Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

1975. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tavaszi szünet április 5-től 13-ig A vizsgák és felvételik rendje Ránki Dezső zongoraestje Az Országos Filharmónia legutóbbi bérleti hangverse­nyén Kánki Dezső fiatal, de igen tehetséges . zongoramű­vész mutatkozott be Szolnok zeneszerető közönségének. A Magyar Rádió új tehetsége­ket, fiatalokat bemutató színvonalas zongoraversenye óta Ránki Dezső neve ismert lett a zenei világban. Szol­nokon is nagyon figyelemre­méltó érdeklődés előzte meg szólóestjét, melyet ezúttal a városi tanács dísztermében tartottak. Koncertjét Haydn-, Schu­bert- és Debussy-művekből állította össze. Előadását szuggesztív drámai erő, já­tékosság, kidolgozottság, plasztikus zongorajáték, érett, kiforrott dinamizmus, gaz­dagon árnyalt zeneiség.^ a hangszer, illetve a művek szinte tökéletes birtoklása jellemezte mindvégig. Kü­lön említésre' méltó a csodá­latosan gazdag harmóniavi­lág érzékeltetése, a gyönyö­rű piano hangszín Schubert B-dur szonátájában és De­bussy Images I—II. soroza­tában. Gondolok itt mindjárt az első darab, — a Tükrö­ződés a vízen nagyszerű megoldására. Talán egyedül a hangver­seny második felének műsor­választása nem volt a leg­szerencsésebb. Debussy zon­goradarabjai önmagukban szinte kivétel nélkül mind remekművek. Ezúttal mégis érezhető volt, hogy a több, hasonló karakterű darab egy­mást követő előadásban kissé fárasztóan hat a közönségre. Különösen meggyőzött erről a két pompás, bravúros rá­adás, mely pillanatok alatt vastapsig fokozta a kamara­est hallgatóinak tetszésnyil­vánítását. Mindent összevetve ritkán hallható zenei élménnyel zá­rult ez a színekben bővelke­dő, önfeledt örömet sugárzó hangverseny. E. F. Új szállók a Balaton mellen Balatonföldváron lebontot­ták a motelt. Épületeinek a brüsszeli világkiállításon vá­sárolt elemei már tönkre­mentek és alkalmatlanok ve- dégfogadásra. Ugyanerre a sorsra jut a hasonló korú ti­hanyi motel, amelynek bon­tását rövidesen megkezdik. Mindkét motel helyén új kőszállót emelnek a közel­jövőben. Az általános és a közép­iskolákban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első taní­tási nap április 14-e, hétfő. A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondozását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógusok fel­ügyeletével folyik a szaksze­rű foglalkozás. Ami a tanév további me­netrendjét illeti: május el­sején tanítási szünet lesz az általános- és a középis­kolákban. Az iskolái év ered­ményes lezárásához az általá­nos iskolákban változatlanul 198 tanítási nap szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az el­ső—harmadik osztályban 192, a negyedikben pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípus­ban június 12—17-e között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzá­ró ünnepségekkel. A közép­iskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap má­jus 10-e lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák kezdete a szakközépiskolákban a nap­pali tagozatokon: a május 12-ét követő első hétfő (ez az idén május 19-re esik). A gimnáziumokban a tanév végi írásbeli érettségi vizs­gák ugyancsak a május 12-ét követő első hétfőn kezdőd­nek (ebben az esztendőben május 19-én). A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22-e kö­zött szervezik meg. Lényegében befejeződött az idei pályaválasztási mun­ka első szakasza. Az előzetes számvetések szerint 123179 nyolcadik osztályos diák fe­jezi be általános iskolai ta­nulmányait az idei tanévben. Az elmúlt tanévhez képest mintegy 4—5 ezerrel csök­kent a végző fiatalok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot elhelyezé­sük. Az idén végző nyolca­dikosok pályaválasztásának körültekintő előkészítésére az általános iskolákban or­szágszerte rendkívüli pálya- választási szülői értekezlete­ket tartottak. A továbbta­nulni szándékozó fiatalok ezután tölthették ki jelent­kezési lapjukat, amelyet az általános iskolák március 20-ig továbbítottak a közép­iskolákba, a gép- és gyors­író iskolákba, valamint a szakmunkásképző - iskolákba. A szakmunkásképző isko­lákba való jelentkezés első szakaszát május 31-ig feje­zik be. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendel­kezések szerint az szükséges — április 15-ig tartják meg. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgynevezett ta­gozatos osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig fejezik be a felvételi munkákat, és eddig az idő­pontig a fel nem vett tanu­lók lapját is megküldik a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumok­ban, a gép- és gyorsíró isko­lákban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket (a fővárosban május 15-ig), és eddig a terminusig küldik el a fel nem vett diákok je­lentkezési lapjait a második sorban megjelölt iskolához. Amennyiben a diák két azo­nos iskolatípust — vagy első helyen gimnáziumot és a második helyen szakközép- iskolát — jelölt meg, a dön­tést április 12-ig kell meg­hozni. Fontos intézkedés, hogy elutasítás esetében a jelentkezési lapot azonnal továbbítani kell a második helyen megjelölt iskolához. Az Oktatási Minisztérium előzetes adatai szerint a vég­zősök mintegy 87 százaléka — tehát körülbelül 107 ezer fiatal — tanulhat tovább va­lamilyen középfokú iskolá­ban. Országszerte befejeződött az általános iskolák leendő első osztályosainak beiratá- sa. A következő tanévben — az előzetes számítások sze­rint — mintegy 160 000 kis­fiú és kislány kezdi meg ta­nulmányait, 2—3 ezerrel több, mint az elmúlt tanév­ben. A szeptemberben első osz­tályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálatokon kell részt venniök. Akik nem járhattak óvo­dába, azoknak a gyermekek­nek is megkönnyítik, bizto­sítják az átmenetet az álta­lános iskola első osztályába: számukra úgynevezett álta­lános iskolai előkészítő fog­lalkozásokat szerveznek. A foglalkozásokat ápri­lis elejétől az évzárásig óvodákban, vagy általá­nos iskolákban tartják. Azok a szülők, akiknek gyermeke nem járt óvodába, a beiratáskor tájékoztatást kaptak arról: hol és mikor indul ilyen jellegű foglal­kozás. Á katona meg a csillagok Jóvágású, határozott fel­lépésű fiatalember Udvarias László szakaszvezető, a nép­hadsereg kiváló katonája. Jászberényben, a Lehel Vezér Gimnáziumban kezdte közép­iskolai tanulmányait, majd Budapesten folytatta, és ott is érettségizett. Utána vissza­került Jászberénybe és szak­munkástanuló lett. A bizo­nyítvány megszerzése után a jászberényi Lehel Ruházati Ktsz-nél helyezkedett el, var­rógép-műszerészként. Onnan vonult be 1973 nyarán. Mint minden újoncot, őt is „megrázták” az első napok, hetek. A katonás fegyelem, az órára-percre összeállított napi program betartása szo­katlan volt. Alaki foglalkozá­son, menetgyakorlaton, löki- képzésen vett részt, amit az­előtt legfeljebb hírből ismert. De hamar túltette magát a kezdeti nehézségeken. Ebben segítette az is, hogy