Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

ií SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. február 20. Vélsáq — olasz módra ■ <wí» 6« _______________ Mezigazdaság. Mezzo­giornónál is nagyobb gond a mezőgazdaság. Érzékeny pont és fájdalmas, főleg azért, mert értelmetlen. Hogyan lehetséges az, hogy ebben a kiváló éghajlatú, termékeny tájakkal rendel­kező országban egyszerűen összeomlott a mezőgazda­ság? Az idegen nem érti, az olaszok is csak mostanában döbbennek rá, mi történt ve­lük. A „gépkocsi-koncepció” pá­pái annak idején mondták, hogy sok egyéb mellett nincs szükség az olasz mezőgazda­ságra sem. A beruházásokat csökkentették, a fejlesztést elhanyagolták. Azt állították, ha van gépkocsi, van pénz, mindent meg lehet vásárolni, a mezőgazdasági termékeket is. így is történt. Legalább is addig, amíg prosperált az ipar, tartott a konjunktúra. Áramlott az élelmiszer Olaszországba a közös piaci országokból (NSZK, Francia­­ország, Hollandia) és a szo­cialista országokból (Ma­gyarország, Jugoszlávia). Az olasz mezőgazdaság leállt. A közös piaci országoknak sem volt érdeke, hogy az olasz mezőgazdaság fejlőd­jék. Túltermelési válságtól tartottak, úgy vélték, ha az olasz mezőgazdaság mint konkurencia kiesik, szinten tudják tártani az árakat. Olasz kollégáik megértőén vélekedtek. Rendeletet hoz­tak, hogy egymillió lírát fi­zetnek minden olasz pa­rasztnak, aki levágja a te­henét A takarmány ára is felemelkedett, kipusztult az állatállomány. Prémiumot Az IMSZK-ban Drágul a tej és a vaj A közös piaci földművelés­ügyi miniszterek brüsszeli értekezletén hozott áremelé­si határozatoknak megfele­lően a Német Szövetségi Köztársaságban idén min­denekelőtt a vaj és a tej drágul meg. Márciustól kezd­ve a vaj kilogrammonkénti ára 25, szeptembertől továb­bi 53 pfehninggel emelkedik. kapott az, aki kiirtotta olaj­fáit. Az olaszok kétségtele­nül hozzájárultak ahhoz, hogy a Közös Piac mezőgaz­dasági termékeinek árait ma­gas szinten lehessen tartani. Nagy árat fizéitek ezért. A válságtól való félelem hozta magaval a közös pia­ci országok döntését: mező­­gazdasági terméket csak egymástól vásárolhatnak. Az olaszoknak, mint a leggyen­gébb közös piaci partnernek meg kellett hajlaníok e dön­tés előtt is. S most fizetik a magas szinten tartott közös piaci árakat. Igaz, hogy a szocialista országok mező­­gazdasági exportját is sújtja ez á döntés — de még súlyo­sabban érinti az olaszokat. Rádöbbentek, mit jelent me­zőgazdaságuk elvesztése. Ma még fel sem mérhetően sú­lyosbítja ez az ország általá­nos válságát. Atcnf'i A Fhanteontöl *«'-> nem messze a Tevere. A Teverétől nem messze a piac. A piacra a Campo dei Fiorín, a Via deí Giubbonarin visz az út. Az utca amolyan zsibvá­sár, ahogy a neve is matat­ja, az ócskások utcája. A Rómában élő magyarok egy­szerűen csak „Gatyaszár”­­nák hívják. Jő áru is akad ott, elviselhető áron. Sok magyar hord itthon is a Via dei Giubbonarin vásárolt in­get, pulóvert, cipőt. A piacon zöldséget, gyü­mölcsöt, húst, halat, hagy­mát, kagylót, rákot, retket árulnak a standokon. A ko­fát, akinél narancsot, ba­nánt szoktam vásárolni, mar 15 éve ismerem. Ha megje­lenek, úgy köszönt, mintha csak tegnap jártam volna ott. Nagy igyekezettel válo­gatja a „signor ungherese”­Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Jean Sauvagnargues francia kül­ügyminiszter kedd esti pá­rizsi munkavacsoráján el­sősorban az olajtermelő és olajfogyasztó országok terve­zett konferenciájával kapcso­latos kérdéseket tekintették át A találkozóról távozó nek a legszebbet. S ha fize­tek, már igy köszöni meg: „grazié, signor dottore”. A kofa megöregedett, ar­ca kissé összement. Árukész­lete is mintha megfogyat­kozott volna. Csak a szeme ragyog, ha vevőt lát. Prémes bekecsben déligyümölcsei kö­zött topog. Fázik. — Hideg van — mondom. — Bizony, uram, nem jó idők járnak. — Megy az üzlet? — Madonna mia...! —■ és felnéz az égre. — Micsoda árak — mon­dom. — Azelőtt éppen két kiló narancsot kaptam any­­iiyiért, amennyiért most egyet... —■ Higgye el, elég baj ez nekünk. — Mikor lesz már jobb? — Ki tudja azt? Az urak se tudják. — Tavaszra talán... ví­gasztalom. — Ugyan már! Tudja mi lesz a tavasszal? Legfeljebb választás. — Kire szavazott legutóbb? — A kereszténydemokra­tákra. Ők hoznak ránk min­den bajt. — A tavasszal kire fog szavazni ? — A kereszténydemokra­tákra. ■— Jó lesz?-—■ Jó nem lesz. De azok legalább imádkoznak. Raj­tunk már csak az imádság segít. Ä Pantoülen ägs festőt királyok közé temet­ték. Az emberek elmennek a királyok mellett, Raffaello sírja az egyetlen, ahol meg­állnak és imádkoznak. Kerekes Imre (Folytatjuk) Kissinger újságíróknak csu­pán annyit mondott, hogy „megvitatták” az amerikai részvétel kérdését, de nem volt hajlandó közölni, hogy Washington továbbra is fel­tételekhez köti-e a francia kezdeményezés elfogadását. A francia elnök tegnap reggel fogadta Kissingert. Harcok Erítreában Az elmúlt hét nap legsú­lyosabb összecsapása zajlott le kedden éjszaka Asmara eritreai tartományi székhely utcáin. A központi kormány ellenőrzése alatt álló épüle­teket a szakadárok alakula­tai gránátvetőkkel és kézi­fegyverekkel támadták — két órával a kijárási tilalom életbelépte után. A kormánycsapatok vála­szul pergőtűz alá vették a kulcsfontosságú útvonalakat. Ez volt egyetlen nap lefor­gása alatt a második akció, amelyet, a tartomány elsza­kadásáért harcoló eritreai egységek indítottak. A szakadár „eritreai fel­­szabadítási front” szóvivője kedden Bejrútban sajtóérte­kezletet tartott és ezen azt állította, hogy az események alakulása mozgalmuk közeli győzelmére utal. Közölte, hogy súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatok­nak és fontolgatják a tarto­mány függetlenségének ki­kiáltását. Üj vasútvonal Szibériában , A szibériai Tyumeny és Szurguí között /pülő 700 ki­lométer hosszúságú vasútvo­nalon még nyár előtt meg­indul a forgalom. A vasút­vonalat hat évvel ezelőtt kezdték el építem. Az átadás időpontja a híd­építőktől függ, akik jelenleg egy két kilométer hosszúsá­gú hidat létesítenek az Ob folyón. A Tapüne=?eze!éken um folyik az olaj Február 9-e óta szünetel a szaúd-arábiai olaj továbbí­tása a Tapline olajvezetéken — közölték illetékesek liba­noni forrásból. A Tapline­­vezeték a szaúd-arábiai olaj­­mezőket Libanon földközi­tengeri partjával köti össze, s a Szidon melletti Zahrani­­nál végződik. Az olajszállí­tás leállításának okaként Li­banonban a nyugat-európai olajigények csökkenése kö­vetkeztében előállott „keres­kedelmi válságot” jelölték meg, s hozzáfűzték, hogy kedvezőtlen hatást fejt ki az olajszállítási költségek nö­vekedése is. IGssmger—Seuvegnargues Klilils^rmlnisztarek tfJsiosissifsoSs Március 8-án a nők nem­zetközi évét köszönti 1 fo­rint névértékű bélyeg. Ugyanezen a napon kerül forgalomba a Szolnok város 900 jubileumára emlékezte­tő 5 forintos címlet A Ma­gyar Autóklub 75 éves fenn­állására hét bélyeg jelenik meg, amelyeken régi gépko­csikban gyönyörködhetünk. Szép sorozat készül a felsza­badulás harmincadik évfor­dulója tiszteletére. „mHürfi ®8if«a<rs rassz moM ss^lf«sFF béliresT* Figyelmet keltő plakátok láttán egyaránt dicsérik az ötletes rajzolót, és az ügyes megrendelőt. A bélyeg is, mint az aikalmazott grafika kisméretű terméke két for­rásból ered. Ezért egyoldalú az egyébként sok igazságot feltáró cikk a Filatéliaí Szemle februári számában, amelyben Simon Gy. Ferenc felveti a címben idézett kér­dést. Véleménye szerint a gra­fikusok nem bontakoztathat­ják ki képzelőerejüket, te­hetségüket, mert másolásra vagy a posta kívánságainak tolmácsolására vannak kár­hoztatva. Cáfolatul néhány oldallal odébb Zombory Éva grafi­kusművész elmondja belső vívódásainak azt az útját,' ámelynek eredménye az új bélyeg. Zombory szerint még a Képes Krónika bélyegre -vitele is sokkal több volt a másolásnál. A bélyegtervező adott témából saját képze­lete alapján alkot, munkáját a műfordítás, egyes esetek­ben az átköltés mellé helyez­hetjük a művészi rangsor­ban. Túlzásai ellenére is örven­detes a, cikk, mert talán elő­segíti, hogy a posta részé­ről ötletes, újszerű témák kerüljenek felszínre, amelye­ket a tervézők (az eddigiek mellett-helyett újabbak) több művészi erővel és kép­zelettel oldanak meg, így haladás váltaná M az egy helyben topogást, amelyet e hasábokon is több alkalom­mal, de eredményteiehül korholtunk. Est s«@si-@9g ifi east A brazil posta a modem bélyeggrafika egyik úttörője. Az ipari termelés nehéz té­máját háromértékű soroza­ton néhány vonalon megal­kotott rajz, sötét és világos foltok váltakozása vetíti elénk. A bélyegek Acre tar­tomány gumitermelését, Amapa mangánbányászatát, Sao Paulo környékének gyáriparát örökítik meg. — A tájképfestészet mestere, William Turnei- 200 éve szü­letett, alkotásait az angol posta négy bélyegen mutat­ja be. Képeit mozgás és ár­nyék jellemzi, az impresszio­nistákat megelőzve vibráló színfoltokban oldja fel az anyagi mivoltuktól megfosz­tott tárgyakat. •— Három gyermek kedves tekintete díszíti a liechtensteini posta legújabb sorozatát. — A lab­dajátékokból (labdarúgás, röp- és kosárlabda) vett je­lenetekkel a sportot népsze­rűsíti a török posta új ki­adványán. — A moszkvai olimpia először jelentkezik a filatéliában. Az 1980-as olimpia rendezői négy bélye­get magában foglaló kisív­ben mutatják be a versenyek színhelyét, Moszkva nagy­szerű sportlétesítményeit Ho! terem a búza? A gabonafélék — búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, köles.— termesztése kb. 700 millió hektáron történik, ami a föld megművelt terü­leteinek fele. Ennek a terü­letnek kb. 1/3-án gabonát termesztenek, és a gabona­félék összes termésének egy­negyede búza. Észak-Ameri­­kában észak—déli irányban helyeződik a búzaövezet, a kontinens középső részéig,. Az észak-amerikai préri tér­ségében, amely Kanadától az USA-ig nyúlik, a XIX. szá­zadtól kezdve termesztenek búzát, és a termelés az Európába irányuló export le­hetőségeitől függően alakult. A kanadai búzaövezet bizto­sítja Kanada búzatermelésé­nek 90 százalékát. Dél-Ame­­rikában Argentína búzater­melése a legfontosabb, ahol a pampákon alakult ki a termesztés központja. Az eurázsiai kontinensen a bú­zaövezet a Szovjetunió déli részétől Ukrajnán és a Vol­ga középső vidékén és Észak-Kaukázuson keresztül az északi térségekig húzó­dik. Különösen jelentősek az észak-kazahsztáni területek. Az átlagos terméseredmény 91,5 millió tonna, amiből a felvásárlás átlagosan 45 mil­lió tonna volt az 19ö8—1972- es periódusban, és ez azt je­lenti, hogy a Szovjetunió a világ legnagyobb gabonater­melője. Itt termesztik a vi­lág búzatermésének 30 szá­zalékát. A KGST-országok közül Magyarország, Bulgá­ria és Románia rendelkezik fejlett búzatermesztéssel. Ezekben az országokban min­den negyedik hektár meg­művelt területen gabonát termesztenek. A termelés in­tenzitásának növelésére tett erőfeszítések eredményeként a hetvenes évekre a búzaho­zamok jelentősen megnöve­kedtek és ezek az országok ma már búzát exportálnak. Menekülés e faluból Á falusi lakosság elván­dorlása magára vonta a gö­rög mezőgazdasági távlati tervezés dokumentumait el­készítők figyelmét. „Norma­­lizálni kell a falusi lakosság elvándorlását” — olvashat­juk ezekben a dokumentu­mokban. A normalizálási rendszabályok célja egyebek között minimális lakosság biztosítása az egyes földrajzi körzetekben a mezőgazdaság folytatására. A megmaradt lakosság nagyobb munkater­melékenységet érhet el az egy keresőre számított meg­növekedett területen. A ván­dorlási folyamat irányításá­hoz anyagi és kulturális, va­lamint számos más intézke­désre volna szükség. Csökken a FÍlág rizstermelése A világ hántolatlan rizs­­termelése az 1974/75-ös sze­zonban mintegy 202 millió tonna lesz, azaz 3 százalék­kal kisebb, mint az 1973/74- es idényben — írja a brit nemzetközösségi Rizs-bulle­tin. Ez a statisztika magá­ban foglalja a déli félteke országainak várható ered­ményeit is, de nem tartal­mazza Kína adatait. Esőért imádkoznak e spanyolok Ha Spanyolországban ja­nuárban nem esik elegendő eső, a Földművelésügyi Mi­nisztérium véleménye sze­rint „katasztrófától lehet tar­tani”. A tartós szárazság és a mezőgazdaságban okozott súlyos károk következtében már most húsz közép- és dél­spanyolországi tartomány kérte, hogy nyilvánítsák ka­tasztrófa sújtotta körzetté. Valenciában, ahol egy hónap alatt négyzetméterenként mindössze egy milliméter csapadék hullott (a normális 49 milliméterrel szemben), az érsek könyörgő imára szólí­totta fel a lakosságot az eső­ért, de az ándalúziai Cadiz­­ban is arra hívták fel a pa­rasztgazdákat, hogy szentkép előtt esőért imádkozzanak. „Burgonya-nagyhatalom” Lengyelország „burgonya­nagyhatalom”, a Szovjetunió után ott termesztenek a ter­mőterület legnagyobb részén burgonyát. Súlyát tekintve egyébként a legnagyobb ter­mést éppen burgonyából ta­karítják be. A lengyel fal­vakban csaknem mindenki termeszt burgonyát, és ez egyrészt bizonyos éielmíszer­bőséget teremt, másrészt rendkívül sok gondot okoz. Ami ugyanis általánosan el­terjedt, azt a legnehezebb megváltoztam. Márpedig a burgonyatermelés az élelmi­szerek iránti kereslet általá­nos növekedése következté­ben sürgős korszerűsítésre vár. Naponta 14 parasztgazdaság szűnik meg Ha majd Svédországban az állami intézkedések ellenére megemelik a sajt, tej, a marha- és a sertéshús árát, az egyébként figyelemre alig méltatott mezőgazdaság az érdeklődés homlokterébe ke­rül. A svéd parasztgazdákat aligha lehet felelőssé tenni a dolgok ilyen alakulásáért. A mezőgazdasági termelőeszkö­zök árának emelkedése is lé­pést tartott az országban be­következett 12 százalékos inf­lációval, és egy 1971-ben ki­erőszakolt egyezmény lehe­tővé teszi a parasztgazdák számára, hogy a válság kö­vetkezményeit — legalábbis részben — tovább hárítsák. A svéd parasztok ennek el­lenére nagyon örülnek most annak, hogy az ország két évvel ezelőtt — amikor a be­folyásos nagy parasztgazdák követelték — nem csatlako­zott az EGK-hoz, ahol az egyik agrárválság a másikat .követi. A svéd mezőgazda­ság az idő múlásával egyre gépesítettebbé és szakosítot­­tabbá vált, úgyhogy ma a hazai élelmiszer-szükséglet 80 százalékát már belföldön termelik meg. E fejlődésnek azonban nagy ára van: meg most is naponta 14 paraszt­­gazdaság szűnik meg. 1951- től napjainkig több mint fe­lére — mintegy 133 ezerre — csökkent a mezőgazdasá­gi üzemek száma. Ez az ütem, ami még a többi észak-európai országéhoz ké­pest is rendkívül gyors, azt eredményezte, hogy ma már a foglalkoztatottaknak csu­pán mintegy 5 százaléka dol­gozik a mezőgazdaságban., Ennek egyik következménye­ként az északi országrésze­ken egész körzetek váltak* lakatlanná. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom