Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
/' 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 5. Felavatták Európa legnagyobb PVC-gyárát Katusban Púja Frigyes Kar! Marx Stadt-ban Katus és Leninváros az olefinkémia szovjet és magyar központja a szocialista integrációban is új minőségű, szorosabb együttműködés megtestesítője. A 336 kilométer hosszú etilénvezeték két végén szinte egyszerre avatták a két új ipartelepet: hétfőn a leninvárosi olefinművet, tegnap a kalu- si vegyi és kohászati kombinát új létesítményét, Európa legnagyobb PVC-gyárát. Az avató ünnepségen megjelent L. A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere, V. Sz. Szmimov, az SZKP KB osztályvezetőhelyettese, P. F. Bezruk, az SZKP ivano-frankovszki területi pártbizottságának első titkára, O. V. Avilov, az Ukrán KP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ünnepségen magyar részről megjelent dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Klézl Róbert, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ott volt a leninvárosi új olefin - mű népes küldöttsége Huszár Andornak, a TVK igazgatójának vezetésével. Részt vett az avatáson Bagi Gábor, Magyarország moszkvai nagykövetségének másodtitkára és dr. Hajdú Imre kijevi magyar konzul. Az új PVC-gyárat a kombinát főterén megtartott munkásgyűlésen avatták fel, amelyen több mint ötezren vettek részt. I. G. Poszto- ronko, az SZKP kalusi Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg a munkásgyűlést, majd L. A. Kosztandov vegyipari miniszter méltatta avatóbeszédében az új alkotást, a szovjet—magyar együttműködés \ újabb sikerét. Felolvasta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a kalusi építőkhöz, szerelőkhöz, tervezőkhöz • és üzemeltetőkhöz intézett levelét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció jegyében született leninvárosi és kalusi gyár üzembe helyezése nagy esemény a két ország vegyipari fejlődésének meggyorsításában, hiszen a szocialista országok legnagyobb olefinműve épült fel a Tiszai Vegyikombinátban, s Európa legnagyobb PVC- gyára Kalusban. Az építők és szerelők rendkívül nagy munkát végeztek, s erőfeszítéseik sikere nemcsak az egymással szorosan összefüggő beruházások összehangolt megvalósításában, hanem a közös munkában, az összefogásban, a magyar és a szovjet nép barátságának további erősítésében is megnyilvánult. A munkásgyűlés kővetkező szónoka, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter rámutatott: a leninvárosi és a kalusi együttműködés új vonása, hogy folyamatos termelési kapcsolat jött létre, amelynek minden sikere, de nehézsége is megoszlik a két üzem dolgozói között. Az új gyárak együttes építésében is új utat jártunk, amely megfelelt a szocialista gazdasági integráció komplex programjának s ebből mindkét ország kölcsönös előnyökhöz jutott: a magas műszaki színvonalú, gazdaságos termelés optimális méreteinek megfelelő üzemet épített, a két vállalatnál együttesen több mint 300 millió rubel értékű beruházás gyors megvalósításával. Dr. Szekér Gyula hangsúlyozta: az együttműködés fontos politikai jelentősége, hogy meggyőzően tanúsítja a szocialista, gazdasági integráció ki- szélesítésének, fejlesztésének nagy lehetőségeit, s a gyakorlatban példázza, hogy a népgazdasági tervekben jó előre építeni lehet a szocialista gazdasági integrációban elhatározott » együttműködésre. A munkásgyűlés az inter- nacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepségsorozat a kalusi kombinát művelődési házában folytatódott, a Kárpát-ukrajnai Művészeti Együttes koncertjével, amelyét a magyar küldöttség is meghallgatott Prágába érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, a Német Szocialista Egység- párt, Kuba Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Román Kommunista Párt küdöttsége. A delegációk részt vesznek szocialista országok testvérpártjai központi bizottságai titkárainak tanácskozásán. A központi bizottságok titkárának prágai értekezlete hétfőn megkezdte munkáját Mladenov ’ Bonnbo utazott Petr Mladenov, a BKB KB Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Genscher külügyminiszter meghívására tegnap délután kétnapos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. A külügyminiszterek az NSZK fővárosában a kétoldalú kapcsolatok mellett áttekintik a nemzetközi helyzet valamennyi időszerű és íontos problémáját. Felújította munkáját a leszerelési értekezlet Egyíplom—PFSZ Megbeszélések a kétoldalú kapcsolatokról Faruk Kaddumi, a Palesztinái felszabadítási szervezet politikai osztályának vezetője ezen a héten Kairóba látogat, hogy az egyiptomi kormánnyal a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon — jelentette be a Wafa palesztin hírügynökség. A Wafa hozzáfűzte, hogy Kaddumi hétfőn találkozott Lufti A1 Mutvallival, Egyiptom libanoni nagykövetével es áttekintette vele az egyiptomi—palesztinai kapcsolatok jelenlegi állását. Egyiptom nagykövete Kaddumi- nak átadta Iszmail Fahrni egyiptomi külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Kairóba. A PFSZ politikai osztályának vezetője az egyiptomi nagykövettel tartott tanácskozásait „építő jellegűnek” mondotta és közölte, hogy néhány nap múlva, algériai látogatását és Bumedien elnökkel folytatandó tárgyalásait követően Kairóba utazik. Tegnap Genfben felújította munkáját a leszerelési bizottság. öt új tag — az NDK, az NSZK, Irán, Peru és Zaire — felvételével a bizottság munkájában résztvevő tagállamok száma 30- ra emelkedett. Alekszej Roscsin, a bizottság társelnöke, a Szovjetunió képviselője a megnyitó ülésen felszólalva, megjegyezte, hogy a bizottság létszámának kibővítése nagy politikai jelentőségű esemény: a világ sok államának rendületlen érdeklődését tanúsítja a leszerelés problémái iránt, azt a törekvésüket jelzi, hogy aktívan hozzá akarnak járulni e problémák kedvező megoldásához. A bizottság űj ülésszaka olyan körülmények között nyílik meg, amikor az eltérő politikai és társadalmi rendszerű államok békés együttműködésében és az enyhülés folyamatában már mutatkoznak az első eredmények. Ismeretes, hogy sikerült haladást elérni a fegyverkezés korlátozását és a leszerelést érintő egyes kérdésekben, például több fontos kétoldalú megállapodás jött létre ^ Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A leszerelési bizottság most megnyílt ülésszaka előtt álló fontos kérdések közül Roscsih kiemelte a terme-, szeti környezet és az éghajlat katonai vagy más jellegű — a nemzetközi biztonság, az emberek jóléte és egészsége biztosításával ösz- sze nem egyeztethető —- befolyásolásának megtiltását. Felszólalt az első ülésen még az Egyesült Államok, az NDK, az NSZK és Mexikó képviselője. Georges Marrtik- A dolgozóknak nincs más választások nini a harc útja lurlpai biztonsági értekezlet Ot nap Bátya újabb tárgyalási szakasz Georges Marchais, az FEP főtitkára a francia rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a francia dolgozók helyzete egyre súlyosabbá .válik: az infláció folytatódása mellett immár a munkanélküliek száma is eléri az 1 millió 200 ezres szintet, többszázezer dolgozó bérét pedig lényegesen csökkenti a részleges munkanélküliség. A statisztikai, adatok szerint ötmillió hatszázezer munkás keresete alig haladja meg a minimális szintet s ezek a családok ma a szó szoros értelmében nyomorognak. Az FKP főtitkára elmondta, naponta százával kapja a leveleket, amelyek írói elpanaszolják, hogy kiűzték őket-lakásaikból, mert nem tudták kifizetni a lakbért, majd hangsúlyozta: a dolgozók életszínvonalának jer lentős csökkenése a kormány gazdaságpolitikájának következménye s a dolgozóknak Tegnap a koradélutáni órákban megnyílt Algírban a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) csúcs- találkozója. A találkozón nyolc államfő vesz részt. Líbia, Szaud-Arábia, Indoné»incs más választásuk, mini a harc útja. Határozottan és erélyesen szembe kell szállni ezzel a politikával. Marchais bírálta a kormány külpolitikáját is. Kijelentette: a kormány gyakorlatilag visszatért a NATO- ba s ezt a szakértők ma mar általánosan ’ elismerik, az ország vezetői azonban eltitkolják ezt a franciák előtt, mert „nem merik bevallani ezt a szégyenletes és botrányos politikát.” A baloldali pártok viszonyáról szólva Marchais hangsúlyozta: a baloldali pártok összekötő bizottságának múltheti határozata rendkívül pozitív volt, egyrészt azért, mert az elfogadott közös nyilatkozatban a baloldali pártok egységes álláspontra helyezkedtek a válság okainak elemzésében és javasolt megoldások terén, másrészt közös akcióban is megállapodtak. zia, Irak és Nigéria alacsonyabb szíVien képviselteti magát. Jelen vannak 13 tagállam külügy-, pénzügy- és olajipari miniszterei, valamint számos szakértő is. _ Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet irányító testületé, a koordinációs bizottság által kijelölt nem hivatalos munka- csoport tegnap tovább folytatta a munka következő jidőszakára szóló napirend - tervezet megvitatását. A március 10-vel kezdődő szakasz ' munkaprogramján kívül a munkacsoport tegnapi Több mint 30 órás repülőút után tegnap délután visz- szaérkezett a majna-írank- furti repülőtérre a Lufthansa Boeiftg—707-es gépe, amely Peter Lorenz, a nyugat-berlini CDU elnöke elrablóinak követelésére hétfőn a <Jél- ' jemeni Adenbe szállított öt anarchistát, majd onnan tegnap Addisz Abeba érintésével indult vissza az NSZK- bá, fedélzetén az anarchisták „kísérőjével”, Heinrich Albertz volt nyugat-berlini polgármesterrel. ülésének napirendjén szerepelt a koordinációs bizottság február 20-i ülésén előterjesztett svéd javaslat is, amely egy különleges munkacsoport létrehozását irányozza elő az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, vagyis záró szakaszának előkészítésére. Heinrich Albertz, volt nyugat-berlini polgármester hat óra után felolvasta a ■ nyugat-berlini televízióban azt a levelet, amelyet az öt terrorista tegnap reggel Aden- ben átadott neki. Magát a levelet is teljes egészében bemutatta a televízió: A nyugat-berlini rendőrség egyidejűleg az emberrablókhoz fordult, s kérte Peter Lorenz azonnali szabadon- bocsátását. Lapzártakor Lorenz sza- badonbocsátá§áról nem kaptunk hírt Most már az esbcrrafeSoksn a sor Púja Frigyes külügyminiszter, aki Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghívására hivatalos baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodik, tegnap Kari Marx Stadt-ba utazott. Útjára elkísérte Oskar Fischer, továbbá Gerhard Reinert, az NDK magyarországi és Gyenes András, a * Magyar Népköz- társaság NDK-beli nagykövete. A délelőtt folyamán Puja Frigyes látogatást tett Paul Roschernél, az NSZEP Kari ■ 1 Marx Sadt megyei pártbizottsága első titkáránál és Günter Schmidtnél, a megyei tanács elnökének első helyettesénél, majd Paul Roscher ebédet adott Puja Frigyes tiszteletére. Ebéd után a magyar külügyminiszter városnézésre indult. Délután külügyminiszterünk meglátogatta a Kari Marx Stadt-i Veb Mobul gépgyárat, ahol csaknem 100 magyar fiatal is dolgozik. Puja Frigyes és kísérete este vissza utazott Berlinbe. A Biztonsági Tanács folytatja a ciprusi vitát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa néhány napos szünet után tegnap — magyar idő szerint 20 órakor — folytatta a ciprusi kérdés, vitáját. A delegátusok a hét végi szünetet nem hivatalos két- és többoldalú konzultációkra használták fel, de értesülések szerint mindmáig nem sikerült olyan határozati javas 'atot kialakítani, amely elfogadható volna a szigetország mindkét közössége számára. Jelenleg három fő munkaokmány áll a tanácskozások középpontjában. A nyugateurópai tervezet felkérné Waldheim főtitkárt, hogy közvetítő erőfeszítéseivel működjön közre a két közösség tárgyalásainak felújításában. A ciprusi kormány javaslata követeli a szigetországban állomásozó török csapatok kivonását, és a menekültek visszatérését otthonaikba három hónapon belül. Végül az el nem kötelezett országok csoportja által összeállított határozati javaslat előirányozza a tötök csapatok kivonását, a menekültére hazatérését és a Biztonsági Tanács kebelében egy el nem kötelezett államcsoport létrehozását, amely támogatná az ENSZ főtitkárát a Ciprusra vonatkozó korábbi ENSZ-ha- tározatok végrehajtásában. Sorompó a balálnak Az 1970-ben érvénybe lépett megállapodások értelmében a közeli jövőben ismét összeülnek az érdekelt hatalmak, hogy áttekintsék az atomsorompó-szerződés hatályba lépése óta eltelt fél évtizedet és megvizsgálják a továbblépés lehetőségeit. Hét évvel ezelőtt, 1968 tavaszán a genfi leszerelési értekezlet 378. plenáris ülésén fejezték be az atomsorompó-ja- vaslatok megtárgyalását és a vitaanyagot az ENSZ közgyűlése elé terjesztették. Ez az aktus akkoriban kiemelkedő eseménye volt annak a folyamatnak, -amely a második világháborút követően az atomfegyver elterjedését és ezen keresztül a nukleáris háború veszélyének csökkentését írta elő. Egyúttal az atomleszerelés problémájának új oldalról való megközelítését is jelentette. Korábban az atomleszerelési tárgyalások arra irányultak, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak megsemmisítsék készleteiket, vagy legalábbis hozzákezdjenek a csökentésükhöz. Most az érintettek az elért állapot fenntartása mellett arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem adják tovább atomeszközeiket és atomtitkaikat, az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig lemondanak arról, hogy valamikor is ilyen szerkezetek birtokába jussanak. így korlátozódnék a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok köre; márpedig minél kevesebben vannak, annál könnyebb a leszerelési tárgyalások folytatása. A szerződés megvalósítása azonban egy sor akadály elhárítása után vált csak lehetővé: Mindenekelőtt az ellenőrzés problémája miatt. Számottevő nehézséget okoztak azok a nézetek, amelyek az atomsorompó-szerződéstől a nukleáris energia békés célú felhasználásának elterjedését féltették. Végülis mindkettőre sikerült megnyugtató megoldást találni: szovjet javaslatra az ellenőrzéssel az ENSZ bécsi atomerő- ügynöségét bízták meg, ugyanakkor az illetékesek megnyugtatóan szavatolták, hogy minden országnak lehetősége lesz a békés célokat szolgáló atomtudomány művelésére. Mindezeken túlmenően azonban még egy kérdés vetődött fel: milyen védelemben részesülne bármelyik nem nuk- i leáris hatalom, ha atomfegyverekkel rendelkező ország fenyegetné. Ennet nyomán született meg az a szovjet—amerikai—angol garaftciatervezet, amely a Biztonsági Tanács útján biztosítékot ígért, minden, nem nukleáris országnak az atomveszéllyel szemben. Ilyen előzmények után az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződést, majd néhány héttel később a három vezető nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia — aláírta. Végül, a ratifikációkat követően 1970. március 5-én lépett életbe a szerződés. Az okmányokat napjainkig 101 állam írta alá, 80 ratifikálta vagy csatlakozott hozzá, viszont olyan jelentős hatalmak, mint a Kínai Népköz- társaság, Franciaország, Japán, India, Pakisztán, Izrael, Egyiptom és Algéria stb. még nem szerepelnek az aláírók között. Mindez nyilvánvalóan hatással lehet a jövőbeni kilátásokra. ' A megállapodások alapján a közeli jövőben ismét ösz- szeül majd az érdekelt államok konferenciája, hogy megvizsgálja a szerződés megvalósulásának körülményeit, illetve keresse a továbbjutás lehetőségeit. Mindenesetre egy probléma már ma is körvonalazható: a tárgyalásokon nyilvánvalóan felvetődik majd a szerződést már ratifikált, vagy csak aláírt államok közötti megkülönböztetés szükségessége. Az utóbbiak ugyanis nem tekinthetők teljes jogú tárgyalófeleknek, de ez nem kissebbíti felelősségüket az egész emberiség iránt. Tobias Lámié KB-titkárek értekezlete Prágában Megiyílt az OPEC-csícs