igen rö­vid idő után megválasztották a KISZ-alapszervezet titkárá­vá, s ezzel megsokasodtak a gondjai. Másokkal is kellett törődnie. — Szívesen végzem a moz­galmi munkát — mondja. — A fiúkat könnyű volt mozgó ­sítani, bármilyen feladatról legyen szó. Mindig szívesen jelentkeznek társadalmi mun­kára. Így volt ez ősszel a me­zőgazdasági üzemek megsegí­tésekor, az ejtőernyős világ- bajnokság rendezésekor. De lehetne tovább sorolni, a par­kosítástól kezdve az általános iskoláknak nyújtott segítsé­gig. Fiataljaink igényesek, szabad idejükben kiállítások­ra, színházba járnak és sokat olvasnak. Alegységünknek sa­ját könyvtára van. Amikor elvégezte a tisztes­iskolát, megkapta az első csontcsillagot. Alegységpa­rancsnok lett, s az újoncok­kal már neki is foglalkoznia kellett, hasonló korú fiatalok munkáját irányította. Újonc korában csak azt látta: mi­lyen érdekes a csontcsillago­sok élete. Aztán rájött, hogy nem is olyan egyszerű a do­log. Nehéz jó tisztesnek, jó rajparancsnoknak lenni. — Abban a pillanatban, hogy zubbonyom hajtókájára felkerült a csillag, elöljáróim elvárták, hogy hatékonyan segítsem a rend megteremté­sei — magyarázta. — Az is furcsa volt, hogy magúznom kellett a fiúkat és viszont. Rengeteget magyaráztam, ok­tattam és tulajdonképpen ne­veltem is. Hogy ezt milyen módszerrel végeztem? Vá­laszthattam az eszközökben, mert sokféleképpen lehet ezt csinálni. Én jó szóval próbá­lok az értelemre hatni, meg­értetni, hogy mit és miért kell tenni. Persze, ehhez türelem­re van szükség. Aztán a felelősségről be­szélgettünk. Mit jelent a raj- prancsnokság, a példamuta­tás? — A rajparancsnok mun­kája megköveteli, hogy min­dig tudása legjavát nyújtsa. Mert hogy is állhatna beosz­tottai elé, ha kevesebbet pro­dukálna, mint ők. Ha ez meg­történne, követelni sem tud­na. Azt hiszem, minden tisz­tesnek elsőrendű feladata , a példamutatás. Udvarias László szakasz­vezető nemcsak vallja ezt, hanem így is cselekszik. Bi­zonyítja ezt már három csil­lag, a kiváló cím és az, hogy tekintélye van beosztottai előtt. Tóth Gyula JcstsszuRik kibernetikát! Iskolai szakkör mezőtúron Kibernetika: komplex tu­dományág, amely a termé­szettudományok egzakt mód­szereivel bonyolult automa­tikus géprendszerek (például elektronikus számológépek), illetve élő szervezetek (pél­dául idegrendszer) működési elveit (egymással összeha­sonlítva) tanulmányozza, és ennek gyakorlati alkalmazá­sával (például gyárak, mun­kafolyamatok automatizálá­sával) foglalkozik. (A Magyar Nyelv Értel­mező Szótára) Ami az értelmező szótár­ban bonyolult fogalmazás, az a mezőtúri Dózsa György Me­zőgazdasági Gépészeti Szak- középiskola kibernetikai szak­körös diákjainak csak játék. Tavaly szeptemberében ala­kult meg a szakkör kísérleti jelleggel, az országban egye­dülálló vállalkozásként. A tanulók játékos módon meg­ismerkednek a kibernetikai fogalmakkal, megtanulják az alapvető kapcsolások kombi­nálását. Egyedül készítik el a vezető tanáruk, Lévai Al­bert által megrajzolt terv alapján a „pálcajáték” gé­pet. A látszólag egyszerű szerkezet bonyolult kapcso­lási rajzok mintájára készüL A szakkör lelkes tagjai ott- j értünkkor éppen egy „drót- dzsungelból”, ellenállásokból álló alkatrészt — amelyet ők „csalási áramkör”-nek ne­veznek — szereltek be a gépbe — Miért csalási áramkör a neve? — A gép mindig sportsze­rűen játszik — mondja Kiss György, harmadikos tanuló. — Ha az ellenfél csal, a gép akkor is végigjátssza a partit, de a végén