Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-02 / 27. szám

8 SZOLNOK MEGYE! NfcPLAP 1975. február % Balsár munkások a Szovjetunióban Bővül & szocialista országok &ö?ötti munkaerőcsere. Jelenleg Csehszlovákiában több mint 20 «ezer lengyel és 600 bolgár mun­kás. az NDK vállalatainál a ba­ráti országokból 25 ezer dolgo­zó, köztük több ezer magyar ál­lampolgár a Szovjetunióban pe­dig 12 ezer bolgár építő- és erdő­­munkás dolgozik. Csehszlovákia és Magyarország, valamint Len­gyelország és az NDK között szintén kialakult hasonló együtt­működés. ami a határ menti területeken létesülő közös objek­tumok hatékony kihasználásál aegíti. E nemzetközi kooperáció­nak egyik változata a Szovjet­unió és Bulgária közötti együtt* működés a fakitermelésben és egy celluloziegyár építésében. A Szovjetunió területén épül a gyár, amelyhez ugyancsak a Szovjetunió adta a tervdokumen­tációkat, tehát a termelési ala­pokat, a bolgár fél pedig a mun­kaerőt. Az előzetes számítások szerint várható, hogy 1975-bén ennek az együttműködésnek ke­retében 20 ezerre növekszik a Szovjetunióban dolgozó bolgár munkások száma. A munkaerő­kihasználásra 1907-ben Magyar­­ország az NDK-vai kötött meg éllápodást, amelyet i973-ban 1980.. ig meghosszabbítottak. Szakkép­zettségük növelése érdekéber dolgoznak magyar fiatalok az NDK-ban. s 1974-ben megérke­zett Magyarországra az NDK- beU fiatalok első csoportja. Hat ország összefogott Orenburgból jön a „kék Hat szocialista or­szág képviselői a napokban tartották meg első tanácsko­zásukat Moszkvában az Oren­burgból kiinduló és a Szov­jetunió nyugati határáig hú­zódó gázvezeték építéséről. Ezzel megkezdődött annak a nagyszabású programnak a végrehajtása, amelyről 1974 júniusában írt alá egyez­ményt Magyarország, Bulgá­ria, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjet­unió. Az Orenburg! gázvezeték létrehozása minőségileg új szakasz a szocialista orszá­gok együttműködésében. El­ső alkalommal kerül sor ar­ra, hogy hat ország összefog és közös erővel aknázza ki a Szovjetunió gazdag fűtő­anyag-energiatartalékainak egy részét. A 2800 km hosz­­szú gázvezeték megépítésé-/ hez és zavartalan működé­séhez szükséges berendezé­sek felszerelését az érdekelt országok végzik saját erőből, saját eszközökkel. Az orenburgi földgáz-lelő­helyek, ahonnan majd az ér­tékes nyersanyag elindul út­jára — rövid történeti múlt­ra tekintenek vissza. 1966- han 'nyitották meg az első kutat azon a területen. Ma már 150 kút működik; a szovjet népgazdaság az oren­burgi mezőkről tavaly 15 milliárd köbméter „kék ara­nyat” kapott. A fejlesztési tervek szerint — mire a gázvezeték megépül — éven­te 45 milliárd köbmétert ter­melnek kj a földgáz-mezők­ről. A vezeték lefektetése nem lesz egyszerű feladat. Az építkezés területére — mo­csaras, lápos vidékekre is — 11 millió tonna különféle anyagot, emellett gépeket, berendezéseket kell szállíta­ni. A szakemberek számítá­sai. szerint sok száz exkavá­torra, bulldózerre, darura, csőfektetógépre van szükség a tervszerű munkavégzéshez. A beruházás nagyságát nem csak a gépek sokoldalúságá­val mérhetjük. Különleges,­­sok esetben egyedi techni­kát, technológiát ip fej kell használniuk az építőknek, hogy a vezeték átszelhesse áz útjába eső 168 folyót és tavat. Közöttük olyan nagy folyókat, mint a Volga, a Don, a Dnyeper. Át kell hD dalniok azt az 500 km-nyi ' szakasz megépítéséből adódó nehézségeket is, amely az „örök fagy birodalmán” ve­zet keresztül. Számolni kell hegyi akadályokkal is. S ha az építők, a szerelők mind­ezekkel megbirkóztak, akkor megépül a világ egyik leg­hosszabb gázvezeték-rendsze­re, amelynek teljesítménye rendkívüli lesz. Az 1420 milliméter átmé­rőjű csöveken naponta 100 millió köbméter gáz áramol­hat majd. Az egész vezeték működését automatizálják, ami annyit jelent, hogy a 2800 km-nyi útszakaszon a műszereké lesz a főszerep, s az emberek csak végső eset­ben avatkoznak be. Az orenburgi földgáz­­vezeték megépítésével vala­mennyi érdekelt országban fontos népgazdasági felada­tok megoldására kerülhet sor, amelyek egybevágnak a Komplex Program elképze­léseivel. Számottevően bő­vül majd a vegyipari terme­lés, s ezen belül a polimer­­anyagok előállítása. A mos­taninál több műgumit, mű­szálat ammóniákot. metanolt és vegyipari alapterméket gyártanak, amelyekkel kielé­gíthetik saját szükségleteik mellett a szocialista partne­rek igényeit is. Á sikerek forrása —a népek barátsága . Türkménia aranya, a gyapot „A madár ereje szárnyá­ban, az emberé a barátság­ban van” — hangzik a türkmén közmondás. A szov­jethatalom évei alatt a Türkmén SZSZK dolgozó népé teljes mértékben felis­merte e szavakban rejlő mély igazságot. Türkménia a Szovjetunió legdélibb köztársasága, 488 ezer 100 négyzetkilométer területen fekszik. Jelentős részét a nagy kiterjedésű Kara-Kum sivatag foglalja el. Régen Türkménia gazda­sági és kulturális elmara­dottságának egyik oka a víz­hiány volt. A cári kormány nem gondoskodott az ország fejlesztéséről. Napjainkban a Türkmén SZSZK fejlett iparral és gé­pesített mezőgazdasággal ren­delkező . ország.. Különösen jelentős kőolaj- és földgáz ipara, energetikai és vegy­ipara, továbbá gépgyártása, építőipara, valamint gyapot­termelése és a karaküljuh­­tenyésztés. A mai Türkménia ipari termelése több mint 130-szor múlja felül az 1924. évit. Termékeit a világ 50 országa vásárolja. Türkménia hatalmas föld­­gázvezetékein naponta 100 millió köbméter gáz érkezik a Szovjetunió központi ré­szeibe. A kilencedik ötéves terv végéig a Szovjetunióban kitermelt földgáz 40 százalé­kát Türkménia adja. A köztársaság hatalmas mesterséges folyója — a 950 kilométer hosszú Kara-Kum csatorna -+r. Közép-Ázsia ha­talmas sivatagát’átszelve, ma többszázezer hektár hajdan terméketlen földet öntöz. A csatorna menti területek a köztársaság gyapottermelésé­nek 45 százalékát adják. Türkménia évi bruttó gya­pottermelése egyébként a szovjethatalom ével alatt 14,6-szorosára emelkedett és ezzel elérte az 1 millió ton­nát. KGST - együttműködés a magyar közlekedés fej lesztéséfeea A magyar gépiparban és a közelekedósben egyaránt fontos szerepet játszik a nemzetközi kooperáció, külö­nösen a KGST országok együttműködése. A közúti járműprogram fokozatos végrehajtása — a szocialista országokba irányuló autó­buszexport tervszerű növelé­se — a magyar üzemek be­kapcsolódása a szomszédos országok személyautógyártá­sába nemcsak a gépipar il­letékes ágazatának fejleszté-A közlekedéspolitikai kon­cepció egyik fő célja a vas­úti hálózat felülvizsgálata, korzerűsítése és racionalizá­lása, az egész vasútüzem re­konstrukciója. A koncepció nemzetközi vonatkozásai összhangban vannak a KGST Komplex Programjával, jól szolgálják a szocialista in­tegrációt, előnyös a szocia­lista országoknak is, hiszen Magyarország tranzitforgal­mából nagymértékben része­sednek. A magyar vasút re­konstrukciójának átfogó ter­vében kiemelkedő szerepe van a vontatás korszerűsíté­sének, tranzitáló képessége fokozásának. A vasút a ter­vek szerint 1980-ig felszá­molja a gőzvontatást, villa­mosítja nemzetközi jelentő­ségű tranzit fővonalait. A negyedik ötéves tervben a MÁV 277 Diesel-mozdonyt kap, ebből 140 szovjet gyárt­mányú 2000 lóerős, a többi 220—750 lóerő közötti telje­sítményű NDK és román im­portból származik- 1974-ben 125 Diesel-mozdonyt helye­zett üzembe a MÁV. A köl­csönös előnyökön alapuló se­gítőkész együttműködés jó példája, hogy a MÁV 1974- ben — az elgondolás felveté­sétől a megrendelés teljesí­téséig — két hónap alatt 40 Mercedes típusú 800 lóerős Diesel-mozdonyt kapott Ro­mániából. A vontatóállomány korszerűsítésére — mint is­meretes — a KGST hitelt is igénybe vette a MÁV; a Nemzetközi Beruházási Bank a magyar vasútnak adott elsőként 15,5 millió transz-A szocialista munkameg­osztás a gépipar egyik leg­eredményesebben fejlődő ága. Ennek ellenére a hazai választék kiegészítésére 4500 autóbuszt importálnak a ba­ráti országokból. Szovjet, lengyel és NDK relációból hoznak be olyan mikro- és kisautóbuszokat, amelyek . a magyar autóbuszgyártási programban nem szerepel­nek. 1974-ben 910 kisautó­buszt vásároltak az említett országokból. A közlekedési koncepció­ban előírt munkamegosz­tás végrehajtásában az ösz­­szes szállításon belül jelentős feladat hárul a közúti köz­lekedésre, amely a motorizá­­ciós folyamat meggyorsításá­val változatlanul jelentősen fejlődik; ma már például jó­val több belföldi árut szállít, mint a vasút. A negyedik öt-A víziközlekedés negye­dik ötéves tervében a gazda­ságos kihasználhatóság mér­tékéig tovább bővítik a ten­geri, ezen belül a mélyten­geri, nagyobb teljesítményű hajóparkot. A tervek szerint négy szárazárut szállító ten­geri hajót vásárolnak. A fo­lyami hajózásban ugyancsak a gazdaságosság növelése ér­dekében cél a járműállo­mány további korszerűsítése, illetve a korszerű hajózási módok — toló- és önjáró­hajózás — alkalmazásának szélesítése. Az anyagi lehető­ségeket figyelembe véve a MAHART három kikötői rendezőhajót kap a Szovjet­uniótól és az NDK-ból; 1974-sét, hanem a hazai közleke­dés színvonalának növelését is szolgálja. Ezen kívül a KGST országokból importált járművek nagyban segítik a hazai közlekedés rekonstruk­cióját előirányzó közlekedés­­politikai koncepciók végre­hajtását is. A magyar köz­lekedés fejlesztésének ne­gyedik öltéves tervében is tetemes tétel a járműimport, amit a Nemzetközi Beruhá­zási Bank hitellel is segített. ferábilis rubel kölcsönt a dieselesítési program végre­hajtásához. A nemzetközi hitel lehetővé tette, hogy a MÁV 1974 helyett már 1972- ben 70 M62-es típusú 2000 lóerős Diesel-mozdonyt vá­sárolhatott a Szovjetuniótól. A mozdonyokat a lengyel, az NDK, a csehszlovák, a bol­gár, a román tranzitvonala­kon állították munkába. (A MÁV egyébként ugyancsak KGST köícsönből meggyorsí­totta a Szob—Lökösháza kö­zötti vasútvonal villamosítá­sát; A munka 1976 helyett 1974-ben befejeződött, s az utolsó villamosított szakaszt decemberben adták át ren­deltetésének.) A szocialista import járul hozzá a MÁV gördülőállo­mányának korszerűsíté­séhez, 1 "vítéséhez is. A tervidőszakban a magyar vasút 9225 tehervagont vásá­rolt zömmel Csehszlovákiától és Romániától. A vagonok többségét üzembe is állítot­ták, s hoznak be szénszállí­tó és egyéb speciális vagono­kat Bulgáriából és Lengyel­­országból is. 1974-ben a ter­vezettnél 215-el több, össze­sen 3314 teherkocsit szerzett be a vasút, így a teherkocsi­park raksúlykapacitása — a selejtezéseket figyelembe vé­ve — az eredeti tervet négy százalékkal meghaladóan, 76 600 tonnával emelkedett. A következő ötéves tervben valamelyes csökkenéssel változatlanul számítanak a szocialista importra; a tervek szerint 7540 tehervagon be­hozatalára kerül sor. éves tervidőszakra előírt fejlesztés eredményeként a tehergépkocsi-állomány 1975- re eléri a 120 ezret. Ehhez az ötéves terv során 94 ezer te­hergépkocsit szállít a szovjet, az NDK és a lengyel Ipar. Tavaly több mint 26 ezer ha­szonjárművet hoztak be, s ez jelentősen 'hozzájárult a magyar kormány által 1972- ben elfogadott tehergépko­csi rekonstrukciós program megvalósításához, s ahhoz, hogy fokozatosan felszámol­ják a gazdaságtalan kisso­­rozatú hazai tehergépkocsi­gyártást. A következő tervidőszak­ban is a jelenlegihez hason­ló nagyságrendűre tervezik a haszonjármű-importot; a be­szerzésre vonatkozó előzetes terv konzultációs tárgyalá­sokat eredményesen megtar­tották. ben egy ilyen hajót állítottak üzembe. A következő tervidőszak­ban a mostaninál jobban fej­lesztik a tengeri hajózást, több vízijármű beszerzésé­vel már számolnak. Lenevel­­országból két 13 000 tonnás és három 2000—3000 tonnás tengeri hajó szállítására 'de­cemberben kötött megállaoo­­dást a MAHART. A Szovjet­unióból két 13 500 tonnás tengerjáró kerül beszerzésre. Ezen kívül tárgyalásokat folytatnak az NDK-val to­vábbi két 15 000 tonnás, va­lamint Bulgáriával ugyan­csak két 6000 tonnás tenger­járó szállításáról Is. A tervidőszakban a reális lehetőségek figyelembevéte­lével a légikózlekedés telje­sítményének csaknem 100 százalékos növekedését irá­nyozták elő. Jóllehet a légi­közlekedésnek a nemzetközi forgalomban betöltött fontos szerepe mindenekelőtt a re­pülés földi irányító és biz­tonsági berendezéseinek, va­lamint a Ferihegyi repülőtér korszerűsítését, fejlesztését teszi szükségessé, az előírt teljesítmény növeléséhez az állomány bővítésére és kor­szerűsítésére is nagy szük­ség van. A negyedik ötéves tervidő­szakra tíz repülőgép beszer­zését irányozták elő, közöt­tük hat korszerű TU—154 tí­pust. 1974-ben nem vásárol­tak gépet, illetve három TU —154-es típus idei beszerzé­sére kötöttek megállapodást a szovjet partnerekkel. Ezen kívül tavaly állították for­galomba az 1973-ban érke­zett három TU—134-es gé­pet, amely lehetővé tette a nemzetközi személyforgalom színvonalának növelését. Az új gépekkel a régebbi IL—- 18-asokat váltották fel, azo­kat viszont charter járatok lebonyolítására, illetve te­herszállításra használják fel. Az ötödik ötéves tervben további TU—154-es típusú repülőgépek beszerzését irá­nyozták elő. Az egész közlekedésben, elsősorban Budapest tömeg­­közlekedésében az utazási körülmények javítását, a zsúfoltság további mérséklé­sét írta elő a terv. Elsősor­ban a tömegközlekedés ja­vítását szolgálta a budapesti Metró kiépítése, s továbbfej­lesztése, amely főleg szovjet segítséggel volt lehetséges. A Metróhoz eddig 67 motor­kocsit hoztunk be a Szov­jetunióból, 1974-ben 17 ko­csit állítottak üzembe, az idén további 17 beszerzését tervezik. A városi forgalom szerves része ma már a taxiközleke­dés, amely az utóbbi évek­ben a népszerű Zsigulik al­kalmazására tért át. 1974- ben — a tervvel egyezően — 920 személygépkocsit állított munkába a Fővárosi Autó­taxi Vállalat. Bőiül a Zsiguii-program A tervidőszakban tovább gyorsul a motorizációs fo­lyamat, a személygépkocsi­­állomány 220 ezerről mint­egy félmillióra növekszik. Köztudott, hogy Magyaror­szágon személygépkocsi­gyártás — az alkatrész-koo­perációkat nem számítva — nincs, így az igényeket csak behozatallal lehet kielégíte­ni. A IV. ötéves terv csak­nem 360 ezer — pontosabban 356 614 — személygépkocsi importjával számolnak, a legtöbb kocsi — mintegy 88 ezer — 1974-ben érkezett. Személygépkocsi' importunk alapja a szovjet autóipar, ezen belül a már jól ismert Zsiguli kooperáció. Ezt köve­tően a legtöbb kocsit, Wart­burg és Trabant típusokat az NDK szállítja, a többi cseh­szlovák, lengyel és román re­lációból érkezik, illetve kö­rülbelül 12 ezer személyautót hozunk be kooperációs kon­strukciók keretében tőkés országokból. Az ötödik ötéves terv idő­szakára körülbelül 400 ezer személygépkocsi beszerzésé­vel számolnak, s a magyar— lengyel ipari kooperáció eredményeként új típusként megjelenik a magyar autó­piacon a Polski Fiat 126 tí­pusú, régen várt kiskocsi. A tervek szerint 1975-ben 400 P 12ö-ost importálunk-Kováes Far cím! KGST-hitel tranziiutak forgalmának javítására 120 0110 tehergépkocsi 1 enger járó é országból

Next

/
Oldalképek
Tartalom