Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 27. P. N. Barannyikov: Nevek az emlékműn Emlékek Igorról (3.) ft Német Kommunista Párt a dolgozók védelmében Herbert Mies, a Német Kommunista párt elnöke Düsseldorfban sajtóértekezleten kijelentette: a Német Szövetségi Köztársaságban és más nyugati országokban fokozódó gazdasági válság viszonyai közepette a Német Kommunista Párt a munkásosztály és más dolgozó rétegek létérdekeinek védelmét tekinti legfőbb feladatának. Az NKP elnöke közölte, hogy a párt programot terjeszt elő a foglalkoztatottság biztosítására és a munkanélküliek haladéktalan megsegítésére. A Német Kommunista Párt vezetősége által kidolgozott program — mutatott rá Herbert Mies — sürgős intézkedéseket terjeszt elő annak megakadályozására, hogy a vállalkozók a dolgozókra hárítsák a gazdasági válság összes terheit. Ezzel kapcsolatban követelte az árak és a lakbérek befagyasztását, a tömeges elbocsátások megtiltását, a konszernek beruházási politikájának ellenőrzését. Mint hangsúlyozta, az eszak-rajna-vesztfáliai dolgozók millióinak jövője érdekében ki kell szélesíteni az NSZK kereskedelmi. kapcsolatait a szocialista országokkal. Elbocsátások a Daily Mirrornál Meghatározatlan időre felfüggesztették a Daily Mirror című 4,5 milliós példányszámú angol napilap londoni megjelenését, miután a Mirror lapkiadó csoport elbocsátotta 1750 alkalmazottját. A munkaadók és munkavállalók között hosszabb ideje húzódó viták sztrájkhoz vezettek, és a lap a közelmúltban a fővárosban több alkalommal csak késve, vagy egyáltalán nem jelent meg. A Daily Mirrort Londonon kívül Manchesterben is megjelentetik, az itteni kiadást a munkáselbocsátások nem érintik. Vagyonmegosztás Angliában Anglia lakossága 5 százalékának kezében van az ország nemzeti vagyonának fele, 1 százaléka pedig a nemzeti vagyon 25—30 százalékát birtokolja — közölte Joel Bamett, Nagy-Britannía pénzügyminisztériumának főtitkára egy, az adóztatás kérdéseiről tartott konferencián. Innrlra ^ éves. Késő ősz ItjUl nfl van, hajnali fagyok. Fiamnak már haza kellene jönni. Kinézek az ablakon, s látom, hogy Tyimka nevű barátja cipeli a hátán, nincs rajta cipő. Kiderült, hogy cipőjét sürgősen beadta a javítóba, pajtása pedig így segített rajta. Igor 16 éves. Egész nyáron olyan nagy szorgalommal készült a főiskolára, hogy egészen meghökkentett bennünket. S egyszercsak, közvetlenül a vizsgák előtt leverte lábáról a malária, láza 39 fok. Tiltakozásunk ellenére elment vizsgázni és minden tantárgyból jó és kitűnő jegyet kapott. Akkor győződtem meg első ízben arról, hogy fiam látszat-gondtalansága mögött nem mindennapi akarat rejtőzködött. Igor főiskolás. De még mindig gyerek. Az első órán odament hozzá Szumerkin professzor, kezét a fejére tette és ezt mondta: „Gyerekem, hány éves maga? Tizenhat? Fiatal, nagyon fiatal!” Igor nagyon szeretett élni, szerette a környezetéhez tartozó embereket. Jó sportoló volt, úszott, futballozott, röp- labdázott, jégkorongozott. Szeretett sakkozni és táncolni. Jóllehet, hangja nem volt iskolázott, az Akadémián rendezett estéken szólót énekelt, zenekari kísérettel. Ugyanakkor szívósan, kitartóan, fáradságot nem kímélve dolgozott, ha ezt a munka megkövetelte. Nagybátyám, Sz. I. Borcsevszkij, a matematika professzora nem egyszer elragadtatással beszélt nekem arról, hogy Igor milyen ragyogó matematikai tehetség...” A Felszabadulási Emlékművön aranybetűkkel olvasható: Prihogyko I. V. százados. A szovjet honvédelmi minisztérium tiszti veszteségeket nyilvántartó osztályán egy kartonlapon a következő olvasható: „Prihogyko Igor Vjacsesz- lavovics százados, a 60. műszaki utászdandár törzsének 2. osztályparancsnoka, aki 1919-ben született, az SZKP tagja, 1941 óta teljesített katonai szolgálatot, elesett az 1945. január 15-i ütközetben. Eltemetve Budapesten, Rákosszentmihályon”. Ezután következett édesanyjának, Jevgenyija Mihaj- lovnának régi és nem egészen pontos címe. Mégis ez segített megtalálni hozzátartozói címét. „Örömmel írok apámról, Vaszilij Jekovlevics Korja- kinról. Persze, nem sok emlékem maradt róla. Amikor apámat ezerkilencszáznegy- venegyben behívták katonának, csak tizenhét éves voltam. De úgy latszik, mindenkinél több emlékem maradt róla, s bizonyára míg élek, mindig fogok tudni róla beszélni és írni. Apám Közép-Oroszország- ban született egy sokgyermekes családban. Gróf Bob- rinszkijnél cselédeskedett. Eleinte a borjúkat legeltette, a nyári nagyobb dologidőben látástól vakulásig görnyedt a földbirtokos földjén. Télen a gróf burgonyatárolójában dolgozott. Bobrinsz- kijnak szeszgyára és hatalmas burgonyaföldje volt. Tizenkilencben y;*: mekes Korjakin-család fel- kerekedett szülőföldjéről és Szibériában telepedett le. Itt apám, a tizenhét éves kom- szomolista beszolgáltatási ellenőrként, majd a végrehajtó bizottság titkáraként dolgozott. Huszonkettőben önként beállt a Vörös Hadseregbe. Katonai szolgálatot teljesített, aztán a Távol-Keleten tanult, 1928-ban leszerelt és hazatért. Kezdetben a GPU munkatársaként dolgozott, részt vett az erdőkben rejtőzködő banditák likvidálásában. Arra már nem emlékszem, miféle banda volt az, de jól tudom, hogy apám bennünket gyerekeket elvitt a nagymamához, mert családunkat, akárcsak a szovjethatalom aktív híveinek családjait is ez a banda kiirtással fenyegetett. Nevünk rajta szerepelt a feketelistájukon. Apánk az eszményképünk, nekünk gyerekeknek. Meg- győződéses leninista, aki egész életét a munkának, az ügynek szentelte. Apa soha sem látszott külsőleg nagyon lelkesültnek vagy fordítva, komornak. Gyermekeivel mindig egyforma tónusban beszélt, soha sem emelte fel a hangját. De amit akart, mindig el tudta érni. Például én egy nagyon szomorú, tragikus napon, 1924. január 21- én születtem. Ha fiú lettem volna, a Vlagyimir nevet kapom tőle, de mert lány lettem. Rosa Luxemburg tiszteletére a Róza nevet kaptam. Akkoriban emlékeztek meg Rosa Luxemburg meggyilkolásának ötödik évfordulójáról. , Apa nem volt magas növésű, de széles vállú ember volt. Haja sötétszőke, szeme sötétbarna. Tekintete egyenes, nyílt, fürkésző. Ha merőn nézett az emberre, az illető rendszerint zavarba jött, lesütötte szemét. Nem egyszer láttam, hogy amikor apa berendelte magához valamelyik vétkes beosztottját, először nyugodtan kikérdezte a történtekről, de az illető máris lesütötte szemét, és őszintén bevallotta tettét. Ugyanígy bánt a gyermekeivel is. Egy ujjal sem nyúlt soha senkihez, de hazudni soha nem tudtunk volna neki. Akkurátus, mindennel törődő ember volt, s ilyennek nevelt bennünket is. Sem táncolni, sem énekelni nem tudott, de nagyszerű humora volt. Legfontosabb vonása mégis a figyelmesség, az emberség. Parfjonovo faluban egyszer a bíróság igazságtalanul elkobozta az egyik egyéni paraszt lovát, tehenét, malacát, egyszóval egész kis vagyonát. Apa már régebbről ismerte a szegényparaszt szüleit, meg őt magát is. Leutazott Parfjonovóba, kivett egy hét fizetetlen szabadságot és helyrehozta az igazságtalanságot. Apánkat bátor, sőt vakmerő embernek ismertük. Amikor a hitelszövetkezetet vezette, gyakran kellett nagy summa pénzt kihoznia a városból a faluba. Volt egy pisztolya, de a kocsis is fel volt fegyverkezve. A polgárháború után a banditák még sokáig garázdálkodtak Szibériában. Egyszer három lovas bandita rontott ki az erdőből. Az összetűzést természetesen el lehetett volna kerülni. De apám rá akart ijeszteni a rablókra. Elővette a csomagból a városban vásárolt hosszú szalámiru- dat, annak a kasnak a tetejére helyezte, amelyben ültek, s rákiabált a banditákra: „Ha közelebb mertek jönni gazemberek, mind- nyájotokat lekaszállak a géppuskával!” A banditák az alkonyi szürkületben nem tudták kivenni, mi az, ami a szánból rájuk mered, s eltűntek. Kobakovóöan a^revetette magát az örvénylő vízbe, hogy megmentsen egy gyereket, holott, mielőtt odahívták volna, egy tucat férfi nem mert beugrani az örvénylő folyóba . ..” (Folytatjuk.) mh Három milliárd Mennyit érnek a magyar gyűjtők kezében lévő filaté- liai kincsek? Kiállításokon néha páratlan ritkaságokat láthatunk, de az albumok többsége csak meghitt baráti körben nyílik ki. Így a bélyegvagyon összegére csak következtethetünk. Az utolsó 15 évben a Magyar Posta megközelítőleg 700 millió forint értékű bélyeget adott el a szövetség tagjainak. A korábbi évek eladási összege ennek csak töredéke, de ezen bélyegek filatéliai értéke sokszorosa a névértéknek. Szakértők véleményét egybevetve három milliárd forintra tehetjük a gyűjtemények értékét. Szépség Több folyóirat ismételten foglalkozott bélyegeink művészeti értékével. A vélemények elég lesújtóak, divat a tervezőművészeket szidni, bár jobbak aligha állnak rendelkezésre. A Magyar Posta néhány nyilvános pályázata csúfos kudarcba fulladt. A népszerű grafikusok zöme teljes érdektelenséget mutat, úgy tűnik, a bélyegtervezés nem eléggé kifizetődő. A gyűjtők és a kritikusok is a világ minden országában szidják az újdonságokat, itt igazán érvényesül a „senki se lehet próféta saját hazájában” elve. Ugyanis külföldön a magyar grafikusok munkáit nagyra értékelik, sőt a hazai művészek más államok részére készített műveivel is elégedettek megbízóik. Az NSZK postája a kedélyek lecsillapítására a pályaműveket bélyegméretekben, színesben elkészíti és a közönség elé tárja. A döntéssel így sem ért egyet mindenki, mégis a bírálók látják, hogy a posta miből választhatott. France A gyűjtő szenvedély erejét, a filatélia egész története bizonyítja. Mégis, most történt meg először, hogy a bélyegek szépsége érdekében valamelyik ország még saját államiságának megjelölését is módosította. Az Albert Schweitzer tiszteletére megjelent idei első francia bélyegen ország megjelölésként csak „France” = (Franciaország) szerepel. Hivatalos közlés szerint most és a jövőben azért nem használják a korábbi République Francaise (Francia Köztársaság) feliratot, mer ennek hosszúsága „akadályozta a művészeket a bélyegkép megalkotásában”. A most elhagyott, felirat 1848, az első kiadás óta szerepelt francia bélyegeken, csak 1920—1950 között találkozunk Postes France megjelöléssel, sőt a német megszállás alatt egyedül Postes szöveggel is. Csökkenő népszerűség A Mainicsi Símbun lapkiadó vállalat közvéleménykutatása szerint meglehetősen gyors ütemben csökkent Miki Takeo miniszterelnöknek és kormányának népszerűsége. A „tiszta politika” jelszavával hatalomra jutott Miki- kormány támogatóinak aránya tavaly decemberben negyvenhét százalékos volt. A most megtartott közvéleménykutatás adatai szerint viszont már csak harminckilenc százalék támogatja a kormányt. A miniszterelnök és a kormány politikáját ellenzők aránya a tavaly decemberi tizenkét százalékról három hónap alatt húsz százalékra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy elé- gedett-e a jelenlegi kormánypolitikával, a japánok hetvennyolc százaléka nemmel válaszolt és csupán huszonegy százalék fejezte ki elégedettségét Új szovjet búzafajta Az egyik szibériai mezőgazdasági kutatóintézetben új búzafajtát állítottak . elő, amelynek a Novoszibirszk 67 elnevezést adták. Az új búzafajta jól tűri a hideget, szára nem dől meg és átlagos terméshozama hektáronként 40 mázsa. Intenzív trágyázással ez a hozam még növelhető. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy lisztje is nagyon jó minőségű. Takarékossági Minden előrejelzés megegyezik abban, hogy az elkövetkező 30—40 év alatt elkerülhetetlenül fahiánnyal kell számolni. Vonatkozik ez Svédországra is. Az előrejel- zett fahiány ebben az országban régebbi mulasztások és hibák eredménye. Az ország déli részén az erdőket a múlt század közepéig igen nagy mértékben kitermelték, nagy erdőterületeket vettek mezőgazdasági művelésbe és eközben új erdőket alig telepítettek. Csak kb. 100 évvel ezelőtt kezdődtek nagyobb mértékű telepítések ezen a területen. Ennek az az eredménye, hogy az országnak ezen a részén jelenleg csak középkorúak az erdők. Az északi erdőkben sem gondoskodtak kellő mértékben a felújításról, ezért A kutatók az új búzafajta termesztését elsősorban a szibériai mezőgazdasági üzemeknek ajánlják, nagy íagy- tűrő képessége miatt. Az új búzát 1975-ben csak vetőmag előállítása céljából termesztik, de 1976-ban, amikor már lesz elegendő vetőmag, Nyugat-Szibéria búzavetésterületének nagy részét már ezzel a fajtával vetik be. intézkedések ezeknek az erdőknek a korösszetétele szintén kedvezőtlen mértékben változott neg. A várható fahiányra tekintettel a Kincstári Erdőigazgatóság 1975—1979. évi ötéves tervét több tekintetben módosították. E módosítások közül legjelentősebb, hogy az elkövetkező öt év alatt a kitermelést évi 1 százalékkal csökkentik. Az előző ötéves terv alatt a kitermelés 6,76 millió köbméter volt, az új ötéves tervben ez 6.31 millióra csökken. De még ez is nagyobb mint a növedék, amely jelenleg hektáronként évi 1,7 köbméter, míg a kitermelés az elmúlt ötéves terv ideje alatt hektáronként évi 2,4 köbméter volt. A szója visszatér Több mint tizenkét millió hetnek belőle. Az ipari ere- hektáron termesztik a vilá- detű takarmánynak nélkü- gon a szóját. Emberi tápiá- lózhetetlen nyersanyaga, kilék gyanánt, takarmányként, vétel nélkül minden gyári az élelmiszeripar és a vegy- takarmányban szerepel. Az ipar nyersanyagaként hasz- intenzív hizlalás el sem kép- nálják fel, s emiatt óriási zelhető a pörkölt szója és a keresletnek örvend. A szója szójadara nélkül. Helyette- fontos fehérjedús, olajos síthető ugyan bizonyos ipari magvú növény, vegyi össze- melléktermékekkel, vagy lu- tétele olyan, hogy mestersé- cemaliszttel, de nem tel jegesen húst és tejet is készít- sen. Vegyszermaradványok az élelmiszerekben talmazhatnak növényvédő- szer-maradványokat. így például 7000 gabonaminta elemzésekor 75 százalékban találtak olyan importinszekti- cidet, amelyeknek a használatát az NSZK-ban már 1971-ben betiltották. Takarmányadalékok maradványait az előírások betartása eseteben az állati eredetű termékekben nem lehet kimutatni. Gyógy szermarad vány o- kat csak abban az esetben lehet észlelni aá állati termékekben, ha az adagolás és a vágás időszaka közötti előírt időtartamot nem tartják be. A MEZŐGÉP VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: gépírni tudó adminisztrátort, továbbá festő, lakatos, hegesztő, motorszerelő, targoncavezető, portás, éjjeliőr, férfi és női betanított segédmunkást, valamint üzemi takarítónőket. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZÉS a vállalat személyzeti osztályán, SZOLNOK, Vörös Hadsereg út 33. Az NSZK-beli oldenburgi kutatóintézet vizsgálta a növény- és állati eredetű élelmiszerek vegyszermarad- vány-tartalmát. Ezek a vegyszermaradványok a növényvédő szerekből, a takarmány- kiegészítőkből, a gyógyszerekből, valamint az ipari emulziókból származnak. A mezőgazdasági termelőknek különös érdekük, hogy a vegyszermaradványok képződésének veszélyét nyomon kövessék és minden intézkedés megtörténjen azoknak mielőbbi kiküszöbölésére. A növényi eredetű élelmiszerekhez hasonlóan az állati eredetű élelmiszerek is tar-