kigyul­lad egy piros gomb, amin az olvasható: „csaltál”. — Hogyan lehet játszani a géppel? — A „pálcajáték” egyszerű logikai játékon alapszik. A gép bal oldalán összesen tíz billentyű látható. Az első sorban öt, a másodikban há­rom, a harmadikban kettő. A játékos lenyomhat az egy sorban lévő billentyűk közül annyit, amennyit akar. Utá­na a gép következik, A vesz­tes az, aki az utolsó billen­tyűt nyomja le, — magya­rázza a játékszabályokat Szaszkó Elek, a harmadik „b”-ből, majd hozzáteszi: — aki kezd, az rendszerint a győztes. — Kipróbálhatnám? A gép közönyösen, az ab­szolút esélyes fölényes biz­tonságával nézett rám gomb- szemeiveL Én kezdtem, de ez sem segített. Vesztettem. — Mi minden két játsz­mából egyet megnyerünk. Persze ehhez sok gyakorlás kellett — vígasztal Kiss György. — Sokszor tízper­cekben is feljöttünk lejátsza­ni egy partit — Csak játszani lehet vele? — Szó sincs róla — vág közbe Árvái János, egyik lelkes szurkolóm, a szakkör újonca. — Lényegében le­egyszerűsített számítógépről van szó, amellyel az emberi agynál gyorsabban, hibamen­tesen lehet elvégezni mate­matikai műveleteket — Miért szeretitek ezt tt szakkört? — A szakkörvezetőnk, Lé­vai Albert szenvedélye „át­ragadt” ránk is. — válaszol Korpácsi Bálint — Logikus magyarázatai alapján vi­lágossá vált előttünk, hogy a számítógépek világa, a ki­bernetika nélkül mai életünk elképzelhetetlen. Csak az ember által feltalált fan­tasztikus gépek eredményez­hették az űrhajózás kibonta­kozását, az atomfizika, a ké­mia páratlan eredményeit Persze nem kell ennyire messze mennünk! A mező- gazdaságban is fokozatosan kialakul az iparszerű terme­lés. Ez csak nagyarányú gé­pesítéssel, kemizálással tör­ténhet meg. Eljön az idő, amikor a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenné vál­nak a számítógépek. Mi ak­kor már kinövünk az iskola­padokból, nehéz lenne elkez­deni. Egy kicsit előre dolgo­zunk. .. Lévai Albert másik talál­mánya a lécekből, vezeté­kekből, lámpákból, csavarok­ból összeállított, orgonához hasonló szerkezet. — Ez talán még sakkozni is tud? — Hát azt éppen nem — mosolyog Lévai Albert — de nagy segítséget nyújt a pe­dagógusoknak. A neve: csú­szóléces oktatógép. Az ed­dig ismert ilyen jellegű gé­pek csak a felismerési szin­tig juttatják el a tanulókat. Ez lehetetlenné teszi a fele­lő rossz értelemben vett ügyeskedését, próbálgatását. A gép a tényleges tudást tükrözi. Előnye még az is, hogy segítségével egy órán az egész osztály lefeleltethe­tő. Minden pádon elhelye­zünk majd egy ilyen kisgé- pecskét, s mindegyik a köz­ponti vezérlőasztalhoz les* bekötve. — Mikor készül el az első ilyen géprendszer? — A központi vezérlőas»= talon most dolgozom. A ter­vet már elfogadták az Or­szágos Pedagógiai Intézet­ben. Hogy mikor alkalmaz­zuk majd először, azt pon­tosan nem tudom, de kétség­telen, hogy a csúszóléces ok­tatógép fontos tartozéka lesz az iskolák szertárainak. A világhírű kutatóközpon­tok tudósai valószínűleg nem tudják, hogy van egy Me­zőtúr nevű kisváros Magyar- országon. .. Egyszer talán mégis, tudomást szereznek róla, ha e lelkes szakkör va­lamelyik tagja jelentős fel­találó, kutató lesz. Lesz? Le­het.. Tál Gizella Felszabadulás utáni nyelvhasználatunkról l. Az élőszAbeli közlés Felavatták »Sie 1* ír * ® a gödi bioiogsai állomást Gödön szerdán adták át rendeltetésének az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karának biológiai állomását. Az ün­nepségen megjelent dr. Po- linszky Károly oktatásügyi miniszter. Az egyetem rekto­ra, dr. Ádám György meg­nyitójában elmondta: Huzel- la Tivadar orvosprofesszor 1951-ben adta át az egyetem­nek hétholdas birtokát, hogy azon felépíthessék a biológiai tanszékek oktatási-kutatási bázisát. Elsőként a növény- élettani laboratórium és te- nyészház készült el, N. G. Potapov, szovjet professzor tervei szerint. Később itt kezdte meg munkáját az MTA magyar Dunakutató állomása is. A már itt dolgozó tanszéki laboratóriumok mellett két évvel ezelőtt az illetékes tan­székek irányításával megala­kult az immunológiai, ma­gatartás-genetikai és a nö­vény szövet-fejlődéstani osz­tály. A gyakorlati élettel va­ló szoros kapcsolatot mutat­ja, hogy például az immuno­lógiai osztály széleskörű munkájában helyet kapnak a leukémiával kapcsolatos ku­tatások és kísérletek. A magatartás-genetikai la­boratórium többek között a tanulási képesség genetikai vizsgálatával és a táplálék­felvevő magatartás genetikai szabályozásával foglalkozik. A szövetfejlődéstani osztály pedig a növény sejtek fejlő­désének szabályozásán kí­vül kertészeti növények faj­taazonos vegetatív elszaporí- tását és vírusmentes gyü­mölcsfa-, dísznövény-alap- anyagelőállítását végzi steril sejttenyészetek segítségével. A felszabadulás óta vég­bement nagy változások tük­röződnek nyelvünkben és nyelvhasználatunkban. Ezek­hez a változásokhoz alkal­mazkodott nyelvművelésünk is. Az új, korszerű nyelv­művelő munka elsősorban az élő nyelvet, a nyelv hang­alakját, hangzását állította előtérbe. A beszéd hangalak­ja ugyanis állandóan alakul, formálódik. Ebben a válto­zásban a nyelvművelő mun­kának is van szerepe, fel­adata, mert nemcsak a hang­képzés, a kiejtés szorul gon­dozásra, hanem az élőszóbeH megfogalmazás és a kifejező- készség is. Az ifjúság számára évről évre megrendezett kiejtési versenyek igen nagy szere­pet játszottak abban, hogy beszédünk hangzásával kap­csolatban örvendetes a javu­lás. Ugyanakkor még min­dig gyakran hallunk hadaró, kapkodó beszédet. Élőszóbeli megnyilatkozásainkban gya­kori hiba a hablatyolás, „a higan sóderolt” (Baranyai Ferenc) fogalmazás, a be­szédfegyelem megsértése. Költőink, íróink sem vélet­lenül fakadnak ki a helyte­len élőszóbeli megnyilatko­zások ellen. Az alábbi idé­zetek valóban tükörképet nyújtanak számunkra a mai legtipikusabb beszédbeli hi­bákről. Devecseri Gábor Be­széd című versében arról pa­naszkodik, hogy felszólalá­sainkban, előadásainkban sok a „sótálan” szó, a „torz dadogó zörej”, „otromba köz­lés”, A vitaalkalmakon is „sok az üresjárat, a locska érték” (Vészi Endre). Nem tudunk gazdaságosan fogal­mazni és „felelős felnőtt­ként gazdálkodni a szavak­kal” (Benjámin László). Leg­időszerűbb nyelvművelési feladatunk tehát arra nevel­ni az embereket, hogy tm bújjanak „a beszéd nádten­gerébe”, „fontolgassák s. szót” (Kónya Lajos), és az „öngörcsölt • duma-fonalak” (Tankó Sirató) ne tegyék kö- rülményeskedővé, feleslege­sen bonyolulttá beszédünket. Képes Géza sem véletle­nül szól Egy tröszt aktíva- ülésén című versében arról, hogy fontosdit, lényegesdit játszó felszólalásainkban ügy kúsznak a hallgatóságra a frázisok, akár az indák, és nemcsak a sűrű füst, hanem a közöny is fojtogatja az embereket. Ezért az igénye­sebb élőszóbeli fogalmazásra nevelés ma már nemcsak az iskolai nyelvművelő tevé­kenység feladata, hanem a társadalmi célokat szolgáló nyelvi népművelésé is. Or. Bakos József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom