Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

1975. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tíz perc torna A csecsemő helyes és szak­szerű gondozásához a torna is hozzá tartozik, ez ma már természetes. A két-, három­éves kisgyermek azonban • — aki a legtöbb esetben túlsá­gosan is élénk, minden moz­gási lehetőségre készséges —, ilyen szempontból elhanya­goljuk. Pedig éppen ezt a készségét érdemes kihasznál­ni, és olyan irányba terelni, hogy ez a későbbiekben a hasznára váljék. A néhány, gondosan megválasztott játé­kos gyakorlat nagyobb örö- met jelent a gyermeknek, ha az anyukájával együtt végez­heti: L Térdeljünk le egymással szemben, és üljünk a sar­kunkra. A karokat élőrenyújt- juk, megfogjuk a térdünket. 2. Az előbbi tartásban elő­rehajolunk, megpróbáljuk összehúzni magunkat egészen kicsikére. S. Ezután lassan felemelke­dünk a sarkunkról, kezünket előrenyújtjuk a talajon úgy, hogy a hátunk is jól kinyúj­tózzon. 4. Elengedjük a talajt, s mi­közben a törzsünket feljebb emeljük, elörehajolunk, a ka­rokat oldalra nyújtjuk. Ebben a helyzetben az egyik karun­kat magasabbra emeljük, a másikat lejjebb engedjük, majd fordítva. Így hajlado­zunk egyet-kettőt, s utána visszaülünk az eredeti hely­zetbe. Ha tetszik a játék, még egyszer megismételjük. Kertészkedöknek Fagyok után Hová menjünk kirándulni? Mezőberény — Gyoma Mezőberény, az Alföldnek ez a kedves kis vá­rosa nagy költőnk, Petőfi Sándor emlékét őrzi nagy- nagy kegyelettel. A tanácsháza falán emléktábla hir­deti, hogy 1849 júliusában erről a településről indult el a költő utolsó útjára, a segesvári csatába. „Petőfi! Innen ragadott a végzet harczok terén keresni di­csőséget, innen távozva ért utói halálod s leltél ha­lálban — halhatatlanságot. Kegyeletül 1899. évi jú­lius hó 30-ikán Békés Vármegye Közművelődési Egye­sülete” — olvashatjuk az emlékezet és a tisztelet ko­szorúival mindig elborított márványtáblán. A főtéren az 1789-ben épült evangélikus templom szép barokk épülete áll. Ennek a templomnak a ne­vezetessége többek között az, hogy az oltár mögötti egyik nagyméretű képet Orlay Petrich Soma festette. Mezőberénytől nem messze van Gyoma. Mind a két helység vonattal is eléggé jól megközelíthető me­gyénknek szinte minden részéből. Autóbusz pedig na­ponta indul Békéscsabára. Erről azonban csak át­szállással juthatunk el a kitűzött célhoz. Gyoma, a Körös partján épült kis város országos hírnevét több évtizeddel ezelőtt szerezte. Itt alapította 1882-ben Kner Izidor nyomdáját, amelyben a század elején hazánk legszebb nyomdaipari kiadásai szület­tek. A Kner család annakidején Kozma Lajos segít­ségével népi elemekkel ötvözte a történelmi stílusú barokk, rokokó klasszicista tipográfiát. Körültekintő munkával, népi hagyományaink újraértékelésével ve­tették meg a modern tipográfia alapjait. A két vi­lágháború között ez a nyomda jelentős szerepet ját­szott különböző haladó szellemű könyvek megjelente­tésében. Ma ez a nyomda főleg a bibliofil könyv- nyomtatást szolgálja. A főtér közelében találjuk a Nyomdamúzeumot, amelyet a volt Kner-házban nemrégen rendeztek be. A kiállítást a nyomda jelentősebb termékeinek tör­ténelmi bemutatása és néhány eredeti művészi illuszt­ráció teszi teljessé. — B — Frizuradivat ’75 Az időjárás a kertészek ellensége, de legtöbbször jó barátja, most ismét meg­tréfált bennünket. Január és február szinte tavaszt hozott de az éjszakák legtöbbször a telet idézik. A rózsák rü­gyei megpattantak, az orgo- nabokrok rügyei megduz­zadtak, az áttelelő hagymás virágok levelei kibújtak a földből. Az előrehaladott vegetáció miatt jogosan tarthatunk attól, hogy a növényekben fagykárok ke­letkeznek. Mit tehetünk annak ér­dekében, hogy a fagykárok elmúltával a kései hidegtől elgyötört növényeket meg­segítsük? A jelenleg kissé gyengélkedő, de már lába­dozó növényállomány ápolá­sának néhány módszerét is­mertetem. Ha a fagyok el­múltak, a kerti növények bizonyára pótolják a lema­radást. Segítsük ezt elő könnyen és gyorsan felve­hető tápanyagokkal. A nitrogéntartalmú pétisó a talajban lévő nedvesség hatására könnyen feloldódik és a gyökerekhez jut. Szór­junk ki a kert talajára 100 négyzetméterenként 10 kg pétisót és azt gereblyével vagy sekély kapálással ke­verjük el a földbe, mert a felszínen maradt nitrogén műtrágya elveszti hatékony­ságát. A boltban kapható nit­rogén műtrágyák különböző mértékben tartalmaznak ha­tóanyagot, ezért a nagy ha- tásúakból kevesebbet, a cse­kély nitrogén tartalmúakból többet kell kiszórni. Az új ültetésű gyümölcs­fák, cserjék, de különösen a tűlevelű örökzöld növények most nagyon igénylik a ki­egészítő öntözést. A télen megülepedett talajt minél előbb kapáljuk, porhanyít- suk meg. Ezzel elősegítjük a talaj átlevegőzését, a talaj­ban lévő szerves hulladékok és a szerves trágya elbomlá- sát, de gyorsítjuk földünk felmelegedését is, ami a nö­vények fejlődésére előnyös. Ismerve az időjárás sze­szélyességét, célszerű már most előkészülni az esetleg visszatérő fagyokra, ame­lyektől a kikelt zöldségfélé­ket, az új leveleket hozott szamócát, a kiültetett virág­palántákat védelmezni kell. Tároljunk erre a célra szá­raz falombot és veszély ese­tén takarjuk le a kényesebb növényeket. Jó szolgálatot tesz a műanyagfólia, amelyet ugyancsak akkor terítsünk közvetlenül a növények fö­lé, ha a meteorológiai előre­jelzés fagyokra figyelmeztet. A hajnali fagy elmúltával, amikor a nap kisüt, szedjük fel a fóliát, mert elzárja a növényeket a levegőtől. Végül még egy tanács a zöldségtermelőknek: előfor­dulhat, hogy a fagy éppen a legérzékenyebb életszaka­szukban érte az elvetett magból csírázó növényeket. Az ilyenek nem kelnek ki, vagy ha igen, csak nagyon vontatottan fejlődnek. Eb­ben az esetben új magve­téssel pótoljuk hiányukat. Berta Béla Mit főzziink holnap? ZÖLDSÉGLEVES ESZTERHAZY ROSTÉLYOS RUMOS FÁNK Eszterházy rostélyos. Hozzáva­lók: 4 rostélyos, 4 evőkanál olaj vagy zsír, 2 evőkanál vaj, 1 közepesen nagy hagyma, 1 sár­garépa és 1 petrezselyemgyökér, 1 szelet zeller, 2 dl tejföl, 1 evőkanálnyi darás liszt, só, cit­romlé, mustár, feketebors, zöld­petrezselyem. A húst megmos­suk és jól kiveregetjük, meg­sózzuk, megborsozzuk és forró olajon vagy zsíron mindkét ol­dalán hirtelen megsütjük. Át­tesszük egy másik edénybe. A visszamaradt zsiradékon meg­pirítjuk az apróra vágott hagy­mát és a zöldség félét. Meg­hintjük egy evőkanál liszttel, felöntjük vízzel vagy csontlé­vel, és felforraljuk. Ráöntjük a húsra és fedő alatt puhára pá­roljuk. A vajon megpároljuk a metéltre vágott maradék zöld­séget. Mikor a hús már puha, a levét áttörjük, és beletesszük a megpárolt zöldséget, ráöntjük a tejfölt, pici mustárral, citrom­lével megízesítjük, ha kell meg­sózzuk éá átforraljuk. Rumos fánk. Hozzávalók: fél kg darás liszt, 6 dkg porcukor, 4 dkg vaj vagy margarin, 1 cso­mag vaníliás cukor, 2 evőkanál rum, 4 tojássárgája, 4 dkg élesz­tő, kb. negyed liter tej, só, ,fél citrom héja, gyümölcsíz a töl­téshez, olaj a kisütéshez, vaní­liás cukor a meghintéshez. A tojássárgáját a cukorral és a vajjal jó habosra kikeverjük. Az élesztőt egy kevés langyos tej­ben felfuttatjuk. A kikevert masszába belereszeljük a cit­romhéjat és beleöntjük a ru­mot. Elkeverjük, beletesszük a lisztet, a .megkelesztett élesztőt, egy csipetnyi sót és a langyos tejet. A tejet nem egyszerre, hanem lassanként öntjük bele, mert a tej mennyisége a liszt minősége szerint változik. A tészta félkemény legyen. Jól ki­dolgozzuk. Amikor a tészta már sima, fényes és hólyagos, meg­kelesztjük. Lisztezett deszkán ki­sodorjuk. Kiszúrjuk, felét gyü­mölcsízzel töltjük, betakarjuk és újra kiszúrjuk. Letakarva kelni fagyjuk, majd a deszkán fekvő' oldalával, lefújva tetejéről a lisztet, felhevített olajba tesz- szük, és nem túl hirtelen, előbb lefedve, majd miután megfordí­tottuk, fedő nélkül szép világos­ra sütjük. Tálra tesszük, és jól megcukrozzuk. Vajon milyen fejkorona hódít az ezredfordulón? Hosszú távú prognózisra ez ügyben aligha vállalkozha­tunk. A legjelesebb szakem­berek fantáziája ugyan igen merész, de talán éppen ezért kiszámíthatatlan. A hajvise­let-történelem ma már meg­döbbentőnek nevezhető fri­zurakölteményeket produ­kált, napjaink divatját sem sejthettük évszázadokkal eze­lőtt, sőt még néhány eszten­deje sem. Csupán régi dokumentu­mokból, könyvekből, leírá­sokból, rajzokból ismerjük az 1750-es évekből származó különös, furcsa módit: a ko­rabeli jellegzetes alkalmi frizura drótvázra épült és magasan ívelt, a haj fonato­kat púder lepte, strucctoll díszítette. Az 1800-as évek elején a görög frizura hódí­tott, 1850 táján pedig a bie­dermeier stílus. Ez utóbbi­ból alakult ki később a fület takaró diaboló frizura. Századunk lánya, asszonya sem panaszkodhat az egy­hangúságra. Hajviseletünk állandóan változik. Néhány évtizeddel ezelőtt nagy divat volt a csupagöndör Makszim- ka, meg a nagyobb hullámú, nőies Lolló, nemrég a nyesett haj. S emlékeznek az úgyne­vezett vízhullámra? Vala­mennyiből gondolatot merít­hetnek s merítenek is napja­ink hajkreátorai, akik igazán nem unatkoznak. Hajvágás vagy hajszabás? — így fogalmazták s adták közre a nyilvánosságnak alig több, mint egy esztendeje napjaink divatját, a sassoont. Névadója Vidal Sassoon an­gol fodrász; az általa kialakí­tott hajvágás valóban szinte szabás. Módszere: akár rövid akár hosszú a haj, minden irányban szinte szálanként kell vágni. Minden irányban kell közben fésülni, hogy szépen alakuljon a forma. Az aprólékos és fenti módon vá­gott haj szálai egymásba ka­paszkodnak. A fejkorona szebb, mint valaha, a haj egészségesen fejlődik. A sassoonra vágott frizurát tu- pirozni nem kell, berakni sem muszáj, otthon is ftieg- moshatjuk, s f önözéssel — kézi hajszárítóval —, közben állandóan fésülve vagy kéz­zel alányúlva — szárítjuk. E hajformához jól illik az elől és egy kissé oldalt is fel­felé kunkorodó frufru. Ismét ca kötött A knnmadarasi ÁFÉSZ ruházati áruházának húsvéti ajánlata Bébi öltönyök Fiú öltönyök Kamasz öltönyök Fiú zakók Bébi kabátok Lányka kabátok Női anorák mo,-Ft-tói 330,—Ft-tól 387,—Ft-tói 1T2,—Ft-tól 1Q2,—Ft-tól 276.-Ft-tól 336,—Ft-tól Teljes értékű áru olcsóbb áron! miHasai Egyes férfi és fiú öltönyökhöz ajándékot adunk ■■■■■■■■ ön is megtakarít, ha nálunk vásárol

Next

/
Oldalképek
Tartalom