Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 6. Szibéria, a szén hazája Szovjet kutatások a széntermelésben Statisztikai adatok ezerint Földünkön ötször annyi a szén, mint az olaj és a gáz együttvéve. Bolygónk összes fűtőanyagforrásainak 88 százalékát a szénkészletek adják, s az ENSZ felmérése szerint a világ szénkészletei akkor is csaknem 1750 évre elegendők, ha a feltárás az eddiginél intenzívebben folyik. Ráadásul az olajat és a gázt a jövőben — a tervek szerint — elsősorban mint technológiai fűtőanyagot hasznosítják. Így hát a szén a jövőben is az ásványi fűtőanyagkészletek egyik legfontosabb fajtája marad. Külszínt fejtés A Szovjetunió a szén kitermelésében 1958 óta az első helyen áll a világon, és az egész világon feltárt szénkészleteknek több mint a felével rendelkezik. A szén- termelés állandóan növekszik: 1970-ben 624 millió tonnát, 1973-ban 668 millió tonnát hoztak felszínre. 1975- ben a kitermelt szén meny- nyisége 695 millió tonnára növekszik. összehasonlításul: a második világháború után a szovjet bányászok 150 millió tonna szenet termeltek. Az iparág fejlesztésének főirányzata: a külszíni kitermelés fokozása. Jelenleg a Szovjetunióban 70 külszíni fejtésű bánya üzemel, amelyek a kitermelt szénnek több mint 30 százalékát adják. Tizenöt—húsz év múlva a szilárd fűtőanyagnak, több mint a felét külszíni fejtéssel termelik ki. A kelét-szibériai tapsztala * tok megmutatták, hogy a külműveléssel kitermelt minden tonna szén csaknem ötször olcsóbb, a munkatermelékenység pedig az aknában dolgozó bányászok munka termelékenységének hatszorosa. A Szovjetunió szénkészleteinek körülbelül 80 százaléka Szibériában, • az ország keleti területein található. Kiaknázásuk olyan mértékben növekedett, amilyen mértékben az ipar Keletre települt át. A szénlelőhelyek kiaknázását Szibéria, Kazahsztán, Közép-Ázsia termelőerőinek óriási fejlődése is elősegítette. 1975-ben Kazahsztánban, az ekibásztuszi körzetben 48 millió, a Kuznyec- ki-medencében (Nyugat-Szí- béria) 37 millió, a Kanszk- acsmszkí körzetben (Keleti Szibéria) 27 milBő tonna szenet bányásznak külszínű fejtéssel. * Szén a szállítószalagon Ma a széntermelést valamennyi bányamezőben a gépesítés és az automatizálás jellemzi: A külszíni fejtésekben azonban a gépek fel- használása sokkal gazdaságosabb, alkalmazási lehetőségeik is jóval nagyobbak, mint a bányákban. Ma a külszíni fejtésekben olyan exkavátorok dolgoznak, amelyeknek kotróvedre 8—25 köbméter űrtartalmú, s a darugép hosszúsága lehetővé teszi, hogy a szenet borító meddőközetet 70—100 méterre rakják át a daruval. A nazarovói külszíni fejtésnél most szerelik össze az ország legnagyobb lépegető exkavátorát, amelynek puttonya 80 köbméter kapacitású. Különösen sokatígérőek a marótárcsás kotrógépek, amelyek óránkénti teljesítő- képessége 1000—3000 tonna. 1973-ban a külszíni fejtésű szén 21,4 százalékát ezekkel az exkavátorokkal termelték ki, 1975-ben ez a szám már 38 százalékra növekszik. Szibériában a kitermelt szenet szállitőszalagos módszerrel juttatják el a bánya közelébe telepített erőműbe, így a technológiai sor megszakítás nélkül működik. A szakemberek számításai azt bizonyítják, hogy a szénbányászat fejlesztésének ez az irányvonala rendkívül hatékony. Szállítás nagy távolságra A szénbányászat fejlesztésének távlati perspektívái igen nagy mértékben függnek attól, hogy sikerül a fűtőanyag nagy távolságokra történő szállításának problémáját hatékonyan megoldani. E probléma különösen élesen vetődött fel a páratlan Kanszk-acsinszki medence barnaszenének kitermelésével kapcsolatban. A szovjet tudósok két irányban vegeznek kutatásokat. Az első út nagyfeszültségű vezetékek építését irányozza elő a szén elégetésé- ‘ vei nyert villamosenergia továbbítására. A másik űt: azt