Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 3. szám
1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január í. INFLÁCIÓ Kimerül-e a föld-űrhajó? Korunkban a világ gazdasága sokszorosan gyorsabban növekszik, mint a korábbi évszázadokban. vagy akár századunk előző évtizedeiben. Az ipari termelés 15 évenként megduplázódik. Ez azt jelenti, — egyebek közt —, hogy egy 15 éves ifjú kétszer annyi új gyártmánnyal találkozik, mint amennyit szülei csecsemő korában ismertek, és mire 30 éves lesz — vagy tán még előbb — még egyszer megkétszereződik körülötte a tárgyak száma. Hetvenéves átlagos életkort figyelembe véve, ez a megkétszereződés ötször megy végbe életében, és hazájának ipara halálakor 30-szor anynyit termel, mint születésekor. Természetesen a termelés ilyen méretű növekedése hatalmas nyersanyag-igénnyel jár. Elég sokan teszik fel a kérdést: kimerül-e a földűrhajó. felhasználjuk-e rövid távon tartalékait, természeti kincseit? A válasz rendszerint megnyugtató, hiszen a Föld lehetséges energiaforrásainak még csak töredékét vesszük iaénybe. (Alig használjuk például a napenergiát, és még csali el sem kezdődött annak az energiamennyiségnek feltárása. amelyet a tengerek óriási hidrogén és oxigén készlete nyújt.) Az azonban mindenképpen figyelmeztető. hogy az ismert nyersanyag- és erőforrásokkal pillanatnyilag óriási pazarlás folyik. Elsősorban az Egyesült Államokban. Ez az ország — ahol a Föld lakóinak 6 százaléka él — a Földön termelt összes nyersanyagok 40 százalékát dolgozza fel. A gyártmányok felhasználási ideje, elsősorban a gyors erkölcsi kopás miatt rendkívül rövid. Más szóval: a gépeket, fogyasztási javakat jóval hamarabb selejtezik ki. fizikai elhasználódásuknál. Igen gyorsan fogy az ismert olaj- és földgáztartalék. Az iparilag fejlett tőkés országok nemcsak a saját területükön levő anyagokat dolgozzák fel. és energiaforrásaikat hasznosítják, hanem ennél lényegesen nagyobb mennyiségben a fejlődő országok kincseit. És miközben a fejlett ipari államok egyre nagyobb mértékben falják e nyersanyagokat, megnő függésük is e nyersanyagok forrásaitól. Az olajválság néven ismert — ennél lényegsebben átfogóbb — nyersanyag-konfliktus ezt az újfajta függőséget leplezte le. Az olajválság az 1973-as közel-keleti háború után robbant ki, de okai lényegesen korábbi időszakban keresendők. Miközben a kőolajszükséglet és -kereslet Világszerte meghaladta a kínálatot, — ( részben a gyarmati korszak hatásaként — a kitermelt kőolaj ára alacsony volt, s ez az olajjal rendelkező államokat sújtotta. Lassanként azonban a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC egyre erősebb lett. Első sikere az volt, amikor a dollár leértékelése és a tőkés valuták árfolyamának változása miatt bekövetkező veszteségek fejében a szervezet elérte a kőolaj árának emelését. Az igazi er3 akkor mutatkozott meg, amikor politikai okokból az arab államok néhány héten átbojkottálták a közel-keleti konfliktusban arabellenes politikát folytató államokat. Az olajkutak csapjának elzárása felhívta a figyelmet: lényegesen megváltozott a termelő és a vásárló országok viszonya. A megnövekedett olajjövedelemből ugyanis áz arab államok — mivel mi ,felelő ipari háttérrel nem rendelkeznek és emiatt a beáramló pénzösszegeket csali lassan és fokozatosan tudják nemzetgazdaságuk szolgálatába . állítani — hosszú ideig képesek a bojkottot fenntartani. Ezeknek az államoknak ugyanis egyáltalán nem érdekük a termelés fokozása, hiszen a kőolajárak emelkedése révén ■ 10— 20 év múlva a jelenleginél sokkal nagyobb bevételre tehetnek szert. De a fejlett tőkésországoknak — elsősorban Nyugat-Európának — már néhány napos bojkott is súlyos károkat okozhat. Az olajválságnak rendkívüli következményei voltak a nemzetközi gazdasági helyzetre. Ebben azonban már nem a kőolajtermelő államok áremelésé a ludas. A nagy nemzetközi monopóliumok hatalmas üzletnek tekintették az áremelkedést, és a bojkottot, amelynek nyomán hallatlan mértékben megnőtt a kereslet és a hasznot teljes egészében e társaságok fölözték le. És nem is akárhogyan! Amikor például India közölte, hogy nem tudja kifizetni a nemzetközi monopóliumok által követelt új ár egészét, csak annak 80 százalékát, az indiai kikötőkben álló és e kikötők felé tartó tankhajók teljes rakományát máshová irányították. Az energiára szoruló szubkontinens ki volt szolgáltatva a társaságok kényének-kedvének, újabb áremelésének. A nyugat-európai olaj- és benzinhiány — amelynek nyomán kénytelenek voltak üzemeket leállítani, autók mozgását korlátozni, házak fűtését kikapcsolni — nem az arab országok embargójának következménye volt (a Le Monde kiszámította, hogy átlagosan 5 százalékkal kevesebb kőolajat kaptak ezek az országok), hanem annak, hogy az Északi-tengeren nagy számú tartályhajó gyűlt össze. Rakományaikat nem akarták addig partra tenni, amíg az ár tovább nem emelkedik. És ez be is következett. Rotterdamban például 1973 augusztusa és decembere között egy tonna nyersolaj ára 170 márkáról 613 márkára, egy tonna benzin ára pedig 170 márkáról 460 márkára emelkedett. Nem csoda, hogy a nagy olajtársaságok profitja 80—300 százalékkal növekedett. Az olajválság azonban politikailag nagy tanulsággal járt. Ha anyagi előnyeit a nemzetközi monopóliumok fölözték is le. felhívta a figyelmet a nyersanyagtermelő országok erejére és a tőkés világ bizonyos, korábban fel nem ismert nvengeségeire. K. A. (Következik: Eleresztett gyeplő.) Lengyelország Acélváros A Nowa-Huta-i Lenin Kohászati Kombinát 1954, az első olvasztókohó üzembe helyezése óta csaknem 45 millió tonna nyersvasat termelt. Ez idő alatt a Szovjetunió műszaki segítségével felszerelt kombinát 55 millió tonna acélt. 35 millió tonna hengerelt árut, 52 millió tonna kokszot adott a népgazdaságnak. Jugoszlávia Vad is a „*16 4úrv A Vajdaság vadászterülete csaknem kétmillió hektár kiterjedésű. A terület állatvilága Igen gazdag és változatos: őzek, vaddisznók, nyulak fácánok. vízimadarak élnek itt. Állami és társadalmi szervezetek viselik gondjukat: mintegy tízezer vadász gondoskodik a vadon élő állatok téli etetéséről. Tavaly például csaknem három és fél ezer új etetőt állítottak fel a madarak, mintegy nyolcszázat pedig a zergéli számára. Nagy gondot fordítanak az állatállomány kiegészítésére is. Nemrégiben 150 000, különleges gazdaságokban nevelt fácánt telepítettek a területre, s mintegy 4500 nyulat ..költöztettek át” más körzetekből. Japán 1975 a türelem éré A Mainicsi Simbun című japán lap közvéleménykutatása szerint a japánok nagy többsége a „nehézségek és a türelem” évének minősíti 1975-öt. A megkérdezettek ötvenkilenc százaléka vélekedik úgy. hogy tovább fokozódnak a társadalmi különbségek. Jellemző. hogy arra a kérdésre, mire gondol, ha a „magas” kifejezést hallja, a japánok nyolcvannyolc százaléka azt felelte, az árakra, s mindössze egy elenyésző kisebbség gondol a Fudzsijama hegyre. Több mint ötven százalék jut arra a következtetésre, hogy a második világháborút követő japán politikában több volt a negatív, mint a pozitív elem. Pár millióval idősebb... A lég kör „ Mikor lesznek szaval)illetők a meteorológusok? Az újabb bizonyíték, hogv az Antarktisz mégsem a legfiatalabb földrész, mint azelőtt hitték, feltűnést keltett a tudományos világban. Pontosabban: kiderült, hogy a legöregebb. Erre az eredményre jutottak az Ukrán Tudományos Akadémia Ásványfizikai és Geokémiai Intézetében. A hatodik földrész legalább 4009 millió évesnek bizonyult — a Föld maga alig másfélezer millióval több. (A többi földrész tehát később keletkezett.) Ezeket az adatokat a rádióaktív izotópok ismeretében, az úgynevezett „atomóra” segítségével számították ki. E módszerrel egy kődarab „abszolút korát” (keletkezésének idejét) jó megközelítéssel felbecsülhetik. A rádióaktív elemek, amelyeket a Föld magába zár, megsza-Szederfa-ültetvényeket létesítettek a szovjet fővárosban. Ezzel az azerbajdzsán botanikusok jóvoltából ezek a fák megkezdték második moszkvai életüket. A szederfa aklimatizálásával kapcsolatos első kísérleteket Oroszország középső övezetében még a múlt században végezték. A moszkvai és a Moszkva környéki parkokban akkoriban kiültetett néhány tucat szederfa megfogant ugyan, de gyenge termést adtak, gyümölcsük íztelen volt. Az azerbajdzsán tudósok elvégezték az első bott ütemben bomlanak — mennyiségük mindig ugyanannyi idő alatt feleződik meg. Az ukrán tudósok megállapították, mennyi uránium maradt délsarki kövekben az eredeti mennyiségből és hogy mennyinek kellett más anyaggá átalakulnia. Ebből már egyenesen következik, hány millió év telt el a folyamat alatt. A vizsgálati anyagot a szovjet Mologyozsnája kutatóállomás közelében gyűjtötték. Mindeddig a szovjet Távol-Kelet és Grönland kőzeteit tartották a legöregebbnek, de azok csak 3900 millió évesek. Az antarktiszi és a távolkeleti kőzetek vizsgálata igazolja néhány leningrádi tudós földtörténeti elméletét. kísérlet-sorozatot: az „eloroszosodott” szederfákat beoltották bötermésű déli fajtákkal. melyeket kimondottan a moszkvai éghajlati viszonyokhoz válogattak ki. A tudósok szerint ez lehetővé teszi a moszkvai szederfa értékes tulajdonságainak a felhasználását. Hiszen gyümölcsei vitamingazdagok, régóta alkalmazzák, akárcsak a leveleit és a kérgét népi gyógyszerként, például a magas vérnyomás, a cukor- és a szembetegségek gyógyítására. A hosszútávú meteorológiai előrejelzéssel az egyes országok sokáig kü)ön-külön (és sikertelenül) bajlódtak. A meteorológusok immár belátták, hogy ilyen átfogó művelet lehetetlen közös erőfeszítések nélkül. És ezek nemcsak üres szavak. Az egész földünket érintő légköri mozgások vizsgálatára nemzetközi programot dolgoztak ki, egy kísérletsorozat tervét, amely megalapozhatja a további számításokat. A kísérletek többségét a színhelyükhöz szabták; például a „forró sorozaf’-nak, amely az Atlanti-óceán egyenlítői övezetét vizsgálja majd, trópusi karaktere van. De a döntő művelet csak később kezdődik és egy— másfél évig tart. A földfelszín meghaladja az 500 millió négyzetkilométert. És ez lesz ennek a műveletnek a színpada. Megfigyelő csoportok ezreit kell pontos műszerekkel és még pontosabb tervekkel útnak indítani. A művelet három alapvető megfigyelő hálózatra támaszkodik — nem beszélve a kiegészítő rendszerekről. Az első láncban a már ma is működő magaslégköri és meteorológiai figyelő állomások dolgoznak majd. Szám”1'“'; lüigiu megnövelik. A második lánc másfélezer kilométerre keringő meteorológiai műholdak rendszere lesz. A harmadik hálózatot az egyenlítő síkjában harminchatezer kilométer magasra „rögzített” műholdak alkotják majd. Egyet a Szovjetunió lő fel az Indiai-óceánról, kettőt az Egyesült Ál! amok, egyet Nyugat-Európa, egyet pedig — amerikai hajtóművel — Japán. E tájkísérő, „álló” műholdak fölülről fényképezhetik a légkört és a várható időjárás oly kulcskérdéseiről tájékoztathatják a tudósokat, mint a felhőképződés, felhőmozgás, szélirány és szélerő a tropikus és egyenlítői zónában. Az első segédláncban 12—20 kilométer magasra lőtt űrszondák , keringenek majd a déli félteke óceánvilága és az egyenlítő fölött. A magaslégkör áramlataiban akár hat hónapig is földkörüli pályán maradnak. Automatikusan végzik a számukra kijelölt méréseket és az adatokat a földre rádiózzák. Kutató-hajók és az óceán kiszemelt helyén úszó önműködő meteorológiai állomások alkotják majd a második segédláncot. A front egész hosszában fölkészültek a légkör „ostromára”. A végrehajtás 1977-ben kezdődik. Ssed er fader nt és Moszkvában EGK és Portugália Az EGK kész tárgyalásokat kezdeni Portugáliával az 19í2-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodás bővítéséről, közölte a Portugália és a Közös Piac vegyesbizottságának ülése után a Brüsszeli Bizottság képviselője. A megbeszélésről kiadott közös közleményben Portugália szorgalmazza az ipari együttműködés erősítését, mindenekelőtt a finanszírozás területén. Ein ellett kéri a Közös Piac országaiban dolgozó mintegy egymillió portugál vendégmunkás szociális helyzetének javítását. Lisszabon ezen túlmenően kedvezőbb feltételekre tart igényt az EGK-ba irányuló bor-, paradicsom- és halkonzerv-kivitelében. Nagy építkezések Kubában Fidel Castro egyik beszédében megállapította. hogy a gazdasági fejlődést szolgáló epn.tezeaek a legfontosabbak, Második helyre az oktatásügyi program megvalósítását szolgáló, harmadik a közegészségügy fejlesztése érdekében megvalósítandó építkezéseket sorolta. Bejelentette, hogy már a mostani ötéves tervben megkezdik az első atomerőmű építését. A kubai építőipar 1970 óta gyors ütemben fejlődött — mondotta —, 1970-ben az építőipari tevékenység értéke 339 m'liió peso volt. 1971- ben 497.1 millió, 1972-ben 827 millió, 1973-ban egymilliárd 251.7 millió. Ezek a számok nem tartalmazzák a lanossag anal megvalósított magánépitkezeseket, 1980-ban az építőiparnak több mint 3 milliárd peso értéket kell termelnie. Ez azt jelenti, hogy 1970 és 1980 között nyolcszorosára nőtt az építőipar termelési értéke. Jelenleg 260 ezer dolgozót foglalkoztat az építőipar, 1980-ban 400 ezerre tervezik ezt a létszámot. A tervek szerint 1980-ig 75 százalékkal kell növekednie a munka termelékenységének. 1980- ra az építőiparban többen dolgoznak, mint a jelenlegi legfontosabb szektorban a cukoriparban. helyzetben, hogy olajszükségletét hazai forrásból fedezze. Tavaly Kanada bevételei az Egyesült Államokba irányuló olajexportjából 3.8 milliárd dollárt tettek ki. Ennek jelentős részét azonban ismét olajimportra adták ki; Venezuelából hoztak be olajat. A kormány azzal számol, hogy saját, napi 2.1 millió hordós termelése 1985- ig 1.4 millió hordóra esik vissza. Másrészt a saját szükséglet — amely 1975- ben 1.2 millió hordó lesz “ évi 3,2 százalékkal fog növekedni. __;____ —_ i. A gruziai Inguri folyó vizét felduzzasztó 270 méter magas völgyzárógátat földrengésektől veszélyeztetett területen építik fel. Mivel egy ilyen hatalmas építmény esetleges megrongálódása szinte beláthatatlan következményekkel járna,’ a leningrádi Hidrotechnikai Kutatóintézet szakemberei bonyolult modellkísérletekkel is ellenőrzik a szilárdsági számítások, a tervek helyességét. Háromszázezer darab (■). különleges műanyagból ké-Kanada nem szállít több olajat az USA-ba szült kis kockákból megépítették a völgyzárógátaknak és annak a két hatalmas sziklatömbnek százötvenszeres kicsinyített makettjét, amelyre a gát támaszkodik. A „téglácskák” közé másfélezer érzékelőt is beépítettek, hogy azok a terhelési próbák során — a műszerekhez kapcsolva — számot adjanak az alakváltozások mértékéről, a feszültségek eloszlásáról, a várható szilárdsági jellemzőkről. Kanada 1982-ig leállítja az Egyesült Államokba irányuló olajexportját. Az export jelenleg napi 900 ezer hordót tesz ki. Ez az amerikai importszükségleteknek mintegy 23 százalékát fedezi. A következő év január 1-étől kezdve a kivitelt először napi 100 ezer hordóval fogják csökkenteni. Az év közepére további, 150 ezer hordóval történő csökkentést irányoznak elő. Az olajexport fokozatos leépítését azzal indokolják, hogy Kanada sem lesz 1982-től kezdve abban a
