Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
2 SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 1975. február 23. HÉTFŐ: Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter Genfben tárgyal. — Magyar és csehszlovák állásfoglalás Ciprus ügyében. — Moszkvában fontos megállapodások aláírásával, befejeződik a szovjet— brit csúcstalálkozó. — Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülése. KEDD: Berlinben összeül az európai kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő szerkesztő bizottság. — Waldheim közel-keleti körútja. SZERDA: Bissau-Guinea magasszintű küldöttsége a szovjet fővárosban. — Heves harcok Eritreában. CSÜTÖRTÖK: Nicosia és Athén kérésére a Biztonsági Tanács megkezdi a ciprusi vitát. — Portugáliában közzéteszik az első képviselőjelöltek névsorát. PÉNTEK: A szovjet vezető szervek egyetértenek Moszkva és London párbeszédének eredményeivel. — Mexikóvárosban tanácskozik a chilei junta bűneit vizsgáló bizottság, egy hét alatt 2500 letartóztatás Chilében. SZOMBAT: Súlyos összecsapások a kambodzsai főváros körül. Így látta a hetet, kommentátarunk, Réti Ervin: EMSZ—Ciprus Vila A Biztonsági Tanács holnap folytatja munkáját A Biztonsági Tanács patkó-alakú tárgyaló asztalánál megkezdődött a Nicosia és Athén által sürgetett ciprusi vita. A hivatalos megbeszélések némi halasztást szenvedtek. Waldheim főtitkár ugyanis éppen a válságos térségben tett látogatást. A késedelemnek haszna is volt, a tanács tagjai nem hivatalos keretek között tanácskoztak, próbáltak közös nevezőre jutni. Időközben több fontos állásfoglalásra került sor, közzétették kormányunk véleményét is, amelyben — híven eddigi politikánkhoz — ismét hitet tettünk Ciprus függetlensége, egysége és el nem kötelezettsógenek tiszteletben tartása mellett. Az ENSZ-ben zajló ciprusi vitára azonban eleve árnyékot vet, hogy egyes NATO- körök manővereikkel „kész helyzetet” akarnak teremteni a szigeten. A héten folytatódott a ciprusi úgynevezett „török szövetségi állam” további szervezése; elnököt és minisztereket jelöltek ki, a történteknek végleges színezetet szeretnének adni. A bonyodalmak súlyosak, hiszen gyakorlatilag kettészelték az országot, a lakosság 19 százalékát kitevő török népközösség a terület 40 százalékát birtokolja, erőszakos áttelepítések mentek végbe. A feszültség újabb hulláma fenyeget, s nyilván vannak körök, akik egy „kettős enoziszra” számítanak. Enozisz alatt korábban Ciprus Görögországgal való egyesítését értették, a duplázódás a két részállamnak Athénhez, illetve Ankarához történő sodródását jelentené. Vagyis a brit támaszpontokkal együtt három atlanti Hatalom jelenlétét a tömböktől távolmaradni kívánó szigetországban. A legfőbb ideje, hogy a Biztonsági Tanács a helyzet komolyságához és veszélyességéhez mérten foglalkozzék a ciprusi krízissel. Csakhogy óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért nem lehetett ezt előbb megtenni? A Szovjetunió és a szocialista országok már az elmúlt év nyarán határozottan síkraszálltak amellett, hogy a ciprusi kérdést nem lehet „NATO belügy”-nek tekinteni, nem atlanti családi viszályról van szó, hanem megfelelő nemzetközi fórumon kell vitatkozni és határozni, például a Biztonsági Tanácsban! A nyugati hatalmak akkor meggátollak az ésszerű javaslat realizálását, járható utak helyett tév utakra vitték a problémát. A világpolitika gyakorlatában azonban viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy a szocialista álláspont jogos volt, végül mégis a Biztonsági Tanács elé került Ciprus ügye. De milyen további terhelésekkel, új válsággal a válságban — s ezt el lehetett volna kerülni. Az utak és tévutak kérdése nemcsak Ciprus esetében vetődik fel, hanem a közelkeleti kibontakozás vonatkozásában is. Üjból időben hangzik el a figyelmeztetés: a genfi békeértekezlet az egyedül hivatott testület, hogy a jólismert elvek alapján, Fendezze a krízist. Az Egyesült Államok és Izrael által szorgalmazott „kis lépések”, a csapatszétválasztások a megszállt területnek mindössze három százalékát juttattak vissza az arab államokhoz. Viszont annál nagyobb reményeket táplálnak egyes imperialista körökben, hogy szembe állíthatják egymással az arab országokat, elszigetelhetik a paleszlinai nemzeti mozgalmat, s az arab erőket eltávolíthatják természetes szövetségesüktől a Szovjetuniótól. Ezek a törekvések azonban kudarcra vannak ítélve, s a közel-keleti rendezésre irányuló diplomáciai tevékenységnek végül is vissza kell kanyarodnia Genfhez. Minderről éppen Genfben tárgyalt a hét elején Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter. A hírek szerint öt jelentős témakört érintettek: Ciprus és a Közel-Kelet mellett a Salt tárgyalások folytatását, az európai biztonsági konferencia meggyorsítását, valamint a kétoldalú kapcsolatokat, amelyekre kedvezőtlenül hatott az amerikai kereskedelmi törvény körüli hercehurca. A külügyminiszteri találkozóról kiadott közös közleményből kitűnik, hogy van lehetőség az enyhülésre, de az is nyilvánvaló, hogy Washingtont a jövőben is csak következetes és határozott harccal lehet rávenni a békés egymás mellett élés normainak elfogadására. Ebből a szempontból nem kevés tanulsággal szolgál a moszkvai szovjet—brit csúcstalálkozó okmányainak közzététele. Az állandó politikai konzultáció megvalósítása, a kooperációs módozatok messzemenő kihasználása, a csaknem két és félmilliárd dolláros hitel-keretszerződés csattanós figyelmeztetésként hatott a reakciós amerikai kongresszusi körök, s mindazok felé, akik fanyalogtak a szovjet kereskedelem hallatán. (A kereskedelmi törvény hírhedt beavatkozási függelékének ihletője, Jackson szenátor, aki elsőként dobta be kalapját az elnökválasztási harcba, most. megpróbál bűnbakot keresni a fiaskóért és főként Kissinger külügyminiszterre szórja szitkait. Igaz, Jacksont találóan jellemezte a New York Times: olyan ember, aki „minden esküvőn táncolni akar", tehát önjelölt választási indulóként most elsősorban beszéltetni akar magáról...) Moszkvában és Londonban egyaránt igen elégedettek voltak a megbeszélésekkel és megállapodásokkal, ilyen értelemben nyilatkoztak együttes állásfoglalásukban a szovjet vezető szervek is, jóváhagyták a Leonyid Brezsnyev vezette küldöttség tevékenységét. Más világrész, más téma, de szervesen illeszkedik a hét krónikájába: elsöízben ült össze Latin-Amerika földjén a chilei junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság. A neves jogászokból, politikai személyiségekből alakíjott testület tanácskozását Ecchcvaria, mexikói elnök nyitotta meg s jelen voltak a népi egység valamennyi pártjának képviselői. Az élet tragikus módon bizonyította a szolidaritás fokozásának szükségességét, a hét folyamán egymást követtek a razziák Santiagoban, s hét nap alatt 2500 letartóztatás történt. Mexikóváros azonban bizonyítja: a világ nem feledkezik meg, nem feledkezhet meg Chile népéről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este folytatta a vitát a ciprusi török „szövetségi állam” kikiáltása nyomán kialakult helyzetről. Kurt Waldheim ENSZ-fötitkar a pénteki ülésen beszámolt az ankarai és athéni kormánnyal tartott legutóbbi tanácskozásairól és felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy szavatolja a ciprusi kérdés tartós rendezését. A főtitkár rámutatott: a Biztonsági Tanács és a közvetlenül érintett felek kötelessége, hogy erőfeszítéseket tegyenek a ciprusi kérdés gyors és tartós rendezése érdekében. Hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg az ENSZ ciprusi határozatai alapján nem sikerül tartós rendezést létrehozni, komoly veszély fenyegeti a Földközitenger keleti térségének békéjét és biztonságát. Lisszabonban tegnap megbeszélés-sorozat kezdődött a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA), valamint az öt legnagyobb politikai párt képviselői között a haladó katonai mozgalom politikai, gazdasági jogainak törvénybe iktatásáról — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Mint az AP amerikai hírügynökség pénteken hírül adta, az MFA hét pontban foglalta össze a mozgalom „intézményesítésére”, azaz hatalmi jogainak törvénybe iktatására vonatkozó javaslatait. Az MFA nyolctagú bizottságot nevezett ki arra, hogy tárgyaljon a Portugál Kommunista Párt, a Portugál Szocialista Párt, a polgári jellegű Demokratikus Néppárt (a kormánykoalíció tagjai), továbbá az antifasiszta, haladó portugál demokratikus mozgalom és a jobboldali erőket tömörítő demokrata szociális centrum BONN Törökország azt szeretné, ha hadseregét Nyugat-Németország látná el fegyverzettel — jelentette ki Sadi Irmák török miniszterelnök a Die Welt tudósítójának. ATHÉN 1975. március 30-án Görögországban — tíz év óta először — községtanácsi választásukat tartanak, jelentették be tegnap Athénben. Görögországban legutoljára 1904- ben tartottak községtanácsi választásokat. KAIRO „Továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy kiújulnak a harcok Izraellel; ennek veszélye mindaddig megmarad, ameddig Izrael nem veti alá magát az ENSZ határozatainak” — jelentette ki Moliamed Ali Fahmi tábornok, az egyiptomi fegyveres erők vezérkari főnöke, az A1 Ahramnak adott nyilatkozatában, amelyet a lap tegnap publikált. HANOI Tizennyolcezer embert vesztettek halottakban, sebesültekben és foglyokban a Lón Nol-csapatok az év eleje óla a kambodzsai felszabadító erők általános offenzivájának feltartóztatásara tett kísérleteikben — jelenti az AKI, a khmer hazafiak hírügynöksége. A főtitkár után Denisz Karajannisz, Görögország ENSZ-képviselője emelkedett szólásra, és visszautasította a török küldött által a csütörtöki ülésen hangoztatott vádakat. Görögország képviselője után Glavkosz Kleridesz, a ciprusi parlament elnöke kért szót. Nagy figyelmet keltett a ciprusi küldöttnek az a( kijelentése, hogy kormánya kész a nemzeti gárda feloszlatására, amennyiben a megszálló török csapatokat kivonják a szigetről. Kleridesz után Törökország, ENSZ-küldötte mondott rövid beszédet, majd az ülést berekesztették. A Biztonsági Tanács hétfőn közép-európai idő szerint 21.00 órakor folytatja a ciprusi kérdés vitáját. képviselőivel ennek a hétpontos tervnek az elfogadásáról. A NEMZETKÖZI. ezen belül is elsőrendűen az európai politikai légkör alakulásának egyértelműen pozitív tényezője, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok jól fejlődnek; a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együttműködése megfelel a jószomszédi viszony, és a békés egymás mellett élés elveinek. A szocialista Magyarország és a semleges Ausztri sokirányú és eredményes kapcsolattartása — amint az utóbbi évek tapasztalatai is igazolják — példaként szolgálhat a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésére. Politikai kapcsolataink alakulásában az utóbbi időszakban jelentős események voltak az 1973. évi magas színtű találkozók: Bruno Kreisky osztrák kancellár hivatalos látogatást tett Magyarországon és a Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott megbeszélései újabb lendületet adtak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének. Ugyancsak 1973-ban osztrák parlamenti küldöttség járt Budapesten, a törvényhozó testület elnökének vezetésével. Külügyminiszteri megbeszéléseket folytatott 1974. februárjában Bécsben Púja Frigyes akkori kollégájával. Ezen kívül több miniszteri és államtitkári tárgyalásra is sor került az elmúlt esztendőben. Jelentős előrelépések történtek szerződéses kapcsolataink erősítésében 1974- ben. amikor általában is tovább javult a gazdasági együttműködésünk, nőtt a kooperációs megállapodások száma, az árucsereforgalom nagy mértékben emelkedett, szélesedtek a hagyományos jó kulturális és sportkapcsoíatok. A gazdasági élet, a külkereskedelem területén — a korábbi évek tendenciáját követve — jelentős volt a fejlődés a magyar-osztrák kapcsolatokban 1974-ben. Az utóbbi öt esztendőben az árucsereforgalom mintegy két és félszeresere nőtt. A növekedés üteme 1973-ban 35.5 százalék, 1974-ben már 53".2 százalék volt (bar ez utóbbi rekordforgalomban kétségtelenül közrejátszottak áremelkedések is). Ausztriába irányuló kivitelünk áruszerkezetére az anyagok és féikésztermekek (hengerelt árú, timföld, papírfa, stb.) magas aránya jellemző. Behozatalunk növekvő mennyiségű tételei A szovjet honvédelmi miniszter iiepparanosa Antjraj Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki abból az alkalomból, hogy a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta február 23-áp ünnepji megalakulásának 57. évfordulóját. „A Szovjetunió fegyveres erői — hangzik a napiparancs — 57 esztendeje becsülettel és méltóképpen teljesítik történelmi küldetésüket. A szovjet katonák önfeláldozóan szolgálva a kommunizmus ügyét, a haza védelmében tanúsított hősiességükkel és bátorságukkal kivívták népünk, a testvéri szocialista országok dolgozói, az egesz haladó emberiség szereletét”. A Szovjetunió honvédelmi minisztere a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 57. évfordulója alkalmából üdvözli a fegyveres erőket és elrendeli. hogy Moszkvában, a szövetségi köztársaság fővárosaiban, valamint a hős városokban ünnepi tűzijátékkal emlékezzenek meg az évfordulóról. közé tartoznak vegyianyagok és papírféleségek. A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés szervezője és irányítója az a vegyesbizottság, amelyet az 1908-ban megkötött egyezmény alapján hoztunk létre. Az ipari kooperációban, elsősorban a gépgyártásban és a vegyiparban magyar és osztrák vállalatok között már több mint 70, együttműködést' szerződés született, és további kooperációk beindítása is várható. Egyetértés van a tekintetben, hogy a vállalatok közötti együttműködést harmadik piacokra is ki kell terjeszteni. Ennek pénzügyi támogatására vonatkozóan bank-megállapodás is született. Gazdasági-kereskedelmi kétoldalú kapcsolatainkban kedvezően érezteti hatását az 1973-77. évekre ' szóló hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezmény, amelyben Ausztria — nyugati partnereink közül, elsőként — biztosította, hogy fokozatosan megszünteti a magyar áruk bevitelének mennyiségi korlátozását. Ami a határmenti területek (megyék, illetve tartományok) árucseréjét illeti, ennek fejlesztéséről — a legutóbbi kormányfői találkozón elhangzottaknak megfelelően — már folyamatban vannak a tárgyalások. Magyarország és Ausztria kulturális-tudományos kapcsolatai igen sokrétűek. A Bécsben működő Magyar Intézet (Collegium Hungaricum) évent^ 35—40 különféle rendezvényt szervez: kiállításokat, szakmai előadásokat, filmbemutatókat, hangversenyeket. Az osztrák fővároson kívül rendezett magyar kulturális események sorában különösen nagy sikere volt a linzi magyar hétnek. Várható, hogy osztrák partnereink is létesítenek kulturális intézetet a magyar fővárosban. MŰSZAKI- tudományos együttműködési egyezményt kötött a két ország 1972-ben, s az ennek alapján létrehozott vegyesbizottság tavaly áprilisban két évre szóló munkatervet fogadott el. Szó van többek között műszaki és természettudományi ösztöndíjasok cseréjéről. Három évre szóló megállapodást írt alá az együttműködésről a budapesti Műszaki Egyetem és a bécsi Műszáki Főiskola. Magyar professzor vezeti a bécsi egyetem finn-ugor intézetét, Grazban pedig a germanisztikai tanszéket. . Olaszországban 1,7 millió mezőgazdasági munkás sztrájkolt. A magasabb béreket követelő sztrájkolok egy csoportja — mint képünk mulatja — Rómában is felvonult Megbeszélés-sorozat Portugáliában Fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok
