Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-16 / 13. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. fanttár 19. JÉG YZE1EK AZ NSZK-BÓL Fogyasztó é a fogyasztó? 6. — De én úgy tudom, hogy az orovosok a margarin mellett szállnak síkra, önök meg most a vajat népszerűsítik... Erich Höbermann, a Mezőgazdasági Piackutató Intézet vezető munkatársa kissé értetlenül néz rám. Hát még mindig nem értem, hogy a fogyasztó azért fogyasztó, fogyasszon. Sokat. Azt, amit ez a jólétinek nevezett fogyasztói társadalom fontosnak tart, hogy fogyasszon. Az intézet pedig arra való, hogy ha vajat kell eladni, akkor vajat propagál, ha margarint, altkor margarint. Mikor miből van felesleg a nyugatnémet gazdaságban. Erich Höbermannak teljesen igaza van: hogyan lehet nem érteni meg azt, amivel két-három évtizedes, az Egyesült Államokban már valamivel több ideje is lefékezték a válságokat, elrejtették a kríziseket. A klasszikus kapitalizmus pauperizmusig szorított munkásaiból fogyasztók lettek. Manipulálja es fogyasztásra ösztönözi a mai kapitalizmus a dolgozókat, s ezzel kétségkívül megnövelte életszínvonalukat, de hallatlanul megnövelte saját profitját is. A nyugati közgadászok megesküdtek rá, hogy a jólétinek nevezett fogyasztói társadalom fügét mutat a szocializmusnak, a marxi eszméknek: lám, sehol és semilyen krízis nem fenyegeti többé. A fogyasztói társadalom a lehető világok legjobbika. August, Frankénak nevezik azt az urat, aki Gudesbergben egy frissiben egyesített 183 ezer lakójú járás székhelyén, a vendéglő mellektermében, kövéren es'szuszogva, bal kezében sörös pohárral, a jobb kezében villával időt szakított, hogy szót váltsunk... — ...elnézést — pihegte — de csupa rohanás az életem, most is tanácsülésre sietek... Várjon Willie, rögtön végzünk az úrral — mutatott tévedésből a tányérjára, valóban ösztönös mozdulattal nagyonis a tányért tartva fontosabbnak, mint a messziről jött újságírót. Willie, a soffór kislattyogott a teremből és kiült az Opelba... — ...mert azt bízvást kijelenthetem, hogy a világon itt, nálunk a legmagasabb a parasztok életszínvonala... — Nem a bajoroknál? — Ugyan már — szusszantott mérgesén. A bajoroknál? Nálunk uram, ha nem így lenne, akkor a Schwalm-Eder járás lakóinak nem a 16 százaléka dolgozna a mezőgazdaságban. 16 százaléka uram. És ez nagy szó!... — szúrta rá az utolsó falatot is a villájára August Franke úr és aztán elszuszogott a tanácsülésre. Aligha lehetne tagadni a nyilvánvaló tényt, hogy az NSZK mezőgazdasága a kíméletlen racionalizálása nyomán igen magas színvonalat ért el és Manfred •Juterczenka szerint, aki nemcsak kitűnő újságíró Kölnből, de elismert szakíró is az agrárkérdésekben, a nyugatnémet gazdaság ma már 70 százalékban önellátó a mezőgazdasági termékekben. — Elérhetnénk a száz százalékot is, de az ipar miatt szükség van egy harminc százalékos mozgásra. Az export-import miatt. Gondolom érti, hogy van ez. Az importra exporttal akarnak válaszolni a partnerek. Ez tehát az egyik oldal. A másik? Határozott elképzelések, hogy 1980-ra a gazdaságok fele olyan legyen, amelyekben egyik lábbal itt, a másikkal, ott, az iparban álljon a paraszt. Vagy hogy a munkás. Igen. A világ legfejlettebb mezőgazdasága — ahogyan ezt önmagukról tartják — egy évtizeden belül a kétlákiságra rendezkedik be. llogy az ipar gondjait az iparra hárítsák? Nem pontos a megfogalmazás: hogy a munkás gondját a parsztra és a parasztét a munkásra hárítsák. Ez a skizofrén önteher viselés lenne a kiút. Honnan ? A válságból. Mert a fogyasztói társadalom zsákutcába jutott. A fityisz mutató kezek most lazasan keresnek, kutatnak, mit lehetne tenni a krízis, a válság megfékezésére? Közben növekszik a munkanélküliség, s ez már nem is csak a vendégmunkásokat érinti, hanem mind mélyebbre rágja be magát az autóiparba, amely pedig gyutacsa a tőkés gazdasági életnek. A világ nem bírja tovább a féktelen anyag és energia pazarlást! Az egykori termelési, eladási válságok ma a nyersanyag válsággal kötöttek szövetséget. Megszűnt a megsokszorozódott piac felvevő képessége! A kirakatok szájtátian gazdagok. Az áruválaszték felbecsülhetetlen. A hentes üzletek szinte iparművész tervezte portáljai inkább patikára, vagy kozmetikára hasonlítanak már, mintsem hentes üzletre. Köln, Frankfurt, Bonn üzleti negyedeiben nincs is lakóház, hanem csak üzlet és üzlet városrésznyi területen. Az autó Volkswagen, Opel, Mercedes — jobbára. A ruhák, az öltözködés, az étkezés is uniformizált mégis. Hiába a féktelen áruválaszték, különösen a fiatalok, de a derékhad is szinte azonos fazonú öltönyben, vagy farmernadrágban, pulóverben jár. Csökken a vásárlási kedv, óvatos tanácstalanság és ideges bizonytalanság uralkodik most a nyugati világ eleddigi jólét-szigetén, az NSZK-ban is. Az energiaválság csak egy, bár kétségkívül heveny gyulladás, amely azonban megmutatta, hogy milyen az egész test ellenállóképessége. És kiderült: gyenge. Szemre még erős, de belül mélyre rágott már régen a kór. — Tudja, megéltem már hat évtizedet, s abból is legalább kettőt politikusként — mondta tűnődve, a Bundestag mellett emelkedő felhőkarcoló, — a képviselői irodák vannak itt — nyolcadik emeletén, kitekintve a szép tajra, Karl Bewerungen, a CDU képviselője —, de én mindig megéreztem, mint a kutyám a vad nyomát, megszimatoltam, tiogy valami jön. Hogy valami más lesz. Most is így van... Az „öreg róka” szimatjára hivatkozni lehetne egyszerűen csak jó újságíró fogás, dehát nem az. Az NSZK-ban feláldoztak egy egész osztályt majdnem, hogy a nyugat-német gazdaság és politika vezérlő — nem vezénylő, az azért nem — ereje legyen Nyugat-Európa életének. Az áldozat nyomán kétségkívül a világ egyik legmagasabb életszínvonalát lehetett kialakítani, a tartósság és az erő látszatát kelteni. Hosszú évekig! A nyugat-német gazdaságot összehasonlítani a magyaréval — erőltetett és kissé nevetséges is lenne. Az lenne valóban? Milliós munkanélküliség, erőteljesen emelkedő árak, növekvő nyersanyag gondok, minduntalan gáncsvetés a koalíció politikájának és az 1980-ra elérendő cél: a kétlakiság. Mint a biztonság egyik alapja. Ez most a helyzet itt és nem más. Aki persze üveges tekintettel csak a kirakatot bámulja, azzal furcsa varázslat történik: rengeteget néz, de semmit sem lát. (Vége) Gyurkő Géza A VDK gazdasaga Az ADN hírügynökség tudósítójának beszámolója szerint 1975 első napjait a dolgozók kimagasló teljesítményei és az 1975. évi terv kiváló teljesítésére vállalt kötelezettségek jellemzik a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdaságát. A VDK dolgozói az 1974. évi állami tervet 103,6 százalékos ,arányban teljesítették. Az ország szénbányászata 112, a vegyipar 110. az energiagazdálkodás 102 százalékban teljesítette az évi tervet. Idén a VDK gazdaságpolitikájának egyik fő célkitűzése a szénkitermelés fokozása. mivel a szén lényeges jelentőségű az energiatermelés szempontjából. A VDK mezőgazdasága tavaly két jó rizsaratás révén 8 százalékkal túlteljesítette a rizstermelési tervet. Az ország négy tartományában első alkalommal takarítottak be hektáronként 5 tonna rizst. 1 anulmóny as energiáról A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértőinek Párizsban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a szervezetben tömörült 24 tőkés ország 1985-ig energiaszükségletének 80 százalékát saját forrásaiból tudja majd fedezni. Az OECD eddigi becsléseiben úgy vélte, hogv ez az arány az 1972. évi 65 százalékról 1985-ig 55 százalékra csökken. A jelentés készítői szerint az arány javulása főként a kőolajárak emelkedésének következménye lesz. Az új tanulmány készítői megállapítják, hogy az elkövetkező évtizedben a 24 ország energiaszükségletének évi növekedési aránya az eddigi becslésekben szereplő 5 százalék helyett 3,5—4,5 százalék lesz. A kőolajnak az energiahordozók közötti részvételi aránya tíz éven bélül a jelenlegi 55 százalékról 45 százalékra csökken majd. ie USi lakossága Az Egyesült Államok lakosainak száma 1985-re eléri a 248 milliót, 2000-re pedig a 300 milliót — jelezték az ENSZ népesedési szakemberei. Számításaikat az Egyesült Államokban jelenleg érvényesülő demográfiai tendenciák elemzésére alapozzák. Az országnak jelenleg több mint 214 millió lakosa van. Kölyökállatok A Magyar Posta 1974. évi utolsó sorozata örömet szerez a gyerekeknek, utólagos karácsonyi ajándéknak tekinthetjük. Hét bélyegen a ház körül megtalálható állaelőttünk, ahogyan a valóságban sokszor találkozunk a kedves fiatal jószágokkal. A hasznos négylábúakat tenyésztésük fokozása érdekében 1951-ben már népszerűtok kölykeinek képe jelenik meg Gál Ferenc grafikusművész rajza alapján. A kutyus butuskán néz a világba, a bárány még alig áll lábain. Az állatóvoda minden tagja sután, bájos tehetetlenségében úgy áll sítették bélyegen. Azóta sorra kerültek az erdőben élő fajták és az idegen tájak állatkertben tartott vadjai. Színes bélyegeken kihalófélben levő madarak, köztük a fenséges sas éppúgy helyet kaptak, mint a halak, kutyák, macskák számos változata. Hadi f ogoly-posta A bélyegek sokat elárulnak a történelemből. még többet megtudhatunk a levelezőlapokra írott sorokból, vagy a borítékokban lapuló levelekből. A napokban olyan gyűjtemény került elő, amely az első világháború egyik résztvevőjének négyesztendős katonai pályafutásáról ad számot. Az első levelezőlapok az elválás fájdalmait idézik fel, azután a parancs mindig távolabbi tájra szólítja a katonát. A lapok szorgalmasan érkeznek, azután egy időre megszakadnak, a családfő fogságba esett. A Vöröskereszt útján cenzúrázott értesítés érkezik. Az ünnepeket rajzos üdvözlő kártyák teszik emlékezetessé. ezeket esetenként faháncsból készítették. A leveleket néha a dán konzul postája továbbítja, hogy a kínai határhoz közel eső Csíta városából a háborús viszonyok ellenére hazaérjenek. Üjabb lapok biztató hírekkel. Rövidesen indulnak haza a foglyok. A háborús éveket 67 levelezőlap örökíti meg, néhány sorba tömörítve egy-egy hónán gondját. A gyűjtemény többezer forintos áron cserélt gazdát, érdemes a régi iratokat, a család részére esetleg már értéktelen levelezését átnézni. Újdonságok Az Interparlamentáris Unió belgrádi ülésszakát köszönti Jugoszlávia kétértékű sorozata. Reméljük, hogy a tárgyalások közelebb hozzák az európai biztonság kérdésének végleges megoldását, amit a bélyegek már előlegeznek, a rajzon Európa térképe felett galamb száll, — Belgium jótékonysági sorozatán virágok és állatok képe váltakozik. — Nigéria három szomorú bélyeget adott ki. Éhezéstől elgyöngült emberek, kiszáradt földek rémítő látványával hívják fel az emberiséget az éhezés elleni küzdelem támogatására. — Anglia ismét megtöri a hagyományokat. 1840 óta elsőízben feláras bélyegeket bocsátanak ki. A felárból jótékonysági intézményeket támogatnak, a bélyeg rajza tolókocsiban ülő beteget ábrázol. — Kanada a hazai ..szállítás atyja”, W. H. Merritt arcképével adott ki 8 cent névértékű bélyeget, amely bemutatja az Erie és Ontario tó közötti csatornát. ami Erdők műtrágyázása Finn mezőgazdasági kutatók kísérleteket folytattak erdőterületek műtrágyázásával, és a kísérletek eredményei alapján megállapították, hogy a trágyázott területeken jelentős mértékben emelkedett az erdők hozama. A kedvező eredmények alapján az utóbbi években egyre jobban terjed a módszer Finnországban. A tervek szerint 1980-ig 750 000 hektár erdős területen juttatnak a talajba műtrágyát. Azzal számolnak, hogy ily módon a fakitermelés évi 10 millió köbméterrel emelkedik. Mezőgazdasági beruházások Irakban Irakban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére 2.1 milliárd iraki dinárt fordítanak az 1975—1979-es években. A legutóbbi ötéves tervidőszak folyamán csak 337 millió iraki dinárt invesztáltak a mezőgazdaságba. A következő ötéves tervben a fő figyelmet a földreform befejezésére, valamint az állami és szövetkezeti szektor fejlesztésére fordítják állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulások szervezésével. Nagy erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdaságilag hasznosítható területek lényeges növelésére. Jelenleg Irakban megközelítőleg 18 millió hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, és azzal számolnak, hogy 1979 végén a mezőgazdaságilag megművelhető terület elérj az 59 millió hektárt. A pusztító árvíz után A hatalmas területet elborító, példátlan árvíz következtében nagyon sok ember meghalt és állatok ezrei pusztultak el Bangladesben. Az ország 19 járásából 14 volt víz alatt, az elárasztott területet 65 000 négyzetkilométerre becsülik, ahol több mint 10 millió ember él. Az árvóz 43 000 lakóházat teljesen, 110 000 otthont és 1400 iskolaépületet pedig részlegesen elpusztított. Ezenfelül a lezúduló víz 5600 kilométer utat és 1500 kilométer töltést mosott eL M. Francisco Aquino javaslatára a FAO vezérigazgatója 1 millió dollár összegű gyorssegélyt utalt ki az árvízsújtotta országnak. M. Boerma, a FAO ügyvezető igazgatója ajánlásában hangsúlyozta, hogy a PAM (Világélelmezési Program) hozzájárulása csak jelképes, tekintettel, hogy a Program az 1974 hátralevő részében már csak mintegy 4,4 millió dollár összegű gyorssegéllyel rendelkezett. Becslések szerint a PAM által szállított élelmiszer — napi 400 gramm búza és 27 gramm növényolaj fejadag mellett — 83 000 személy táplálkozását biztosítja 90 nápon át. Az ügyvezető igazgató, élve a számára biztosított felhatalmazással, jóváhagyott egy úgynevezett élelmiszer-munkalervet a tönkrement utak helyreállítására, mihelyt az ár levonul. Ennek a tervnek a teljes költségelőirányzata másfél millió dollárra tehető, amelyet szintén a PAM keretéből jüttatnak. Megtisztul a Po A Po Torino feletti szakaszán 50 milliárd lírás befektetéssel víztisztító berendezést létesítenek. A munkálatok már két hónapja megkezdődtek. A víztisztító berendezés építésére 11 Helyr ség hatósága fogott össze: Torino, Bruino, Rivalta, Orbassano, Beinasco, Grugüasco. Nichelino, Trofareílo, Moncalieri, S. Mauro és Settimo. A községek már építik saját csatornahálózatukat. Torino 17 milliárd 830 milliós költséggel megépít egy gyűjtőrendszert, amely felfogja a többi községből érkező szennyvizet is. A helyi hatóságok megbízták a torinói illetékes szerveket: dolgozzák ki a tisztítóberendezés tervét és írjanak ki pályázatot a megépítésére, amely egymagában 20 milliárdos befektetést igényel. Ehhez még hozzá kell számítani továbbá 1,2 milliárd lírát a folyó mentén kialakítandó gátrendszer építésére. A községek összefogásának az lesz az eredménye, hogy a Po nem lesz többé nyílt szennyvízlevezető csatorna, a tiszta víz ismét benépesül halakkal. Ami a tisztító berendezést illeti, olyan komplexumot kívánnak építeni, amely minden szerves és ipari szennyeződést kiszűr a vízből. A berendezés megépítésére nemzetközi pályázatot írnak ki. A kormány speciális tervnek minősíti a tisztítóberendezést és ezért a finanszírozása is a szokásostól eltérő mértékű. Ez különösen nagy jelentőségű éppen abban az időszakban, amikor a hitelmegszorító intézkedések az egész gazdasági életben erősen éreztetik hatásukat. Tízmillió ember élelmét exportálják A dán mezőgazdaság különleges helyzetben van. mivel termelésének döntő részét az ország határain túl értékesíti. Bár a különféle termékcsoportokban eltérő a belföldi piac részesedése, összességében csak a termelés egyharmadát fogyasztják el belföldön. A fennmaradó kétharmad részt, ami kereken 10 millió ember élelmiszer-szükségletének felel meg, külföldön kell értékesíteni. A mezőgazdasági kivitel Dánia összes exportjának mintegy 40 százalékát jelenti. Könnyebb a tevének a tű fokán átjutnia, mint a másodrendű élelmiszereket ma értékesíteni — állítják Dániban. A szigorú minőségi ellenőrzés már az istállókban megkezdődik, de elkíséri a terméket az élelmiszeripar valamennyi átvevőhelyén át egész az országhatárig, vagy az exportkikötőig. Évek óta szoros együttműködés van a mezőgazdaság és az ipar között: a parasztok által megtermelt árukat az igen fejlett élelmiszeripar dolgozza fel. A közvetlen élőállat- és húsexport, illetve a tej- és tejtermékexport mellett igen fejlett a különféle hús-, gyümölcs-, zöldség és halkonzerveket gyártó konzervipar exportja is. Ehhez jönnek még a kondenztej- és tejporgyárak. valamint a gyümölcsborokat, likőröket és a híres „aguavit”-ot előállító gyárak termékei, nem is szólva a dán sörről, ami nemzetközi körökben is rendkívül nagy népszerűség-* nek örvend.