tervezik, hogy a Kanszk-acsinszki szenet kátrányos félkoksszá és gyantává dolgozzák fel. Az elsőt — a nagy fűtőértékű tüzelőanyagot — előnyösen tudják nagy távolságokra szállítani. A gyantát benzollá, naftalinná és egyéb vegyszerré dolgozzák fel, kisebb önköltséggel, mint a szokásos kokszoló-berendezésekben. A tudományos vizsgálatok tehát a szén hasznosításának széles területét tárták fel. A külszíni fejtéssel történő szénkitermelés növelése a szovjet gazdasági élet fejlődésének egyik legfontosabb mutatójává vált. Vlagyimir Ivanov, a Szovjetunió Szénbányászati Minisztériuma külszíni fejtésekkel foglalkozó technológiai főigazgatóságának vezetője fl nagy győzelem - szovjet pályázat A moszkvai rádió és a Komszomol Központi Bizottsága „A nagy győzelem” című pályázatának kérdéseire március 31-ii’ kell postára adni a válaszokat. A válaszok „M'oszkva, rádió, pályázat” címre küldendők el. A pályázat kérdései: 1. Nevezzék /meg a szovjet hadsereg szovjet területen vívott legnagyobb ütközeteit, amelyek döntő szerepet játszottak a hitleri Németország szétzúzásában. 2. Nevezzék meg azokat a szovjet parlamentereket, akiknek szobra Budapest körzetében áll. Mikor és milyen körülmények között estek el ezek a parlamenterek? 3. Nevezzék meg a Nagy Honvédő Háború legismertebb komszomolista hőseit. 4. Nevezzék meg azt a két nemzetközi szervezetet, amelynek segítségével a testvérországok katonai, politikai és gazdasági együttműködésüket megvalósítják. A legteljesebb és legtartalmasabb válaszok beküldői szovjetunióbeli körutazáson vehetnek részt. Hares a viggfsSe tiss&Qsagaért Mind gyakrabban jelennek meg a hírek arról, hogy ax ipari üzemek a vizek élővilágát veszélyeztető hulladékokat bocsátanak a folyókba, tavakba. Ha az emberiség nem vet gátat e tendenciának, a szárazföldi vizek hovatovább szerves élet nélküli „szennyvízcsatornákká” válnak. Különösképpen a vegyipari üzemek „megfékezésére” lenne múlhatatlanul szükség. A hatalmas Indwigshafeni vegyi kombinát, az NSZK- beli BASF megépítette a világ egyik legnagyobb szennyvízderítő művét, amely évi 250 millió köbméternyi szennyvíz kémiai közömbösítését és biológiai tisztítását végzi el.,Jóllehet e létesítmény megteremtése csaknem fél milliárd nyugatnémet márkába (!) került, megépítésére elkerülhetetlenül szükség volt, hogy csupán a környezetre teljesen veszélytelen szennyvíz távozhassék az amúgy is aggasztó jövő előtt álló Rajnába. A kivételes méretű és kapacitású szennyvizde- rítő művet mindössze 20 hónap alatt hozták létre. Agrártudományi Kutató Központ A nyugat-szibériai Novo- szibirszk közelében nagy agrártudományi kutatóközpont létesül, öt kutató intézetet fog össze, amelyek a mező- gazdaság gépesítésével és villamosításával, kemizálás- sal, állattenyésztéssel, takarmányozással és a mező- gazdaság gazdaságosságával foglalkozik. Az intézet épületeit egységes földalatti átjárók, a második szinten pedig üvegezett galéria köti össze egymással. A közelben létesül a számítóközpont, a könyvtár, és a laboratóriumi szárny. A tudósok munkáját kísérleti parcellák, tangazdaságok szolgálják. Az agrártudományi központ 13 ezer kutatója azt vizsgálja, hogy lehet fejleszteni az Északi-Jeges-tengertől az Ázsia közepéig húzódó óriási területet, — Szibéria mező- gazdaságát. Az új tudományos központhoz városnak beillő lakónegyed épül, művelődési házzal, iskolákkal, vásárló központokkal, óvodákkal, bölcsődékkel,, sportlétesítményekkel. A cukoripar fejlesztése Kubában Á karib-tengeri szigetország az 1976—80-as években a cukoripar széles körű fejlesztését tervezi. Ebben az ötéves szakaszban a cukoripari beruházások összege eléri a 600—700 millió pesót, ami kétszerese az 1966—70- es évek beruházásainak. A fejlesztéshez tartozik a cukornád új, gazdaságosabb fajtáinak a bevezetése, az öntözött területek növelése, az agrokémia legújabb eredményeinek hasznosítása és — ami talán a legfontosabb — a betakarítás gépesítése. Az idén a nádaratás gépesítése eléri a 28, néhány tartományban az 50 százalékot. 