Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

1975. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EEi@il$e lüpfst mm €®ir®Siafg©3 3SfilkffaOTi IbgeFtőlsiciaseaS Temet készítenek az ipari vállalatok A Munkaügyi Minisztéri­um illetékes vezetői tegnap tájékoztatták az újságírókat az országos szakmai bértáb­lázat alkalmazásának tapasz­talatairól. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács határozata alap­ján 1975 január 1-én lépett életbe az országos szakmai bértáblázat, amely a telje­sítményhez, képzettséghez, és a munkakörülményekhez jobban igazodó munkás bé­rek kialakítására orientálja az ipari, építőipari vállalato­kat. E táblázat lényegében kiegészíti az alapbér-rend­szert, mely nem szakmán­ként, hanem a munka jelle­ge szerint írja elő a bérha­tározat, s így azonos szak­piákban dolgozók számára is túlzottan nagy — 60—70 szá­zalékos — alapbér-különb­ségeket tesz lehetővé. Az új bértáblázat a főbb szakmák alsó- és felső bérhatárainak megszabá­sával csökkenti az indo­kolatlan különbségeket, mégpedig olymódon, hogy a bérek alsó határainak felemelését javasolja a vállalatoknak. Énnek rea­lizálása természetesen csak a vállalati erőfor­rások növekedésével összhangban lehetséges, s ezért hosszabb időt vesz igénybe. Valamennyi ipari és építő­ipari vállalat számára köte­lező azonban, hogy felmér­je a bérezés helyzetét, a szakmái bértáblázatban fog­laltaktól tapasztalható elté­réséket, tervét dolgozzon ki az alsó határ mielőbbi eléré­sére, s az elhatározott intéz­kedéseket a kolléktív szer­ződésben is rögzítse. Mint ismeretes, a kollektív szerző­désben foglaltak végrehajtá­sa a vállalatok számára kö­telező. Azt is megkövetelik a vál­lalatoktól, hogy az évenként bérfejlesztésből átlagon fe­lüli összeget fordítsanak az alsó határt el nem érők bé­rének emelésére. Ugyanak­kor természetesen mód van a táblázat felső határán lé­vő, s kiválóan dolgozó munkások fokozott jutalma­zására, nagyobb anyagi el­ismerésére, tehát a bérezés differenciálására. A Munkaügyi Minisztéri­um tíz nagy vállalatnál meg­vizsgálta, s egész sor tanács­kozáson tájékozódott a szak­mai bértáblázat bevezetésé­nek menetéről. A tapaszta­latok szerint a 4—5 százalé­kos vállalati bérfejlesztésből általában egy-két százalékot igényel az alsó határt el nem érő dolgozók bérének megfelelő szintre emelése. Ez csak több év alatt meg­oldható feladat, annál \is inkább, mivel a szakrrjai bértáblázat határösszegeit az általános bérfejlesztéssel pár­huzamosan minden évben emelik. Természetesen továbbra is érvényes az alapbé­rek rendszere, itt az alsó határok általában alacso­nyabbak ugyan, mint a szakmai bértáblázatban, de ezek érvényesítése mindenütt kötelező. Ugyanakkor a vállalatokat arra ösztönzik, hogy a szak­mai bértáblázat alsó bérha­tárait is fokozatosan közelít­sék, illetve érjék el. fdruinna Új munkabizottságokat választottak Első negyedévi ülését teg­nap tartotta Szolnokon a Szakszervezetek megyéi Ta­nácsának székházában a me­gyei munkajogi bizottság. Az értekezlet napirendjén há­rom téma szerepelt. Első­ként megvitatták és kisebb módosításokkal elfogadták a bizottság idei münkatefvét. Ezt követően a munkaügyi döntőbizottságok elnökei­nek III. országos tanácsko­zásán elhangzottakat és az abból adódó megyei felada­tokat beszélték meg. Az országos értekezleten elmondták, hogy a megyei munkajogi bizottságok leg­fontosabb feladata a munka­ügyi döntőbizottságok mun­kájának támogatása. Ezt a megyében úgy oldják meg, hogy a döntőbizottsági tagok részére továbbképzéseket szerveznek, táj értekezleteket, ankétokat, tapasztalatcse­réket hívnak össze. Felkérik majd egy-egy nagyobb válla­lat döntőbizottságának elnö­két, hogy adjon tájékoztatót munkájáról. Biztosítják majd a szükséges szaklapo­kat, közlönyöket is. A mód­szertani kérdésekben szintén segítenek a döntőbizottsá­goknak, például az ügykeze­lésben. A megyéi döntőbizottsá­goknak figyelembe kell ven­ni a Legfelsőbb Bíróság út­mutatásait, elvi állásfoglalá­sait, mindez segítséget nyújt jhhoz, hogy döntéseik törvé­nyesek legyenek. Továbbra is ügyelni kell a bizottságok­nak arra, hogy tagjaik között legyenek nők, fiatalok és munkások. Á tavalyi munkaügyi viták között első helyen a dolgo­zók anyagi felelősségével foglalkozó ügyek szerepeltek. A munkabérrel, az év végi részesedéssel kapcsolatos vi­ták száma is jelentős volt. A döntőbizottságok elé kerülő esetek elbírálása továbbra is nagy körültekintést, felké­szültséget, szaktudást igé­nyel. Fontos, hogy a bizott­ságok a vállalatoknál jelent­kező vitás kérdésekről idő­ben beszámoljanak a dolgo­zóknak. Végül három munkabi­zottságot választottak. Okta­tási, propaganda és jogi bi­zottság kezdte meg munká­ját Szövetkezeti küldöttgyűlés Tegnap küldöttgyűlést tar­tottak a mezőtúri ÁFÉSZ- náL Értékelték az elmúlt év munkáját, megállapították, hogy eredményes esztendőt zártak. Javult a lakosság el­látása, az áruforgalmi tervü­ket 101 százalékra teljesítet­ték. Meghatározták az idei feladatokat is. Korszerűsítik az állami gazdaságok üzlethálózatát Tegnap a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházá­ban tartotta taggyűlését az Állami Gazdaságok Kereske­delmi KFT-je, ahol elmond­ták, hogy az AGKER kereté­ben a tag-gazdaságoknak le­hetőségük van arra, hogy a közös alapból beruházási hozzájáruláshoz jussanak. Az állami gazdaságok a ren­delkezésükre bocsátott ösz­­szegeket részben olyan beru­házásokra fordítják, amelyek tovább javítják a lakossági ellátást. i ) Ajándék az öregeknek Könnyekig meghatott idős emberek ültek tegnap dél­után Szolnokon, a Zagyva­parti sétány 5. számú ház­ban lévő Petőfi klubban. A szemekben könnycsepp, a klub sarkában pedig egy nagyképernyős, új televízió készülék csillogott, amely, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyárában dol­gozó Dobi István, Egyetértés és Zalka Máté szocialista brigád ajándéka. — A Hazafias Népfront városi bizottságának a köz­vetítésével jutott el hozzánk az idősek kérése — mon­dotta Dombai József, az egyik brigádvezető, a készü­lék átadója. — Mi társadal­mi munkában ledolgozzuk a készülék árát, amit most a szakszervezeti bizottság elő­legezett. Az ünnepélyes átadáson a Ságvári Endre mégyei Mű­velődési Központ irodalmi színpadának két tagja sza­valattal kedveskedett. A Vasipari Vállalat dolgozói állványt készítettek a készü­lék alá. Akkor sem kell fél­ni, ha elromlik netán a tele­vízió, mert a brigád tagjai kétéves garanciát vállaltak. S hogy ez a figyelmesség mi­csoda boldogságot jelentett, azt az egyik nyugdíjas asz­­szony keresetlen szavakkal mondott köszöneté fejezte ki: — Annyi örömet kívánunk az életben a brigádok tag­jainak, mint amennyit ne­künk szereztek. A követelményekhez igazodva Pártértekezlet a jászberényi járásban (folytatás az 1. oldalról) Tegnap tartották pártér­­tékezletüket a jászberényi járás kommunistái. A párt­­bizottság jelentésének meg­hallgatása előtt egyperces néma felállással adóztak a járásban élt, az elmúlt négy évben elhunyt kommunisták emlékének.’ A járási pártértekezlet el­nökévé a küldöttek Pethes Sándort, a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem igazga­tóját választották. A pártértekezleten részt vett Szekeres László, a me­gyei pártbizottság titkára, Merbler Károly, a Központi Bizottság munkatársa, Szen­tesi László, a jászberényi városi pártbizottság első tit­kára és Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója, országgyűlési képviselő. A járási pártbizottság jé­­lentését szóbeli kiegészítés­sel, Major, Tibor, a járási pártbizottság első titkára ajánlotta vitára. Javult a pártcsoportok te­vékenysége is, szögezi le a jelentés. A pártcsoportok 60 százaléka rendszeresen, a többi időközönként tanács­kozik, csoportülésekét tart, és megtárgyalja a feladato­kat, a pártmegbízatások helyzetét Különösen jó a pártcsoportok aktivitása az év végi beszámoló taggyűlé­sek előtt. A párt szerveiben és alapszervezeteiben érvé­nyesül a pártdemokrácia, a nagy fokú vitakészség, az őszinte, nyílt tanácskozó szellem. A párttagság erkölcsi, po­litikai fegyelme szilárdult. A kommunisták többsége be­csülettel végzi munkáját, példamutatóan él és dolgo­zik, aktív közéleti tevékeny­séget fejt ki. A párttagság csaknem háromnegyed részé­nek pártmegbízatása van, s mind kevesebb a passzív, nem megfelelő munkát vég­ző párttagok száma. A párttagság összetétele is tovább fejlődött a beszámo­lási időszakban, állapítja meg a pártbizottság jelenté­se. Javult a pártépítés terv­­szerűsége, a felvételi köve-Az ideológiai munkáról, a szocialista tudatformálás helyzetéről szólva a beszá­moló megállapítja, hogy a politikai, ideológiai munka alapján jelentősen fejlődött a lakodéi politúréi érettsé­ge, a közös kérdések iránti eraeKlodése, közéleti tevé­kenysége. Mindez közös fel­adataink megoldásában, ab­ban való résztvállalásban, a hétköznapi tettekben reali­zálódik. Szép példái vannak az 1974. őszén kifejtett tár­sadalmi munka a mezőgaz­daság megsegítésére, a Jász­­dózsa és JászárokszálláS köz­ségekben kialakult árvíz­­helyzet, valamint a szocia­lista brigádmozgalom felsza­badulásunk 30. évfordulójá­ra újabb lendületet vett. Az a tény, hogy a járás valamennyi gazdasági egy­ségében szorgalmas munka folyik, hogy jelentősen növe­kedett a közös tulajdon iránt érzett felelősség, a szocialis­ta munkához való viszony mutatja a lakosság politikai fejlettségének erősödését. A szocialista házafiság és proletárinternaciónalizmus értelmezésének kérdésében is jelentős fejlődésről ad szá­mot a jelentés. Mind jelen­tősebb helyét kap az embe­rek tudatában a háladó ha­gyományok mellett a szo­cialista vívmányaink iránt érzett büszkeség is. A prolé­­tárinternacionalizmus mé­lyülését bizonyítja a testvé­ri népekkel való szolidaritás-A pártértékezlet kérdései­ről szólva megállapítja a be­számoló, hogy a járási párt­­bizottság a szervezeti élet javítására, az alsóbb szintű pártszervek vezető, irányító munkája színvonalának nö­velésére nagy gondot fordí­tott. A járásban működő községi pártbizottságok, községi, üzemi, termelőszö­vetkezeti pártvezetőségek és alapszervezetek a vezető, irányító tevékenységüket mind. következetesebben lát­ták el. Javult a testületi ülé­sek előkészítésének tervsze­rűsége, rendszeresek a párt­rendezvények. Az alapszer­­vézetek túlnyomó többségé­ben a munkatervi feladatok­nak megfelelően tartják a vezetőségi üléseket, taggyű­léseket. Fejlődött az alap­szervezetek beszámoltató, koordináló tevékenysége is. A párttagság a taggyűlé­seken véleményt nyilvánít, javasol. Mind gyakoribbá vá­lik, hogy a feladatok megol­dását határozatok, állásfog­lalások meghozatalával te­szik szervezettebbé. telmények következetesebben érvényesültek. Ennek megfe­lelően mérséklődött a felvet­tek száma, de az újonnan felvett párttagok 75 százalé­ka fizikai dolgozó. Kedve­zőtlen viszont, hogy az utób­bi két évben a nők közül fel­vett párttagok aránya csök­kent. A párttagság viszonya a munkához, a szocialista tu­lajdonhoz, az emberi közös­ségekhez, fejlődött, de a még fokozottabb és gyorsabb fejlődés ütemét gátolja, hogy néhány helyen a pártszerve­zetek nem elég következete­sek, és még mindig nem lép­nek fel időben a fogyatékos­ságok elkövetőivel szemben, és nem előzik meg a na­gyobb hibák elkövetését. Nagy figyelmet fordított a pártbizottság a régi, mun­kásmozgalmi múlttal és párt­tagsággal rendelkező elvtár­sak megbecsülésére, állapít­ja meg a jelentés. Kikérik véleményüket, meghallgat­ják javaslataikat, s a párt­­szervezetek arra töreked­nek, hogy megbecsülésüket, tiszteletüket megfelelően ki­fejezzék irántuk. vállalás, anyagi segítség­­nyú^-űs, illetve azzal való egyetértés. Példázza ezt a vietnami nép melletti gyű­lések, rendezvények soroza­ta, a chilei nép tragikus sor­sa iránti felelősségérzet. A szovjet—magyar barátság erősödése, a halódó erők küzdelmével való mind hatá­rozottabb egyetértés és ak­tív kiállás. összegezve a járási, köz­ségi pártszervek és alap­szervezetek helyzetét, a párt belső életének alakulását, úgy látjuk — állapítja meg a járási pártbizottság párt­értékezlet elé terjesztett je­lentése — hogy tovább fej­lődött a pártvezetés színvo­nala: javult pártszerveink vezető, irányító, segítő, ne­velő és ellenőrző tevékeny­sége; fejlődött személyi és tárgyi feltétele, ami nagy­ban élősegítette a járás ál­lami, gazdasági és társadal­mi szervei munkájának fej­lődését A , beszámoló jelentés vitájában szót kért Sze­keres László, a me­gyei pártbizottság titkára is. A megyéi pártbizottság nevében köszöntötte a párt­értekezletet és rövidén érté­kelte a pártbizottság beszá­molóját. Jól sikerült politi­kái számadás ez a jelentés, mondotta, megfelel a való­ságnak, mértéktartás jellem­zi, őszinte, igyekezett a gon­dokat is feltárni. A járási pártbizottság munkájáról elmondotta, hogy a járási vezető pártszerv be­töltötte irányító szerepét, biztosította a párt X. kong­resszusának, illetve a két kongresszus között hozott határozatainak végrehajtását és ami nagyon lényeges; a kapott határozatokat nem mechanikusan hajtották vég­re, hanem hozzátették a já­rási tapasztalatok alapján jelentkező konkrét tenniva­lókat is. A továbbiakban a demok­­ratikus centralizmus elvé-; nek értelmezésével és alkal­mazásával foglalkozott Sze­keres László. Több helyen a demokratikus centralizmus elvét úgy fogják fel, mint­ha a két elv egymásnak el­lentmondana, egymást ki­zárná — mondotta. Pedig nincs ellentét a két szó kö­zött, a centralizmus magá­ban rejti a demokratizmus tartalmát, a párt pblitikájá­­nak végrehajtásából kiindu­ló központi irányítás prog­ramjából táplálkozik. Poli­tikánk olyan pártban alakult ki, amelyben demokrácia van. A centralizmusban ben­ne van a demokrácia és for­dítva. Majd az alapszervezetek he-: lyét, szerepét hangsúlyozva elmondta: Ismert az a lenini tétel, hogy a purtalapszer­­vezetek a párt fundamentu­mait, a párt alappillérét ké­pezik. Ez a megfogalmazás ma is érvényes, sőt az alap­­szervezetek szerepe még in­kább megnőtt. Az alapszer­vezetek legyenek a párt po­litikája végrehajtásának le­téteményesei mindenütt, mindén területen. Több figyelem az új slap» szervezetekre A járásban az utóbbi években — a fejlődés elle­nére — elég sok gonddal, problémával találkoztunk az alapszervezetekben. Néha megrekedtek a fejlődésben, nem léptek kellően előre, pedig .a lehetőségek sokkal nagyobbak. A jelentés is érinti ezt, érdemes lenne be­hatóbban megvitatni ezt a problémát. A jászberényi járás területén éppen a me­zőgazdasági szövetkezetek egyesülésével, egyes párt­­alapszervezctek decentralizá­lásával viszonylag sok, új alapszervezet jött létre, és a velük való foglalkozás nem lehet közömbös számunkra. Több segítséget kell adni a járási, megyei pártbizottság­nak, hogy be tudják tölteni hivatásukat — mondotta felszólalásában a megyei pártbizottság titkára. A vitában részt vett Sza­­bari István, a jászjákóhalmi Béke Tsz elnöke, Szilágyi Katalin körzeti óvodai fel­ügyelő, Tugyi Lajos, a jász­­alsószentgyörgyi községi pártbizottság titkára, Fellner Ferenc jászágói általános is­kolai tanár, Gorjánc Ignác, a Hűtőgépgyár vezérigazga­tója, Horváth Tibor, a jász­kiséri MÁV Építőgépjavító Üzem nehézgépkezelője, dr. Iglói József megyei fő­ügyész, Toró Zoltán, a jász­apáti Velem! Endre Tsz ter­melési osztályvezetője, Bal­lagó Sándor, a jászárokszál­lási Vas- és Fémipari Ktsz elnöke. Kerékgyártó Mihály­ié jászjákóhalmi nyugdíjas, Luda László, a jászfénysza­­rui Vegyesipari Ktsz részleg­vezetője, dr. Mihályi István, a megyéi tanács vb jászbe­rényi Járási Hivatalának Osztályvezetője, Kiss Éva já­rási KISZ-titkár, Muzsik László, a jászberényi járási munkásőr zászlóalj parancs­noka és Csajági János jász­kiséri nyugdíjas. Az újonnan megválasztott pártbizottság első titkárává ismét Major Tibort, titká­raivá pedig Sós Ferencet és Kóródi Bélát választotta. — ti —? j Hegnovekedeft a parkcsoportok szerepe Erősödő közéleti tevékenység

Next

/
Oldalképek
Tartalom