Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
1975. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az egyesüléssel tíz és fél ezer hektárra nőtt a földterület, ezzel a lehetőségek, de a gondok is megnövekedtek a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben, a három gazdaságból — a volt jásziványi és a két jászapáti tsz — alakult közös gazdaságban. Ezzel javultak a műszaki és a munkaszervezési feltételek és ki tudták alakítani az ágazati szakosodást. Egyelőre azonban csak az állattenyésztésben. A növénytermesztésben még nem tartják megfelelőnek a körülményeket. Így most keA rületekre osztják a szántóföldeket és a jelenleg is ott dolgozó tagságot meghagyják a saját területükön. Ők jobban ismerik a helyi földterület adottságait. A megnövekedett területen azonban jobban kihasználhatják gépeiket. A növényvédelmet pedig repülőgéppel végezhetik. Ezzel elérhetik a termelési költségek csökkenését és a termelés növelését. Jelenleg már zárt rendszerben termesztik a kukoricát, a cukorrépát, a borsót és a lucernát. Ezt a három gazdaságtól örökölték. Jelenleg négy állatfajtát tenyésztenek. Szarvasmarhaállományukkal a tejtermelésre szakosodnak. A 11 ezres törzslúd-állományukat viszont már jövőre 15 ezerre fejlesztik. Ugyanakkor tervezik, hogy a későbbiekben növelik a sertés- és juhállományt is. Az idén 60—65 millió forint bevételt terveznek az állattenyésztésből, ami mintegy 3—4 százalékkal több, mint az egyesülés előtti három gazdaság össz- jöyedelme volt. Az egyesüléssel kiegyenlítődik a tagság jövedelme is, és ezzel megszűnik a ko- \ rábbi huzavona. Amíg több tsz volt a faluban, előfordultak olyan esztendők, amikor mindenki oda akart mennyi, ahol néhány forinttal többet fizettek. Ez rossz hatással volt a gazdálkodásra. Továbbá ' kialakulnak az egységes technológiák, például a sertéstenyésztésben. Korábban a Velemi Tsz-ben egy kiló húst 4 kiló 30 deka takarmányból nyertek, az Alkotmányban pádig 5 kiló 30 dekából, ez a különbség most a szakszerűbb takarmányozással megszűnik. A gépek jobb kihasználásával és az energiatakarékossággal is előbbre lépnek. A tervek szerint mintegy 7 millió forintot takarítanak meg üzemanyagból és kenőolajból. Ezt úgy kívánják elérni, hogy jobb szervezéssel csökkentik a gépek üresjáratát és szervizműhelyt építenek, ahol állandóan ellenőrzik a traktorok üzemr anyag-fogyasztását. Nagyobb'' gondot fordítanak a dűlő- utak karbantartására is, mert a jobb utakon kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a gépek. A nagyobb gazdasághoz több gép is kell. Ezért több mint 11 millió forintért vásárolnak- gépeket. Elsősorban olyanokat, amelyek a termelés színvonalát jelentősen emelik. A több mint 2 ezer "500 hektár búza betakarításához öt nagyteljesítményű E—512-es gabona- kombájnt vesznek. Várhatóan a két Steiger Cpgár nagytraktor is megérkezik. Az egyesüléssel megnőttek a gazdaság lehetőségei, de a gondjai is. A szövetkezet vezetőségén és tagságán múlik, hogy a gondok megszűnjenek, a lehetőségeket pedig jól kihasználják. B. Z. Küldöttek a megyei pártértekezleten A szavakkal még nehezen boldogulok A seprű mellett kezdődött Búzás Béláné munkásélete az üzemben, — segédmunkás volt — aztán folytatódott az adogatóknál, a 9 hónapig tartó szakmunkástanfolyamnál, s elérkezett a legmodernebb gépig. Ez sem köny- nyű munka: egy műszak alatt 3 ezer bútorlapot emel le — föl, a gépre meg visz- sza. És ahogyan teltek az évek, úgy formálódott Erzsiké gondolkodása is a gyárról, a világ dolgairól. Mert ez idő alatt lett a kis gyáregységből modern üzem, és lett háziasszonyból öntudatos murikás Búzásné. — Ügy is mondhatom, itt lettem értő ember is. A legdöntőbb fordulat 1971-ben következett be életében — felvették a párt tagjai sorába, és akkor lett munkásőr is. A bútorgyár asszonyaiból, lányaiból egy géppuskás női raj alakult, és Búzásné a szakasz parancsnok helyettese. A fegyverrel épp oly jól l^ánik, mint munkagépével — lövészversenyt is nyert — Csak a szavakkal boldogulok nehezen. Nagyon lámpalázas vagyok, küszködöm a beszéddel; Dehát gyakorolni kell, mert most, hogy alapszervezeti titkárnak választottak, beszélnem kell a taggyűléseken. — Találkoztunk a szolnoki városi .pártértekezleten, ahol küldött volt, és tudom, hogy küldöttnek választották a megyei pártértekezletre is. — Én életemben először voltam olyan helyen, mint a városi pártértekezlet, és tényleg kitüntetésnek vettem, hogy ott lehetek Mint ahogy nagy kitüntetésnek tartom a megyei küldöttségemet is. Nem kérek szót a megyei pártértekezleten. Az izgalomtól talán nem is jönne ki hang a torkomon, pedig lehetne miről beszélnem. Hogy sokat fejlődött a gyárunk: tavaly már 169 millió forint körül termeltünk. Aztán, hogy az 1972-es, a munkásosztály helyzetének javítására vonatkozó párthatározat óta 3,5—15 százalék között emelkedtek a bérek a mi gyárunkban is. Bizony sokat számít, hogy megemelkedett a pénzünk Arról is beszélhetnék hogy a mi munkásáink is bíznak a pártban, mert látják valóban a népért dolgozik De szólhatnék arról is, hogy az eddigieknél sokkal inkább meg lehetne kérdezni a munkások véleményét például a jutalmazásokkor, a béremelésekkor. Ilyen gondolatok foglalkoztatnak a megyei pártértekezlet előtt. Nem kérek szót a vitában, de figyelmesen hallgatom majd azokat, akik gyakorlott pártmunkások, hogy tanulhassak tőlük. Y. V. Napjaink egyszerű történetét azzal kezdem, hogy a kisújszállási kisdiák — egy a sok között — azt mondta szüléinek: engem a gép érdekel, meg a föld... Elment mezőgazdasági gépszerelőnek. A MEZŐGÉP kisújszállási gyáregysége főművezetője- ként találkoztam vele. .. Bíró András — mert róla szól a történet — kétszer kettő négy ieazságú ember. A fold szavát már ismerte, megtanulta a gépek nyelvét, és 1962-ben beállt a satupad mellé. Most azt mondja: azért tud szót érteni íz emberekkel, Egyszerű förfévsei mert ismeri azokat, akik a munka nehezebbik végét fog? ják. A szakmáját is jól megtanulhatta, mert 1966-ban már csoportvezető — közben két esztendeig katonáskodott — majd 1971-ben művezetőnek nevezték ki. Ennek már fele se tréfa, gondolhatta, tanúin? kell, mert a fiatal „szakik” lekörözik tudásban. Beiratkozott a gépipari szaközépiskolába. Már á harmadik osztályt végzi... Tanult, tanul, s közben rengeteg munkája „akadt”. 1968-tól pártvezetősági tag, küldött volt a X. kongresszuson, 1970-től szülővárosa pártbizottságának tagja, ez év januárjától pedig alapszervezeti párttitkár, tagja lett a kisújszállási párt-végrehajtóbizottságnak. Az ősszel megüresedett a főművezetői 'állás. Gondos mérlegelés után a fiatal művezetőre esett a választás, így lett hat, különböző üzemrész gazdája. Megkérdeztem tőle, mi kell ahhoz, hogy valaki jó főművézető legyen. Hogy nekem ez mennyire sikerült, azt még nem tVom, felelte, de úgy gondolom: a szakmai hozzáértés mellett az emberekkel való foglalkozás a legfontosabb. Türelmesnek, meggon- doltnak, igazságosnak kell lenni, mondta. Ezzel aztán, ha követve is, eljutottunk az üzemi demokrácia kérdéséig. A megyei pártértekezleten bizonyára sok szó esik majd erről, jegyezte meg, — de kell is: nagyon fontos, hogy feltárjuk az üzemi demokrácia széles körű érvényesülésének akadályozó tényezőit. Én azt tanasztalom, folytatta, hogy ahol ai üzemi demokrácia nem írott malaszt, ott jobban megy a munka, vidámabbak az emberek, a szép szónak is nagyobb a foganatja. .. — ti — fiz olefinmű példája Három esztendő alatt hatmilliárdos beruházás egyetlen vállalatnál: ritka teljesítmény ez még nálunk. Ám a leni nvárosi olefinmű ünnepélyes átadása aligha csupán a szokatlanul gyors építés, az egyedi munkasiker miatt érdemli a közfigyelmet : magyar és szovjet vállalatok között olyan termelési együtt- w működés jött létre, amelyben a partnerek egyikének múmiája sem képzelhető el a másik nélkül. Percekre sem szünetelhet a technikai, üzemviteli és emberi kapcsolat. A kalusi gyár vezetője Anatolij Kond- ratyenkó rövid tömörséggel mindezt így fogalmazta meg: „a lenin- 1 városi magyar és a kalusi szovjet üzem összekapcsolódott. Mi már együtt sírunk, vagy együtt nevetünk.” Amikor február eleji próbák során a magyar etilén megérkezett Ka- lusba — nagy pillanatot élhetett át a krónikás: megvalósult az a terv, amelyért olyan sok erőfeszítést tett mindkét partner; a magyar és szovjet mérnök, munkás egyaránt Az addig csak' papíron olvasott előnyök életközelivé, szinte kézzelfoghatóvá váltak. A szocialista integráció keretében élő példája született annak, miként lehet kétszeresen kihasználni az időt, az anyagi erőt Kétségtelen: ha nem épül ilyen szerep- osztásban egyszerre két üzem — akkor hazánknak is, a Szovjetuniónak is egyedül kellett volna vállalnia a teljes terhet. Ezúttal ketten osztoztunk meg a nagy feladaton. De a példa túlmutat önmagán. Jelzi: a KGST, a szocialista integráció — s annak keretében megfogalmazott komplex program —, a résztvevők számára kölcsönös előnyöket nyújt. Ez az üzemavatás csupán egyik esemény beteljesülésére utal; mellette jónéhány, alighanem hasonló értékű közös munka juthat eszünkbe. Az idén látnak hozzá a szocialista országok, hogy a KGST jubileumi ülésén jóváhagyott terv szerint közösen építsék meg az orenburgi gázvezetéket. Fejlődik a közös villamosenergiai rendszer, a gépkocsigyártási nemzetközi kooperáció is bővül. De ki győzheti felsorolni az egyre szorosabbra fűző- ■ dő — a szó igazi értelmében — testvéri együttműködés sokasodó példáit, amelyek — mint a leninvárosi és kalusi vegyipari együttműködés is bizonyítja — hatamas gazdasági értéket, előnyt jelentenek mindkét fél számára. Ám mindezt aligha lehet csupán gazdasági mércével fölbecsülni — az együttműködés arra a folyamatra is utal, amely a szocialista országok és népeik egymás közötti viszonyában ma már napi tény: az egymásért való összefogásra. M. L Gy. Épült a két kongresszus között Jelentős eseményhez közeledünk. Néhány nap múlva összeül a párt XI. kongresszusa. A kongresszuson többek között értékelik a X. kongresszus óta végzett munkát, összegzik az elért eredményeket. A megyei Néplap eddig is — úgyszólván naponta — hírt, információt adott a megye fejlődő életéről. Most, a párt XI. kongresz- szusára készülve, lapunk is az eltelt időszak, értékelő-, számot adó összefoglalását adja az olvasónak. Természetesen a lap sajátos eszközeivel: képekben elevenítjük fel a megye közelmúltjának „történetét”. A megye ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi gyarapodásáról mutatunk be képeket. Tesszük mindezt persze a teljesség igénye nélkül, hiszen még egyszer beszámolni mindenről nem tudunk, de úgy gondoljuk, a kiragadott példák híven igazolják: az építő munka meghozta gyümölcsét, megyénk lakossága egyre több eredményt tud felmutatni. Képeket fogunk tehát látni, illetve viszont látni. Képeket, melyek megvalósult terveinket képviselik, bizonyítják, s bár legtöbb helyen csak számokról, négyzetméterekről, férőhelyekről tudunk írni, s a képek többnyire épületeket mutatnak be, azért ezek a létesítmények nem önmagukat, a dolgozó, alkotó embert dicsérik. Q __ Karcagon épült hazánk legnagyobb, 3 ezer 50 vagonos gabonatárolója. A 24 hatalmas 45 és 50 méter vasbeton silót csú- szózsalus technológiával 35 napos rekordidő alatt készítették el, 4 ezer 500 köbméter beton felhasználásával 1 Kisújszállás ipara az elmúlt néhány év alatt a várakozásokat meghaladó mértékben fejlődött. A Faipari Vállalat, a MEZŐGÉP Vállalat és az ipari szövetkezet melleit jó ideje termel a Férfifehérnemügyár, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a Vasipari Vállalat, a METAFÉM Ktsz és az új téglagyár. Megszűnt az idevalósiak elhelyezkedési gondja. A képen is látható: sok száz asszonynak adott munkát a fehérneműgyár. Az új, modern csarnokban jó körülmények között dolgoznak Megyénk mezőgazdasága az elíü* ldőa~kb»n sake* ^ej’ödött. rí”'-;? nagyobb teret h' "! a z' t i-cr 1 — er{j termeiig, a mezőgazdaság megyénkben is — a növekvő igényeknek m"•síeld sen — szerivé válik. A --gt-ebb fz.-' m~i tud is. a hatékonyabb gazd'Ikn : is egy e jV h ere 'm.'nyrk elj-ését te- "zik lehetővé. A Tö.’kszcni’niMé-i áV-mi Gazdaság is a modern mezőgazdasági nagvüz—nrk kö~3it »zerepei. A képen látható barlai sertéskombinát méltán vált megy esze. te Ismertté IHagy taEsicilkat szánt saz eke
