Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. február IS. Balesetek és az áj KRESZ Ülést tartott a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Hogyan alakult az elmúlt esztendőben megyénk bal­eseti'grafikája, mit tettek a közlekedésbiztonsági taná­csok az elmúlt esztendőben, milyen rangos események fémjelezték munkájukat? Ezekre a kérdésekre adott választ beszámolójában teg­nap a megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács idei első ülé­sén M. Szabó István rendőr ezredes, az MKBT elnöke. Elöljáróban néhány — a közúti forgalom alakulását meghatározó tényre, orszá­gos és megyei adatra hívta fel a részvevők figyelmét. — 1974-ben az áruszállí­tás 7, a személyforgalom 3 százalékkal emelkedett az előző esztendőhöz viszonyít­va. Az ország gépjárműpark­ja 82 ezer személygépkocsi­val, megyénké pedig — va­lamennyi gépjárművet fi­gyelembe véve tízezerrel bő­vült. Gyakorlatiasabban tanítani A KBT aktivisták munká­jának érdeme „is, hogy me­gyénkben csökkent a balese­tek száma. Erőfeszítéseiknek életeket köszönhetünk. Az országban négy százalékkal több baleset történt tavaly, mint 1973-ban, és aggasztóan felfutott a halálos karambo­lokat jelző grafikon (30 szá­zalék). Mindössze öt me­gyében — köztük a miénk­ben — javult a közúti bal­esetek statisztikája. (418 sé­rüléssel járó ütközés történt megyénk útjain, hússzal ke­vesebb, mint 1973-ban.) — Még sem lehetünk elé­gedettek, — hangsúlyozta a megyei KBT elnöke — mert a halálos és a súlyos sérü­léssel végződő balesetek szá­ma, ha nem is sokkal, de emelkedett. Különösen a ti* szafüredi és a. kunszentmár­toni járásban. örömmel nyugtázták viszont, hogy év­ről évre kevesebb gyermek Kevesebb helyszíni bírság A közlekedési kiállítások rendezése, óvodai rajzpályá­zatok meghirdetése, a fiata­lok KRESZ-vetélkedőinek megszervezése, az úttörő jár­őrszakaszok megalakítása, felszerelése mind-mind a KBT-k eredményes munká­ját fémjelzik. Törekvésüket, hogy a gyerekek már az ABC-vel együtt tanulják meg az alapvető közlekedési Nem csupán a közutak ^váltak zsúfoltabbakká, és nem csak a gépjárműveze­tők száma emelkedett, ha­nem bővült azoknak a tábo­ra is, akik önként vállalták, hogy mindent megtesznek a balesetmentes, biztonságos közlekedésért. . — Megyénkben működő kilenc városi, járási és egy üzemi KBT több mint ezer aktívája 420 állami, társa­dalmi és gazdasági szervet képvisel. A hagyományos Vezess baleset nélkül mozga­lomba 8 ezer 330 hivatásos gépkocsivezető kapcsolódott be (nyolcszázötvennel több, mint 1973-ban.) 204 millió kilométert tettek meg, és mindössze 59 sérüléssel vég­ződő balesetet okoztak. Mindezek számok, ame­lyekkel csak érzékeltetni le­het egy társadalmi szervezet és egy mozgalom életre va­lóságát, jelentőségét. kerül a kerekek alá az út­testen. Az elmúlt, esztendő­ben tizenhárom gyermekbál­­eset volt a megyében. Közü­lük három hat éven aluli gyermeket ért végzetes sze­rencsétlenség. Ezek a tragi­kus esetek elsősorban a szü­lők felelősségére hívják fel a figyelmet, de jelzik a gya­korlatiasabb óvodai és isko­lai KRESZ-oktatás igényét és szükségességét is. A közlekedésbiztonsági ta­nácsok a pedagógus önkén­tes rendőrökkel karöltve az elmúlt esztendőben különö­sen sokat tettek á KRESZ- oktatás tökéletesítéséért, nép­szerűsítéséért. Társadalmi összefogással. egymásután épültek az óvodai, az iskolai KRESZ-parkok. Már hu­­s^pnhat van a megyében és Tiszafüreden; Kenderesen, Szolnokon már az újabbakon dolgoznak. szabályokat, hogy ne felnőtt korban és főleg ne szigorral, büntetéssel kelljen majd az udvarias, biztonságos közle­kedésre kényszeríteni őket. — Arra törekszünk, — mondta nyomatékkai M. Sza­bó István ezredes — hogy a rendőrök intézkedése, kultú­rált intézkedése összhangban legyen a közlekedés igényé­vel. A forgalom irányítása, 25 éves a „Fíía” A gyűjtők által adott be­cenév is bizonyítja a Magyar Eilatéliai Vállalat népszerű­ségét. Szinte minden gyűjtő vásárolt vagy eladott már az állami bélyegkereskedel­mi vállalatnál. A bélyeg­gyűjtés görögből eredő ne­vét viselő Filatélia működé­se széleskörű, sokan még a Szövetséggel (az érdekvédel­mi szervezettel), vagy a pos­tával (a bélyegek kibocsá­tójával) is összetévesztik. A vállalat a posta gyermeke, hiszen 1950-ben a bélyegér­tékesítő postai intézményből alakult, hogy a bélyegkeres­kedelem terén minden ha­zai igényt kielégítsen és a magyar bélyegeket külföl­dön értékesítse. A negyed­század során az export ép­pen huszonötszöresére nö­vekedett. Jelentős üzletággá fejlődött a bélyegcsomagok készítése, ezzel otthoni mun­kában majd 1000 alkalmi munkavállaló foglalkozik. A hazai gyűjtők részére a bu­­dapésti November 7. téri bélyegáruházon kívül 27 szakboltban és részlegben biztosít széles áruválasztékot a vállalat. A gyűjtési segéd­eszközök. bélyegcsomagok az ország sok száz vegyesbolt­jában, papírüzletében vásá­rolhatók. A Filatélia adja ki a magyar albumot és a katalógust pótló, évente meg­jelenő Magyar Bélyegek Ár­jegyzékét. A külföldi bélye­gek barátai részére 80 or­szág újdonságait szerzi be. Hazai gyűjtőktől évente sok millió forintért vásárol a vállalat. Az eladók nem egy esetben fél millió forintot meghaladó összeghez jutnak gyűjteményükért. Ilyen ma­gas összeget azért fizethet a Filatélia, mert külföldön megkeresi a légkedvezőbb értékesítési lehetőséget. Negyedszázad egy intéz­mény életében nem hosszú idő. A Magyar Filatélia Vál­lalat 25 esztendeje mégis jelentős, mert az alig száz­éves gyűjtőmozgalmunk ne­gyedét fogja át és ezen idő alatt végzett munkája a gyűjtés rendkívüli mértékű elterjedését segítette elő. Károlyi Száz esztendeje született Károlyi Mihály. Az évfor­duló napján, március 4-én a Magyar Posta egy forint névértékű bélyeget bocsát segítése mellett azonban szükséges, hogy megfelelő szigorral lépjenek fel a dur­va szabálysértők ellen. Hogy valamelyest javult a közle­kedési morál, bizonyítja, hogy a közlekedési szabály­­sértés miatt tett feljelenté­sek két százalékkal, a hely­színi bírságok pedig 16 szá­zalékkal csökkentek az el­múlt esztendőben; t A beszámoló végén M. Szabó István a KBT-k kö­zötti verseny alakulásáról tá­jékoztatta a résztvevőket. — A megyei közlekedés­­biztonsági tanácsok három csoportban versenyeztek. Megyénk a csoportjában el­ső lett, az országos verseny­ben a második helyezést ér­te el. A megyében a városi- és járási KBT-k között meg­hirdetett versenyt a török­­szentmiklósiak nyerték meg. Második a Karcag városi KBT lett, harmadik helyre pedig a mezőtúriak kerültek. Az első három- helyezett dí­jút, a serleget és a 15, 10, il­letve 5 ezer forint pénzju­talmat az MKBT elnöke az ülés végén aula at a nyerte­seknek. Biztonság - és előzékenység A beszámoló után dr. Sar­­kadi Imre, a megyei Rend­őrfőkapitányság közlekedés­rendészeti osztályának ve­zetője a jövőre életbe lépő új KRESZ-t ismertette. El­sősorban a jelenleg érvény­ben lévő és az új jogszabály közötti eltérésekre hívta fel a figyelmet. — Biztonság, előzékenység. A jövőre életbe lépő KRESZ minden újnak tekinthető rendelkezését ' e két fontos cél hatja át, — hangsúlyoz­ta dr. Sarkadi Imre — bár még csaknem egy esztendő van hátra az új jogszabály életbe lépéséig, de már most akad tennivalója szinte min­denkinek, hogy nehogy ke­vés legyen ez az egy év a felkészülésre. Az idén a KBT-k munkájának is ez ad­ja a gerincét, a lényegét. Dr. Sarkadi Imre tájé­koztatója után a megyei KBT elnökének beszámoló­ját és a megyei Közlekedés­­biztonsági Tanács idei mun­katervét és költségvetését vi­tatták meg és fogadták el a tanács tagjai. K. K. ki. Az első világháború ide­jén Károlyi volt a demok­ratikus mozgalmak egyik vezetője, a polgári forrada­lomban miniszterelnök, ké­sőbb köztársasági elnök lett. Földreformot készített elő, amit saját birtokán meg is kezdett. A Horthy rendszer alatt emigrációban élt. A felszabadulást követően Ma­gyarország párizsi követe volt, majd 1955-ben bekö­vetkezett haláláig Angliá­ban élt. Hamvait hazai föld­ben örök nyugalomra 1962- ben helyezték el, akkor a Magyar Posta egy forintos címletben már bemutatta arcvonásait. most meg­jelenő bélyegen szintén Ká­rolyi Mihály arcképét lát­hatjuk. Az új kiadványt Ké­kesi László rajza alapján a Pénzjegynyomda készíti. Cukorgyári brigádok a közösségért A Szolnoki Cukorgyárban dolgozó Dózsái György szo­cialista brigád tavaly társa­dalmi munkát kezdeménye­zett a 900 éves Szolnok javá­ra, a vállalatért és Vietnam megsegítésére. A brigád tag­jai egyénileg 24 társadalmi munkaórát vállaltak, s ehhez csatlakozott a gyár negyven­négy brigádjának valameny­­nyi tagja. A versenyt szervező bizott­ság értékelése szerint a fel­ajánlott 10 ezer 288 órával szemben 11 ezer 479 órát dol­goztak. Ebből 1 629 órát a városi tanács és a Hazafias Népfront által közösen kije­lölt munkákra fordítottak. A végzett munka összértéke mintegy 700 ezer forint. A brigádok a vállalatnál kom­munista szombatokat is szer­veztek. Az így keresett mun­kabérből a vietnami szak­munkásképző intézet létesíté­sére 46 ezer 450 forintot ad­tak, s ugyanennyit utaltak át a városi tanácsnak a bölcső­dék fejlesztésére. A társadal­mi munkáért kifizetett bár többi részét a vállalat szociá­lis és kommunális létesítmé­nyeinek a fejlesztésére aján­lották fel. Uj ismeretterjesztő sorozat: Iránytű Elsősorban a tizenévesek­nek szánja új, ismeretter­jesztő jellegű sorozatát a Móra Könyvkiadó. Az „Iránytű” — a serdülő fiúk­­lányok világában való eliga­zodásához kíván segítséget nyújtani. Az erkölcs, a vi­lágnézet, problémaira, vitá­ikhoz, érvet, ébredő kérdése­ikre választ adni — így lehet­ne összefoglalni a szerkesz­tői elképzeléseket. Kérdések a valláshoz — ez a címe a sorozat elsőként megjelenő kötetériek,' amely­nek szerzője Gecsé Gusztáv marxista vallástörténész. Izgalmasnak ígérkezik a sörozat másik darabja is. Új­fajta szocialista embert kí­ván nevelni, a közösségi em­ber formálásához ad segítsé­get Mohás Lívia pszichológus Mit tudsz önmagadról? cí­mű könyve. Munkáját azok­nak ajánlja, akik a milye­nek az emberek? milyen le­gyek én? című kérdésekre szívesen válaszolnak. Tanyai iskolából cukrászda Nemrég még gyerekek ta­nultak a jászdózsai tanyasi iskolában, ma viszont — ta­lán ugyanazok a fiatalok — az épület anyagából készült cukrászdában adnak egymás­nak találkát. Az elnéptele­nedett iskolát tavaly hat­vanezer forintért megvásá­rolta a jászárókszállási ÁFÉSZ. Ügy döntöttek, hogy a bontási anyagból bővítik a jászdózsai cukrászdát és korszerűsítik a bolthálózatot. Mivel az ÁFÉSZ anyagi le­hetőségei végesek, társadal­mi összefogással valósult meg az építkezés. A Tarna­­menti Tsz elnöke és főköny­velője felajánlotta, hogy se­gítenek a szállításban és a bontásban, összefogtak a tsz dolgozói, a község fiataljai, és alig három hónap alatt elkészültek a cukrászda bő­vítésével. Az építés költsége nem érte el a százezer fo­rintot. A berendezés ötven­ezer forintba került, s a hat­van négyzetméter alapterü­lettel növekedett cukrászdát át is adták a község lakói­nak. A volt iskola bontási anyagából további építkezés­re is futja. A tsz és az ÁFÉSZ jó kapcsolatából adó­dóan társadalmi segítséggel JásZdózsán még az idén fel­épül egy száz négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt Hódtelep a Voronyezs partján Üj hódtenyésztő telepet lé­tesítettek a Voronyezsi Ter­mészetvédelmi Terület köz­ponti gazdaságában, amely több mint 100 hódnak bizto­sít lakóhelyet. A hódtenyész­tő telepekre azért van szük­ség, mert a környezethez ki­válóan alkalmazkodó, érté­kes állatok szabad telepíté­sének különböző akadalyai vannak, túlzott elszaporodá­suk károkat okozhat az er­dőkben és a folyópartok nö­vényzetében. Csupán az OSZSZSZK-ban 2,3 millió Konkurrencia a gabonaféléknek A szikes pusztaságokban élő igénytelen, évelő fűféle­ség, a kazahsztáni mirza-szo­­rán nagy meglepetést oko­zott a kutatóknak. Kiderült, hogy magjának kalóriatar­talma magasabb, mint a ri­zsé, vagy a hajdináé. A belőle készült liszt 2,5-ször több fehérjét és hatszor több zsiradékot tartalmaz, mint a legkitűnőbb búza­fajta. Sőt, vizsgálata során 17 olyan mikroelemet mu­tattak ki, amelyek létfontos­ságúak az emberek és az ál­latok számára. A világ kávétermése Az 1974—73-ös gazdasági évben miníegy 79 millió zsákra becsülik a világ ká­vétermését, s ebből a meny-, nyiségből 58,8 millió áíí majd rendelkezésre export­célokra — közölte az ame­rikai földművelésügyi mi­nisztérium. Ezek az előirány­zatok az amerikai hatóságok által egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra,.hozott becs­lésekhez képest 1,0, illetve 1,3 millió zsák csökkenést mutatnak. Termőföldek a láp helyén Tavaly Grúziában mintegy 9 ezer hektár földön szá­rították ki a mocsarakat. Különösen nagyszabású munkálatok folynak a kol­­hidai-alföldön, a szovjet köz­társaság fekete-tengeri part­vidékén. A jelenlegi terv­időszakban csaknem 50 ezer hektáros lápos terület válik művelhetővé, ez körülbelül annyi, mint a megelőző 30 esztendőben. A lecsapolt mocsarak helyén a kolhozok tea- és citruszültetvényeket telepítenek. Széna fagyasztással Az Egyesült Államok egyik mezőgazdasági kutatóintéze­tében annak az elgondolás­nak a megvalósításával fog­lalkoznak, hogy a lekaszált fűből ne a hagyományos szá­rítás, hanem fagyasztás se­gítségével állítsák elő a szé­nát. A kutatók szerint a szé­nakészítésnek ez a módsze­re előnyösebb a hagyomá­nyos szárításnál, mert a le­kaszált növény tápanyag­vesztesége kevesebb és a széna előállításához -szüksé­ges idő is rövidebb, aminek különösen az esős hetekben van nagy jelentősége. Az új módszernek az a lényege, hogy a lekaszált füvet 20— 40 kilogrammos adagokban •—20 Celsius-fok mellett fa­gyasztják és a fagyasztott tömböket 2,5 centiméteres alapélű kockákra vágják* > Víztárolo a hegyekben A kaukázusi hegyekben ka­nyargó Tercsegaj folyó útját 28 méter magas gáttal zár­ták el. Az így kialakított víztározó kiterjedt öntöző­­rendszert táplál majd, ami további 120 ezer hektár ön­tözött föld térítésmentes használatát teszi lehetővé az azerbajdzsán parasztok szá­mára. Ez lesz a kaukázusi köztársaság legnagyobb hid­rotechnikai rendszere. Ezzel egyidőben egy vízierőmű is épül — energiájával nagy számú mezőgazdasági ' ter­melőszövetkezet és iparvál­lalat vízszükségletét elégíti, majd ki. Szójával az éhínség ellen Lehet-e növelni a szója terméshozamát? —l mostaná­ban ez, a kérdés foglalkoz­tatja a mezőgazdászokat. Egy olyan világban, ahol éhinség pusztít, a válasz életbevágóan fontos. Szóját vagy kukoricát érdeme­­sebb-e termeszteni? Ez utób­bi jelenleg háromszor na­gyobb hozamot ad hektáron­ként, mint a másik, vagyis 228,2 vékát (1 véka = 13 liter) 69,2 ellenében. Ahhoz, hogy a szójatermesztés is ki­fizetődő legyen, ugyanazon a területen háromszor több szóját kellene termeszteni. Ha a szója terméshozamát kétszeresére növelnék, az árkülönbözet lényegesen csökkenne. J. Lambert pro­fesszor, a Minnesota-i Egye­tem „szója-szakembere” ki­jelentette. hogy az erre vo­natkozó kutatásokra mi­előbb nagyobb összegeket kellene fordítani, s hogy az amerikai szójatermés a kö­vetkező évtizedben hektá­ronként elérhetné a száz vé­kát. Ellentétben azzal az el­terjedt nézettel, hogy a szó­ja elérte volna a maximális hozamot, az utóbbi években a szója termése emelkedett. Cukorprogram Jugoszláviában Az 1975-ös esztendőben Ju­goszláviának mintegy 150 ezer , tonna cukrot kell im­portálnia — igen magas vi­lágpiaci árakon. Ez azt je­lenti, hogy csaknem 3,5 mil­lió dinárt kell biztosítani a hazai és külföldi cukor­­árkülönbözet regresszálásá­­ra. A hazai árak a legutób­bi terménytőzsdéi jegyzések szerint jelentősen alacso­nyabbak. A termelők, mi­után szembetalálták magu­kat a világpiacon uralkodó helyzettel és felismerték, hogy a cukorfogyasztás az országban egyre növekszik, elhatározták: minden igye­kezetükkel azon lesznek, hogy a hazai cukorrépater-. mesztést, illetve cukorgyár­tást növeljék, s az országot mielőbb megszabadítsák a cukorbehozatal tóL hektárnyi területen, 112 vé­dett körzetben élnek ezek az állatok. A Voronyezs fo­lyó partján levő Állami Ter­mészetvédelmi Területen a hódok természetes környe­zetben, illetve vízmedencék­kel ellátott, fedett helyisé­gekben élnek. Éjszakára kis házaikba húzódnak, ahol csak saját készítésű fekhe­lyükön hajlandók pihenni, amit vékony faforgácsból ké­szítenek metszőfoguk segít­ségével. Táplálékuk nyárfa­gally, friss fű, zab és korpa

Next

/
Oldalképek
Tartalom