Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-01 / 26. szám
tUT5. február í SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOIGÍLTATÍSOR 4 I\ KOSSifiMK Van előrelépés, de még mindig hevés Általánosan elterjedt vélemény, hogy a szolgáltatások fejlesztésének legnagyobb akadálya, hogy gazdaságtalan, kevés a hozzáértő szakember, sok, gyakran felesleges anyag tárolását teszi szükségessé. (Egy közepes méretű rádió-, tv-szerviz raktárában legalább egymillió forint értékű alkatrész gyűlik össze.) Változást mindenki az 1969-ben megjelent, a szolgáltatásokról szóló kormányrendelettől várt. Az abban biztosított kedvezmények, szolgáltatást segítő intézkedések azonban csak lassú fejlődést hoztak. 1974. január elsején újabb rendelkezések próbálták vonzóbbá tenni a vállalatok, szövetkezetek számára a szolgáltatást. Megyénkben is megkezdődött az úgynevezett fogyasztási szolgáltató vállalatok hálózatának kialakítása, Különleges kedvezményeket kaptak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyeknél az 1973-as gazdálkodási eredmények alapján a szolgáltatásból származó árbevétel az összbevétel 66 százalékát meghalad-J6 kezdeményezés, hogy Szolnokra „betört” a debreceni SZOLGÉP Vállalat. Szakmunkásokkal, nyugdíjasokkal kötöttek szerződést, akik aztán a vállalat megbízásából, munkaidő után a megrendelők lakásán végzik el a kisebb-nagyobb javításokat. Érdemes lenne a SZOLGÉP Vállalattal kötött szerződéses szolgáltatást az Ipari szövetkezeteknek is tanulmányozni és működési területükön hasonló hálózatot kiépíteni. A KSH Szolnok megyei Igazgatósága részletesen vizsgálva a szolgáltatási ágazatok fejlődését megállapította, hogy legnagyobb mértékben a gépkocsi-javítások száma nőtt. A szervizhálózat bővítését nemcsak a kétszeresére nőtt megyei gépkocsipark (12 ezer személyautó) javítása, hanem annak gazdaságossága is magával hozta. Az idén ' A hagyományos és személyi szolgáltatások iránt az ntóbbi években csökkent az érdeklődés. Figyelemre méltó azonban, hogy ez nem álfa. A felülvizsgálat nyomán a megyében a Patyolat és hat ipari szövetkezet élhetett ezekkel a lehetőségekkel. Az elmúlt évek során hozott intézkedések és fejlesztések eredményeként várható, hogy megyénkben az egy ' lakosra jutó szolgáltatás értéke az 1970. évi 568 forintról az év végéig 790 forintra nő. A csaknem 40 százalékos emelkedés sem elegendő ahhoz, hogy az ötéves terv végére az egy lakosra jutó szolgáltatás elérje a tervezett 836 forintot. A szolgáltatásokat, a megyében az országosnál is nagyobb arányban — 47 százalékban — a kisiparosok végzik. Valószínű, hogy a tervezettől való elmaradás egyik döntő tényezője ez. Munkájuk azonban nélkülözhetetlen, hiszen a Patyolaton és az AFIT-on kívül állami vállalat szolgáltatással aligalig törődik. A szolgáltatásokban megyénkben döntő szerepe van az ipari szövetkezeteknek, amelyek a lakossági szolgáltatásoknak több mint a felét végzik eL például 100 ezer munkaórás szövetkezeti szervizt adnak át Jászberényben és Tiszafüreden, amelyekkel kétszeresére nő a Szolnok megyei autószervizek teljesítménye. Az elektromos háztartási gépek rohamos elterjedésével' párhuzamosan nem nőtt arányosan a javítókapacitás. Sőt 1971-ről 1972-re a háztartási gépek javításából eredő bevétel 18,5 százalékkal (!) csökkent, s ■ így még tavaly is csak az 1971-es szinten volt a javítások értéke. A kiemelt szolgáltatások közül erősen visszaesett megyénkben a mosás, a vegytisztítás. Ennek javulását azonban már tapasztalhatjuk, hiszen a Patyolat Vállalatnál javában tart a rekonstrukció. A szolnoki Patyolat a negyedik ötéves tervben 21 millió forintot költ felújításra, aminek befejezése után a kapacitásuk mégkétszereződik. talános. Elsősorban a kisebb településeken, az alacsonyabb jövedelműek igénylik a ruha- és cipőjavítást, a vas- és asztalosipari szolgáltatást. A megyében a negyedik ötéves terv ideje alatt 118 millió forintot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére. Ennek jelentős részét már fel is használták, mégis tény: a lakossági javító- szolgáltató munka az elmúlt négy évben nem fejlődött megfelelően 1973-ban az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke országosan 746 forint, míg a megyében csak 686 forintot ért el — az arány tavaly sem sokat változott. Nem megfelelő a szolgáltatóhelyek területi elosztása sem. Míg Szolnokon és Jászberényben szinte minden szolgáltatóág megtalálható, addig Rákócziújfaluban, Szászberekén, Kétpón és Tiszabőn nincs egyetlen szolgáltató felvevőhely sem. Arról nem készült felmérés, de megállapítható, hogy az eddig felhasznált mintegy 100 millió forintból elsősorban szolgáltatóház, egyéb új üzlet épült. Pedig az esetek többségében egy község szolgáltatásgondját nem a vadonatúj szolgáltatóház fogja megoldani. Feltétlenül ésszerűbb és takarékosabb lenne először a régi szolgáltató egységek felújítása és azok korszerű felszerelése, berendezése. Javítani, korszerűsíteni A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának a szolgáltatások helyzetét elemző tanulmánya alapján — adataink többsége is ebből szármzik — joggal állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülésén, hogy az ötödik ötéves terv szolgáltatásfejlesztési elvei közül egyeseket már most érvényesíteni szükséges. Ennek megfelelően tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni a vállalóhely-hálózatot. Mindezt már'korábban, tavaly novemberben a helyiipar kommunista aktíváján is megfogalmazták. Barta László, a megyei pártbizottság titkára a vitában elmondta: nem engedhető az meg, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek gazdasági okokra hivatkozva elhanyagolják a szolgáltatást. A szolgáltatás növelése, korszerűsítése — . hangsúlyozta — most az egyik legfontosabb feladat. H. L. Például a SZOLGÉP Mire mennek a forintok? Az OFOTÉRT szolnoki 93-as sz. optikai szakboltjában havonta mintegy 2 ezer 500 szemüveget készítenek, illetve javítanak. Képünkön Gyöngyösi Csaba látszerész méretre vágja az üveget Országos tanácskozás a be kereskedelemről A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeiről és az idei feladatokról országos értekezletet tartottak tegnap az ágazat vezetőinek részvételével a MOM Szakasits Árpád úti művelődési központjában. A tanácskozáson részt vett Huszár István miniszterelnökhelyettes. Szurdi István belkereskedelmi miniszter bevezető előadásában többek között elmondotta: az elmúlt négy év alatt a belkereskedelem egészében sikeresen .teljesítette feladatát. A lakosság eie.immiszerellátása évek óta kiegyensúlyozott. Tovább javul azoknak az élelmiszereknek a kínálata, amelyek a korszerűbb, egészségesebb táplálkozáshoz szükségesek. Kiemelkedő a forgalom növekedése a csecsemők számára készített konzervekből Jelentős mértékben javult a munkahelyi ellátás színvonala, ez azért különösen jelentős, mert a különböző ágazatokban dolgozóknak mintegy 36—37 százaléka, 1,2—1,3 millió ember étkezik rendszeresen munkahelyén. A korábbi prognózissal szemben jóval nagyobb a népszaporulat és ez arra kötelezi a ruházati vállalatokat és szövetkezeteket, hogy a csecsemő- és gyermekruházati cikkekből a jelenleginél is jobb kínálatot teremtsenek. További jó munkát, Varga Elvtárs! Tegnap elköszönt főszerkesztőnk, mert mától Budapesten, a Magyar Hírlapnál varia a munka. Tizenöt évig állt a Néplap élén, és nemcsak irányította a szerkesztőséget. hanem írta is az úiságot. Nevét megjegyezték és keresték cikkeit a lapban, mert kedvelték és tisztelték őt sokan a lap olvasói közül pártos szókimondásáért, vitára késztető okfeitéseiért. Gondolatait sűrűn papírra vetette, de szóval :s. megsvőző érvekkel, nronaeandistaként is hirdette a párt politikáiét. A KTSZ-isko'a tanáraként tarthatta nyilván, hiszen a fiataloknak állandó előadója, volt. A fővárosból iött és oda megy vissza. Másfél évtizedet töltött itt a megyében, közéleti emberként. A vidékről úgy beszél mindig, hogy az nem egyenlő provin -iával, a megve az ország része és a horizont túl van .rajtunk Ellátni messzebbre, mert csak így, a dolgok öszszefüagését iól értve lehet úiságot szerkeszteni — sokszor elmondta. Tizenöt esztendő a szerkesztőség életében már alkalmat kínál a múltba nézésre. Számba lehet venni, kik dolgoztunk együtt a főszerkesztővel ennyi ideig. most már egyre kevesebben, kik. akik néhány évig, kik, akik pályakezdők. A tehetséges fiatalok útját mindig egyengette, szárnypróbálgatásaikat, ha nem sikerült egy ívben felrepülniök. pártfogoló szigorral védelmezte a türelmetlen bírálókkal szemben. Amikor ideiött, tizenhétezer volt, amikor elköszön. 49 ezer a lap példányszáma. Ezekkel a sorokkal a szándékunk csak annyi, hogy olvasóink nyilvánossága előtt is elbúcsúzzunk volt főszerkesztőnktől, és új beosztásában további jó munkát kívánjunk neki. hiiünteté* Tegnap dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára az Elnöki Tanács nevében Varga Józsefnek, a Szolnok megyei Néplap volt főszerkesztőiének, másfél évtizedes főszerkesztői, újságírói munkája elismeréséül átadta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Kutatás és termelés Téma: a rizs Kutatás és termelés Szolnok megyében körülbelül 15 ezer hektáron — azország vetésterületének több mint 60 százalékán — ter' mesztenek rizst. A szarvasi öntözési Kutató Intézetben egy önálló osztály a rizstermesztés kutatásával foglalkozik. Az intézet és megyénk gazdaságai között nagyon szoros a kapcsolat: a kutatók érdeklődéssel fogadják azokat a kérdéseket, amelyekre a mezőgazdasági üzemek választ várnak, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek pedig a kutatás eredményét megmutató nagyüzemi kísérleteknek adnak helyet. Elmélet és gyakorlat Az intézetben dolgozó kutatók a következő főbb témákkal. foglalkoznak: nemesítés. ezen belül fajtaelőállítás és fajtafenntartás. Vizsgálják továbbá a rizstermesztés agrotechnikai, műtrágyázási. növényvédelmi, ökonómiai — gazdálkodási kérdéseit is. A kapott eredményeket üzemi körülmények között ellenőrzik. Ilyenkor derül fény arra, hogy a fajta, a műtrágyadózis vágy az új vegyszer, amit a kütató elméletileg és kisparcellás kísérletben kipróbált, megfelel-e a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatára jellemző. hogy az intézet . például trágyázási kísérleteit a Középtiszai Állami Gazdaságban ellenőrzi, az új fajtákat pedig a Tiszasülyi Állami Gazdaságban próbálja ki. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet kezdeményezte a rizstennesztési zárt rendszer kialakítását. Az új technológia kimunkálásában az inté- , zet munkatársai is részt vettek, nekik is köszönhető, hogy 1975-ben kb. 8400 hektáron termelnek iparszerűen rizst Szolnok' megye gazdaságai. A technológia elfogadása után sem szakadt meg a kapcsolat Szarvas és Karcag között: szerződést írtak alá, amelyben az intézet elvállalta, hogy kutatási eredményeivel hozzájárul a termesztési rendszer továbbfejlesztéséhez. Az iparszerű termesztésre kidolgozott technológia fő célja az volt, hogy 20—30 százalékkal emelje a rizs termésátlagát. Hasai vegyszerrel A kutatóintézetben a közelmúltban előállítottak egy rövid tenyészidejű rizsfajtát, amelynek — a Tiszasülyi Állami Gazdaságban — nagyüzemi próbája is sikeres volt: 2—3 mázsával többet terem, mint az eddigi fajták. A gazdaságok már bejelentették igényüket a vetőmagra. de Szarvason. egyelőre csak 1000 hektárra elegendő mag áll rendelkezésre. Amíg a fajták előállítása hosszú időbe kerül, addig a vegyszerek szinte évente változnak. A rizstermesztésnek pedig egy kulcskérdése a vegyszeres gyomirtás. A kutatók elmondták, nemcsak az a cél, hogy a mezőgazdasági üzemeket hatékony vegyszerekkel lássák el. hanem az is, hogy lehetőleg ezek a növényvédő szerek hazai alapanyagból készüljenek. A gyakorlat talán itt lép fe] a legintenzívebb követelményekkel, és ez néha a kutatás „átprogramozását” is magával hozza. Az intézet terveiben például későbbi időpontban szerepelt az algák. moszatok elleni vegyszerek kidolgozása, most ez a probléma előtérbe kerül, mivel a mezőgazdaság egy éven belül 4 ezer hektárra vár algicid szereket. A gépesítés gyenge pont ja Az iparszerű rendszerek kidolgozásánál is azt tapasztalták az intézet szakemberei, hogy a rizstermesztés gépesítésének leggyengébb pontja a talajelőkészítés — sokszor mennek rá a gépek a és mégsem a kívánt minőségű a magágy. A karcagi rendszerhez tartozó gazdaságok az idén Lelly- Terra típusú holland talajelőkészítő gépeket kapnak, amelyek felére csökkentik a munkameneteket, és jobb vetőágyat készítenek. A többi. rizstermelő gazdaság csak később számíthat ezekre a gépeikre. A betakarításnál a szovjet gyártmányú CI£— b* 5—R típusú kombájnokra szavaznak a kutatók is, véleményüket a tavalyi ősz is alátámasztotta. Jóval kevesebbet javították ezeket a gépeket, mint a többi típust, s ha nem lesz ennyire csapadékos az eljövendő ősz, akkor az optimális, 15-napos betakarítási időt is tartani lehet velük. Rossz talajon__ jó termés Az intézet szakemberei tréfásan megjegyezték, hogy ma már nem lehet olyan gyenge a rizstermés, amely nem fizetődne ki a termelő üzemnek. A rizsnek jelentős részét importáljuk, pedig Magyarország természeti adottságai lehetővé teszi k, ,hogy a fogyasztást hazai termésből fedezzük, még akkor is. ha a rizst kedvelők száma egyre jobban emelkedik. (A felszabadulás óta 2,5- szeresére.) Szolnok megye rosszabb földdel rendelkező gazdaságaiban a rizs a legnagyobb jövedelmet biztosítja ott, ahol más növénnyel esetleg ráfizetéses lenne a termesztés. Mivel megyénkben terem a rizsnek több mint 60 százaléka, a behozatal csökkenése vagy megszüntetése — ami egyben népgazdasági érdek ijj -r- Szolnok megyére rója a legnagyobb feladatot. K Gy.
