Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

1975. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepség a Vígszínházban (Folytatás az 1. oldalról) bővülő Idegenforgalmára. Szeretjük és becsüljük mű­emlékeinket. Féltjük váro­sunk minden fáját, parkját Engedjék meg, hogy a moszkvai Városi Pártbizott­ság és a moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bziottsá­­ga. megbízásából a szovjet főváros kommunistái és va­lamennyi dolgozója nevében szívből köszöntsem önöket és a testvéri Magyarország fővárosának valamennyi la­kosát a nagy és örömteljes ünnep alkalmából, abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt szabadult fel Buda­pest a német fasiszta meg­szállás alól — kezdte ünnepi köszöntőjét a szovjet kül­döttség vezetője, Moszkva Város Tanácsának vb-elnöke. Ez a dicső évforduló nagy politikai esemény a szocia­lista Magyarország életében, örömünnep, amelyet önök­kel együtt ünnepelnek meg ezekben a napokban a moszkvaiak és valamennyi , szovjet ember, a szocialista közösség országainak min­den népe. Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 13-án, nehéz, véres csaták után a szovjet hadsereg, amellyel vállvetve harcoltak a magyar kato­nák, megtörte a fasiszták ellenállását, és Budapest tel­jesen felszabadult. Ez a nagyszerű esemény fontos lépés volt a Nagy Honvédő Háborúban aratott végleges győzelmünkhöz vezető úton. Ma mélységes hálával adózunk és fejet hajtunk a szovjet katonák és tisztek és a magyar hazafiak ezrei­nek dicső emléke előtt, akik életüket áldozták a magyar és közterét, valamennyi ne­künk oly kedves értékét. Vé­gül éltette a Szovjetunió és a szocialista országok örök és megbonthatatlan barát­ságát nép szabadságáért, és bol­dogulásáért, Budapest újjá­születéséért. Jól tudjuk, hogy a budapestiek nem fe­lejtik el áz ő hőstetteiket. A német fasizmus elleni harc­­cokban elesettek emléke ar­ra szólít bennünket, hogy fáradhatatlanul erősítsük a szocailista országok testvéri­ségét és egységét a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban. Ezt követően visszapillan­tást tett a két nép, a ma­gyar és a szovjet nép kap-, csolatának több évtizedes történelmére, s a második világháborúról, illetve az azt követő időszakról a követ­kezőket mondotta: A második világháború idején a szovjet hadsereg a magyar nép segítségére sie­tett. Üj fejezet kezdődött a testvéri magyar nép életé­ben. Gyökeres társadalmi fordulat ment végbe: a régi világ romjain új társadalom született. A munkásosztály hatal­mának megteremtését, a né­pi demokratikus rend győ­zelmét követő évek az állan­dóan erősödő szovjet—ma­gyar barátság évei voltak. A Szovjetunió volt az első állam, amely a népi Ma­gyarországgal 1948-ban ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. Az, amire törekedtek, amiről álmodoz­tak, amiért életüket áldozták Oroszország és Magyaror­szág legjobb fiai, élő, nagy­szerű valósággá lett. Ma a Szovjetunió és Ma­gyarország barátsága való­ban az egész népre kiterjed. Évről évre erősödik, egyre gazdagabb tartalommal te­lítődik. Barátságunk ragyo­góan példázza a szocialista közösséget, amely az ideoló­giai és a célok azonosságá­ra, a marxizmus—leniniz­­mus nagy eszméire és a pro­letár internacionalizmus megbonthataltan elveire épül. A szovjet—magyar testvéri viszony fontos láncszemét alkotják Moszkva ,és Buda­pest baráti kapcsolatai. Fő­városaink sok vállalata és intézménye tart fenn alko­tó jellegű kapcsolatokat és folytat széles körű- tapasz­talatcserét. Évről évre bővül a kulturális. csere és a tu­ristaforgalom. « Szeretném elmondani, hogy városaink jelentős ta­pasztalatokkal és vívmá­nyokkal rendelkeznek. Itt már esett szó arról, hogy milyen eredményekkel kö­szöntötték ünnepüket a bu­dapestiek. Jó eredményeket értek el a moszkvaiak is, akik most minden erejük­kel a XXIV. pártkongresz­­szus határozatainak, a ki­lencedik ötéves terv nagy­szabású feladatainak teljesí­tésére törekszenek. Ünnepi beszédét az aláb­bi szavakkal fejezte be: Él­jen az örök és megbontha­tatlan szovjet—magyar ba­rátság. A nagy tapssal fogadott beszéd után V. F. Promisz­­loy átadta a moszkvai Párt­bizottság és Városi Tanács az évforduló alkalmából a budapesti Pártbizottsághoz és a Fővárosi Tanácshoz in­tézett üdvözlő levelét, és ajándékát: Matorin „.Vörös .tér” című festményét/ Az ünnepség első része az Internacionálé . hangjaival ért véget. ' A második részben ünnepi műsor következett, j V. F. Promiszlov beszéde Z rszámadási kroniRa Karcagról, KisúIszáSEásróS és Szolnokró9 A napokban újabb közös gazdaságok adtak számot az 1974. évi gazdálkodásukról a megyében. összefoglalónk­ban szolnoki, kisújszállási és 1 karcagi -szövetkezetek zár­­számadási eredményeiről számolunk be. Az 5408 hektáros területen gazdálkodó karcagi Béke Termelőszövetkezet 1973-ban 84 és fél milliós bruttó ter­melési értéket hozott létre, míg 1974-ben 98 millió fo­rintot ért el. A legjobban jövedelmező növény tavaly a cukorrépa és a szója volt, viszont a rizstermesztési ágazat eredménye hat és fél millió forintot romlott az 1973. évihez képest. A nö­vénytermesztés árbevétele ennek ellenére hétmillió fo­rinttal meghaladta az előző évit, azonosan növekedtek a termelésre fordított költsé­gek is. Az állattenyésztés­ben főleg a szarvasmarlia- és juhtenyésztés fejlődött. 1974-ben nyolcmillió fo­rintért vásároltak gépe­ket, belvízrendezést vé­geztek, szárítóberende­zések és utak épültek: összesen 19 millió forin­tot fordítottak fejlesz­tésre. Ezt az összeget 1975-ben csökkenteni kénytelenek. A nehéz gazdasági év miatt nem, tudták most gyárapíta­­ni a 2 millió 600 ezer fo­rintos biztonsági alapot sem. Az egy dolgozóra jutó átla­gos jövedelem némileg nőtt, meghaladja a 30 ezer fo­rintot. A karcagi November 7. Termelőszövetkezetet rossz talaj adottságai miatt különö­sen sújtotta a mostoha őszi időjárás, ennek ellenére árbevételük csaknem el­éri az ötvenmillió forin­tot, négymillióval meg­­! haladva az 1973-as ár­bevételt. 1973-ban még 29 és fél ezer forintos átlagkeresetet vi­hetett haza egy-egy tsz-tag. ez az összeg 1974-ben már csaknem 32 ezer forint lett. A 4667 hektáros területen gazdálkodó szövetkezet, még a biztonsági alapot is tudta némileg növelni, ami most meghaladja az öt és fél mil­lió forintot. Kisújszálláson a hatezer hektáron gazdálkodó Nagy­kun Tsz-ben az elmúlt esz­tendőben 74 mázsa májusi morzsolt kukorica, 417 má­zsa cukorrépa termett hek­táronként, viszont rizsből a termesztési eredmények jó­val alatta maradtak a terve­zettnek. Az állattenyésztés 26 millió forintot hozott a közösnek, a tervezettnél két­millióval többet. 1974-ben 11 millió forint értékű gépet vá­sárolt a szövetkezet, Bábol­­na-típusú szárítót és gépmű­helyt építettek, meliorációs munkákra hatmillió forin­tot költöttek. Árbevételük 85 millió forint lett. A bizton­sági alapot nem tudták nö­velni, az változatlanul tíz­millió forint. A két szövet­kezetből létrehozott Nagy­kun Tsz-nek ez volt az első termelési éve: amíg az egyesülés előtt, 1973-ban csak 29 ezer forint átlagkereset jutott egy tsz-tagnak, addig ta­valy már 33 ezer 674 fo­rintot vihettek haza át­lagosan a dolgozók, s ez az összeg 2800 forintos havi fizetésének felel még. 1975-ben 24 milliót fordíta­nak fejlesztésre. Az idei esz­tendő a takarékosság éve lesz. A szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet zár­számadó közgyűlésén Tár­nái István, szövetkezeti el­nök beszámolójában kifej­tette: gazdaságuk jó évet zárt. A kiegyensúlyozott, tervszerű gazdálkodás, a tu­dományos szintre emelt te­nyésztői munka számotte­vően növelte a halhústerme­lést A négyezer hektár élő­vízen és tórendszeren gaz­dálkodó halászok egy év alatt 34,5 vagon minőségi halat — pon­tyot, harcsát, csukát, bu­sát, süllőt és más hal­fajtát — „termeltek”. Az előállított mennyiség 3,7 vagonnal több az előző évi­nél. Különösen jövedelmező­nek bizonyult a 142 hektá­ron folytatott intenzív hal­tenyésztés: az összes hal­mennyiség kétharmadát a tó­gazdaság-rendszerű terüle­tekről halászták le. A halhúshozamot átlago­san egy mázsával növelték hektáronként, így érthető, hogy a közösség árbevétele is magasabb volt a koráb­bi évnél, meghaladta a 16 millió forintot. Okos és célszerű vállalko­zásnak bizonyult, a háziasz­­szonyok munkáját megköny­­nyítő tisztított és csomagolt hal árusítása. Csak a me­gyeszékhely piacán és üzle­teiben 8 vagon halat érté­kesítettek, emellett ellátták a megye többi városait és szomszédos megyék egyes településeit is. A tsz exportmérlege sze­rényebb, csupán két vagon halat, csukát és pontyot szállítottak az NSZK-ba, meglehetősei!, jó áron. A ko­rábban hagyományos kecs­kebéka export tavaly már elmaradt, mert az alföldi vizeken, a mezőgazdaság ke­­mizálása következtében ala­posan megcsappant az állo­mány.­A szolnoki halászok ered­ményes gazdálkodása lehető­vé tette, hogy több mint egy­millió forintot gépi beruhá­zásokra fordítsanak, csak­nem kétmilliót pedig a biz­tonsági alapjukon tartalé­koljanak. Természetes, hogy a jó munka után a szövet­kezet 66 halásza, és alkalma­zottai is megtalálták számí­tásukat: egy 10 órás mun­kanapra 124 forintot fizettek. Torta lék: a korszerűbb gyá rtmányszerkezet A termékszerkezet gazda­ságosságának fokozása, a ma­gas képzettségű munkát igénylő termékek arányának növelése évek óta iparpoliti­kánk egyik fontos célja. A gyártmányszerkezet korsze­rűsítése azonban nem egy­szerű feladat, sokoldalú ter-A jászberényi Aprítógép­gyár ma zömmel egyedi nagygépeket állít elő. Egyik­ből többet, másikból keve­sebbet, de több száz félét. Azt, hogy végül is mit gyárt, megszabja, hogy a különbö­ző cégek mit rendelnek a gyártól, ez az egyik ok, ami miatt nem lehet egyik nap­ról a másikra önkényesen megváltoztatni a gyártmány­szerkezetet. A másik: azokon a nagy szerszámgépeken, amelyeken több tonnás da­rabokat munkálnak meg, nem lehet, vagyis inkább nem szabad kilós „apróságo­kat” gyártani. S végül a har­madik. Egy egyedi gépeket készítő gyárnak mindig van­nak és lesznek olyan felada­tai. amelyhez szinte országos érdekek fűződnek, ilyenkor ezt a néhány gépet mégiscsak itt kell előállítani. Mindezek végül is behatá­rolják, mit tehet a gyár, de nem jelentik azt, hogy a ma még széles gyártmányszerke­zetet nem lehet szűkíteni, s ezzel a hatékonyságot növel­ni, Ha okos piacpolitikával sikerül a rendeléseket úgy alakítani, hogy a gyártmá­nyok fajtája lényegesen csökkenjen, a gyártási volu­men viszont növekedjék, az számos előnnyel jár. Az Aprítógépgyár most ar­ra törekszik, hogy kialakítsa az úgynevezett hordozóprofi­lokat, vagyis hogy a gyártás vező munkát igényel, sok összefüggés összehangolt is­meretét tételezi fel. Mind­ezek illusztrálására vegyünk egy megyei példát, egy olyan gyárat, ahol épp a termék­fajták nagy száma miatt el­engedhetetlen az ésszerű szerkezeti változtatás. gernicét néhány fontos ter­mék adja. Ez a szakosodás természetesen csak akkor le­hetséges, ha kihasználják mind az országon belül, mind a szocialista országok között a gyártmánymegosztás lehe­tőségeit. 1976—80 között például olyan csőgyári berendezése­ket, szerelt részegységeket szállít az Aprítógépgyár a Szovjetunióba, amelyek az első évben 60 millió forintot, 1980-ra viszont már 100 mil­lió forintot jelentenek terme­lési értékben. Előkészítő tár­gyalások folynak arról is, hogy a Szovjetunió a szocia­lista országoknak nagytelje­sítményű cementgyárakat fog szállítani, ehhez az igénylő országok, a saját gépipari le­hetőségeik szerint, különböző részegységek gyártását vál­lalják. Az Aprítógépgyár 4-5 fajta ilyen berendezést szál­lítana, amely évi 150 millió forintot is jelenthet. Ha e tárgyalások szerződéshez ve­zetnek — s erre minden re­mény megvan — akkor 1980- ban, a csőgyári berendezé­sekkel együtt, összesen 250 millió forint értékben már csupán néhány fajta termé­ket fog gyártani a jászberé­nyi gyár. E számok nagysá­gát akkor tudjuk igazán be­csülni, ha hozzámérjük ah­hoz, hogy 1975-re a gyár ter­melési értékterve 380 millió forint, s a félmilliárd eléré­sét 1980-ra tervezi le A tervezett intézkedések végrehajtásakor feltétlenül figyelembe kell venni a ki­alakult s tartósnak ígérkező nyersanyag-helyzetet. Az Aprítógépgyár ezért is igyek­szik a kevésbé anyag-, in­kább munkaigényes termé­kek számát növelni, ahol le­het. Végül lássuk mindennek a várható előnyeit. Először is, a stabil és szűkített rendelés­­állomány lehetővé teszi, hogy évekre előre tudja a gyár, mit fog gyártani, s erre mód­szeresen felkészülhet. Ugyan­akkor a gyártmányszerkezet átalakítása jobb műszaki fej­lesztési tevékenységet tesz le­hetővé, hiszen kevesebb gyártmánnyal kell foglalkoz­ni. Ezzel összefüggésben a műszaki előkészítés, • az anyagellátás színvonala is növekedhet. A gyártás terve­zése, szervezése is könnyeb­bé válik, egy-egy termék gyártási 1 technológiájával többet tudnak fpglalkozní. Biztonságosabban és nyugod­­tabban lehet beruházni, hi­szen a stabil gyártmányszer­kezetből évekre előre lehet látni, mire van szükség. Ja­vul a gépkihasználás, hiszen egyedi darabok helyett soro­zatban is lehet gyártani. Rit­kábban kell szerszámot cse­rélni, folyamatosan, gyor­sabban megy a munka, csök­ken a holtidő, és így tovább. Átgondoltan, tervszerűen Az Aprítógépgyár termék­­struktúrájának ily módon történő átalakítása természe­tesen sem spontán folyamat, évek során kialakított, át­gondolt, megtervezett kon­cepció, melynek megvalósí­tását most gyorsítani akar­ják. S a tervszerűségnek, a céltudatos piacpolitikának már csak azért is nagy^ a je­lentősége, mert — mint vá­zoltuk — a termékfajták jó megválasztása, a termékszer­kezet stabilizálása szinte a termelés minden területére kihat. Előnyeit is csak akkor tudják élvezni, ha a lehető­ségeket tervszerűen, átgon­doltan kihasználják, ha előre látják egy-egy intézkedésso­rozat összefüggéseit, s leg­alább előrejelzést tudnak ad­ni a várható eredményekről. E prognózis az Aprítógép­gyárban azt jelenti,, hogy a termékszerkezet korszerűsí­tése teszi lehetővé, hogy a termelékenység növelésével, teliát gyakorlatilag változat­lan