1980-ban a nád 80 százalékát aratják majd gépekkel, A fejlesztés másik fontos területe a cukorgyárak korszerűsítése. Tavaly 7 százalékkal javult a cukorgyárak termelékenységének kihasználása az előző évihez képest, és több mint 3 százalékkal csökkent a munkaidő- veszteség. Pusztul a növénytakaró Egyre gyérebb és kisebb lesz a német tájak gyeptakarója; a fű és a virágok mindinkább kipusztulnak. A Bajor Természetvédelmi Akadémia egy nemrég megtartott szemináriumán megállapította, hogy annak a 2350 páfrány- és virágfélének, amely a századfordulón Németország flórájához tartozott, eddig 39 százaléka pusztult ki, illetve van kipusztulófélben. A szemináriumon résztvevő szakértők leszögezték, hogy a termőföld intenzív kihasználása, a modern erdőgazdaság s a lápvidékek megművelése mindenfelé monokultúrák kialakulásához vezetett. A természeti táj tarka sokrétűsége mind szű- kebb területre szorul vissza. A mezőkön egyre kevesebb fűféleség nő, a szántókon pedig minden vadnövény elvesztette létjogosultságát. A fenyőerdők kultiválása nyomán a lombos erdők taláj- növényzete is visszaszorulóban van. A levegő és a vizek szennyezettsége is megteszi a magáét a növényfélék megtizedelésében. A helyzet úgy fest, hogy már csak a legközönségesebb (azaz leg- ellenállóbb) növényfajtáknak van jövőjük. Az Akadémia ezért szükségesnek látja, hogy az úgynevezett primérbiotópokat (az évezredes természeti élőlény-közösségeket) azonnal védelem alá helyezzék és a még meglevő biotópokat gondozásba vegyék. Nyomatékosan rámutattak, a, szakértők arra is, hogy a növényféleségek megritku- lása szükségképp maga után vonja az állatokét is. Nem elegendő tehát a ritka növények, mint például a havasi gyopár és encián leté- pésének megtiltása, az érzékeny biotópokat, lápokat, nádasokat, nedves mezőket a maguk teljességében meg kell óvni, mind az infra- struktúrás, mind az idegen- forgalmi építkezésektől. Szolnok A Magyar Posta öt forint névértékű bélyeggel köszönti a 900 éves Szolnok városát. Vertei József tervrajza alapjár az új kiadás a Tisza partjáról mutatja be a város műemlékeinek és új épületeinek körvonalait. A jobb alsó sarokban Szolnok címerét láthatjuk. A megjelenés, napján, március 8-án még Budapest 4 postahivatala is a jubileumra utaló emlékbélyegzőt használ. Szolnokon március 1-től az év végéig a levelek százezreit díszíti majd a város fennállásának 900. évfordulóját hirdető bélyegző. Fatla Negra Jókai képzelete a Szegény gazdagok című művében izgalmas regényhőst formál Hátszegi báróból, aki kettéosztva életét, időnként. Fatia Negra néven haramiavezérré változik. Az élet az író fantáziáját túlszárnyalja most a bélyegkereskedelemben. Valamelyik kereskedő a vezére annak a bandának, amely rövid idő alatt félmillió dollár értékű bélyeget zsákmányolt — legalábbis erre gyanakszik az Egyesült Államok rendőri szervezete. Hét embert tartóztattak eddig le, köztük kereskedőket is, akiknél a bűncselekmény útján szerzett bélyegeket találtak. A szövetségi nyomozó Iroda, az FBI, amely az ügyek elfektetésé- ben való jártasságát a Nixon elleni eljárásban bizonyította, csak félgőzzel dolgozott. Az egyik áldozat ügyvédje bírói úton sürgette a bűnjelként lefogalt filatelista kincsek visszaadását. Ennek következtében az eljárás elmozdult a holtpontról, de ez lendületbe hozta a jól értesült rablókat is. A bandavezér megbízottai felkerestek egy New York-i bélyegkereskedőt és a rablott holmit nagy szakértelemmel feldolgozva, de jutányos áron felkínálták. A boltos felismerve a gyűjtemény eredetét — elzárkózott a bélyegek megvétele előL A rablók fegyvereikkel hadonászva megfenyegették a kereskedőt, hogy családostól kiirtják, ha látogatásukat bárkinek elmondja. Az üzletember nem ijedt meg és olyan részletes felvilágosítást adott a rendőrségnek, amelynek alapján már szorul a hurok a rablókat vezető bélyegkereskedő körül. Innen-onnan Reunion nem ad ki többé bélyeget. Az Indiai-óceánban fekvő, alig félmillió lakosú szigeten 1975-ben már a francia sorozatokat használják. A volt gyarmat előlépett tengerentúli tartománnyá. 1851 éta közel 600 féle bélyeg jelent meg Reunionban. Az utolsó 25 évben „Franc CFA” szöveggel nyomták felül az anyaország bélyegeit. ■— Stockholmban nagy sikert aratott a nők éve tiszteletére rendezett kiállítás, amely 4000 év divatját bélyegeken mutatta be. A témához tartozó magyar bélyegek, különösen a népviseleteket ábrázoló sorozataink előtt mindig sokan tolongtak. —• Málta 1974. december 13-án köztársasági államformát vett fel. A rövidesen megjelenő, négy Növekszik e román baromfiipar termelése értékből álló sorozat megörökíti azt a történelmi pillanatot, amikor az új köztársaság első elnöke esküt tesz a máltai lovagrend székházának díszes tanácstermében. Újdonságok McKenzie csodálatosan megformált bronzszobrait mutatja be a kanadai posta legújabb olimpiai sorozata. Az 1 és 2 dollár névértékű bélyegre pillantva érezzük a rajt pillanatának izgalmát, a győzelemre törő versenyzők feszültségét. Tökéletes anatómiai ismeret és a sport szeretető sugárzik a szobrokról McKenzie kiváló szobrász, jó orvos és sportvezető volt. — Az ősi épületek, a régi bútorok a múltról vallanak. Idén Európa-szerte műemlékvédelmi évet tartanak, erről sok ország bélyeggel is megemlékezik. Luxemburg postája várak és újjávarázsolt középkori városrészletek képével négy értékből álló sorozaton jelentkezett. — „Az űrkutatás ösztönzi a gazdasági és a társadalmi haladást” — írta Waldheim főtitkár az ENSZ postájának legközelebbi kiadásához mottóul. Az új sorozat a világűr békés fel- használását népszerűsíti. Románia gazdasági életében a mezőgazdaság fontos szerepet játszik: az összlakosság 60 százaléka vidéken él. A jelenlegi ötéves tervben nagy súllyal szerepel a baromfiipar termelésének növelése. Az 1971—75 között eszközölt beruházások eredményeként évente 200 000 tonna baromfit kell termeíA világ energia- és különösen olajválságának hatására a figyelem újból a természetes gumi felé fordult. A gumifák újabb kiónváltoza- tainak bevezetésével és elterjesztésével a korszerűen telepített gumifa-ültetvények egy ha-ra jutó átlagos nyersgumi hozama évente jóval a 3000 kilogramm fölé emelkedett, míg régebben 100 kg/ha körül volt. A gumifák telepítésének, kezelésének és különösen a fák megcsapolás! módjainak korszerűsítésével a termelési költségek is csökkentek. A korszerűén telepített gumifa ültetvényeken a termelési eljárások jelenleg már épp ni A két tenyésztési központban, Galsában és Titu- ban például évi 20 000 tonnás termelést kívánnak elérni. Jelenleg négy új telep üzemel, ezek évi kibocsátása 10 000 tonna, ’másik négy üzem építését tervezik. Nemcsak a termelés, de a feldolgozás területén is modem eljárásokat vezetnek be. olyan iparszerűek, mint a búza vagy a kukoricatermesztés esetén a legfejlettebb nagy gazdaságokban. A világ fontosabb természetes gumit termelő országai közül Malaysia, Sri Lanka és Thaiföld gumitej termelése évente átlag 4 százalékkal emelkedik. E három ország termeli a világ természetes gumiszükségletének több mint a felét. Indonéziából kerül ki a világ természetes gumitermelésének további egynegyede. A természetes gumi világpiaci árának megszilárdulása esetén a keletázsiai országok természetes gumitermelése évente &—7 százalék között emelkedhet, Előretört a természetes gumi /
