Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

/' 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 5. Felavatták Európa legnagyobb PVC-gyárát Katusban Púja Frigyes Kar! Marx Stadt-ban Katus és Leninváros az olefinkémia szovjet és magyar központja a szocialista integrációban is új minőségű, szoro­sabb együttműködés megtestesítője. A 336 kilométer hosszú etilénvezeték két végén szinte egyszerre avatták a két új ipartelepet: hétfőn a leninvárosi olefinművet, tegnap a kalu- si vegyi és kohászati kombinát új létesítményét, Európa leg­nagyobb PVC-gyárát. Az avató ünnepségen meg­jelent L. A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari mi­nisztere, V. Sz. Szmimov, az SZKP KB osztályvezető­helyettese, P. F. Bezruk, az SZKP ivano-frankovszki te­rületi pártbizottságának első titkára, O. V. Avilov, az Ukrán KP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. Az ünnepségen magyar részről megjelent dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Klézl Róbert, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ott volt a leninvárosi új olefin - mű népes küldöttsége Hu­szár Andornak, a TVK igaz­gatójának vezetésével. Részt vett az avatáson Bagi Gábor, Magyarország moszkvai nagykövetségének másodtit­kára és dr. Hajdú Imre ki­jevi magyar konzul. Az új PVC-gyárat a kom­binát főterén megtartott munkásgyűlésen avatták fel, amelyen több mint ötezren vettek részt. I. G. Poszto- ronko, az SZKP kalusi Vá­rosi Bizottságának első tit­kára nyitotta meg a mun­kásgyűlést, majd L. A. Kosz­tandov vegyipari miniszter méltatta avatóbeszédében az új alkotást, a szovjet—ma­gyar együttműködés \ újabb sikerét. Felolvasta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a kalusi épí­tőkhöz, szerelőkhöz, terve­zőkhöz • és üzemeltetőkhöz intézett levelét. A továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció jegyé­ben született leninvárosi és kalusi gyár üzembe helye­zése nagy esemény a két or­szág vegyipari fejlődésének meggyorsításában, hiszen a szocialista országok legna­gyobb olefinműve épült fel a Tiszai Vegyikombinátban, s Európa legnagyobb PVC- gyára Kalusban. Az építők és szerelők rendkívül nagy munkát végeztek, s erőfeszí­téseik sikere nemcsak az egymással szorosan össze­függő beruházások összehan­golt megvalósításában, ha­nem a közös munkában, az összefogásban, a magyar és a szovjet nép barátságának további erősítésében is meg­nyilvánult. A munkásgyűlés kővetke­ző szónoka, dr. Szekér Gyu­la nehézipari miniszter rá­mutatott: a leninvárosi és a kalusi együttműködés új vo­nása, hogy folyamatos ter­melési kapcsolat jött létre, amelynek minden sikere, de nehézsége is megoszlik a két üzem dolgozói között. Az új gyárak együttes építésében is új utat jártunk, amely megfelelt a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának s ebből mind­két ország kölcsönös elő­nyökhöz jutott: a magas mű­szaki színvonalú, gazdaságos termelés optimális méretei­nek megfelelő üzemet épí­tett, a két vállalatnál együt­tesen több mint 300 millió rubel értékű beruházás gyors megvalósításával. Dr. Szekér Gyula hangsúlyozta: az együttműködés fontos poli­tikai jelentősége, hogy meg­győzően tanúsítja a szocia­lista, gazdasági integráció ki- szélesítésének, fejlesztésének nagy lehetőségeit, s a gya­korlatban példázza, hogy a népgazdasági tervekben jó előre építeni lehet a szocia­lista gazdasági integrációban elhatározott » együttműkö­désre. A munkásgyűlés az inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Az ünnepségsorozat a kalusi kombinát művelődési házában folytatódott, a Kárpát-ukrajnai Művészeti Együttes koncertjével, ame­lyét a magyar küldöttség is meghallgatott Prágába érkezett a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, a Német Szocialista Egység- párt, Kuba Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Román Kommunista Párt küdöttsége. A delegációk részt vesznek szocialista országok testvér­pártjai központi bizottságai titkárainak tanácskozásán. A központi bizottságok titkárának prágai értekezlete hétfőn megkezdte munkáját Mladenov ’ Bonnbo utazott Petr Mladenov, a BKB KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Bolgár Népköztársa­ság külügyminisztere Gen­scher külügyminiszter meg­hívására tegnap délután két­napos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba utazott. A külügymi­niszterek az NSZK fővárosá­ban a kétoldalú kapcsolatok mellett áttekintik a nemzet­közi helyzet valamennyi idő­szerű és íontos problémáját. Felújította munkáját a leszerelési értekezlet Egyíplom—PFSZ Megbeszélések a kétoldalú kapcsolatokról Faruk Kaddumi, a Palesz­tinái felszabadítási szervezet politikai osztályának veze­tője ezen a héten Kairóba látogat, hogy az egyiptomi kormánnyal a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon — jelentette be a Wafa palesz­tin hírügynökség. A Wafa hozzáfűzte, hogy Kaddumi hétfőn találkozott Lufti A1 Mutvallival, Egyip­tom libanoni nagykövetével es áttekintette vele az egyip­tomi—palesztinai kapcsola­tok jelenlegi állását. Egyip­tom nagykövete Kaddumi- nak átadta Iszmail Fahrni egyiptomi külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Kairóba. A PFSZ politikai osztályá­nak vezetője az egyiptomi nagykövettel tartott tanács­kozásait „építő jellegűnek” mondotta és közölte, hogy néhány nap múlva, algériai látogatását és Bumedien el­nökkel folytatandó tárgya­lásait követően Kairóba uta­zik. Tegnap Genfben felújította munkáját a leszerelési bi­zottság. öt új tag — az NDK, az NSZK, Irán, Peru és Zaire — felvételével a bi­zottság munkájában részt­vevő tagállamok száma 30- ra emelkedett. Alekszej Roscsin, a bi­zottság társelnöke, a Szov­jetunió képviselője a meg­nyitó ülésen felszólalva, meg­jegyezte, hogy a bizottság létszámának kibővítése nagy politikai jelentőségű ese­mény: a világ sok államá­nak rendületlen érdeklődé­sét tanúsítja a leszerelés problémái iránt, azt a törek­vésüket jelzi, hogy aktívan hozzá akarnak járulni e problémák kedvező megol­dásához. A bizottság űj ülésszaka olyan körülmények között nyílik meg, amikor az elté­rő politikai és társadalmi rendszerű államok békés együttműködésében és az enyhülés folyamatában már mutatkoznak az első ered­mények. Ismeretes, hogy si­került haladást elérni a fegyverkezés korlátozását és a leszerelést érintő egyes kérdésekben, például több fontos kétoldalú megállapo­dás jött létre ^ Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött. A leszerelési bizottság most megnyílt ülésszaka előtt álló fontos kérdések közül Roscsih kiemelte a terme-, szeti környezet és az éghaj­lat katonai vagy más jelle­gű — a nemzetközi bizton­ság, az emberek jóléte és egészsége biztosításával ösz- sze nem egyeztethető —- be­folyásolásának megtiltását. Felszólalt az első ülésen még az Egyesült Államok, az NDK, az NSZK és Me­xikó képviselője. Georges Marrtik- A dolgozóknak nincs más választások nini a harc útja lurlpai biztonsági értekezlet Ot nap Bátya újabb tárgyalási szakasz Georges Marchais, az FEP főtitkára a francia rádiónak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy a francia dol­gozók helyzete egyre súlyo­sabbá .válik: az infláció folytatódása mellett immár a munkanélküliek száma is eléri az 1 millió 200 ezres szintet, többszázezer dolgozó bérét pedig lényegesen csök­kenti a részleges munkanél­küliség. A statisztikai, ada­tok szerint ötmillió hatszáz­ezer munkás keresete alig haladja meg a minimális szintet s ezek a családok ma a szó szoros értelmében nyo­morognak. Az FKP főtitkára elmond­ta, naponta százával kapja a leveleket, amelyek írói el­panaszolják, hogy kiűzték őket-lakásaikból, mert nem tudták kifizetni a lakbért, majd hangsúlyozta: a dol­gozók életszínvonalának jer lentős csökkenése a kormány gazdaságpolitikájának követ­kezménye s a dolgozóknak Tegnap a koradélutáni órákban megnyílt Algírban a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) csúcs- találkozója. A találkozón nyolc államfő vesz részt. Lí­bia, Szaud-Arábia, Indoné­»incs más választásuk, mini a harc útja. Határozottan és erélyesen szembe kell szállni ezzel a politikával. Marchais bírálta a kor­mány külpolitikáját is. Ki­jelentette: a kormány gya­korlatilag visszatért a NATO- ba s ezt a szakértők ma mar általánosan ’ elismerik, az ország vezetői azonban el­titkolják ezt a franciák előtt, mert „nem merik bevallani ezt a szégyenletes és botrá­nyos politikát.” A baloldali pártok viszo­nyáról szólva Marchais hangsúlyozta: a baloldali pártok összekötő bizottságá­nak múltheti határozata rendkívül pozitív volt, egy­részt azért, mert az elfoga­dott közös nyilatkozatban a baloldali pártok egységes álláspontra helyezkedtek a válság okainak elemzésében és javasolt megoldások te­rén, másrészt közös akció­ban is megállapodtak. zia, Irak és Nigéria alacso­nyabb szíVien képviselteti magát. Jelen vannak 13 tag­állam külügy-, pénzügy- és olajipari miniszterei, vala­mint számos szakértő is. _ Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet irányító testületé, a koordi­nációs bizottság által kije­lölt nem hivatalos munka- csoport tegnap tovább foly­tatta a munka következő jidőszakára szóló napirend - tervezet megvitatását. A március 10-vel kezdődő sza­kasz ' munkaprogramján kí­vül a munkacsoport tegnapi Több mint 30 órás repülő­út után tegnap délután visz- szaérkezett a majna-írank- furti repülőtérre a Lufthansa Boeiftg—707-es gépe, amely Peter Lorenz, a nyugat-ber­lini CDU elnöke elrablóinak követelésére hétfőn a <Jél- ' jemeni Adenbe szállított öt anarchistát, majd onnan teg­nap Addisz Abeba érintésé­vel indult vissza az NSZK- bá, fedélzetén az anarchis­ták „kísérőjével”, Heinrich Albertz volt nyugat-berlini polgármesterrel. ülésének napirendjén szere­pelt a koordinációs bizott­ság február 20-i ülésén elő­terjesztett svéd javaslat is, amely egy különleges mun­kacsoport létrehozását irá­nyozza elő az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet harmadik, vagyis záró szakaszának előkészíté­sére. Heinrich Albertz, volt nyu­gat-berlini polgármester hat óra után felolvasta a ■ nyu­gat-berlini televízióban azt a levelet, amelyet az öt ter­rorista tegnap reggel Aden- ben átadott neki. Magát a levelet is teljes egészében bemutatta a televízió: A nyugat-berlini rendőr­ség egyidejűleg az emberrab­lókhoz fordult, s kérte Peter Lorenz azonnali szabadon- bocsátását. Lapzártakor Lorenz sza- badonbocsátá§áról nem kap­tunk hírt Most már az esbcrrafeSoksn a sor Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghívására hivatalos baráti látogatáson az NDK-ban tar­tózkodik, tegnap Kari Marx Stadt-ba utazott. Útjára elkí­sérte Oskar Fischer, továbbá Gerhard Reinert, az NDK magyarországi és Gyenes András, a * Magyar Népköz- társaság NDK-beli nagyköve­te. A délelőtt folyamán Puja Frigyes látogatást tett Paul Roschernél, az NSZEP Kari ■ 1 Marx Sadt megyei pártbi­zottsága első titkáránál és Günter Schmidtnél, a me­gyei tanács elnökének első helyettesénél, majd Paul Roscher ebédet adott Puja Frigyes tiszteletére. Ebéd után a magyar külügyminiszter városnézésre indult. Délután külügyminiszte­rünk meglátogatta a Kari Marx Stadt-i Veb Mobul gépgyárat, ahol csaknem 100 magyar fiatal is dolgozik. Puja Frigyes és kísérete este vissza utazott Berlinbe. A Biztonsági Tanács folytatja a ciprusi vitát Az ENSZ Biztonsági Taná­csa néhány napos szünet után tegnap — magyar idő szerint 20 órakor — folytatta a cip­rusi kérdés, vitáját. A dele­gátusok a hét végi szünetet nem hivatalos két- és több­oldalú konzultációkra hasz­nálták fel, de értesülések sze­rint mindmáig nem sikerült olyan határozati javas 'atot kialakítani, amely elfogad­ható volna a szigetország mindkét közössége számára. Jelenleg három fő munka­okmány áll a tanácskozások középpontjában. A nyugat­európai tervezet felkérné Waldheim főtitkárt, hogy közvetítő erőfeszítéseivel mű­ködjön közre a két közösség tárgyalásainak felújításában. A ciprusi kormány javaslata követeli a szigetországban állomásozó török csapatok ki­vonását, és a menekültek visszatérését otthonaikba há­rom hónapon belül. Végül az el nem kötelezett országok csoportja által összeállított határozati javaslat elő­irányozza a tötök csapatok kivonását, a menekültére ha­zatérését és a Biztonsági Ta­nács kebelében egy el nem kötelezett államcsoport létre­hozását, amely támogatná az ENSZ főtitkárát a Ciprusra vonatkozó korábbi ENSZ-ha- tározatok végrehajtásában. Sorompó a balálnak Az 1970-ben érvénybe lépett megállapodások értel­mében a közeli jövőben ismét összeülnek az érdekelt hatalmak, hogy áttekintsék az atomsorompó-szerződés hatályba lépése óta eltelt fél évtizedet és megvizsgál­ják a továbblépés lehetőségeit. Hét évvel ezelőtt, 1968 tavaszán a genfi leszerelési érte­kezlet 378. plenáris ülésén fejezték be az atomsorompó-ja- vaslatok megtárgyalását és a vitaanyagot az ENSZ közgyű­lése elé terjesztették. Ez az aktus akkoriban kiemelkedő ese­ménye volt annak a folyamatnak, -amely a második világhá­borút követően az atomfegyver elterjedését és ezen keresztül a nukleáris háború veszélyének csökkentését írta elő. Egy­úttal az atomleszerelés problémájának új oldalról való meg­közelítését is jelentette. Korábban az atomleszerelési tárgyalások arra irányultak, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak meg­semmisítsék készleteiket, vagy legalábbis hozzákezdjenek a csökentésükhöz. Most az érintettek az elért állapot fenntar­tása mellett arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem adják tovább atomeszközeiket és atomtitkaikat, az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig lemondanak arról, hogy vala­mikor is ilyen szerkezetek birtokába jussanak. így korláto­zódnék a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok köre; márpedig minél kevesebben vannak, annál könnyebb a le­szerelési tárgyalások folytatása. A szerződés megvalósítása azonban egy sor akadály el­hárítása után vált csak lehetővé: Mindenekelőtt az ellenőrzés problémája miatt. Számottevő nehézséget okoztak azok a nézetek, amelyek az atomsorompó-szerződéstől a nukleáris energia békés célú felhasználásának elterjedését féltették. Végülis mindkettőre sikerült megnyugtató megoldást találni: szovjet javaslatra az ellenőrzéssel az ENSZ bécsi atomerő- ügynöségét bízták meg, ugyanakkor az illetékesek megnyug­tatóan szavatolták, hogy minden országnak lehetősége lesz a békés célokat szolgáló atomtudomány művelésére. Mindezeken túlmenően azonban még egy kérdés vető­dött fel: milyen védelemben részesülne bármelyik nem nuk- i leáris hatalom, ha atomfegyverekkel rendelkező ország fe­nyegetné. Ennet nyomán született meg az a szovjet—ameri­kai—angol garaftciatervezet, amely a Biztonsági Tanács útján biztosítékot ígért, minden, nem nukleáris országnak az atom­veszéllyel szemben. Ilyen előzmények után az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződést, majd néhány héttel később a három vezető nukleáris ha­talom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia — aláírta. Végül, a ratifikációkat követően 1970. már­cius 5-én lépett életbe a szerződés. Az okmányokat napja­inkig 101 állam írta alá, 80 ratifikálta vagy csatlakozott hoz­zá, viszont olyan jelentős hatalmak, mint a Kínai Népköz- társaság, Franciaország, Japán, India, Pakisztán, Izrael, Egyiptom és Algéria stb. még nem szerepelnek az aláírók között. Mindez nyilvánvalóan hatással lehet a jövőbeni kilá­tásokra. ' A megállapodások alapján a közeli jövőben ismét ösz- szeül majd az érdekelt államok konferenciája, hogy meg­vizsgálja a szerződés megvalósulásának körülményeit, illet­ve keresse a továbbjutás lehetőségeit. Mindenesetre egy probléma már ma is körvonalazható: a tárgyalásokon nyil­vánvalóan felvetődik majd a szerződést már ratifikált, vagy csak aláírt államok közötti megkülönböztetés szükségessége. Az utóbbiak ugyanis nem tekinthetők teljes jogú tárgyaló­feleknek, de ez nem kissebbíti felelősségüket az egész em­beriség iránt. Tobias Lámié KB-titkárek értekezlete Prágában Megiyílt az OPEC-csícs

Next

/
Oldalképek
Tartalom