létszámmal, a félmilliárd forintos termelési értéket a gyár néhány éven belül el­érje. — trömböczky — gyár sajátos, egyedi gépeit, és továbbra is gyártja az építő­­anyagelőkészítők gépeket. Az utóbbiaknál úgy igyekszenek szűkíteni a termékskálát, hogy a korszerű berendezé­sek maradjanak a gyártás­ban. Ilyenek a röpítőtörök, az egyéb, hagyományos aprí­tógépek, vagy például a min­dig keresett osztályozóvibrá­tor. A gyártmányszerkezet át­alakítása természetesen nem­csak a komplett gépeket, vagy részegységeket érinti, hanem az alkatrészgyártást is. Ezen a téren igyekszenek az egyedi rendeléseket visz­­szafogni, ugyanakkor saját gyártmányaik , tartalék-alkat­rész ellátását növelni. Néhány félét ’nagyban Kongresszusi zászlók , és oklevelek Nemcsak vállalatoknak, munkGbrigádoknak is Ülést tartott a vízügyi IgazgatSsög BSärtbizoSiseagea Ülést tartott tegnap a Kö­­zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság pártbizottsága. A pártbizottság soraiba válasz­totta Semsei Imrét és Kato­na Lászlót. Semsei Imrét egyúttal a végrehajtó bizott­ság tagjává és a pártbizott­ság titkárává is megválasz­tották. Pcrselöngyár SSebrecenSien A Finomkerámiai Művek Kőbányai Porcelángyára — vidéki ipartelepítési prog­ramja keretében — porce­lángyárat létesít Debrecen­ben. A gyár vezetői aláír­ták a szerződést a volt Sza­badság Lapnyomda épületé­nek megvételéről. Ott rende­zik majd be az új üzemet, amely a lakásépítéshez kí­ván segítséget nyújtani. A minisztériumoknak egész sor vállalat részletes jelen­tést tesz a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny első szakaszában elért eredményeiről, jelezve, hogy pályáznak a legjobbaknak járó kitüntetésre, a párt Központi Bizottságának Kongresszusi Zászlajára. A Központi Bizottság 22 Kongresszusi Zászlót alapí­tott a versenyben kiemelke­dő eredményt elért vállala­tok kitüntetésére. Ezúttal első ízben a mun­kabrigádok is közvetlen kap­hatnak magas szintű kitün­­; tetést a szocialista munka­versenyben elért eredmé­nyeikért, mégpedig az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi okleve­lét, amelyet 220 élenjáró kollektíva számára alapítot­tak. A vállalatoknál, üze-V mi, gyáregységi termelési tanácskozásokon vitatják meg, hogy mely brgiád a legeredményesebb a magas kitüntetésre, mely pályáza­tot terjesszék az illetékes fórumok elé. E pályázatok is a minisztériumi, illetve szakszervezeti zsűri útján kerülnek a felső pártszervek elé. A kongresszusi zászlókat és okleveleket egyaránt a május 1-ét megelőző ünnep­ségeken adják át, a pénzju­talommal együtt. A vállala­tok a kongresszusi zászlóval a Kiváló Vállalat kitünte­téssel járó Öss2eg kétszere­sét kapják, a kongresszusi oklevelet elnyert brigád pe­dig brigádtagonként ötezer forint jutalomban részesül­nek, amit a tagok között a végzett munka arányában osztanak szét 1 Ámi gazdaságos, az korszerű is Az évtized végére tehát a gyár termelésének felét né­hány fajta gyártmányból tudja biztosítani. Ezek ma még természetesen csupán becsült számok, de jól jelzik a törekvéseket. A termékek másik felének egy részénél, a tőkés orszá­gokba irányuló szállítások­ban, elsősorban a közvetlen exportot igyekeznek növelni. Itt a gyártmányszerkezet mó­dosítása szempontjából első­sorban azt kell 'figyelembe venni, hogy az adott termé­kek ,ne csak a gyárnak, ha­nem az egész népgazdaság­nak gazdaságos legyen. Belföldre, jórészt kiemelt beruházásokhoz, továbbra is szállítja majd az Aprítógép-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom