Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-01 / 26. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 1. NyfkoTá] ^abelkín, a Szovjetunió Hősaj Magyarországért harcoltunk Szovjet katonák rohama Szeged utcáin 1 Szerencsés embernek tartom magam, mert Magyarország felszabadulásának 30. évfordulóját itt, magyar barátaim körében élem. Három évtizeddel ezelőtt részt vettem Magyarország területén a német fasiszta hadsereg elleni harcokban. Katonasorsom végigvitt az országon a keleti határoktól a nyugatiakig, részt vettem csatákban az ország déli és északi körzeteiben. Sok mindent átéltem a fél év alatt. Minderre visszaemlékezvén azonban nem vállalkozom rá, hogy időrendi sorrendben felidézzem minden egyes nap eseményeit. Inkább Magyarországgal éd a magyarokkal való találkozásaim legjellemzőbb és véleményem szerint legfontosabb epizódjait emelem ki, amelyek egész életemre hatottak, s hazám után Magyarországot a legközelebb hozták hozzám. Az emberi emlékezet különösen mélyen őrzi azt, amivel először kerül szembe. Bennem is élénken él az a nap, amikor először léptem magyar földre. Hajnalban a Katyüsa-üteg, amelynek \parancsnoka voltam, elhagyta lőállását, hogy előbbre vonuljon. Hamarosan kibontakozott előttünk Szeged képe. Egységünk megkerülte a várost, és megállt a Tiszaparton. Átkelőhelyet kellett keresnünk, méghozzá gyorsan, mert a túlsó parton már gyalogságunk harcolt, és tudtuk, hogy nagy szükség van a segítségünkre. Szerencsénk volt: a műszakiak már megépítettek egy pontonhidat, megkezdődött az átkelés, küldöncöt menesztettem az ütegért, jómagam az átkelőhely közelében maradtam. Rágyújtottam. Néhány perc múlva megjelentek katyusáink, mögöttük a lőszerszállító teherautó. Elindultam a kocsik felé. És ekkor történt valami, ami sok más példa mellett tanúsítja, hogy a Vörös Hadseregnek Magyarországon jó segítői voltak, s a fasizmust az egyszerű emberek éppúgy gyűlölték, mint mi. A helyzet nagyon komoly volt: a teherautón tíz láda volt, mindegyikben két-két harci rakéta. Ha a tűz eléri a ládákat és megnyullad a robbanópor a rakétákban... Katasztrófa! Egy szempillantás alatt semmi sem marad az ütegből, sem a pontonhidbol. Ugyanúgy tudta ezt az üteg minden harcosa, mint én, Azzal is tisztában voltunk, hogy a baj elhárítására nagyon kevés az idő. Ezért a katonák, nem várva parancsot,'"'az égő teherautóhöz rohantak, a sofőrök, pedig.. a katyusákhoz és a lőszeres kocsikhoz futottak, hogy minél messzebbre vigyék őket az égő kocsitól. Mire odaértem a lángoló teherautóhoz, az első ládákat már leemelték róla, és távolabb vitték. Honnan volt az embereknek ennyi erejük? Rendszerint két harcos cipelt egy ládát. Hát ez meg kicsoda? Egy civilruhás férfi, fején kis posztókalap. Körülnéztem, s akkor megpillantottam még két másik parasztembert is a kocsi mellett. Ök idősebbek voltak, mint az előbbi. No, de nem volt idő a töprengésre, hogy kicsodák és honnan kerültek ide. Cselekedni kellett. Minden perc drága! És sikerült! Az égő teherautót még idejében lépakoltuk, majd önkéntes segítőinkkel együtt a lerakott ládákat feldobáltuk a többi kocsira. A leégett kocsi sofőrje elmondta, hogy amikor kigyulladt a teherautó, a három magyar futott oda elsőnek. Szó nélkül hozzáfogtak lerakni a ládákat a kocsiról. Különösen a húsz-huszonkét , éves forma fiatalember igyekezett nagyon. Valószínűleg nagyon erős lehetett: egymaga dobta a vállára a kocsiról leadott ládát, és vitte biztonságosabb helyre. Antikor továbbrobogtunk a három magyar sokáig integetett még utánunk. Különösen a fiatalember alakja maradt meg emlékezetemben. Magas volt és a kezében szorongatta gyűrött és tűztől megpörkölt, kalapját. Ott állt az úton és integetett, míg csak el nem tűnt a szemem elől. (Folytatjuk.) Express-litas minden ötödik fiatal Tavaly minden ötödik magyar fiatal — összesen 400 ezer — vett részt az Expressz belföldi programjain, országos túrákon, kirándulásokon, ifjúsági találkozókon. 37 ezer diák üdült ifjúsági táborokban és háromezer mezőgazdaságban dolgozó fiatal töltött mindössze 150 forintért egy hetet Budapesten. Az idén a régi formákat megtartva tovább bővül az Expressz belföldi ajánlatainak választéka. Továbbra is 100 forintért biztosítják a középiskolasok és 150 forintért az egyetemisták és a mezőgazdasági fiatalok egyhetes üdülését. Szerveznek túrákat a KlSZ-védnökséggel épült vagy épülő létesítményekhez — a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, a Kiskörei Duzzasztóműhöz, a Beremendi Cement- és Mészműhöz, a Dunamenti Hőerőműhöz és a velencei ifjúsági üdülőközponthoz. OL cső szálláshelyek várják a fiatalokat az Expressz szállodáiban, táborhelyein, Budapesten, Kőszegen, Balatonföldváron, Kiliántelepen, Nógrádverőcén, s a most megnyílt királyréti turistaházban. A külföldi ajánlatok is a fiatalok pénztárcájához méretezettek, s a szocialista országokba utazók még OTP-hitelt is igénybe vehetnek Expressz-útjaikhoz. 2:—3 ezer forintért .már a Szovjetunióba, Bulgáriába lehet utazni, ezer—kétezer forint között változnak az NDK-beli, a cseh, a lengyel és a román utak. Barátságvonatok indulnak a Szovjetunióba, Lengyelországba, a testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok erősítésére. A legtöbb nyugat-európai országba, Közel- és Távol-Keletre indulnak Expressz-csoportok. Sok út kapcsolódik a fasizmus-felétt-5 aratott ‘győzelem 30. évfordulójának megünnepléséhez^ .Elviszi az Expressz a fiatalokat a II. világháború emlékezetes csatáinak színhelyére is. Tavaly 65 ezer külföldi fiatalt fogadott az iroda, az idén 70 ezer vendéget várnak. Elsősorban olyan programot biztosítanak nekik, amelyből átfogó képet kaphatnak eredményeinkről, hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről. Arról, hogy mit kapott a társadalomtól ifjúságunk és milyen részt vállalt a feladatok megoldásában. Elindultam a lőszerszállító kocsik felé. A tűzfegyverek már a part közelében jártak, de a lőszeres kocsik még csak akkor kezdtek leereszkedni a folyóhoz. S ekkor az egyik teherkocsi közelében felrobbant egy ellenséges lövedék." Alighanem senki sem törődött volna vele: elvégre háború van, és a háborúban lőni szoktak! A következő pillanatban azonban a teherautó kigyulladt. Bizonyára szilánkok sértették meg a benzintartályt. Még csak most épül Barcson a CHEMICAL Építőanyagokat Gyártó Vállalat üzeme, de már hozzáláttak a szakemberek képzéséhez. Az első évfolyamnak 26 ipari tanulója van. Mire a gyár felépül már ezek a fiatalok veszik át a / bonyolult vegyi gépek irányíátsát. Képünkön: Váray Károly üzemi szakoktató irányításával dolgoznak a laboratóriumban az első éves tanulók MlpfflÜll W'R •-.■■■■■ A Hudson Intézet közzé tette Anglia „mosolygó haláláról” szóló beszámolóját. A beszámoló megjósolja, hogy Anglia a következő évtized folyamán Nyugat- Burópa egyik legszegényebb országává válik, és amennyiben ezen az úton halad tovább, Olaszország, Írország, Spanyolország vagy Görögország színvonalára süllyed. Edmund Stillman, a Hudson Intézet európai részlegének vezetője szerint az ipari forradalom úttörője ma már nem egyéb, mint „régészeti lelet amely a feudális korból, visszamaradt titokzatos műemlékeivel elbűvöli a turistákat”, és a végső pusztu-Pakisztán gazdasága Súlyos örökséget hagytak Pakisztánra a gyarmatosítók és a katonai diktatúrák, amelyek 1971-ig hatalmon voltak az országban.--Eltekintve az ipari fejlődésben elért bizonyos sikerektől, Pakisztán továbbra is agrárállam maradt. A bruttó nemzeti termék 36 százaléka a mezőgazdaságban termelődik meg, az iparban csupán lß százaléka. Alacsony az egy főre jutó nemzeti jövedelem, nem haladja meg a 88 dollárt. Mostanában a politikai és gazdasági helyzet stabilizálódása lehetőséget teremtett bizonyos gazdasági növekedésre. Előzetes adatok szerint a bruttó nem' zeti termék növekedése az 1973—74-es pénzügyi évben elérte a 6,1 százalékot. Javult a helyzet az iparban, amelynek növekedési üteme 7 százalékot tett ki. A mezőgazdasági termelés ugyanezen időszak alatt megközelítőleg 5 százalékkal növekedett. Az EAK gazdasági fejlődése Az egyiptomi miniszterelnök közölte, hogy a fejlesztési terv az idei esztendőre a nemzeti jövedelem 9,2 százalékos növekedését irányozza elő. A beruházások volumene az 1975-ös évben 1,18 milliárd egyiptomi fontot tesz ki, ebből 1 milliárdot az állami szektorba tartozó vállalatokba ruháznak be. A beruházások kérdésében prioritást adnak a működő . vállalatok rekonstrukciójának és korszerűsítésének, hogy biztosítsák a meglevő termelő kapacitások teljes kihasználtságát, az öntözés és a lakásépítés fejlesztését, az egészségügyi, oktatási. társadalombiztosítási és közlekedési rendszer javítását E szektorok pénzügyi szükségleteit teljes mértékben kielégítik majd. A gazdaság valamennyi szektorának teljes szükségleteit 73,5 százalékban elégítik ki. Az ipari vállalatok rekonstrukciójára és korszerűsítésére 180 millió egyiptomi fontot utalnak ki, a már épülő vállalatok üzembe helyezésére 471,5 milliót, az olyan új vállalatok építésére pedig, amelyek 1976- ban kezdenek üzemelni 138,5 milliót. Ipari kémkedés A könyörtelen és agreszszív gazdasági versengés kifejlesztette ipari kémkedés a katonai kémkedés módszereihez folyamodik. A hivatásos kémelhárító számára az ipari kémkedés olyan realitás, amelyet semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagynia, és különösen azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyeknek termelése honvédelmi célokat is szolgál, azonosul a katonai kémkedés fogalmával. Emlékszünk azokra a svájci órákra, amelyeknek prototípusát a japánok jóval előbb ismerték, mielőtt az óra működni kezdett volna. A Mirage-gépek műszaki leírása közönséges csomagban érkezett Izraelbe. Az ipari kémkedés azért különösen veszélyes. mert sokkal nehezebben derül rá fény. mint pl. egy közönséges gyilkosságra! Gyakran megesik, hogy az ipari vállalat, amely traktort, női fehérneműt, villanyborotvát vagy éppen fegyvert gyárt, csak akkor döbben rá. hogy ipari kémkedésnek esett áldozatul!, amikor a konkurrens vállalat piacra dobja azokat a termékeket, amelyeknek kifejlesztésével ő maga hosszú hónapokon át kísérletezett. Az ipari kémek napjainkban már nemcsak termelő üzemeket és a laboratóriumokat. hanem bankokat, biztosító- és légitársaságokat, valamint a kereskedelmi hálózat egységeit is veszélyeztetik. Az ipari kémeket minden érdekli: a vállalati tervek, a keresletfelmérés adatai, a költségvetési határozatok és a vállalatok könyvelése egyaránt. ' Anglia „mosolygó halála” léstől csak az menthetné meg, ha az egész nemzet valamiféle ősi erőfeszítést tenne a talpraállás érdekében, A számos statisztikai adatot és diagramot tartalmazó „Nagy-Britannia 1930-ban” című jelentés összeállításához másfél évre. volt szükség. Az adatok összegyűjtése során Stillman és öt munkatársa több szák személytől gyűjtött információt, és számos ipari centrumot látogatott meg. Anglia ezekre az ipari vállalatokra építhetné fel jövőjét, de jelenleg szinte valamennyi vállalat ipari nyoromtanyává züllött. Olasz adósság Az olasz fizetési mérleg deficitje 1974-ben meghaladta az 5000 milliárd lírát. Ebből 1500 milliárd lira emelkedés a nyersolajárak növekedésére vezethető vissza. 1975-ben az összdeficit 3500 milliárd lírára fog csökkenni, de csak azzal a feltétellel, ha a nyersolajárak, valamint a belső fugyasztas nem növekszik tovább. A deficit csökkenése azonban még nem jelenti azt, hogy Olaszország leküzdötte a válságot. A jövő évben is rá lesz utalva nemzetközi hitelekre. Az ország adóssága már most nyugtalanító magasságokba emelkedett, 1974 végéig több mint 9000 milliárd lírát tesz ki. Még nagyobb az olasz községek adóssága, amely 1974. január 1-én 10 696 milliárd lírát tett ki, aminek évi kamatterhe 934 milliárd líra. Ez az adósság is tovább fog emelkedni. Rómában megkönynyebbüléssel és megelégedéssel vették tudomásul az európai regionális tőkealap létrehozását, amelyet a párizsi csúcskonferencia határozott el. Olaszország kapja az oroszlánrészt a nagy fazékból. nevezetesen 40 százalékot, azaz 520 millió dollárt.
