettel és nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük, hogy a Duna vonalától keletre elterülő országrészen a hétezer olajbányász teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus és a népgazdaság tőlünk elvár. 1974- ben már az ország 2 millió tonnás kőolajtermeléséből 1.6 millió tonnát az Alföldön ter7 mellünk ki. Az ország földgáztermelését, 5 milhárd köbmétert teljes egészében az Alföldről adtuk. Ha gáztermelésünket olajegyenértékre átszámítjuk, ez 5 millió tonna olajnak felel meg. Így az ország 7 millió tonna olajegyenértékű szénhidrogén termeléséből 6.6 tonnát adtunk a népgazdaságnak. Tavaly 6 millió tonna olajat importáltunk. így láthatjuk, hogy az Alföld szénhidrogén termelése még mindig több, mint az import. Ugyanakkor az alföldi kőolaj költsége csak egynyóleada, egytizede a világpiaci árnak. Földgáztermelésünk tette lehetővé, hogy ma a magyar lakások 65 százalékában van vezetékes vagy palackos gáz. Megemlítem, hogy 1973—74. telén Nyugat-Európa fejlett tőkés országainak közlekedése szinte megbénult. Nem volt fűtés a lakásokban, vagy csak erősen ellenőrzött, korlátozott mértékben. Az ok ismert, mindenki előtt. Nem volt elegendő kőolaj és földgáz. Nálunk viszont sem az üzemanyag, sem a fűtőolajfelhasználást nem korlátozták. Nem fagyoskodott egyetlen magyar állampolgár sem. A továbbiakban Rumpf Pál az elmondottak politikai jelentőségét hangsúlyozta, majd az olajbányászok kutató munkájáról szólt. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején csökkenteniük kellett a kutatási tevékenységet, ismételten fetjobban, mint az eddigi eredmények és a XI. kongresz- szus, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A Hűtőgépgyár eddig is a dinamikusan fejlődő üzemek közé tartozott. A negyedik ötéves tervidőszakban évi 11—12 százalékkal növelte termelését, illetve árbevételi volumenét. 1970—75 közötti termelésünk, illetve árbevételünk összvo- lumene több mint kétszerese az előző ötéves terv időszakénak. A termelékenység és a hatékonyság vonatkozásában egyaránt kedvező fejlődés mellett a vállalati nyereség évi növekedési üteme 16 százalék körül van, ami lehetővé telte, illetve teszi a gyár fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását és a dolgozók személyi jövedelmének szociális, kulturális ellátottságának folyamatos növelését. Befejezésül a vezérigazgató további terveikről beszélt, melyek valóra váltása — többek között — lehetővé teszi, hogy a Hűtőgépgyár munkásainak jövedelme 1980-ra 41,6 százalékkal magasabb legyen, mint az 1975. évi várható színvonal, s hogy lakásépítésre 51 millió forintot, szociális, egészségügyi és munkavédelmi beruházásokra pedig közel 25 millió forintot fordítsanak. vetődött, nem olcsóbb-e csővezetéken behozni a szénhidrogén-féleségeket. A kormány 1973 közepén tett intézkedéseket a kutatás hatékonyságának növelésére, így az 1980- ig előirányzott 60 millió tonna új ipari szénhidrogénkészlet felkutatását időarányosan már teljesítette az olajipar. Ezt követően az olajipari pártbizottság titkára hozzászólását így folytatta: Ennek ellenére szükségesnek tartjuk, hogy gondjainkról szóljunk. Kérjük a megválasztásra kerülő küldötteket, hogy erről a kongresz- szust is tájékoztassák. El kell érni, hogy a kutatás a jövőben ne legyen ciklikus, mert ez jelentős kárt okozhat a népgazdaságnak. Sürgős intézkedéseket kell tenni a kutatásban mostoha körülmények között dolgozók szociális helyzetének javítására. Felszólalása további részében Rumpf Pál az alföldi kutatás eddigi eredményeit részletezte, majd mondanivalóját a következő szavakkal fejezte be: A jövőben is arra törekszünk. hogy munkánkkal, az alföldi kőolaj- és földgázbányászat eredményeivel hozzájáruljunk a párt célkitűzéseinek megvalósításához. Felszólalása bevezető szavaiban köszönetét mondott a fiatalok nevében azoknak az idősebb elvtársaknak, akik harminc éve vagy még korábban kezdték el a munkát egy boldogabb, békés élet megteremtéséért. Szólt arról, hogy a fiatalok örömmel fogadták az ifjúsági törvényt, amelynek végrehajtása már eddig is eredményeket hozott. Nagyon sok fiatal került választott tisztségekbe a párt- és tömegszervezeti vezetőségekben Szolnok megyében is, és felelős gazdaságvezetői beosztásokba is nap mint nap jutnak fiatalok. Sokan lettek tagjai pártunknak — mondotta — és évről évre több fiatal vesz részt a politikai oktatásban. De a szocialista brigádokban, a mun- kaverseny-mozgalomban, a Egyetértek azzal a megfogalmazással, hogy a négy év alatt mezőgazdaságunk fejlődése felgyorsult. Ez az értékelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a megyei pártvezetés erőnkhöz mért, reális célokat határozott meg, még akkor is, ha ezeknek a céloknak az elérése feszítettebb munkát igényelt tőlünk — mondotta hozzászólásának bevezetőjében a szövetkezeti elnök. A továbbiakban a Nagy- ivánon és a vidékén élő emberek megváltozott élet- és munkakörülményeiről szólt. Elmondta, hogy termelőszövetkezetüknek — az adottságok kihasználásával, a tartalékok jobb feltárásával — sikerült többet letenni az ország asztalára és jobb megélhetést biztosítani minden szövetkezeti tagnak. Mint mondotta, adottságaikból fakadóan elsősorban a juhtenyésztés fejlesztését tűzték ki célul. Nagyon mélyről indultak, de pár év alatt jelentős eredményeket értek el. Hangsúlyozta, hogy ez az állattenyésztési ágazat, amely az utóbbi években az országban eléggé háttérbe szorult. Nagyivánon figyelemreméltó eredményeket hozott, pedig juhtenyésztési programjuk végrehajtásában csak a felénél tartanak. Megemlítette, hogy egy modern technológiával hizlalt, pár hónapos bárányért 1200— 1400 forintot kap termelőszövetkezetük ; hogy a Horto- bágy-széli szikes legelőn élő juhaik több millió forint értékű tejet, gyapjút adnak. A mocsaras pusztákon termő nád, gyékény, káka sem megy veszendőbe, feldolgozzák, értékesítik és ezzel jelentős bevételhez juttatják gazdaságukat, értékes devizához a népgazdaságot. társadalmi munkában is ott találjuk a fiatalokat. A továbbiakban a ruhagyár fiatal1 munkásnője, az üzem KISZ-csúcstitkára arról az örömről szólt, amellyel a XI. kongresszus irányelveinek azt a gondolatát fogadták, hogy a párt számít a fiatalok munkájára, kezdeményező készségére, lelkesedésére. Ezután gyáruk négyéves fejlődéséről számolt be röviden. Elmondta többek között, hogy ma már ötször annyian dolgoznak, mint 1970-ben, a termelési érték viszont tízszeresére nőtt. Sok a fiatal, sokan tanulnak. Huszonötén a ruhaipari szakközépiskolában végeznek az idén, évente kétszáz—kétszázötven ipari tanulót képeznek, s ötven-hatvan munkás szerez évente szakmai bizonyítványt. Elmondta továbbá, hogy a tsz-ek törekvéseikhez sok támogatást kaplak a megye vezetőitől. Ennek eredménye, hogy a hozzájuk hasonló, gyenge adottságú termelőszövetkezetek erősödni tudtak, és így 1974-ben a mostoha időjárás ellenére sem volt mérleghiányos tsz a megyében. Ezek után a jövő feladatairól szólt. Arról, hogy egyre több terméket kell előállítani világszínvonalon. Ott, ahol talán 10 hektár főid sincs egyforma, Nagyiván- ban és Tiszaörsön az emberek közös erejével teremtették meg annak feltételeit, hogy egy nagy juhtenyésztési rendszert alakítsanak ki. Az anyagi és a szellemi erők koncentrálásával megteremtődött a lehetősége annak is, hogy a növénytermesztést szakosítsák. Mindezzel együtt a szövetkezeti tagok gondolkodásában is kedvező változás következett, illetve következik be. Olyan közösségek dolgoznak ma már a szövetkezetekben, amelyekre a vezetőségek nyugodtan támaszkodhatnak. Nem feledhetjük el — mondotta —, hogy a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságnak azt ígértük, jobb lesz az életük. Ennek az ígéretnek ma már a legmostohább körülmények között gazdálkodó szövetkezetek is eleget tettek. A gazdaságfejlesztés tehát a múltban nem volt, s a jövőben sem lesz öncélú, továbbra is az életszínvonal emelését szolgálja -— az embert. A megjelölt feladatok végrehajtása nem könnyű, de megoldásuk, a kitűzött célok elérése méltó a kommunistákhoz, érdemes értük dolgozni. (Folytatás az 5. oldalon.) Győri Imre, a KB titkára, dr. Majoros Károly, Sipos Károly és Szabadkai Mihály társaságában M. Szabó István, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Gorjanc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója Rumpf Pál, az alföldi olajipari pártbizottság titkára Bugán Mihály, a tiszaörsi-nagyiváni Petőfi Termelőszövetkezet elnöke
