Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-11 / 9. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. Január II. JEGYlETtK AZ NSZK-BOL Egy paraszt Borkénből 2. — Pe kérlek... — szól rá fejcsóválva a két méteres­­n&if is tagbaszakadtnak tűnő óriás arra a fekete vakarcs­ra, amit csak azért híhat­nak kutyának, mert úgy uga­tott eddig, mintha óriás len­ne az óriás kutyák között. Heinz Jürgen Jäger még egyszer megcsóválta a fejét és a kutyához hallatlanul udvarias hang után már csend is van az udvaron, ahol a csípős szélben azon tanakodunk, a hízókat néz­zük-e elébb, vagy a tehené­szetet. Heinz még huszonöt éves sincs, higgadt, halk beszédű, udvarias fiatalember, s bár apja, anyja jó erőben, még­is 6 itt a tulajdonképpeni gazda Borkénben. A 17 hek­tár mellé bérelt nyolc hek­tárral küszködik, disznót hizlal, a cukorrépatermés maradékán még tart vagy tizenöt tehenet. Tudományosan gazdálko­dik! — Megette a fene ezt a ti idományt — iftormolja elég­gé komor arccal és már ko­rántsem udvariasan, pedig az imént, még a lakásban, az asztal mellett, a jóféle rajnai bort hörpölgetve ugyancsak lelkesen mutogat­ta vaskos jegyzeteit. Kide­rült ezekből, hogy a huszon­öt hektár milyen talajadott­ságú, de még az is, hogy egy hektárra mennyi az üzemi költség, egy kiló gyarapo­dáshoz mennyi és milyen ta­­k ármány kell a hízónak, egy liter tejre mennyi a tehén­nek. Külön táblázat ezen be­lül a csapadék-ciklusra, kü­lön, hogy milyen műtrágyá­nak milyen a hatékonysága. Kész kis kísérleti laborató­rium — lelkesedtem az asz­talnál, s ott még ő is lelke­sen bólogatott és magyará­zott, újabb táblázatokat hú­zott elő. újabb adatokat ci­tálva. Mérnök akart lenni, agrármérnök. A földhöz azonban haza kellett jönnie. Hát kétszer kétéves mező­­gazdasági iskolát végzett, s a 'kettő közötti kötelező ,.inas” évet az apja földjén dolgozta le. Minden ki nem élt vágyát ebben a 25 hek­táros gazdaságban szerette volna megvalósítani. — Imádom a földet. Azt hittem, hogy a föld, ha ér­tenek hozzá, soha nem hagy­ja cserben az embert — vakargatja a fekete-fehér te­hénke szarva tövét a régi, tán évszázados magtárból ki­alakított nem éppen kor­szerű istállóban. — Na és nem így van? — Én hagyom cserben. El­megyek. — Érdemes? — kérdem, értelmesebb kérdés híján. — Kell! Huszonöt hektá­ron nem lehet gazdálkodni, ötven hektár kellene. Vagy még több. És szakosodni. De­­hát ahhoz pénz kellene, nem is kevés Újra hitel. Ki bír­ja azt? Apámék elküszköd­nek majd, én meg megyek a városba. Ha kapok meg­felelő munkát — teszi hoz­zá Hein Jürgen Jäger, a hu­szonöt éves német paraszt, aki annyi hektáron szerette volna megvalósítani álmát, ahány esztendős. De sem itt Borkénben, sem másutt a Heinz Jürgenek számára csak búza, kukorica terem drágán, de babér az nem. Se olcsón, se drágán. Egy­millió ember dolgozik most a mezőgazdaságban, ahol két évtized alatt éppen a felé­re csökkent a parasztbirto­kok száma. — Igen. Így van — helye­sel dr. Heinz Möws. a Né­met Parasztszövetség főtit­kára, amikor mintegy ellen­őrzésképpen is. idézem a statisztikát. Neki aztán tud­nia kell, hogyan is állnak a német parasztgazdaságok, hiszen a földtulajdonosok 90 százaléka tartozik ehhez a szövetséghez — csakis a koncentráció telieti verseny­­képessé a Közös Piacon a nyugatnémet mezőgazdasá­got. Az erők összpontosítá­sa. Ez a lényeg és ez a cél is. — Érdemes ma egyáltalán parasztnak lenni a Német Szövetségi Köztársaságban? A főtitkár egy pillanatnyi tűnődés után határozott igennel válaszol: — Érdemes. Persze az a kérdés, hogy milyen paraszt­nak? A kisbirtokoknak je­lenük sincs, nemhogy jö­vőjük. De még a nagyobb gazdaságok is csak úgy ver­senyképesek, ha szakosítják magukat. Brüsszelben is van