Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-16 / 13. szám

1975. lanuár is. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Monotónia (3) % Munkások — futószalag melleit Két, vastag iratfűzőt mu­tatnak, a csökkent munka­képességűek névsorát, orvo­si, iratait stb, őrzik benne. Négy híján száz ember neve sorakozik a gyár hivatalos nyilvántartásában. Kilenc­ven százalékuknál az ideg­­rendszer jelentő^ károsodása is kimutatható. A képesség­csökkenés átlagosan 50 szá­zalék fölött van. Egyhangúság és baleset Karai László, a Tisza Cipő­gyár munkavédelmi irodá­jának vezetője. A gyárban 3.2 éve, jelenlegi munkakö­rében tizennyolc éve dolgo­zik. — A balesetek egy részé­nél kétségtelenül közreját­szik a monotónia, de egyér­telműen annak betudni azon­ban egyiket sem lehet. Az utóbbi években szerencsére egyre kevesebb a baleset. Igyekszünk a gépeket ke­vésbé veszélyessé tenni. — Attól függően, hogy egy-egy ember mennvi ideíe dolgozik veszélyes gén mel­lett, milyen a balesetek gya­korisága? ■— Azok között, akik még nem töltöttek el két évnél többet, báleset alig fordul elő. Legfeljebb ha ötéven­ként egy. Az öt éve dolgo­zóknál a baleset már gya­koribb, mondjuk közepes. A lestől’, baleset, s a súlyo­sak zöme azokat a munká­sokat éri, akik 15—20 éve Itt dolgoznak. — Baleset után áthelyezik más gépre? — Felgyógyulása után megkérdezzük, akar-e ugyan­ott dolgozni. Ha igen, telje­sítjük a kérését, ha nem, akkor keresünk neki meg­felelő munkát. Igyekszünk, hogy olyan helyre kerüljön, ahol lehetősége van, hogy ugyanannyit keressen, mint az előző helyen. — De ehhez baleset kell? — Hát így is lehet fogal­mazni. A veszélyes gépek mellett dolgozók ötévenként kötelező munkavédelmi vizs­gálaton vesznek részt. De az is előfordul, hogy azonnal levesszük a gépről azt, aki szabálytalanul, önveszélye­sen dolgozik. — Nem kellene a munka­­műveleteket gyakrabban vál­togatni? Vagy azt .is vizs­gálni, — épp a monotónia miatt —, nem indokolt-e, hogy máshová kerüljön egy munkás, még akkor is, ha ő maga nem kíván munkakört változtatni? Talán még ke­vesebb lenne a baleset. —r A kulcsmunkát végző embereket nehéz elmozdíta­ni. Ez gazdasági problé­ma is. A vezetők véleménye Kiss Lajossal, a Tisza Ci­pőgyár vezérigazgatójával, Komáromi Bélával, a gyár pártbizottságának titkárával és Szabó Attilával, a válla­lati szakszervezeti bizottság titkárával a monotónia csök­kentésének további lehetősé­geiről beszélgettem. — A szalagszerű cipőgyár­tás termelékenysége nagy­ságrendekkel nagyobb min­den más köfábbi eljárásnál, megszüntetése tehát, vitat­hatatlan, szóba sem jöhet. De a futószalag melletti mo­noton munka idegrendszeri ártalmakat okoz, növeli a balesetveszélyt, s szinte le­hetetlenné teszi a munka al­kotó jellegűvé válását. A Tisza Cipőgyár a monotónia csökkentésére már eddig is több intézkedést hozott. Szabó Attila: — A szakszervezet első­sorban a munkakörülmények javításában segít. Ebbe, ha általánosan értelmezzük az ergonómiai intézkedésektől a jobb üdülési, kulturális, sportlehetőségekig szinte minden beletartozik. Tavaly például, nem számítva a gyermeküdültetést, több mint ezer dolgozónk pihent, vál­lalati, illetve SZOT-beutaló­­val. De, ha csak a szűkén vett munkahelyre gondolok, a modern, kisebb fizikai elő­­feszítést kívánó gépektől a cserép virágig mind-mind javítja a munkás közérzetét. — Az emberekkel való tö­rődés, a szociális, kulturális gondoskodás, a gyárhoz való tartozás érzésének erősödé­se, ha nem is szüntetik' meg, de növelik a monotóniatű­rést. Mindez azonban nem mentesít az alól, hogy ke­resni kell a munka monotó­niáját csökkentő megoldá­sokat. Komáromi Béla: — Beszéltünk a munka al­kotó jellegéről. Nem elha­nyagolható tényző, hogy a szocialista brigádmozgalom erősödése kifejlesztett egy­fajta kollektív alkotásérze­tet. S ez nem csupán hang­zatos frázis. Az „én csinál­tam” helyett a „mi csinál­tuk” egyre erősebb ezekben, a brigádokban. Ez nagyon fontos, de természetesen nem oldja meg alapvetően a mo­notónia probléknáját. Az első lépés, ezt már a pártbizott­ság javasolta is, hogy le- I gyen egy munkapszichológiai csoport. Ez látná el az „em­berek tmk”-ját, tudományos alapossággal vizsgálná meg, hol, miben lehet segíteni. Sajnos, erre szakembert kap­ni szinte lehetetlen. Kevés van, őket is elszívja a város. De ezt néhány éven belül feltétlenül meg kell oldani. — A futószalagszerű gyár­tásban a műveletek cseréjé­nek rendszere több ország­ban, így a Szovjetunióban is kedvező tapasztalatokat ho­zott. Nemcsak a monotónia csökkentését, az alkotásérzet növekedését eredményezte, de bizonyos idő után a ter­melékenység is emelkedett. Kísérlet és dotáció Kiss Lajos: — A módszert jónak tar­tom, de nálunk több okból nagyon nehéz lenne beve­zetni. Ma még nem vagyunk úgy felkészülve, hogy az em­berek tömegesen több mű­veletet tudnának elvégezni a szalag mellett. A kiképzés sok pénzbe és időbe kerül­ne, de lehet, hogy megérné. Kísérleti jelleggel meg fog­juk próbálni. Feltétele per­sze az, hogy a kísérlet haté­konyságot rontó befolyását központilag hagyják figyel­men kívül — akkor beleme­gyünk. Ha dotálnák, el tu­dom képzelni, hogy kor és szakképzettség szerint ösz­­szeválggatott emberekkel, mondjuk kéthónapos „edző­tábor” után hozzá lehetne fogni. Persze mindezt jó alapos, legalább másfél éves előkészítő munkának kell megelőznie. A Tisza Cipőgyár tehát vállalkozik egy, a szalagmunka monotóniáját alapjaiban megszüntető módszer kikísérlete­zésére. S ennek jelentősége már túlnő a gyáron, hiszen ez nemcsak a martfűiek gondja. A monotónia mindenütt je­lentkezik, ahol futószalag mellett dolgoznak a munkások, így a gyár majdani tapasztalatait várhatóan más cipőgyá­rakban, esetleg más iparágakban is hasznosítani lehet. ■ E tapasztalatok megszerzése, a felkészülés, a kísérle­tek természetesen pénzbe kerülnek, e eleinte — átmeneti­leg, s mivel csak kísérletről vpn szó, nem alapvetően — bizonyára a hatékonyságot is rontani fogják. Mégis úgy gondolom — se kijelentésre végül is a gyár vezetőinek véleménye bátorít — a hatékonyság átmeneti romlását, a költségtöbbletet, más, épp a hatékonyságot általában javító módszerekkel ki lehet egyenlíteni — dotáció nélkül is. Vége. Trömböczky Péter Napirenden: A téeszek gazdái kodása Tegnap Budapesten meg­kezdődött a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése; Szabó István, a TOT elnöke megnyitó-elő­adásában elmondotta: a ter­melőszövetkezetek az elmúlt évben jól gazdálkodtak, a mezőgazdaság ágazatai közül a tsz-ek fejlődtek továbbra is a legdinamikusabban. A közös gazdaságok mezőgaz­dasági termelése — nem szá­mítva ide a mellék-tevékeny­séget — mintegy 9 százalék­kal nőtt, és több mint ne­­gyedmilliárd forinttal halad­ta meg a népgazdasági terv előirányzatát. A szövetkeze­tek 1975-ben előbbre lépnek: a közös gazdaságok összes termelése idén a terv szerint meghaladja majd a 100 mil­liárd forintot. A Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsa megtárgyalta a tsz­­árukapcsolatok és a terme­lőszövetkezetek oktatási-mű­velődéspolitikai helyzetét és a szakmai képzés növelésé­nek további lehetőségeit. A három és négy szintes lakóházak építéséhez az idén 20 ezer köbméter tégla középfalazó blokkokat gyártanak a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kisújszállási téglagyárában. Tavaly 16 300 köbméter volt az üzem telje­sítménye Jövőnket szoigáljst a nők egy€‘n|ognságának me »valósítása A notanács állásfoglalása a kongresszusi irányelvekről Tegnap a Parlament Va­­dasztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ba­ranyai Tibor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője — a párt XI. kongresszusának Hánv­­elveit elemezték. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó szavai után Erdei Lászlóné a nőtanács elnöke tartott vi­taindító referátumot. Egyebek közt rámutatott, a magyar lányok, asszo­nyok hazánk felszabadu­lásának első napjától tel­jes erejükkel, munkájuk legjavát adva részt vet­tek a párt politikájának megvalósításában, s az építőmunka következő szakaszainak feladatait is hasonló elkötelezett­séggel vállalják. Akik figyelemmel áttanul­mányozták a dokumentumot, egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy az a párt ed­digi politikájának töretlen­­ségét, folytatását tükrözi. A nőtanácsot nagy megelé­gedéssel tölti el, hogy a nő­kérdés az egész társadalom ügyévé lett. A szocializmus építésé­nek sikerei pedig egyre biztosabb gazdasági, mű­velődési, szociális körül­ményeket biztosítanak a női egyenjogúság kibon­takoztatásához. A lányok asszonyok társadal­mi helyzetének változását jelzi -a munkaalkalmak nö­velése, az iparban és a me­zőgazdaságban a munkakö­rülmények javulása, a bér­emelések, a 44 órás munka­hét, a gyermekes anyáknak juttatott szabadnapok és pót­­szabadság bevezetése, a csa­ládjogi törvény módosítása, a többgyermekes családok meg­különböztetett védelme és támogatása. Ugyanígy sok­oldalú gondoskodást tükröz a gyermekápolási táppénz kiterjesztése,, a háztartási szolgáltatások fejlesztése, a gyermekintézmények gyors­ütemű gyarapítása, a nők tu­datos felkészítése és bevoná­sa a közélet különböző terü­leteire. Mindez elősegítette a lá­nyok, asszonyok társadalmi helyzetének javulását. A fel­adatokról szólva megállapí­totta: a női egyenjogúság teljes megvalósítása hosszú tá­vú feladat. Utalt a XI. kongresszus irányelveiben a nők hely­zetének javításáról megfo­galmazott feladatokra, mi­szerint ez a szocialista építés egyik fontos területe, jövőnk célját szolgálja, ha társadalmi előrehala­dásunk ütemével és lehe­tőségével együtt válik teljessé a nők egyenjogú­sága. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa megtisztelő felelősség­­teljes feladatot teljesít, ami­kor a nők társadalmi hely­zetét érintő kérdésekben él javaslattevő és bírálati jo­gával. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irány­elvek minden fejezetével kapcsolatban. A vitában fel­szólalt Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára is. Az elhangzottakat Erdei Lászlóné foglalta össze. A nőtanács állásfoglalásában le­szögezte: egyetért a párt irányelveivel, a bennük meg­határozott bel- és külpoliti­kai, szociális és kulturális célokkal, feladatokkal. A vi­ta során elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat eljuttat­ják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának. Export Jászapátiból Jo eredmény ek — Gondoskodás a nőkről Az elmúlt év eleji megtor­panás ellenére a vártnál jobb eredményekkel zárták az esztendőt a Váci Kötött­árugyár jászapáti gyáregysé­gében. A gyár az elmúlt év első negyedében anyagellátá­si gondokkal — kelmehiány­­nyal — küzdött. Nehéz hely­zetükön gépi berendezéseik korszerűsítésével, új speciá­lis gépek vásárlásával, az eddigieknél hatékonyabb technológiák bevezetésével enyhítettek. Több mint 200 ezer forintot költöttek a po­liészter anyagok feldolgozá­sához szükséges simatűző ké­ses gépek vásárlására. Üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű bálázógépet. Ezzel a nehéz fizikai munka megszüntetése mellett lehe­tővé tették, hogy helyben „csomagolják” és közvetle­nül a mohácsi feldolgozó üzembe szállítsák a termelés során összegyűlt hasznosít­ható hulladékot. — Éves tervüket túltelje­sítették: 2 millió 650 ezer poliészter blúzt, úszónadrá­got, férfi és női fehérneműt gyártottak. Ebből több mint 700 ezer exportra,' jugoszláv, angol, NSZK, finn és líbiai kéreskedelmi vállalatok meg­rendelésére készült. A háromszaztiz dolgozót foglalkoztató gyáregységben tovább javultak a nők élet- és munkakörülményei. A Vá­ci Kötöttárugyár jászapáti dolgozóinak gyermekei után egyenként 3 ezer forinttal járult hozzá a helyi óvodák fenntartásához. Huszonnyolc édesanya gyereke kapott óvo­dai elhelyezést, így a gyár dolgozóinak felvételi kérelme közül egyet sem utasítot­tak el. Növénytermesztés olcsókban Nagy horderejű kísérlet A mezőgazdasági nagyüze­mekben a talájművelés költ­sége a növénytermesztés összes költségének 10—20 százalékát is eléri- A megye erőgéppark-kapacitásának 40—50 százalékát a talajmű­velés köti le, a talajműve­lésre évente átlagosan 350 Az intézetben a megye állami gazdaságaiban alkal­mazott talajművelési módo­kat elemzik, az utóbbi négy esztendő adatai alapján. A kutatás nagy tömegű adat feldolgozását kívánja, amit csak komputerrel lehet el­végezni. Az elemzések szerint a talajművelésen belül a szán­tás igényli az energia és a költségek 40—60 százalékát. Magától értetődik tehát, hogy a szántás ésszerűsíté­sével lehetne a legnagyobb megtakarítást elérni. A ku­tatóintézet szakemberei meg-Sokszor a helyi hagyomá­nyok, termelési szoká­sok is gátjai a helyes talaj­művelési rendszernek. Pedig a gazdaságok gépoarkjai ha nem is kiváló, mindeneset­re többre lenne képes a jelenleginél. De nem mind­egy mit kapcsolnak egy-egy gén után. A kutatók megállapítot­ták. hogy vizsgált állami gazdaságoknál mintegy 35 ezer műszaknapot fordíta­nak. A karcagi Talajműve­lési Kutató Intézetben most azzal a kérdéssel foglalkoz­nak, hogyan lehetne csök­kenteni a talajművelés költ­ségeit, azáltal olcsóbbá ten­ni a növénytermesztést. állapították, hogy a gazda­ságok évről évre mélyszán­tást végeznek, holott a nö­vények ezt csak 3—4 éven­ként igényelnék, a közbeeső esztendőkben a sekélyebb talajművelés is tökéletesen megflelne. Ez a talajmű­­velésj szisztéma komoly megtakarítást jelentene, hi­szen a mélyszántást követő esztendőkben elég két sorral végig küldeni a tárcsát a földeken, s ennek a műve­letnek a költsége mindössze egyharmada, egynegyede a mélyművelésnek. féle eke van, ebből 5—6 az uralkodó típus, és mind mélyszántásra való. Az is kiderült, hogy igen sok a ta­lajművelést végző gének me­netszáma, ami a taposási káron túl is rendkívül költ­ségessé teszi a munkát. Szol­nok megyében ötször, nyolc­szor megy végig egy táblán a gép. mire elkészül a talaj­­művelés. Helyes lenne, ha gépkapcsolásokkal egy me­netben több műveletet is elvégeznének. A talajművelési kutató in­tézet szakemberei az adatok feldolgozsával a talaj műve­lés elemzésével ki tud­ják mutatni az alkalma­zott talajművelés hibáit, a költségnövelő tényezőket, így lehetővé teszik azok meg­változtatását. Vizsgálatuk másik célja, hogy megismer­tessék és népszerűsítsék a nagyüzemekben már ered­ményesen alakalmazott jó talaj művelési módokat. A tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését ezzel is segítik. Erre példa az a tanulmány, amely a közelmúltban készült a me­gye búza- és kukoricater­mesztéséről. Úttörő munka A tanulmányt megvitatták a kutatók és a gyakorlati szakemberek. A tudományos elemző munka minél jobb hasznosítása érdekében ki­adják és az állmai gazdasá­gok szakembereivel megvi­tatják mostani kutatásaik eredményeit is, mégpedig hamarosan. A karcagi kuta­tók már több FAO modell­­gazdaságban kezdték meg a talaj művelés elemzését, s ettől további fontos ered­ményeket várnak. Hazánkban eddig nem foglalkoztak szervezett for­mában a talajművelés öko­nómiai kérdéseivel. Űí tudo­mányos terület meghódítá­sához kezdtek Karcagon. Körmendi Lajos Ha a szántás ésszerűbb „Ekemúzeum” a gazdaságokban | V

Next

/
Oldalképek
Tartalom