Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-05 / 29. szám
1975. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kongresszusi irányelvek tükrében OszttäräifgsoiitiEka, nemzeti pszSitiiccs A Jászberényi MHSZ-székh ázat előreláthatólag a nyár elején adják át rendeltetésének. A mintegy 4 millió forintos beruházásnak a kivitelezője a tanács költségvetési üzeme így képzelik a jövőt Cibakházán 0 Cibakháza: nagyközség a Tiszazugban, ötezerkétszáz egynéhány ember otthona. Ezernégyszáz lakás, ennél sokkal kevesebb házban. Van jól gazdálkodó termelőszövetkezete, az ipar is képviselteti magát a MEZŐGÉP gyáregysége képében, és van iskolája, művelődési — A nevem Révész Benjámin, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet pártalapszervezetének tiktára vagyok. Már nem vagyok fiatal ember, jócskán benne járok a korban, de biztosan tudóin, hogy mire én nyugdíjba megyek — ha megérem — nem tartják majd a mi községünket csúnyának, barátságtalannak. A menyecskének is pénz kell ahhoz, hogy selyembe öltözhessen. Itt nálunk is először a gazdasági alapokat kellett és kell megteremteni ahhoz, hogy a község szépítése, építése következhessél!. — Nálunk a község gazdasági, társadalmi életében meghatározó a termelőszövetkezet. Nincs olyan család Cibakházán, ahonnét legalább egy személy ne nálunk dolgozna. Valamikor nekünk is sok volt a gondunk a gazdálkodással, de hat-hét év óta felfelé ível szövetkezetünk. Olyan beruházásokat csináltunk, amelyek hosszú időre, a jövőnek készültek. Szakosított szarvasmarha-telepünkön — Miért mondtam el mindezt? Egyszerűen azért, mert mindez hozzájárul a falu arculatának megváltozásához. A nagyteljesítményű gépek korszerű munkakörülményeket jelentenek, de megkövetelik, hogy a velük dolgozó ember műveltebb, nagyobb szaktudású legyen. És ha már egy ember tanult, az életkörülményeiben is a kulturáltabbat, a jobbat, a szebbet igényli. És ha a szövetkezetnek több a pénze, több jut abból a községnek is. Milyennek képzelem én Cibakháza jövőjét? Gyorsan háza. orvosa, patikája.;; minek soroljam tovább. Egy Szolnok megye tizennyolc nagyközsége közül. Az is igazság, hogy nem tartozik a megye legszebb települései közé: az idegennek első látásra inkább csúnyácskának tűnik girbegurba utcáival, sok régi házával, kevés parkjával, ritkán kertes házelőiveL Jövőt látni, láttatni járok Cibakházán. hatszáz Jószágot nevelünk, tejcsomagolónkból naponta 30—40 hektoliter tasakos tejet küldünk a kunszentmártoni járás községeibe. Aztán szerencsénk is van: a Tisza II. vize hozzánk is elér nemsokára. Az idén elkészül a vizet szállító mintegy 10 kilométer hosszú csatorna, a nyomásközpont, és még az idén hozzákezdünk 1500—1600 hektár területen az alagcsöves öntözőrendszer kiépítéséhez. Nos, ezek meghatározzák gazdálkodásunk jellegét: főként takarmány- és ipari növényeket termesztünk, és fejlesztjük állattenyésztésünket Ezért építettük már meg lucernalisztkészitő üzemünket, és építünk még egy takarmánykeverőt is. Aztán a növénytermesztés: zárt rendszerben termeljük a kukoricát, a szóját a cukorrépát. Nem dicsekvésképpen mondom, de tavaly háromszor annyi cukorrépánk termett, mint 1972-ben, ezért az idén már 350 hektáron termelünk belőle. változó világot élünk, szerintem olyan óriási fejlődés következik majd be nálunk is az eljövendő 5—10 esztendőben, amilyet ma még talán el sem tudunk képzelni. Több lesz az emeletes ház. Ebben biztos vagyok, mert már most szervezünk szakmunkásaink számára egy 8 lakásos társasház építését. És ez csak a kezdet Szövetkezetünk 40 ezer forint támogatást ad lakásonként az építtetőknek. Gondolom, ez növeli majd az építkezési kedvet. Épülnek majd szép családi házak is, több lesz a személyautó, az utcákban mindkét oldalon járda vezet majd, nem lesz sáros a lányok, fiúk cipője, ha elmennek az új művelődési házba. Mert remélem, az is épül, mivel ezt a régi művelődési házat már igencsak kinőttük. Az ember mindig többre vágyik — Olyan természetű az ember, hogy mindig többre vágyik. Mindig tervezget, hogy most ezt vesz, azt épít magának, családjának, rokonainak. Aztán elképzeli azt is, mi minden kellene még magának, szeretteinek, meg a falunak, amelyik otthont, kenyeret ad neki. És ez a jó! Én művezető vagyok a Törökszentmiklósi MEZŐGÉP itteni gyáregységeben, Gyevnár Ferenc a nevem. A fiatalabb korosztályhoz tartozom, de azért a saját sorsomon is tapasztalhatom, milyen sok minden megváltozott itt nálunk az utóbbi tíz esztendőben, így hát elképzelem mi mindent hozhat számunkra az elkövetkezendő 5—10 év. — A gyárunk a tsz után a másik legnagyobb munkahely a községben: kétszáznegyvenen dolgoznak nálunk, és a munkások hatvan százaléka 30 éven aluli. Valamikor gépállomás volt itt, aztán gépjavító és 1964-ben lett ez a telep a MEZÖGÉP-é. Hát ezért van itt ennyi régi épület. De az új nagy műhelycsarnokunk tavaly elkészült, és már ez is, hogy megváltoztatja a gyáregység képét. Palota ez a régi műhelyek mellett. Öröm benne a munka. Aztán az emberek többsége is traktorosból lett szakmunkássá. És tudja mi mindent gyártunk már? Húsipari hűtőkocsikhoz termoszfelépítményt, istálló berendezéseket, szalmalehúzókat, termoszkocsit, ivóvíztárolásra. — Sokszor elképzelem: tíz év múlva rá se lehet ismerni a gyártelepünkre: a régi épületek már mind eltűnnek akkorra, helyettük modern csarnokokban dolgozunk. A községben pedig eltűnnek a nádtetős házak, lesz szép ABC-áruházunk, több szaküzletünk, és ha nem is minden háznál, de sokkal több helyen lesz jó vizet adó kút. (Folytatjuk) Varga Viktória Nemzeti történelmünk elmúlt 30 évének és szocialista épitőmunkánk legutóbbi 4 évenek mérlegét egyszerre vonjuk meg ezekben a hónapokban. A XI. kongreszszusra való felkészülés es a felszabadulási év(orduló kapcsán a mérlegkészítés középpontjában a párt .politikája áll: hogyan érvényesült, mennyire szolgálta a.munkásosztály és az egész nép napi es távlati érdekeit, mennyiben fejezte ki nemzeti törekvéseinket, segítette hazánk és a szocialista közösség gyarapodását. A párt politikája tudatosan vállalt, nyíltan hirdetett, következetesen érvényesített osztálypolitika. Kétféle értelemben is. Egyrészt a társadalom osztályviszonyaira épül, a társadalmi jelenségeket, törekvéseket osztálytagozódás alapján vizsgálja, rugóikat, ellentmondásaikat osztályérdekek megnyilvánulásaiban keresi, megoldásuknál is azokból indul ki, osztálycélokat követ. Ez az osztályszemlélet a marxizmusleninizmus alapvető, a gyakorlat által mindig igazolt felfogása. A párt a munkásosztály politikáját fogalmazza meg, fejezi ki, képviseli és váltja valóra. Ez nem egyszerűen „munkáspolitikát” jelent. Különösen az utóbbi évek bizonyítják meggyőzően, hogy a párt igen sokat tett a munkásság közvetlen érdekeinek érvényesítéséért, társadalmi súlyának növeléséért, a munkásélet nagyobb megbecsüléséért, a munkások művelődéséért. De ebben az értelemben a pártnak parasztpolitikája, értelmiségi politikája, ifjúsági és nőpolitikája is van. A munkásosztály politikája magában foglalja valamennyi dolgozó osztály és réteg távlati érdekeit, alapvető törekvéseit, a munkásosztály vezető szerepét és szövetségi politikáját, sőt nemzeti és nemzetközi feladatait is. A munkásosztályt éppen objektív helyzete teszi vezető erővé a szocializmusban, hi-A szeszfőzdét a község egykori határkövének is lehet tekinteni, ezeket ugyanis mindig a falu szélére építették. Így hát Nagykörűben erről is jól lemérhető, hogy az elmúlt félévszázad alatt mennyit terjeszkedett a község. Azon a részen, vagyis az Újtelep felől érkezve még körülbelül jó öt percig kell gyalogolni az utolsó háztól, míg a főzdéhez ér az ember. A patinás kis „üzem” október óta szinte éjjel-nappal dolgozik. A nagykörűi szeszfőzde udvarán öblös hordókban érlelődik a Homok, a Tóalja, az öregszőlő gyümölcseinek termése. A szeszgőzzel telített épületfalak, a berendezések még nagyapáink fiatal korára emlékeztetnek: vörösréz üst, alatta fatüzelésu kandallóban lobog a láng. A helyiséget fényesre szidolózott csőkígyók hálózzák be, amelyeken ki tudja mennyi jófajta „papramorgó” folyhatott már le.. • A pontosan ötven évvel ezelőtt üzembe helyezett nagykörűi szeszfőzde tehát még mindig régi, csupán annyit korszerűsödött, hogv az utóbbi néhány évben villanymoszen munkája, társadalmi státusza a történelmi haladást képviselő nagyüzemhez, a fejlettebb szocialista tulajdonformához kápcsolódik, s ennek folytan ma is a legszervezettebb, legöntudatosabb osztály. A vezető szerep értelemszerűen magában foglalja a szövetségi politikát is. Hiszen vezető csak az lehet, •akinek van kit vezetnie, akinek szövetségesei vannak. Nem az alá- és fölérendeltség viszonya fűzi össze a munkásosztályt szövetségeseivel, nem parancsnokló, hanem a a társadalmi fejiődést meghatározó eró a munkásosztály! Mégpedig azon az alapon, hogy távlati céljai azonosak minden dolgozó osztály és réteg perspektivikus érdekeivel. Ami a dolgozó parasztságot illeti, benne a felszabadulásért és a felemelkedésért, a közös ellenség — a nagybirtok, a nagytőke és a falusi burzsoázia — ellen vívott harc során érlelődtek meg a társadalmi célokat megfogalmazni tudó és ezért irányító munkásosztály törekvései. Mint Kádár János mondta „parasztságunk a maga tömegében a szocialista mezőgazdaság, s ezen keresztül a szocializmus fenntartás nélküli hive. .A munkás-paraszt szövetség erősítése ezért továbbra is elsőrendű érdeke mindkét osztálynak. Ugyanilyen: elvi alapokon erősíti szövetségét a munkásosztály az értelmiséggel is, amelynek nélkülözhetetlen és egyre nagyobb szerepe van a szocializmus építésében, s amely többségében ma már a munkásság és a parasztság saját értelmisége, közeli-távlati érdekeinél fogva a munkáshatalomhoz kötődik, zöme eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. E szövetségi politika érvényesül minden más réteg irányában is: az összefogás alapja itt is az, hogy e rétegek alapvető érdekei egybeesnek a szocialista haza építésében, az élettorral szívják a hűtővizet és a kandallóban brikettel is tüzelnek. A főzdének mindössze két alkalmazottja van: a „főnök”, Tóta András és munkatársa, Nádas Józsefné. ők látnak el minden feladatot; az adminisztrációtól a karbantartásig; amire éppen szükség van. — Ez Szolnok megye legkisebb szeszfőzdéje — mondja Tóta András. — Korábban a Szolnok megyei Szesz Üdítő és Műjéggyártó Vállalathoz tartoztunk, néhány héttel ezelőtt vett át bennünket a Dél-alföldi Pincegazdaság. — Mit várnak az új vállalattól ? * — Reméljük, hogy többet fordítanak a főzde korszerűsítésére. Itt van például a keverő, még mindig kézzel hajtjuk. Ennek ellenére a vállalathoz tartozó 17 üzem közül, állítom, mi főzzük a legjobb aromájú pálinkát. Igaz! ebben szerepet játszik az itteni gyümölcsök zamata, és talán a kézi módszerek, s ezek az öreg berendezések is segítenek kicsalni a cefréből ezt a ió ízt. — Mennyi a napi termelésük? körülmények javításában, a béke megőrzésében. így vezet a párt politikája minden becsületes ember — kommunisták, pártonkívüliek. hívők, békét óhajtók — tömörítésével a szocialista nemzeti egység erősödéséhez. A nemzeti egység megszilárdulásának objektív alapjai vannak. A nagy társadalmi változások, a létfeltételek átalakulása, a kollektivizálás, a tudományos-technikai haladás, az alapvető érdekek közeledése, a szocialista tudat fejlődése csökkentette az osztálykülönbségeket., Egyre inkább tanúi lehetünk annak, hogy az osztályok és rétegek közelebb kerülnek egymáshoz közvetlen érdekeikben, feladataink megítélésében, életmódjukban, gondolkodásukban és a közös cselekvésben is. Ezen az egységen belül azonban (mint minden egységen belül) ellentmondások, érdekellentétek is léteznek: a különböző népgazdasági ágazatok, vállalatok dolgozol között, az országos és a helyi érdekek között, a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésében, az ár-, bér- és piaci viszonyokban stb. A párt politikája csak akkor érvényesülhet mozgósító erővel, ha ezeket reálisan figyelembe veszi, és az ellentmondások folytonos feloldásán keresztül halad előre. Hozzájárul ehhez a szocialista demokratizmus kiterjesztése is: feltárja a rétegérdekeket, de egyben segít egyeztetni is ezeket az össztársadalmi érdekek és a nemzeti egység javára. ^ fejlett szocializmus megteremtése ílymódön nemzeti program i$ — a párt politikája egyben nemzeti politika is. És éppen azért az, mert osztálypolitika — egy olyan osztályé, amely saját felemelkedését csak valamennyi dolgozó osztály, réteg, az egész nemzet felemelkedésével együtt érheti el. A legkövetkezetesebben a munkásosztály által képviselt össztársadalmi érdek a szocializmusban egybeesik a nemzeti érdekkel, a proletár internacionalizmustól elválaszthatatlan nemzeti célokkal. L. Gy. — Az alapanyag minőségétől függően 100—120 liter 50—53 fokos pálinka. Többet nem érdemes, mert a minőség rovására mehet. — Melyik fajta gyümölcsből főzhető a legjobb ital? — Elsősorban a cseresznyéből, szilvából. De mint mondtam, az itt párolt pálinkák valamennyi fajtája első osztályú, és csak azért nincs országos hírneve, mert nagyon kevés készül belőle. — A főzőmesternek mi a véleménye az italozókról? — kérdem Tóta Andrástól. — Jómagam nem tartozom a szeszt szerető emberek közé. Azt tartom ennek ellenére, hogy a valódi pálinka, — módjával fogyasztva — jót tesz az ember szervezetének. Az alföldi embernek kedvenc itala volt,, és még sokáig az is marad. Másképpen ítélem természetesen azokat, akik napsütésre, égzengésre ész nélkül nyakalják. — Meddig tart még a főzési idény? — Február végére tálén befejezzük, s azután hozzálátunk az öreg szerkezet karbantartásához. Scra' Sándor Gyorsan változó világot élűnk Több lesz az emeletes ház Szeszfőzde a faluvégen