irodánk, így, hogy úgy mond­jam, személyesen is képvi­seljük a szövetségi köztár­saság parasztjainak érdekeit. De mi sem tehetünk semmit, ha a paraszt nem veszi fi­gyelembe a piac és a ver­seny törvényeit... Dr. Heinz Möws a paraszt­ság nevében beszél. Teheti. A parasztszövetség valóban a földtulajdonosok 90 szá­zalékát tömöríti a soraiba, csakhogy ez a 90 százalék számszerűleg évről évre mind kevesebb birtokost je­lent. A különböző szövetke­zeti formák az értékesítésre, a felvásárlásra, a hitelak­ciókra, a paraszti érdekvé­delemre például csak lassít­hatják ezt a folyamatot, de feltartani aligha tudják... — Az NSZK parasztpoli­tikájának koordinálása és annak összhangba hozása a Közös Piac országainak me­zőgazdaságával, ez az egyik alapvető feladatunk. S ha ez — tette hozzá nyomatéko­san és egyértelműen a fő­titkár — akkor aligha lenne érdekünkben álló, hogy egy ilyen helyes folyamatot fel­tartóztassunk ... A parasztszövetség szerint tehát érdemes az NSZK-ban parasztnak lenni — ha az nem egy kisbirtok tulajdo­nosa, akárha olyan képzett­séggel is, mint a Borkénből való Hejnz Jürgen Jäger. A fiatalembernek ' tehát igaza van. Nem közgazdaságilag fogalmazta meg ugyan az NSZK mezőgazdaságának mai igazságát, hanem csak úgy, hogy: el kell mennem ... De ez a három szó felért egy közgazdasági elemzéssel! Újságíró kollégákkal, töb­bek között Manfred Juter­­czenlcovával, a kölni rádió egyik szerkesztőjével, Franz Winterrel, a kasseli mező­­gazdasági lap főszerkesztőjé­vel találkozva, újabb ténye­ket és adatokat kapok a ma nyugatnémet parasztságának helyzetéről, gondjairól. De mintha csak összebe­széltek volna, rögtön külön­­,külön is hozzáteszik az ada­tokat jellemezve, hogy: „köpnves” adatok ezek. Ért­sem alatta, hogy a nyugat­német mezőgazdaság kon­centrációja, amely lehetővé teszi, hogy a Közös Piacon belül jól megállja helyét, sok keserű percet okoz azoknak, akik áldozatai en­nek a kíméletlen fejlődés­nek. Nos, az egyik ilyen adat, hdgy tíz év alatt felére csök­kent a mezőgazdaságban dolgozók száma, és másfél millióról 900 ezerre a gaz­daságok száma. — Strukturális változás — ezt a kifejezést használta az interjú készítése során dr. Heinz Möws, s ez más szó­val annyit jelent, hogy az NSZK-ban lényegesen gyor­sabban csökkent a 25 hektár alatti földbirtokok száma, s mind több a 30—50 hektár közötti, ellentétben például a francia, vagy az olasz me­zőgazdasággal. Nem véletlen hát, hogy annyi és oly ki­élezett a vita éppen a me­zőgazdaság problémáit ille­tően a Közös Piacon belül Franciaország és az NSZK között. — És uram, nekem elhi­heti, hogy a strukturális vál­tozásnak köszönhető, hogy a nyugatnémet parasztság ter­melése növekszik és így jö­vedelme is évről évre na­gyobb lesz — dőlt hátra megelégedetten a mérsékel­ten konzervatív karosszéké­ben a parasztszövetség fő­titkára. Azt már én teszem hozzá, hogy azoknak a parasztok­nak a jövedelme persze, akiknek sikerült az iparsze­rű termelést megvalósítani. Arról az egymillióról, akik a városokba, az üzemekbe kerültek, s azokról a száz­ezrekről, akik mint mező­­gazdasági munkások, alkal­mazottaié dolgoznak a gaz­daságokban dr. Heinz Möws nem szólt. Igaza van. Az ő asztala itt van a földtulaj­donosokat tömörítő paraszt­szövetség székhazában. A többiekről szóljon más. Mit mond például eiTől Josef Rothkopf Kasselben, ahol a nyugatnémet mező­­gazdasági munkások szak­­szervezetének központja székel? Gyurkó Gcza (Folytatjuk.) INFLUENZA­JÁRVÁNY BULGÁRIÁBAN A Bulgáriában is egyre nagyobb méreteket öltő in­fluenza-járványra való te­kintettel a Művelődésügyi Minisztérium tegnap elren­delte, hogy Szófia és Várna tanintézeteiben január 20-ig hosszabbítsák meg a téli szünidőt. Szaktekintélyek szerint