Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-01 / 26. szám
1975. február 1. SZOLNCK MEGYEI NÉPLAP 5 Észt művészek bemutatkozása Szolnokon A restaurátorok A Néprajzi Múzeum restaurátorai finnugor kiállításra készítik elő a különféle tárgyakat, axnellett számos értékes szobrot, kerámiát „újítanak” fel, illetve óvnak meg az idő rongálásától, Képünkön: Mesterházi Erika mexikói szobrot restaurál De k hogy vége a napnak — Ügy adta tsz élet, hegy ett taníthattam, ahol születtem. Gróf Szapáry Gyula birtokán lettem néptanító. Hat osztály nyolcvanhét ’ gyerekét oktatta egyedül Pusztataskonyban Szalai József, az uradalmi gépész fia. — Ott tanultam meg, hogyan kell bánni az idővel és a tudásszomjas gyerekekkel. Előtte egy évig nem volt állása — Nagy örömmel, óriási ambícióval kezdtem, de közbeszólt a háború. Legszebb korából hét és fél évet rabolt eL Hadifogságból hazatérve azzal fogadták: „Ott taníthatsz a megyében, ahol akarsz.” Pusztataskonyban akkor szerveztek egy nevelőotthont Annak a vezetését vállalta eL — Kastélyt kaptunk, bútort nem. Kivágattuk a kiszáradt fákat, azokból lett bútor. Makarenkói iskola volt abban a feszült légkörben, amit az iskolák államosítása miatt teremtett a reakció. — Gyakran megtörtént, hogy tízkilométeres gyaloglás után éjszaka kopogtak be a szülők: „Megvan-e még a fiunk, vagy elvitték Szibériába?” Mire rendbe jötték volna, megszüntették a diákotthont. Fájó szívvel nézett a'z általuk készített bútorok után. Akkor, 1949-ben került mostani helyére, kollégiumi nevelőnek. — A hely ugyanaz, csak a név változott. Akkor az ipari gimnázium, most meg a gépipari szakközépiskola kollégiumaként tartják számon. A gépipari technikumok létrehozásának időszaka volt az. Olyan gyerekek tömege került műszaki pályára, akiknek a kollégium nélkül nem lett volna erre lehetőségük. — Csalogattuk a gyerekeket a kollégiumba. A szülők jórésze nem érezte a tanulás szükségét. Közben Szalai József is kereste önmagát, meditált, miként tudná az ötvenes évek elejének nem egyértelmű politikai vonalvezetése mellett a fiatalok pszichikumának megfelelően megtalálni a megfelelő hangot. Akkor szerezte második oklevelét, a szégedi főiskolán. — Egy közös vonás könynyítette munkámat: én is a Kunságból kérültem ki, abból a környezetből, ahonnan növendékeim. Ezt megérezték ők is, szüleik is. A kollégiumi nevelő munka mellett tanított is. — Tudtam, és vallottam, hogy olyan töltettel kell felvértezni növendékeinket, amivel kellő versenytársak lesznek az élet bármelyik területén a kedvezőbb sorból ’ kikerülő társaikkal szemben. Ezért szerezte harmadik diplomáját, — ezúttal a szegedi tudományegyetemen. — A szocialista emberré formálás lett közben tevékenységemben mindinkább a céL A kollégium felszereltsége is javult. 1960-ban az akkori diákotthont az elsők között avatták szocialista kollégiumként. — Akkor már éreztem, hogy semmivel nem tudnának máshová csábítani. Azóta mindig úgy fekszem le, hogy de kár, hogy vége a napnak. Pedig estére elfáradok. hiszen nem nyolcórás a műszak. Itt lakom a kollégiumban. .. A nevelőtanárok körében nagy volt a fluktuáció. Érthető a nagy lekötöttség, az esti ügyelet, a követélmények miatt. — Nálunk az az elv érvényesül, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért, mindenki mindenkiért. Elsősorban nem az egyént, hanem a kollektívákat értékeljük. Ezáltal olyan feladatokra sarkalljuk fiataljainkat, amik a külső szemlélő számára hihetetlenek. Persze ehhez a nevelőnek kell egy kicsit a szülőt is pótolni, jogtanácsosnak, barátnak, legalább lélekben örök fiatalnak, s az ifjúságban mindig bízó embernek lenni. 1949 októberében a jtollégium folyosóján gyülekeztek a növendékek. Megtudták, hogy Szalai József 20 éve nevelő náluk, virággal köszöntötték. — Nem bírtam ki könnyezés nélkül. Bementem a lakásomba, s azon gondolkodtam, hogy mindaz, amit két évtizeden át tettem, kamatozott-e szellemiekben. Ezért kerestem fel levélben nyolcszáz volt növendékünket. Jöttek a válaszok tömegéveL örömmel reagált dr. Kaifás Ferenc egyetemi adjunktus, Kovács Sándor kutatómérnök és a többiek. Szabó Kálmán külügyminisztériumi előadó azt írta, hogy „az akkori légkör, az a határozott nevelési vonal nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elet buktatóin becsületesen és tisztán túljussunk, s mind szakmailag, mind emberileg megálljuk helyünket.” Az öregdiákok első találkozója is nagyszerűen sikerült. Jenei István Szófiából, Kunsai Péter Moszkvából táviratozott: „Ott leszek”. —1 Ezek után éreztem, hogy érdemes volt. Ügy látszik, a sikerélmény nemcsak a fiataloknak ad ösztönző erőt, hanem az idősebbeknek is. Derűsebben, magabiztosabban dolgoztam. Négyszer érdemelték ki a középiskolai kollégiumok versenyében az első helyet, s a KISZ KB zászlaját. Szalai József az „Oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetés mellé megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a NIM kiváló dolgozója kitüntetést és az Ifjúsági Érdemrendet. — Növendékeink abban a korban vannak, amikor szinte véglegesen kialakul világnézetük. Nagy Öröm számomra. hogy úgy távoznak el tőlünk, hogy egész lényükből sugárzóan magukénak vallják a szocialista eszméket Tavaly négy növendékük került moszkvai főiskolára. Szombaton itthon voltak, azzal kopogtattak be a kollégiumba: De jó itt lenni megint — Ezek a példák arról győznek meg, a kollégium nemcsak fedél és kenyér, hanem jóval több annál: otthon. Sín»®» Béla, Már az elmúlt esztendőben jeleztük olvasóinknak, hogy Tallinnból lsét vendégművész érkezett városunkba, akik nemcsak szórakozni vágyó turistaként gyönyörködtek megyénk és hazánk szépségeiben, hanem munkáikkal művészetüket is elhozták Magyarországra. Jüri ARRAK grafikáiból, ex libriseiből és Urve ARRAK bőrmunkáiból a Damjanich Múzeum kiállítást állított össze, amelyet a tavalyi esztendőben bemutattunk Budapesten, a Mini Galériában és az ÉVIG Művelődési Otthonban. valamint a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban. Most került sor arra, hogy az eddig nagy sikerrel szereplő műveket végre szolnoki közönségünknek is prezentáljuk. Talán ejtsünk szót előbb Urve Arrak bőrmunkáiról. A rendezés technikák szerint válogatta szét a bemutatott darabokat; külön a domborított, a festett és metszéssel díszített műveket. Mindhárom technika valójában hagyományos az észt iparművészetben. A Művészeti Intézetben önálló fakultáson oktatják, s a Művészeti Kombinátban jelentős részleg foglalkozik a művészek által tervezett könyvek, borítók, dobozok, tárcák kivitelezésével és sokszorosításé vaL A Damjanich Múzeum kiállításán látható bőrtárgyak legtöbbje egyedi munka. Urve Arrak tárlatra szánt, egyetlen példányban készült alkotása. Láthatunk többrészes metszett díszítésű színes ékszertartó dobozt, különböző méretű, mintázatú vendégkönyveket Ez utóbbi különösen jelentős észt barátainknál, Budapesti napok Varsóban A lengyel fővárosban február 10—16. között budapesti napokat rendeznek. A varsói Történeti Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílik „Budapesti utcák, terek, emberek 1700—1975” címmel. Festményeket, iparművészeti tárgyakat kisplasztikákat sorakoztatnak majd fel a látogatók előtt, eredeti műveket olyanokat, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak a fővárossal. A kulturális rendezvénysorozaton a Fővárosi Tanács delegációval képviselteti magát Vándorsólyom A KisWnság madarai A vándorsólyom, a honfoglaló magyarok kedvelt idomított vadászó madara, ma már egész Európában kiveszőiéiben van. A szakemberek mindössze 50 párra becsülik állományát az egész kontinensen. Ezért szenzációként hatott hogy a Hanság déli részén — Földsziget határában — vándorsólyom pár tűnt feL Ezen a vidéken tíz éve nem láttak vándorsólymot, bár korábban hozzátartozott ez a madárfaj is a Hanság élővilágához. Ornitológusok járják akiskunsági nemzeti park területét. hogy számba vegyék a madárvilágot Örömmel tapasztalják a megduzzadt szikes tavak, tocsogók példátlanul élénk téli modárforgalmát. Az átvonulók és az itthon telelők ezres seregeit vehetik számba. Eddig 33 otthonos és vendég madárfajt írtak össze. A téli szemle után. a költés idején, ismét „leltárba” veszik a kiskunsági nemzeti park madarait az ornitológusok. hiszen majdnem minden család rendelkezik egy vendégek, kedves látogatók számára kikészített díszes könyvvel, amelyben néhány közvetlen „humoros” mondattal illik megköszönni a vendéglátást. A bemutatott alkotások között láthatunk jónéhány speciális festett mintázatú könyvecskét. Ezek technikája Urve Arrak saját „találmánya”. Valójában egy festési eljárást, festék-folyatási technikát alkalmaz a kikészített bőrfelületen, ahogy a dekoratív formákat a színek automatikus keveredéséből kapja. Olyan ez, mint a gyermekkorunkban játszott „felhő játék”, azaz ki mit lát bele a különböző formájú, gomoly gó pamacsokba. S amikor az összesimuló, gomolygó festékfoltok, folyócskák képe számára a legtetszetősebb, akkor egy sajátos eljárással a bőrre viszi az ily ihódon létrejött szín- és formakompozíciótr Legutóbbi munkáinál ezt a technikát már vegyíti a domborítással. A kiállított darabok korántsem mutatják be teljeséggel Urve Arrak sokszínű tevékenységét. így nem tudtuk nagy méretei miatt prezentálni színes bőr ülőpárnáit, lakásdíszként, fekvőalkalmatosságként egyaránt használható, bőrből varrott kompozícióit. Művészetéből azonban így is kapunk ízelítőt, s egyben ismét meggyőződhetünk az észt iparművészet nemrégiben a balti képző- és iparművészeti kiállításon élvezett kiváló kvalitásairól. Ugyancsak ismert előttünk már az észt sokszorosított grafika magas színvonala. Jüri Arrak személyében mos* A debreceni Kossuth Lajos .Tudományegyetem két nyelvésze, Jékel Pál és Paop Ferenc, többhónapos munkával egy ODRA 1204-es számítógépbe táplálták be Ady Endre életművét. Ennek eredményeként, a már meglévő betű- és hangstatisztikai vizsgálatok után, elkészült az első „fonéma-statisztika” is. A gép „bonckés” alá vette a költő valamennyi versét, vizsgálta mély és magas hangzóit, kielemezte hangzóilleszkedésüket és ezekről teljes statisztikát készített. .Kimutatta többek között, hogy az Ady költői oeuvrejét képező 992 vers több mint 115 ezer szóból áll. Kiderült, hogy az „üj versek” tartalmazza aránylag a legtöbb magánhangzót, míg a megelőző s az azt követő kötetekben lényegesen gyakoribbak a mássalhangzók. A magas és mély magánhangzók tekintetében az életmű meglehetős állandóságot mutat. A szóhossz Ma délután a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban az iskola természettudományi gyűjteménye új szerzeményeinek bemutatásával nyílik a III. biológus hónap, amelyet a szaktudomány mélyebb megismerése céljából hagyományosan megrendeznek a diákok számára. A hónap végén befejeződő rendezvénysorozatban neves szakemberek tartanak előadást kutatásaikról, és a biológia időszerű kérdéseiről. Dr. Kaszab Zoltán akadémikus. a Természettudományi Múzeum főigazgatója szovjetunióbelí és mongóliai gyűjtőútjáről számol be. Dr. egy olyan művésszel ismerkedhetünk meg, aki nemcsak grafikus, festő, plakát- és díszlettervező, sőt könyvillusztrátor, de ötvösként is igen nagyra tartott tallinni művész. Szolnokon először különös világú festett éltszereivel találkoztunk az 1969-es észt ötvösművészeti kiállításon — ugyanebből a kollekcióból láthatunk most a balti ékszeranyagban három festett melldíszt. De a Tallinnba látogató hivatalos vendégek is ötvösként ismerhetik meg Jüri Arrakot, hiszen ő készítette a régi főváros képével, valamint az 1154-es évszámmal díszített jubileumi emlékplakettet, amelyet a vendégek ajándékként kapnak. Kiállításunkon grafikái mellett láthatjuk azt a két Szolnokon festett képet, amelyet egyéb munkái mellett a Damjanich Múzeumnak ajándékozott. Ezenkívül még három rajzát is bemutatjuk, melyek közül kettő szintén itt Magyarországon, egy balatoni kirándulás alkalmával készült. A rajzok! biztos vonalvezetése, határozott kompozíciója bizonyítja Jüri Arrak biztos rajztudását, formálókészségét. Nehány plakátját is sikerűit a tárlatra biztosítanunk, amelyet a tallinni Filmstúdió rendelt a művésztől. Reméljük, a közeljövőben festészeti és illusztrátort tevékenységét is be tudjuk mutatni, s egy teljesebb anyaggal tudjuk reprezentálni közönségünknek a tallinni Arrak művészházaspár színes, vonzó alkotó * tevékenységét. Dr, Egri Mária szempontjából is kiemelkedik az „Üj versek”: a legrövidebb szavakból áll. Ehhea a rövidséghez csak pályája végén, utolsó két kötetében közelít ismét a költő. A két debreceni nyelvész egy sajátos matematikai módszert is kidolgozott, amelynek segítségével az. egyes kötetek nyelvezetének hangzása vethető egybe. Eszerint Ady „Versek” című kötete akár más költőtől is származhatna: hangzásbelileg annyira elüt a többi kötettől. Ugyanakkor az is kiderül a számításokból, hogy az „Üj verseket” megelőző 1903-as nagyváradi kör tét már „Adys” hangú. A vizsgálódások — alighanem újszerűségüknél fogva ■— sokak szemében még idegeneknek és öncél úaknak tűnnek. Irodalmáraink szerint azonban tökéletesedésükkel feltétlenül utat nyitnak a költői alkotóműhelyek eddiginél behatóbb és sokol-, dalúbb megismeréséhez. Sterbeez István, a Magyar Madártani Intézet igazgatóhelyettese a magyar puszta természetvédelmi értékeiről, míg dr. Juhász Nagy Pál kandidátus a bioszféra ku-, tatásáról beszél. Érdekesnek ígérkezik két tanuló nyilvános vizsgája az iskola alapította „Jermy Gusztáv” biológusdíjért, illetve a biológiai-egészségügyi csapatvetélkedők. A hónap záróeseményeként Mesél a Tisza címmel az irodalmi és biológiai szakkör rendez közös műsort, amely a természet és a művészet kapcsolatának bemuJ tatását szolgálja. Költő a számítógépben Előadások, vetélkedőig nyilvános vizsga Biológus hónap Kisújszálláson
