Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
1975. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tanácskozik a megyei párfértekezlet Kőrizs István, a túrkevei Közlekedésgépészeti Szakközépiskola igazgatója A felszólaló mindenekelőtt az emberi kapcsolatok alakulását boncolgatta. Mint mondta: úgy tűnik, hogy ebben a dinamikusan fejlődő gazdasági életben szem elől ttévesztjük az emberi, személyes kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, új tartalommal való megtöltését. Kezdünk hajlamossá válni arra, hogy számokban, műszaki paraméterekben gondolkodjunk, és a távlatok keresése közben elfelejtünk beszélgetni munkatársainkkal, a gondjainkra bízott emberekkel. Pedig a mi országunkban minden az emberért történik, mindent az emberért teszünk. Pártunk sohasem nélkülözhette és ma sem nélkülözheti az emberi, személyi kapcsolatokban rejlő agitatív érzelmi erőt, amely szoros kötelékkel fűzi eszméinkhez az emberek százezreit, millióit. A továbbiakban beszélt arról, hogy Túrkevén az elmúlt negyedszázad alatt nemcsak a település változott, hanem az ott élő emberek gondolkodása, életmódja is. Erősödött bennük a párt politikájához való kötődés, nőtt a tenniakarás, a cselekvési egység, a közös célok megvalósítására. Példának említette, hogy két éven keresztül a város dolgozói hárbmnapi keresetüket ajánlották fel a gyermekintézmények támogatására, a legszükségesebbek pótlására. Azt is kifejtette, milyen jó lenne, ha minden lakossági forinthoz ugyanannyi megyei támogatást is kaphatna a város. Nagy politikai jelentősége lenne ennek és nagy segítséget adna a további munkához, mert mint Dr. Soós István, a megyei fanóes elnökhelyettese mondta, terveik, szándékaik, törekvéseik, a szocialista közösség iránt érzett felelősségből fakadnak és korántsem indokolatlan nagyravá- gyásból. Túrkeve első volt a termelőszövetkezeti mozgalom indításában, történelmi érdemei vitathatatlanok és éppen ezért hat ma anakronizmusnak, hogy az első termelőszövetkezeti város napjainkban a várossá válás legelemibb problémáival küzd. Az iskolaigazgató felszólalása további részében Túrkeve közoktatásában az elmúlt négy évben bekövetkezett változásokról szólt. Nagy jelentőségű volt ugyanis, hogy létrejött a közlekedés- gépészeti szakközépiskola, amely nemcsak a városnak, hanem az egész megyének ad gépjárműtechnikai szakembereket. A bázisüzem, a Túrkevei AFIT Vállalat nemcsak anyagiakkal segíti az iskolát, hanem olyan lehetőségek megteremtésével is, amely egy iskola részére szinte elérhetetlenek. így például szakmai tanfolyamokat szerveznek a szocialista országok gépkocsigyártó üzemeinek közreműködésével, rendeznek szakmunkás-tanfolyamokat, technikus minősítőképzést, levelező oktatást az üzem segítségével, ősztől pedig megrendezik a szakmunkások továbbképző oktatását. Mindez azt jelenti, hogy a túrkevei szakközépiskola egyre inkább a bázisüzem művelődési támaszpontja lesz. De segít az üzem abban is az iskolának, hogy folyamatos termelő munkát biztosít és ez óriási jelentőségű a fiatalok munkáséletre való nevelésében. dött megyénk párttagságának fegyelme, javult a pártfegyelmi munka színvonala, jobban előtérbe került a fegyelmi vétségek megelőzését szolgáló nevelő munka is. Hangsúlyozta: megyénkben a pártfegyelem szilárd, biztosított a párttagság egységes cselekvése. A továbbiakban hangsúlyozta: a pártbizottság feladattervéből is adódnak a következő tennivalók: fokozni kell a felelősséget a párthatározatok végrehajtásában, hatékonyabbá kell tenni az alapszervezetekben és a felsőbb pártszervek munkájában is a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A pártfegyelmi munka eszközeivel is elő kell segíteni — az eddigieknél méginkább —, hogy minden területen az össztársadalmi érdek legyen az elsődleges, és hogy mindenütt fellépjenek az ezt sértő magatartással, kispolgári szemlélettel, megnyilvánulással szemben. Majd a pártépítésről szólva hangsúlyozta: úgy építsük, szilárdítsuk pártunkat, olyan elvtársakat vegyünk fel a pártba a jövőben is. akik magatartásukkal, munkájukkal, dolgozó népünk szolgálatát, hatalmát erősítik. terjesztések javuló színvonala, a testületi határozatok végrehajtásának növekvő következetessége mutatja a testületek meghatározó szerepének érvényesülését. A munka hatékonyságának növelése érdekében tovább szélesítjük kapcsolatainkat a lakossággal, a munkások élenjáró szocialista brigádjaival. Arra törekszünk, hogy mielőtt egy-egy kérdésben döntés születnék, a testületi anyagokat előzetesen több oldalról is véleményezzék. A legutóbbi megyei tanácsülés sen tárgyalt „A tanácsok tevékenysége és feladatai a munkásság helyzetének tor vábbi javítására” témakörben készített anyagunkat a tárgyalás előtt 38 szocialista brigádnak küldtük ki, amelyek észrevételeiket, javaslataikat eljuttatták hozzánk. A tanácsülés említett napirendjén különben húsz szocialista brigádvezető személyesen vett részt, véleményüket többen fejtették ki. A továbbiakban a tanácsi bizottságok munkájáról beszélt dr. Soós István. Elmondotta, hogy a bizottságok véleményező és ellenőrző szerepe mellett mind jobban érvényesül előkészítő és összehangoló tevékenységük is. Jól szolgálják a testületek tevékenységét, megfelelő társadalompolitikai hátteret biztosítanak a döntések kialakításához. Jelentős lépések történtek a helyi államigazgatás egységesítése érdekében is, mondotta a felszólaló. Mintegy ötven hatáskört vettek át a tanácsok más szervektől és több szervezet és intézmény került a tanácsok irányítása alá. A helyi államigazgatás egységesítését szükséges folytatni, mert a hatóságok számának csökkentése színvonalasabb irányítást, egységesebb szemlélet kialakítását teszi lehetővé, és olcsóbb is, továbbá lehetővé teszi a fokozatosabb tanácsi ellenőrzést is. A tanácsi munkában következetesen érvényesítjük a szocialista törvényességet — hangsúlyozta a megyei tanács elnökhelyettese. A törvényesség azonban nemcsak az állampolgárokra kötelező. Nem engedhető meg, hogy törvényeinket bárki is megszegje, legyen az gazdálkodó szerv, hatóság, intézményvezető, — vagy bárki. Nem adhat felmentés a jogszabályok megtartása alól semmiféle vállalati vagy szövetkezeti érdekekre való hivatkozás sem —• mondotta- többek között dr. Soós István. Csáki István nyugdíjas Bonyolult, nehéz, egyben sikerekben bővelkedő időszak az, amelynek eredményét összegezzük, amiből következtetéseket vonunk ma le, hogy jól felkészüljünk a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására — kezdte felszólalását Emlékezzünk csak elvtár- feak! Egy ciklussal előbb a X. kongresszus előkészületeinek időszakában a nemzetközi politikai életben még nem volt uralkodó áramlat az enyhülés, noha a szocialista országok sok mindent megtettek érte. Hazai és megyei életünkben is sok minden másként volt, — folytatta Csáki István. — Megyénkben elindult ugyan az iparosításnak egy erőteljesebb üteme, de sok minden kezdeti volt, vagy félig kész. Azóta az iparosítás extenzív útja lényegében lezárult, új helyzet állt elő, új problémák tolódtak előtérbe, olyanok is, amelyeket 1970 októberében még nem voltunk képesek áttekinteni. Az extenzív ipar- fejlesztést az intenzív szakasz váltotta fel. A beszámolási időszak előtt mező- gazdaságunkban a szövetkezeti gazdaságok éppenhogy megszilárdultak, a termelékenységnek mérsékelten emelkedő fokát tudták csak produkálni. A komplex állattenyésztő telepek építése akkor kezdődött. A növény- termelési ágazatokban a -zárt rendszerű — iparszerű — termelés pedig alig jutott el a kezdetig. Mindezekben a több mint négy esztendő alatt hatalmas előrelépés történt. Szívből örülök azoknak a kimagasló sikereknek, amelyek az iparban, a mező- gazdaságban születtek, s mindenekelőtt annak, hogy a megye mezőgazdasága a kedvezőtlen időjárássorozat ellenére rendszeresen fejlődött. Birtokában vagyunk Központi Bizottságunk kongresszusi irányelveinek és a módosított szervezeti szabályzat-tervezetnek — mondotta a továbbiakban. — Az irányelvekkel egész hazánkban teljes az egyetértés, munkás, paraszt, értelmiségi, alkalmazott megtalálja benne saját életének további kedvező alakulását. Bizonyosnak látszik, hogy jó hangulatú és kedvező vissz- hangú pártkongresszusnak leszünk tanúi, részesei. Meggyőződésem, hogy az említett okmányokon túl a kongresszuson tárgyalásra és elfogadásra kerülő program- nyilatkozat különösen jó visszhangú lesz, hiszen egész dolgozó népünknek hosszú lélegzetre, több középtávú terv idejére útmutatást ad. Vincze Katalin tsz-tag, a kisújszállási Nagykun Tsz gépi könyveié}® Egy mondatot emelek ki a beszámolóból — kezdte felszólalását Vincze Katalin, és ez így hangzik: „Párttagságunk döntő többsége fegyelmezetten hajtja végre a pártszervek határozatait, teljesíti párttagságából eredő kötelességeit és megfelelően él jogaival”. Ugyanakkor világosan rámutat a beszámoló a témával kapcsolatos negatív jelenségekre, hiányosságokra, amelyekről szólni kell. Beszélnünk kell azokról a döntő többségen kívüli kevesekről is, akik nem a szervezeti szabályzat szerint élnek, dolgoznak, akik elfogadják ugyan a párt politikáját, de közömbös magatartást tanúsítanak, keveset tesznek azért, hogy a helyes politika megvalósuljon. Nem szabad megengednünk, hogy a pártban olyan legyen a munkamegosztás, hogy bárkik is csak a jogaikkal éljenek, de kötelességükről megfeledkezzenek, és másoktól várják el pártunk politikájának gyakorlati végrehajtását. El kell érnünk, hogy ne legyen olyan párttag, aki ha dolgozni kell, kényszernek veszi a. párttagságot; aki érvényesülni akarásból a pártot ugródeszkának használja fel; aki szeret rangra, beosztásra hivatkozni, és látszatra a „közösség érdekében” önkényesen cselekedni, sértve a demokratizmust; aki embertársait nem becsüli annyira, mint önmagát. A mi viszonyaink között az emberség légkörének kialakítása, az emberekkel való törődés az ember problémáinak megértése, segítése, a kommunisták példamutató helytállása a mindennapos munka szerves részévé kell hogy váljék, mert csak így lesz érzékelhető, hogy nálunk minden az emberért történik, — mondotta Vincze Katalin. Nem a rang teszi az embert, a - cselekedetek döntik el, hogy ki mennyire értékes. Csak együtt, egységesen cselekedve, egymást megértve és megbecsülve tudunk még humánusabb légkört kialakítani ; úgy dolgozni, hogy azoknak a száma sokasodjék, akik nem tétlen szemlélői a körülöttük zajló eseményeknek, hanem cselekvő részesei. Azok az igazán értékes emberek, akik vállalják is igazukat, s akik felelősséget éreznek egymás iránt. Mindezt nem csupán az emberi humánum követeli meg, hanem a párt ügye, a mi közös érdekünk. A szünetben: Szívós Antal, Ponyokai Bálint és Posta Mihály ___ F elszólalásában elsősorban a nők helyzetével, a nőpolitikái határozat megvalósulásával foglalkozott. Elmondta, hogy Törökszentmiklós területén a hetvenes évek elején befejeződött az ipartelepítés, s ezzel különösen a nők foglalkoztatása növekedett. Ma már a városban dolgozók 38 százaléka nő. Ezután hozzászólását így folytatta: Közelebb jutottunk ahhoz is, hogy megszűnjék a nők hátrányos megkülönböztetése. Részvételük növekedett a vezetésben és a választott testületekben. Több vállalatnál kihelyezett hetedik, nyolcadik osztály és szakmunkásképző tanfolyam megszervezésére került sor, amelyeken szintén sok nő vesz részt. Szükséges a szakképzettség növelése azért is, hogy megszűnjék a bérezésben még tapasztalható lemaradás. Bár a központi és helyi intézkedések eredményeként a feszültség csökken, van még mit tennünk. Általános tapasztalat, hogy egyre rendszeresebb, tudatosabb a nők erkölcsi megbecsülése. A kitüntetettek, ju- talmazottak között is megnövekedett a nődolgozók száma. Ezt követően Boros Sándorné arról beszélt, hogy városukban a vállalatok, üzemek sokat tettek azért, hogy javuljon a nők szociális helyzete, munkakörülménye. Példaként említette, hogy százötvennel bővítették az óvodai férőhelyeket. Így például náluk, a városban a legtöbb nőt foglalkoztató Baromfifeldolgozó Vállalatnál minden dolgozó óvodáskorú gyermekét el tudták helyezni. Ezzel azonban csak a gondok egy részét szüntették meg — hangsúlyozta —, mert nem fejlődött az igényeknek megfelelően a város egészségügyi ellátása és a lakossági szolgáltatás. Bár ma már valamivel több orvos dolgozik a Városban, mint régebben, a rendelők azonban túlzsúfoltak, a szakrendelő felépítéséig a jelenlegi helyzet csak szükségállapotnak tekinthető. Elmondta azt is, hogy az említett gondok enyhítésére a városi pártbizottság és tanács megfelelő intézkedéseket tett, és biztató tervekkel rendelkezik. Felszólalását azzal fejezte be, hogy a gondok ellenére Törökszentmik- lóson a nőpolitikái határozat végrehajtása eredményes s ez egyaránt gyümölcsöző a családot nevelő s a gazdasági munkából is részt vállaló nők számára. Nagy Sándor, a karcagi hántolómalom munkaügyi előadója Á város ipari fejlődéséről, az ipari munkások helyzetéről, a munkássá válás folyamatáról, az üzemi demokrácia fejlesztéséről és a gabonaipar helyzetéről beszélt. Nagyon sok vállalatnál, üzemnél nem jutottak még el odáig — és ez így van a mi üzemünkben is — mondotta az üzemi demokrácia kérdéseiről szólva, hogy az egyes döntések előtt kikérnék a kollektívák, a szocialista brigádok és a társadalmi szervek véleményét. Sajnos, még nem értük el, hogy a vezetői megbeszéléseken a fizikai dolgozók is részt vehessenek. De az is igazság, hogy a szocialista brigádok sem jutottak még el addig, hogy megfelelő igényt támasszanak a brigádtagokkal szemben, hogy a brigádtagok értékeljék egymás munkáját. Nem használjuk még ki a kollektíva nevelő hatását azokkal szemben, akik nem jól dolgoznak. Sajnos, előfordul olyan eset is, amikor mi, párttagok nem állunk oda az emberek elé, és nem magyarázzuk meg, hogy elvtárs, te ezt, meg ezt a munkát nem jól végezted, vagyis megsértjük a Szervezeti Szabályzat azon pontját, hogy „a párttag kötelessége következetesen szolgálni a szocializmus ügyét, minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, a pártszervezet határozatait maradéktalanul hajtsa végre”. A továbbiakban a gabona- ipar helyzetével, fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott a felszólaló. Nagyon örülök annak, mondotta, hogy a megyei pártvezetés fontosnak tartja a gabonatárolók további építését, de szeretném megemlíteni, hogy nagyon fontos lenne a megye malmainak tervszerű felújítása, rekonstrukciója is. Az ország rizsszükségletének 62 százalékát termesztjük meg. A rizshántoló malmunk is elavult, ezért javasoltuk felettes szerveinknek, hogy a következő ötéves tervben találják meg a módot a hántolómalom felújítására. Nagyon fontos lenne — hangsúlyozta Nagy Sándor —, hogy a jelenleg használaton kívüli rizstelepeket is felújítsák, mert ezekkel nagy mértékben lehetne csökkenteni a rizsbehozatalt, ami évenként eléri a 6—800 vagont. A beszámoló vitájában a fentieken túl Bódi Imre, dr. Patkós István, Szívós Antal, dr. Pápay Dénes, Rózsa Imre és Sándor László vett részt Hozzászólásukat lapzárta miatt keddi számunkban közöljük, a megyei pártértekezlet második napjáról szóló tudósításban. Egyébként szót hatvanegyen kértek és közülük huszonnégyen mondhatták el véleményüket Harminchétén írásban nyújtották be hozzászólásukat. A megyei pártértekezlet ma folytatja munkáját Szentesi László, a megyei fegyelmi bizottság elnöke Pártunk X. kongresszusa világosan és igényesen fogalmazta meg azokat a normákat, amelyeknek betartásával a kommunisták a legtöbbet tehetik azért, hogy előbbre jussunk társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszán — mondta hozzászólása bevezetőjében Szentesi László, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke, majd kifejtette: — A Politikai Bizottság 1972-ben született levele, a Központi Ellenőrző Bizottság állásfoglalása, a pártfegyelem helyzetének vizsgálatára és szilárdítására irányította a figyelmet. Gondos előkészítő és szervező munkával a megye minden pártszervezetében feldolgozták az állásfoglalást. A KEB állásfoglalásával párttagságunk teljes mértékben egyetértett és azt magáénak vallja. A megyei pártbizottság összegezte a tapasztalatokat, aktíván, titkári értekezleten kerültek meghatározásra a feladatok és azok végrehajtását a megyei pártbizottság többször számonkérte. A Politikai Bizottság levele, a KEB állásfoglalása, a tapasztalatok hasznosítása, a tett intézkedések közvetlen eredményeként tovább erősöÁ XI. kongresszus dokumentumaiból tudjuk — kezdte felszólalását dr. Soós István —, hogy tovább növekszik az állami irányítás szerepe a gazdasági építésben és a kulturális életben. Ebből következik, hogy nekünk tanácsi vezetőknek, a tanácsokban dolgozó valamennyi kommunistának legfontosabb feladata a tanácsok szerepének állandó erősítése, a tanácsi munka színvonalának emelése. Nagy figyelmet fordítunk a testületi munkára. A testületek elé kerülő előBoros Sándorné, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat művezetője