az influenza járványszerű ter­jedését nem utolsó sorban a tavaszias időjárás okozza: az észak-bulgáriai Vidinben például mindeddig nem esett hó és a hőmérséklet nem süllyedt nulla fok alá, csü­törtökön a dunamenti város­ban plusz tizenhét fokot mértek. A „SATURNUS” VISSZATÉRT Számítások szerint ma ko­ra hajnalban érkezett vissza a Föld légkörébe annak a Satumus 5 rakétának az el­ső fokozata, amely még 1973 májusában földkörüli pályá­ra segítette a Skylab ameri­kai űrállomást. A tudósok valószínűnek tartják, hogy a 33 tonnás rakétafokozat nagy része a súrlódási hő következtében megsemmisült, azt azonban csak remélik, hogy a földfelszínre vissza­jutó részek az óceán vizébe vagy lakatlan szárazföldre csapódnak. BÍRÁLATÉRT NÉGY ÉV BÖRTÖN Karachiban négy évi bör­tönbüntetésre ítélték Miradzs Mohhamed Khan volt köz­ügyi államminisztert, amiért az elmúlt évben több beszé­dében bírálta a kormány po­litikáját. A politikust Ali Bhutto 1971-lsen utódjának jelölte ki, egv évvel később azonban kivált a kormány­ból, majd szakított a pakisz­táni néppárttal is. NIXON ROSSZABBUL Barátai szerint tovább romlott Richard Nixon egészségi állapota. Nixon a 62. születésnapját is szűk családi körben töltötte és egyik látogatója arról szá­molt be, hogy a volt elnök eddig egészséges jobb lábá­ban is nagy fájdalmakat érez. Hohloma ma ismert a világon. A Szov­jetunióban korábban is keresett művészeti alkotások ma 25 országba jutnak el, köz­tük Magyarországra és Angliába. Len­gyelországba és Japánba, az NDK-ba és az Egyesült Államokba. Évente mintegy 600 ezer alkotást szállítanak külföldre. A Gorkiji-terület Szemjonov falujában 1916-ban alapították a famegmunkáló is­kolát, majd a hohlomai művészet a szov­jet időkben indult igazán virágzásnak. — Ma több mint 500 népművész, jórészt nők dolgoznak itt. — mondta Szerge Gyemidov. a Hohloma fafestőgyár igazga­tója. — Mindenki „fejből” dolgozik, ezért olyan csodálatosak az új meg új mintáik, amelyek egy-egy edényre, tálcára, dísz­tárgyra kerülnek. Aranyfestésnek szokták hívni a hohlomai munkákat. De nem any­­nyira a színekről van szó, hiszen egyszerű olajfestéket használnak, mint inkább ar­ról, hogy minden hohlomai darab egyedi munka. Igaz. nehéz elképzelni, hogy több mint 500 féle tárgy — csészék, vázák, készle­tek, bútorok stb. — minden darabja az le­gyen. A hohlomaiak azonban bebizonyí­tották. hogy ez lehetséges. Ha például 10 vázát kell elkészíteni, azokat tíz festő ke­zébe adják. A vázák formája azonos, de mind a tíz másféle mintázatú lesz. A különböző színek és motívumok a hohlomai mesterek munkáiban továbbvi­szik az orosz népművészet hagyományait. Indiai acélgyár szovjet segítséggé’ Arkonam városában, Mad­­rasztól nem messze meg­kezdte a termelést egy fo­lyamatos öntési technológiá­val dolgozó acélgyár, a szov­jet—indiai barátság szülötte. A Tamilnad állam területén épült arkonami gyár Indiá­ban egyedül áll a maga ne­mében. Évente 50 ezer tonna elsőrendű elektroacélt ad az országnak, a második kohó elkészülte után pedig két­szer ennyi lesz a teljesítmé­nye. Amerikai gazdasági prognózis Az USA bruttó nemzeti terméke reálértéken számít­va 1974. negyedik negyed­évében 5 százalékkal csök­kent, 1975-ben további 0.2 százalékkal esik. A háború utáni időszakban először for­dult elő, hogy a bruttó nem­zeti termék két egymást kö­vető évben csökkent. A mun­kanélküliség szintje 1975 közepére eléri a 6,5 száza­lékot, míg az éves átlag 6.3 százalék. 1975-ben nem vár­ható az egy főre jutó nem­zeti jövedelem növekedése, a munkások és alkalmazottak reálbére pedig alacsonyabb lesz. Közös energiakutatási program Az EGK bizottsága ener­giakutatási programot ké­szített, hogy csökkentse a kilencek energiaellátásának függőségét a közel-keleti olaj importjától és kiegyen­súlyozottabbá tegye Nyugat- Európa energiael'átását. Mint Guido Brunner, az EGK brüsszeli bizottságának tagja sajtókonferenciáján el­mondotta, a program ré­szint összefogja a kilenc or­szágban folyó kutatásokat, megszervezi összehangolásu­kat, közzéteszi a kutatási eredményeket, részint ön­álló vizsgálatokat irányoz elő az EGK saját tudomá­nyos kutatóintézetében. Elkészült Etiópia ötéves terve Etiópia kormánya befejez­te a negyedik ötéves gazda­ságfejlesztési terv tervezeté­nek kimunkálását. A nem­zeti össztermék az ötéves időszakban 4578 millió etió­­piai dollárról 6113 millió dállárra nő. A mezőgazdasági összter­­termék a terv szerint az öt­éves terv időszakában ért 3,1 százalékos ütemben nö­vekszik; ebből a célból elő­irányozták. hogy intézkedé­seket tesznek a mezőgazda­­sági termelés hatékonyságá­nak növelésére, a föld- és erdőterületek, a víztartalé­kok széles körű hasznosítá­sára, az állattenyésztés bő­vítésére és minőségének ja­vítására. Előirányozták, hogy az ipari termelés növekedési üteme az ötéves terv utolsó évében eléri a 11 százalékot. Gyümölcségetés Európában Az EGK országai összesen mintegy 50 tnillió dollárt fordítottak az elmúlt termés­időszakban felesleges gyü­mölcs- és zöldségkészletek megsemmisítésére a nem kí­vánatos mérvű áresés meg­akadályozása érdekében. Hi­vatalos brüsszeli adatok sze­rint a legtöbbet olasz és francia alma-, illetve ( körte feleslegek elpusztítására for­dítottak, de égettek barac­kot, mandarint, narancsot, kelkáposztát és paradicso­mot is. A közös piaci ren­delkezések értelmében a me­zőgazdasági termelők szövet­ségei az árak stabilizálása érdekében felvásárolhatják és megsemmisíthetik a ter­mésfeleslegeket, s az EGK a közös agráralapból egyen­líti ki a termelők vesztesé­geit. Hatvanezer munkanélküli Ausztriában Ausztriában jól alakul a munkaerőhelyzet — jelentet­te be Häuser alkancellár, aki a szociális ügyek minisztere. Tájékoztatása szerint annak ellenére, hogy több osztrák üzemben rövidített munka­időt vezettek be és emiatt munkáselbocsátásokra is sor került, az általános kép az egy esztendővel ezelőttihez hasonlítva nem romlott. Je­lenleg csaknem hatvanezer munkanélkülit tartanak nyil­ván, ami megfelel az egy évvel ezelőtti időszak hely­zetének. A múlt év decem­berében 2 millió 667 ezer foglalkoztatott volt Ausztriá­ban, 35 ezerel több mint 1973 decemberében. Növekvő megélhetési költségek Brazíliában hivatalos ada­tok szerint a megélhetési költségek 1974-ben 33,8 szá­zalékkal nőttek. A legna­gyobb 41,4 százalékos ár­emelkedés az élelmiszerárak területén jelentkezett. Japán atomenergiája 1985-ig a japán atomerő­művek kapacitása 60 millió kilowattra emelkedik és a hazai villamosenergiato­­gyasztás mintegy 25 száza­lékát fogja fedezni — olvas­hatjuk a japán külkereske­delmi és iparügyi miniszté­rium nemrég közzétett ta­nulmányában. Japánban ma hat atomerőmű működik, ezek összkapacitása 2283 ezer kilowatt. Az atomerő­művek villamosenergia-ter­­melése az ország telies vil­­lamosenergia-fogyasztásá­­nak mindössze 2,7 százalékát fedezi. A villamosenergia szükséglet fedezésében a hő­erőművek vállalnak orosz­lánrészt (72 százalék). AZ energiaszükségletnek mind­össze egvharmadát fedezik a vízierőművek. Japánban 17 újabb atomerőmű építését kezdték meg, további 80 atomerőmű építése pedig a tervekben szerepel. A het­venes évek végén az atom­erőművek termelési költégei előreláthatólag már alacso­nyabbak lesznek, mint a fű­tőolajjal működő erőműve­ké: az importalt hasadó anvas ára erre az időre a megfelelő mennyiségű fűtő­olaj importjához szükséges költségeknek csunán egvhe­­tedét képezi majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom