Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-11 / 9. szám

19 Í5-. fantiár 11.

SZOLNOK MFGYET VFPLAP

a

K’sűjszállási hétkSznapok (4.)

Az ellentmondások városa

Kisújszállás az ötvenes évek elején az elsők között vált szövetkezeti várossá. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy 1951-ben például nem volt, aki a közös földjéről betakarítsa a termést. töretlén maradt a kukorica, földbe fagyott a takarmány-, a cukorrépa. Talán éppen ott, ahol ma a FAO modellgazdaságának, a Tisza IX. Termelőszövetkezetnek korszerű öntözőberendezései adják a vizet a szójabab tábláknak.

— A város másik szövetkezete a Nagykun Tsz, ritkábban kerül reflektorfénybe. Pedig a szikfoltos földekből csikarják ki a jő termést. nekik létkérdés az öntözés, — tájékoztatott Odus István, a tanács termelésiellátásfelügyeleti osztályának vezetője. — Nézze meg hogyan élnek tagjaink közül azok. akik végigjárták a nehéz esztendők útját.

„A tsz-ben dolgozó négy Kádár fivér közül József már 1948-ban ott volt az alapító tagok között.” Könnyen megtalálja, itt lakik szemben egy emeletes házban” — igazítottak útba a tsz irodában.

Ax elsí

jközös esztendő

— Látja, ilyen házat építhettem, — kísért végig büszkén a négyszobás, fürdőszobás lakásában Kádár József. A tágas szobákban kopott, régies a berendezés. — A földes házból mentettük át. mert új bútorra még nem tellett, de külön szobája van a fiamnak, a lányomnak. Ennyire vihettem én, akinek cseléd volt az apja, anyja, és hat testvéremmel egy .olyan vályogházban nőttünk fel. amelynek falán kicsírázott a búza. Nekünk nem volt veszíteni valónk, és mikor 49-ben a Rácz-tanyán megalakult egy csoport, az apám úgy döntött, hogy 6 és én belépünk közéjük. A csoportból két hónap múlva Ady Tsz lett: 12 tehén, 12 anyakoca és két igásló volt a vagyonunk. Amit learattunk. meg is ettük — akkor nem adott többet a szik.

— Sok nehéz nyarat megértünk. Tíz esztendő kellett ahhoz, hogy rendbejöjjenek a dolgaink. A sok apró társulásból, csoportból, isz-böl négy szövetkezet lett Mind

Hangjához méltóvá vélni

megállt a saját lábán és vitte valamire, mert segített az állam, igyekeztek a tagok.

— 1974. január 1-én a négy tsz-bői kettő lett. Az Ady a Dózsával egyesült és a Nagykun Tsz nevet választotta. Milyen vőlt az első közös esztendő? — kérdeztem.

— Azt hiszem azok is megnyugodtak, akik előtte berzenkedtek, nem lelkesedtek az egyesülésért. Pedig igencsak hasonló adottságú szövetkezet volt mindkettő. Nekik készpénzük volt, nekünk új beruházásaink. De kérdezzen meg valakit a Dózsások közül Is.

Meg»yffző eredmények

Fekete Jánossal a tsz szérűjén találkoztam. Délután 4 óra volt, már hazaindult.

— Jöjjön el hozzánk, ötig ráérek. Azután iskolába kell mennem. Tudja, most 50 éves fejjel jutottam el odáig, hogy elvégezzem a hiányzó 7—8 osztályt. Azt mondják tanulnj sosem késő, — nevetett és elrobogott a kismotorral.

Hamarosan náluk voltam.

— Tudja, hogy van ez, — kezdte komótosan a kényelmesen berendezett kis házuk, meleg régimódi konyhájában. — Minden cigány a maga lovát dicséri. No, meg az emberek az újtól, az átszervezésektől mindig is idegenkedtek. Ez az esztendő azonban bármilyen cudar is volt, bebizonyította, közös erővel tudunk csak iparszerű mezőgazdaságot csinálni, zárt rendszerben termelni, korszerű sertésszarvasmarhatelepet építeni.

lőtt is fájó szívvel hagyta ott kis tanyáját. Megtette — gyermekeiért, hogy ők már a városban tanulhassanak. Ég az ifjabb János ma a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója, a szövetkezet ösztöndíjasa.

A jövőről

A Kisújszálláson töltött napok végén újra felkerestem Barna Károlyt, a városi pártbizottság első titkárát.

— Láthatta, hallhatta, hogy a felszabadulás óta eltelt 30 esztendő, ellentmondásaival együtt hogyan formálta át a város képét, a kisújszállási emberek gondolkodását, életmódját, igényét. Ügy érzem, nem kell szégyenkeznünk a februári városi pártértekezleten, amelyen beszámolunk Kisújszállás kommunistáinak az elmúlt négy esztendő eredményeiről.

— Mik a jövő legfontosabb feladatai?

— A fejlődés, ha voltak és lesznek is megtorpanások, nem állhat meg. A leglátványosabb eredményeket kétségtelen, az iparban és a mezőgazdaságban értük el. Az ipartelepítéssel munkalehetőséget teremtettünk, de ez csak a kiindulási alap. A város szétaprózott iparát most már centralizálni kell. A meglévő üzemek, gyáregységek bővítésén a sor. A me— Mit hozott a közös esztendő?

S4 millió forint volt a

fejlesztési tervünk, ebből 30 milliót • ej is fc'Ölthettünk. Megvettük a kukoricaprogram gépeit, a rizstárolóí, a szárítóberendezéseket. Kialakítottuk az új hatalmas táblákat és megépítettük hozzá a földutat. Még a belvízrendezésre és a gépjavítóműhelyre is futotta. És a borítékban sem volt kevesebb. Sőt! Tízórás munkanapért 130 forintot fizettek. Képzelje csak, mire visszük, ha még az időjárás is kedvez nekünk.

így beszélt az az ember, aki az ötvenes években nem szívesen lépett be a közösbe, s még 8 esztendővel ezezőgazdaságban pedig — a két tsz földjén épp úgy, mint az állami gazdaság területén — a korszerű növénytermesztés, a zárt rendszerek kiterjesztése a közeljövő feladata. Tudjak, mindez kevés, mert rangjához méltóvá csak a gazdasági.’ a szellemi, a kulturális élet együttes fejlődésével Válhat városunk. A közművelődés terén van még adósságunk. Hogy ebből törleszthessünk, elsősorban az üzemekben, a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket kell jobban kihasználni. Belátható időn belül nem lesz új művelődési centruma a városnak. Energiánkat, a szellemi, anyagi erőnket a művelődési házra koncentráljuk. hogy valóban a művelődés otthonává válhassék.

(VÉGE)

Kovács Katalin

Korszerű áruházi berendezéseket készítenek a kereskedelem megrendelésére a kar« cagi Fa-, elektro-, lakatos Ipari Szövetkezetben. A nagy kereslet ösztönző hatására az idén új típusú ABC modul áruházi berendezés gyártását kezdik meg. Képünkön az asztalos gépműhelyben Törőcsik Lajos csoportvezető laminált bevonatú bútorlapot darabol párhuzam-körfűrész géppel

A közös kassza terhe

Január* elsején a világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-án pedig ennél szűkebb körben és kisebb mértékben fogyasztói árváltozásokra, elsősorban áremelésekre került sör. A termelői árak átlag 8 százalékkal emelkedtek, míg a január 6-án életbeléptetett új árak 0,6 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat.

A termelői és a fogyasztói árszínvonal egymástól jelentősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézkedésekhez költségvetési. támogatások is szükségesek. Annál is inkább,' mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a tényleges termelési költségeket.

Az állami költségvetésnek az a klasszikus feladata, hogy bevételeiből gazdaságfejlesztő kiadásokat finanszírozzon s biztosítsa a társadalom közös szükségletei-Épül a paksi atomerőmű

Egv milliárd forintos program 1975-ben

1975 új szakaszt jelent a magyar—szovjet államközi

megállapodáson alapuló paksi atomerőmű megvalósításában. Az eddig! munkáról és a további feladatokról Nagy Zoltán létesítményi főmérnök adott tájékoztatást.

— Az egy esztendővel ezelőtt kezdődött sok-sok esemény közül kiemelkedő és meghatározó, hogy 1974 végén lezárult az „előkészítés” időszaka. A múlt esztendőutolsó napjaiban Budapesten megtörtént a paksi atomerőmű Szovjetunióban készíteti műszaki terveinek egyeztetése és elfogadása. Ettől kezdve „végleges” megvalósítás vár a tervezőkre, kivitelezőkre, beruházókra, szállítókra a határidők pontos megtartásával. Az erről szóló szerződéseket az első félévben kötik meg a magyar szovjet szervek.

— Paks közben mindenki szeme láttára változik. Az indulási célkitűzésnek megfelelően, 1974 végéig, 2000 dolgozó számára sikerült ■jaegíelelő szociális intézményeket és munkát teremteni. A fejlesztéssel 1975 végéig 2800—3000 dolgozó elhelyezését, foglalkoztatását biztosítják. _ /

— A Dunára néző „atomváros” modern emeletes házaiban 210 lakás már kész, s ugyanennyi épül az idén is. Néhány héten belül megnyílik a 3000 adagos nagyon szép étterem.

— Az 50 hold kiterjedésű üzemi területen gyors ütemben készül az út-, közmű-, csapadék-, szennyvíz, Ivó és ipari víz- hálózat, a vasút. Minden remény megvan arra, hogy ez év októberében már nagy teherbírású, építőanyagokkal rakott vasúti szerelvények futhatnak be az üzemi területre. A végleges jellegű építmények, elsősorban az üzemi főépület kivitelezése az idén kezdő dik.

— összefoglalva: 1975-ber csaknem 1 milliárd forint értékű munkát kell megvalósítani a paksi atomerőmű be ruházási programjából — fejezte be tájékoztatását Nagy Zoltán.

Tizenöt nap mosásra

Nem érkeztek meg a gépek — Az influenza a Faiyolat dolgozóit sem kíméli

A háziasszonyokat az utóbbi időben érzékenyen érinti, hogy a Patyolat Vállalat módosította a fehérnemű mosás és vasalás vállalási határidejét. Az eddigi három, tíz és tizenöt napos kategória helyett, most egységesen csak tizenöt napra vállalnak. Mi az oka a módosításnak, erről kérdeztük Trigola Istvánt, a vállalat igazgatóját.

— Átmeneti intézkedésről van szó — mondotta. A vállalási határidő egységes megállapítására több ok kényszerített bennünket. Megyénkben éppen a Patyolat törekvő munkája nyomán három év alatt tízszeresére növekedett a lakossági igény, szemben az országos kétszeres emelkedéssel. Vállalatunk a Technoimoex külkereskedelmi Vállalat útján még 1973-ban megrendelte - gépsor fontos láncszemét, r hat vasaló és hajtogató gé pet a csehszlovák Merkuria Külkereskedelmi Vállalattól. Jóllehet a berendezések szállítását 1974. június 30. határidőre visszaigazolták, a

gépek még a mai íjapíg sem érkeztek meg.

— Másik gondunk, hogy az influenza járvány a mi dolgozóinkat sem kerülte el, jelenleg a munkásoknak csaknem egyharmada van betegállományban, ami ugyancsak nehezíti a munkaigényes hajtogatási és vasalási műveletek elvégzését. (A mosási kapacitásunk a megnövekedett Igényeket is zökkenő nélkül ki tudja elégíteni.) A kényszerű intézkedés vállalatunkat is érzékenyen érinti, hisz a feláras mosások átmeneti, megszüntetésével a nyereség mintegy 8—10 százalékkal csökken. Mi azonban erkölcsösebb dolognak tartjuk azt. hogy a lakosságot a nehé2 körülmények között egységesen. felár nélkül szolgáljuk ki. Reméljük, hogy a megrendelt import gének — amelyek értéke 300 ezer forint — rövidesen megérkeznek és akkor ismét a régi. a gyakorlatban jól bevált hármas szállítási határidővel dolgozhatunk. — fejezte be nyilatkozatát Trigola István.

E. SL

riek, fogyasztásának kielégítését. Ám a költségvetés emellett a népgazdaság tervszerű irányításának is fontos eszköze s ebből adódóan a gazdaság minden területén

— a termelés, a forgalom, a külgazdasági kapcsolatok, a fogyasztás stb. — részt kell vállalnia a feladatok és a problémák megoldásában.

Rövidebb-hosszabb időszak tükrében egyaránt az tapasztalható, hogy a költségvetés

— a tervszerű gazdaságirányítás eszköze — évről évre nagyobb szerepet vállal a gondok megoldásában. Ebben az esztendőben oéldául a költségvetési kiadások fő tételét — több mint 30 százalékos aránnyal s 116 milliárd forint előirányzattal — a támogatások alkotják. Ebbe a gyűjtő fogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési árkiegészítés, az import-ártámogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatása.

De maradjunk a termelői és a fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az energiahordozók és a fontosabb alapanyagok árait felemeltük — majd 23 milliárd forintot irányzott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és a fogyasztói árak védelmét az import-ártámogatás 33 milliárd forintos előirányzata.

f* a k*aá4*i tétel érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése —még a módosított, a megemelt termelői árak mellett is — milyen hatalmas anyagi áldozatba kerül a népgazdaságnak. Hadd utaljunk arra. hogy erre a célra öt esztendővel ezelőtt — 1970-ben — még csupán 1 milliárd forintot kellett áldozni, 1973-ban kb. 5 milliárdot. Az ésszerű gazdálkodás követelményeire, lehetőségeire utal. hogy a 33 milliárd forintból 11 milliárdot a kőolaj- és a gázolajtermékek importjának ártámogatása vesz igénybe.

A fogyasztói áraknak — s ez köztudott — a forgalmiadó is alkotó eleme. Csakhogy 1975-ben a várható forgalmia^ó-bev^telnél is nagvobb összeget — több mint ?8 mill'árd forintot — fordítunk a fogyasztói árkiegészítésekre. Más fo'”,~|0’4sban: ebben az évben várható 3.6 százalékkal magasabb fogyasztói árszint is csak költségvetési támogatással tartható fenn,

Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetek üzemviteli támogatását s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a termelői és fogyasztói árakra ható támogatásokat összegezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot meghaladó summát kanunk. Költségvetési, államháztartási méretekben is hatalmas összeg ez, körülbelül azonos nagyságrendű azzal az összeggel, amelyet ebben az esztendőben a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére — társadalombiztosítás, szociális és egészségügy, kultúra, honvédelem, jogbiztonság, igazgatás stb. — felhasználhatunk.

Nem vitás, hogy a költségvetési támogatások hasznos célokat, néngazdasási érdekeket szolgálnak. Ebből a megállapításból még 3em vonható le az a következtetés. hogy minden vállalat, szövetkezet, amely támogatást igényel kan és használ fel — egyértelműen jót. hasznosat cselekszik. Az államkassza nem néncnz *a ságon kívül, vagv afelett álló intézmény. abban a vállalati gazdálkodás részeredményei összegeződnek. abból adódnak bevételei is. A vállalat és a költségvetés kancsolata két iránvú: a. támogatások növelésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költségvetésbe. ami viszont elkerülhetetlenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénzeszközeit.

Néngazdasági és össztársadalmi nézőpontból sem tekinthető a? államkassza elvan intézménynek. amelvnek pénzeszközei korlátlanul vehetők igénvbe. A keltsd -vetés je’enlegi kiadásinak kb. 19 százaléka szolgália a beruházási-felhalmozást. kb. 30 százaléké a társadalom közös fogyasztását, mintegy 8 százaléka a nemzetközi fizetési kötelezettségeket s további 36 százaléka a támogatásokat.

Es ri,ágosan utal arra. hogv a termelés a forgalom és az árak dotálása a társadalom közös pénzalapig fogvasztia. koriátozza annak lehe’és'Sezt hogv a költségvetés többet fordíthasson közvetlen vazdasdoteilesztés-* re a társadalom k>wös sükségleteinek jobb kielégítésére.

G. L