Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-02 / 27. szám
8 SZOLNOK MEGYE! NfcPLAP 1975. február % Balsár munkások a Szovjetunióban Bővül & szocialista országok &ö?ötti munkaerőcsere. Jelenleg Csehszlovákiában több mint 20 «ezer lengyel és 600 bolgár munkás. az NDK vállalatainál a baráti országokból 25 ezer dolgozó, köztük több ezer magyar állampolgár a Szovjetunióban pedig 12 ezer bolgár építő- és erdőmunkás dolgozik. Csehszlovákia és Magyarország, valamint Lengyelország és az NDK között szintén kialakult hasonló együttműködés. ami a határ menti területeken létesülő közös objektumok hatékony kihasználásál aegíti. E nemzetközi kooperációnak egyik változata a Szovjetunió és Bulgária közötti együtt* működés a fakitermelésben és egy celluloziegyár építésében. A Szovjetunió területén épül a gyár, amelyhez ugyancsak a Szovjetunió adta a tervdokumentációkat, tehát a termelési alapokat, a bolgár fél pedig a munkaerőt. Az előzetes számítások szerint várható, hogy 1975-bén ennek az együttműködésnek keretében 20 ezerre növekszik a Szovjetunióban dolgozó bolgár munkások száma. A munkaerőkihasználásra 1907-ben Magyarország az NDK-vai kötött meg éllápodást, amelyet i973-ban 1980.. ig meghosszabbítottak. Szakképzettségük növelése érdekéber dolgoznak magyar fiatalok az NDK-ban. s 1974-ben megérkezett Magyarországra az NDK- beU fiatalok első csoportja. Hat ország összefogott Orenburgból jön a „kék Hat szocialista ország képviselői a napokban tartották meg első tanácskozásukat Moszkvában az Orenburgból kiinduló és a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gázvezeték építéséről. Ezzel megkezdődött annak a nagyszabású programnak a végrehajtása, amelyről 1974 júniusában írt alá egyezményt Magyarország, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió. Az Orenburg! gázvezeték létrehozása minőségileg új szakasz a szocialista országok együttműködésében. Első alkalommal kerül sor arra, hogy hat ország összefog és közös erővel aknázza ki a Szovjetunió gazdag fűtőanyag-energiatartalékainak egy részét. A 2800 km hoszszú gázvezeték megépítésé-/ hez és zavartalan működéséhez szükséges berendezések felszerelését az érdekelt országok végzik saját erőből, saját eszközökkel. Az orenburgi földgáz-lelőhelyek, ahonnan majd az értékes nyersanyag elindul útjára — rövid történeti múltra tekintenek vissza. 1966- han 'nyitották meg az első kutat azon a területen. Ma már 150 kút működik; a szovjet népgazdaság az orenburgi mezőkről tavaly 15 milliárd köbméter „kék aranyat” kapott. A fejlesztési tervek szerint — mire a gázvezeték megépül — évente 45 milliárd köbmétert termelnek kj a földgáz-mezőkről. A vezeték lefektetése nem lesz egyszerű feladat. Az építkezés területére — mocsaras, lápos vidékekre is — 11 millió tonna különféle anyagot, emellett gépeket, berendezéseket kell szállítani. A szakemberek számításai. szerint sok száz exkavátorra, bulldózerre, darura, csőfektetógépre van szükség a tervszerű munkavégzéshez. A beruházás nagyságát nem csak a gépek sokoldalúságával mérhetjük. Különleges,sok esetben egyedi technikát, technológiát ip fej kell használniuk az építőknek, hogy a vezeték átszelhesse áz útjába eső 168 folyót és tavat. Közöttük olyan nagy folyókat, mint a Volga, a Don, a Dnyeper. Át kell hD dalniok azt az 500 km-nyi ' szakasz megépítéséből adódó nehézségeket is, amely az „örök fagy birodalmán” vezet keresztül. Számolni kell hegyi akadályokkal is. S ha az építők, a szerelők mindezekkel megbirkóztak, akkor megépül a világ egyik leghosszabb gázvezeték-rendszere, amelynek teljesítménye rendkívüli lesz. Az 1420 milliméter átmérőjű csöveken naponta 100 millió köbméter gáz áramolhat majd. Az egész vezeték működését automatizálják, ami annyit jelent, hogy a 2800 km-nyi útszakaszon a műszereké lesz a főszerep, s az emberek csak végső esetben avatkoznak be. Az orenburgi földgázvezeték megépítésével valamennyi érdekelt országban fontos népgazdasági feladatok megoldására kerülhet sor, amelyek egybevágnak a Komplex Program elképzeléseivel. Számottevően bővül majd a vegyipari termelés, s ezen belül a polimeranyagok előállítása. A mostaninál több műgumit, műszálat ammóniákot. metanolt és vegyipari alapterméket gyártanak, amelyekkel kielégíthetik saját szükségleteik mellett a szocialista partnerek igényeit is. Á sikerek forrása —a népek barátsága . Türkménia aranya, a gyapot „A madár ereje szárnyában, az emberé a barátságban van” — hangzik a türkmén közmondás. A szovjethatalom évei alatt a Türkmén SZSZK dolgozó népé teljes mértékben felismerte e szavakban rejlő mély igazságot. Türkménia a Szovjetunió legdélibb köztársasága, 488 ezer 100 négyzetkilométer területen fekszik. Jelentős részét a nagy kiterjedésű Kara-Kum sivatag foglalja el. Régen Türkménia gazdasági és kulturális elmaradottságának egyik oka a vízhiány volt. A cári kormány nem gondoskodott az ország fejlesztéséről. Napjainkban a Türkmén SZSZK fejlett iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező . ország.. Különösen jelentős kőolaj- és földgáz ipara, energetikai és vegyipara, továbbá gépgyártása, építőipara, valamint gyapottermelése és a karaküljuhtenyésztés. A mai Türkménia ipari termelése több mint 130-szor múlja felül az 1924. évit. Termékeit a világ 50 országa vásárolja. Türkménia hatalmas földgázvezetékein naponta 100 millió köbméter gáz érkezik a Szovjetunió központi részeibe. A kilencedik ötéves terv végéig a Szovjetunióban kitermelt földgáz 40 százalékát Türkménia adja. A köztársaság hatalmas mesterséges folyója — a 950 kilométer hosszú Kara-Kum csatorna -+r. Közép-Ázsia hatalmas sivatagát’átszelve, ma többszázezer hektár hajdan terméketlen földet öntöz. A csatorna menti területek a köztársaság gyapottermelésének 45 százalékát adják. Türkménia évi bruttó gyapottermelése egyébként a szovjethatalom ével alatt 14,6-szorosára emelkedett és ezzel elérte az 1 millió tonnát. KGST - együttműködés a magyar közlekedés fej lesztéséfeea A magyar gépiparban és a közelekedósben egyaránt fontos szerepet játszik a nemzetközi kooperáció, különösen a KGST országok együttműködése. A közúti járműprogram fokozatos végrehajtása — a szocialista országokba irányuló autóbuszexport tervszerű növelése — a magyar üzemek bekapcsolódása a szomszédos országok személyautógyártásába nemcsak a gépipar illetékes ágazatának fejleszté-A közlekedéspolitikai koncepció egyik fő célja a vasúti hálózat felülvizsgálata, korzerűsítése és racionalizálása, az egész vasútüzem rekonstrukciója. A koncepció nemzetközi vonatkozásai összhangban vannak a KGST Komplex Programjával, jól szolgálják a szocialista integrációt, előnyös a szocialista országoknak is, hiszen Magyarország tranzitforgalmából nagymértékben részesednek. A magyar vasút rekonstrukciójának átfogó tervében kiemelkedő szerepe van a vontatás korszerűsítésének, tranzitáló képessége fokozásának. A vasút a tervek szerint 1980-ig felszámolja a gőzvontatást, villamosítja nemzetközi jelentőségű tranzit fővonalait. A negyedik ötéves tervben a MÁV 277 Diesel-mozdonyt kap, ebből 140 szovjet gyártmányú 2000 lóerős, a többi 220—750 lóerő közötti teljesítményű NDK és román importból származik- 1974-ben 125 Diesel-mozdonyt helyezett üzembe a MÁV. A kölcsönös előnyökön alapuló segítőkész együttműködés jó példája, hogy a MÁV 1974- ben — az elgondolás felvetésétől a megrendelés teljesítéséig — két hónap alatt 40 Mercedes típusú 800 lóerős Diesel-mozdonyt kapott Romániából. A vontatóállomány korszerűsítésére — mint ismeretes — a KGST hitelt is igénybe vette a MÁV; a Nemzetközi Beruházási Bank a magyar vasútnak adott elsőként 15,5 millió transz-A szocialista munkamegosztás a gépipar egyik legeredményesebben fejlődő ága. Ennek ellenére a hazai választék kiegészítésére 4500 autóbuszt importálnak a baráti országokból. Szovjet, lengyel és NDK relációból hoznak be olyan mikro- és kisautóbuszokat, amelyek . a magyar autóbuszgyártási programban nem szerepelnek. 1974-ben 910 kisautóbuszt vásároltak az említett országokból. A közlekedési koncepcióban előírt munkamegosztás végrehajtásában az öszszes szállításon belül jelentős feladat hárul a közúti közlekedésre, amely a motorizációs folyamat meggyorsításával változatlanul jelentősen fejlődik; ma már például jóval több belföldi árut szállít, mint a vasút. A negyedik öt-A víziközlekedés negyedik ötéves tervében a gazdaságos kihasználhatóság mértékéig tovább bővítik a tengeri, ezen belül a mélytengeri, nagyobb teljesítményű hajóparkot. A tervek szerint négy szárazárut szállító tengeri hajót vásárolnak. A folyami hajózásban ugyancsak a gazdaságosság növelése érdekében cél a járműállomány további korszerűsítése, illetve a korszerű hajózási módok — toló- és önjáróhajózás — alkalmazásának szélesítése. Az anyagi lehetőségeket figyelembe véve a MAHART három kikötői rendezőhajót kap a Szovjetuniótól és az NDK-ból; 1974-sét, hanem a hazai közlekedés színvonalának növelését is szolgálja. Ezen kívül a KGST országokból importált járművek nagyban segítik a hazai közlekedés rekonstrukcióját előirányzó közlekedéspolitikai koncepciók végrehajtását is. A magyar közlekedés fejlesztésének negyedik öltéves tervében is tetemes tétel a járműimport, amit a Nemzetközi Beruházási Bank hitellel is segített. ferábilis rubel kölcsönt a dieselesítési program végrehajtásához. A nemzetközi hitel lehetővé tette, hogy a MÁV 1974 helyett már 1972- ben 70 M62-es típusú 2000 lóerős Diesel-mozdonyt vásárolhatott a Szovjetuniótól. A mozdonyokat a lengyel, az NDK, a csehszlovák, a bolgár, a román tranzitvonalakon állították munkába. (A MÁV egyébként ugyancsak KGST köícsönből meggyorsította a Szob—Lökösháza közötti vasútvonal villamosítását; A munka 1976 helyett 1974-ben befejeződött, s az utolsó villamosított szakaszt decemberben adták át rendeltetésének.) A szocialista import járul hozzá a MÁV gördülőállományának korszerűsítéséhez, 1 "vítéséhez is. A tervidőszakban a magyar vasút 9225 tehervagont vásárolt zömmel Csehszlovákiától és Romániától. A vagonok többségét üzembe is állították, s hoznak be szénszállító és egyéb speciális vagonokat Bulgáriából és Lengyelországból is. 1974-ben a tervezettnél 215-el több, összesen 3314 teherkocsit szerzett be a vasút, így a teherkocsipark raksúlykapacitása — a selejtezéseket figyelembe véve — az eredeti tervet négy százalékkal meghaladóan, 76 600 tonnával emelkedett. A következő ötéves tervben valamelyes csökkenéssel változatlanul számítanak a szocialista importra; a tervek szerint 7540 tehervagon behozatalára kerül sor. éves tervidőszakra előírt fejlesztés eredményeként a tehergépkocsi-állomány 1975- re eléri a 120 ezret. Ehhez az ötéves terv során 94 ezer tehergépkocsit szállít a szovjet, az NDK és a lengyel Ipar. Tavaly több mint 26 ezer haszonjárművet hoztak be, s ez jelentősen 'hozzájárult a magyar kormány által 1972- ben elfogadott tehergépkocsi rekonstrukciós program megvalósításához, s ahhoz, hogy fokozatosan felszámolják a gazdaságtalan kissorozatú hazai tehergépkocsigyártást. A következő tervidőszakban is a jelenlegihez hasonló nagyságrendűre tervezik a haszonjármű-importot; a beszerzésre vonatkozó előzetes terv konzultációs tárgyalásokat eredményesen megtartották. ben egy ilyen hajót állítottak üzembe. A következő tervidőszakban a mostaninál jobban fejlesztik a tengeri hajózást, több vízijármű beszerzésével már számolnak. Lenevelországból két 13 000 tonnás és három 2000—3000 tonnás tengeri hajó szállítására 'decemberben kötött megállaoodást a MAHART. A Szovjetunióból két 13 500 tonnás tengerjáró kerül beszerzésre. Ezen kívül tárgyalásokat folytatnak az NDK-val további két 15 000 tonnás, valamint Bulgáriával ugyancsak két 6000 tonnás tengerjáró szállításáról Is. A tervidőszakban a reális lehetőségek figyelembevételével a légikózlekedés teljesítményének csaknem 100 százalékos növekedését irányozták elő. Jóllehet a légiközlekedésnek a nemzetközi forgalomban betöltött fontos szerepe mindenekelőtt a repülés földi irányító és biztonsági berendezéseinek, valamint a Ferihegyi repülőtér korszerűsítését, fejlesztését teszi szükségessé, az előírt teljesítmény növeléséhez az állomány bővítésére és korszerűsítésére is nagy szükség van. A negyedik ötéves tervidőszakra tíz repülőgép beszerzését irányozták elő, közöttük hat korszerű TU—154 típust. 1974-ben nem vásároltak gépet, illetve három TU —154-es típus idei beszerzésére kötöttek megállapodást a szovjet partnerekkel. Ezen kívül tavaly állították forgalomba az 1973-ban érkezett három TU—134-es gépet, amely lehetővé tette a nemzetközi személyforgalom színvonalának növelését. Az új gépekkel a régebbi IL—- 18-asokat váltották fel, azokat viszont charter járatok lebonyolítására, illetve teherszállításra használják fel. Az ötödik ötéves tervben további TU—154-es típusú repülőgépek beszerzését irányozták elő. Az egész közlekedésben, elsősorban Budapest tömegközlekedésében az utazási körülmények javítását, a zsúfoltság további mérséklését írta elő a terv. Elsősorban a tömegközlekedés javítását szolgálta a budapesti Metró kiépítése, s továbbfejlesztése, amely főleg szovjet segítséggel volt lehetséges. A Metróhoz eddig 67 motorkocsit hoztunk be a Szovjetunióból, 1974-ben 17 kocsit állítottak üzembe, az idén további 17 beszerzését tervezik. A városi forgalom szerves része ma már a taxiközlekedés, amely az utóbbi években a népszerű Zsigulik alkalmazására tért át. 1974- ben — a tervvel egyezően — 920 személygépkocsit állított munkába a Fővárosi Autótaxi Vállalat. Bőiül a Zsiguii-program A tervidőszakban tovább gyorsul a motorizációs folyamat, a személygépkocsiállomány 220 ezerről mintegy félmillióra növekszik. Köztudott, hogy Magyarországon személygépkocsigyártás — az alkatrész-kooperációkat nem számítva — nincs, így az igényeket csak behozatallal lehet kielégíteni. A IV. ötéves terv csaknem 360 ezer — pontosabban 356 614 — személygépkocsi importjával számolnak, a legtöbb kocsi — mintegy 88 ezer — 1974-ben érkezett. Személygépkocsi' importunk alapja a szovjet autóipar, ezen belül a már jól ismert Zsiguli kooperáció. Ezt követően a legtöbb kocsit, Wartburg és Trabant típusokat az NDK szállítja, a többi csehszlovák, lengyel és román relációból érkezik, illetve körülbelül 12 ezer személyautót hozunk be kooperációs konstrukciók keretében tőkés országokból. Az ötödik ötéves terv időszakára körülbelül 400 ezer személygépkocsi beszerzésével számolnak, s a magyar— lengyel ipari kooperáció eredményeként új típusként megjelenik a magyar autópiacon a Polski Fiat 126 típusú, régen várt kiskocsi. A tervek szerint 1975-ben 400 P 12ö-ost importálunk-Kováes Far cím! KGST-hitel tranziiutak forgalmának javítására 120 0110 tehergépkocsi 1 enger járó é országból