Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 3. szám
1975. Január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Közművelődés a karca»i Májas 1. Tsz-ben Beszélgetés Dómján Sándor párttitkárral A közművelődés helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól 1974. március 19—20-án hozott központi bizottsági határozat óta a figyelem középpontjába került ez a kérdés. A megyei pártbizottság szeptember 20-án foglalkozott megyénk, a karcagi pártbizottság pedig október 25-én a város közművelődésének helyzetével. Az üzemekben, szövetkezetekben is megpezsdült a népművelési és a közművelődési munka. Dómján Sándorral, a karcagi Május 1. Tsz párttitkárával arról beszélgetünk, milyen elképzeléseik vannak, s hogyan végzik jelenleg ezt a munkát. — Milyen a kapcsolatuk a város művelődési intézményeivel? — Az ifjúsági klubbal „él” ez a kapcsolat: a klub létrehozásában segítettek a mi fiataljaink is, és KlSZ-szervezetünk azóta is tartja vele a kapcsolatot. Járnak oda fiataljaink, igaz, nem sokan, de az a néhány fiú és lány odaszokott. A Déryné Művelődési Központról. kevesebb jót mondhatok. Tavaly megállapodtunk velük, hogy több hónapos ismeretterjesztő előadássorozatot tartanak nálunk, kihasználva a téli „holt szezont”. Mi a szocialista birigádokat megszerveztük, nagy volt az érdeklődés, de a Déryné munkáját nem tartottuk megfelelőnek. Megszakadt a kapcsolatunk. Nálunk egyébként nem lenne nehéz mozgósítani a tagságot egy-egy jó rendezvényre, csak hát a jó meleg szobából, a tévé elől kell elvinni az embereket a fűtetlen művelődési házba, ahol az a gondja, hogy lefagy a lába... Ez így nem megy. A tsz-tagok szívesen járnának színházba — Karcagon. Hihetetlen, de nincs játékra alkalmas színházterem. Így azután a szövetkezet viszi autóbusszal az embereket Szolnokra, Debrecenbe. Meg fognak javulni a művelődési házban is a körülmények, a munkafeltételek, s a kapcsolatunk is javul majd. Ez fontos. Sokat várunk 1975- től, amikor már lesz a népművelődési, közművelődési feladatoknak gazdája a Május 1. Tsz-ben. — Népművelőt alkalmaznak? — Nem, az egyik tehetséges fiatalunkat küldjük egyetemre. Gál Sándorra a KISZ- ben figyeltünk fel. Tanácsoltuk neki, hogy tanuljon: le is érettségizett. Láttuk, hogy nagy kedvvel és érzékkel csinálja a népművelési munkát, mindennapi traktoros munkája mellett, tehát elküldtük egyetemi előkészítőre. Január 1-től a népművelési ügyek gazdája lesz. Munkásaink örülnek, hogy közülük került ki valaki. — Mit várnak tőle? — Először is: rendezze és töltse meg tartalommal a kapcsolatot a szövetkezet és a város művelődési intézményei között. Egymás nélkül nem fogunk boldogulni. Azután: voltak nálunk munkás-paraszt találkozók. Meglepett, hogy az ipari munkások milyen keveset tudnak rólunk. Amikor kivittük őket a területünkre és szétnéztek, elcsodálkoztak: „Nem hittük volna, hogy itt ilyen komoly dolgok vannak”. Pedig egy városban élünk. A népművelőnek szerepe lesz abban, hogy közel kerüljünk egymáshoz, megismerjük és becsüljük egymást. — Önöknél kiváló szocialista brigádok vannak — Valóban, s ők lesznek a közművelődési munka mozgatói is. Vannak itt nagyon jó hagyományok. Például a Bihari János rizstermesztő brigád. Komoly szakembereket hívnak meg, azok előadásait hallgatják, kiállításokat rendeznek, és hosszan sorolhatnám. A közelmúltban két kiállítást is rendeztek, Kupái Sándor mezőtúri és örsi Imre karcagi fafaragók munkáiból. Fölismerik saját tájegységünk értékeit, s megmutatják az egész tagságnak. Nos, ezeket a kezdeményezéseket folytatni és bővíteni kell. Ebben pedig a népművelő nagyon sokat tehet Körmendi Lajos Pedagógusok féli szünetben December 22-től január 5- ig az ország valamennyi általános és középiskolájában szünetel a tanítás: Az évről évre ismétlődő téli szünet nemcsak a diákoknak jelent pihenést szórakozást, hanem tanáraiknak is. Mivel töltik, illetve most már múlt időben is kérdezhetnénk — hiszen hétfőn, január 6-án ismét benépesülnek az iskolák. megkezdődik a második félév. Mivel töltötték a téli szünetet? — erre a kérdésre kerestünk választ szüleinket kirándultunk a Mátrába. A szilvesztert a fővárosban töltöttük. S természetesen megnéztem a tanítványaimat is. Egy pedagógus még a szünetben sem tud meglenni a gyerekek nélkül... Hazánk, Hagyarország Ismerjük önmagunkat hazánkat? És ha igen. vajon ismerjük-e eléggé? Minden részletét, zegét, zugát? Teljes pontosságú igen-nel talán senkj sem tudna a kérdésre válaszolni. A Mafilm és a Magyar Televízió közös sorozata, amely január 12-től minden vasárnap délután műsorra kerül, ezt a címet viseli: Hazánk, Magyarország. Ügy térképezi fel számunkra a sorozat az országot hogy lakosai a filmsorozat nézui, szamára a közös emlékkel való találkozás örömét nyújtja: igen, ilyennek is láttuk, ilyen is volt... Az első rész közismertnek vélt tudnivalókat igér. A címe: Beszélgetés a térképpel. Nemcsak Európában, világszerte elismerés övezi a Kartográfiai Vállalatot Hazai feladatainak teljesítése mellett ma már öt kontinens számos országából kap rendszeres megbízásokat. Olyan térképeket készít amelyeket a világon mindenütt ismernek. használnak. Hogyan jutott idáig, hogyan fejlődött ki a magyar térképészet tudománya, hogyan váltunk a } Televíziós | filmsorozat J f önmagunkról # térképszetben „nagyhatalommá”? Nemcsak régi metszetek, kézzel rajzolt térképek válaszolnak erre, érthető rendben felsorakozva, hanem a magyar térképészet vezető egyénisége, dr. Radó Sándor professzor is. És ha már térkép van a kezünkben, könnyebb a tájékozódás. Még olyan tájon is, ahol látszólag a „semmi” van. A Hortobágy eleven növény- és állatvilágát bemutató film alföldi dallamok segítségével tárja elénk ezt a sík vidéket. A mindentlátó kamera megörökíti azt a látványt is, amiért messze földről utaznak ide a külföldiek: — a csalóka, vibráló délibábot. Ki ne ismerné a Balatont? De ki ismeri jobban a Balaton költőjénél. Illyés Gyulánál? a „Meghitt arcunk, oldaltükörből” című film Ilylyés Gyula sorainak felhas*nálasával, az ő értő idegenvezetésével kalauzol vízen és szárazon, térben és időben is felvillantva azoknak a népeknek a nyomát, amelyek mindegyike hagyott valami emléket a magyar tenger partján. És sorolhatnánk még tájegységeket: bemutatásra kerül a Viharsarok, a Zemplén hegység vidéke, a Duna—Tisza közének áldott és átkozott homokja... De, hogy ne csak hazánk földrajzi. hanem szellemi térképe is elkészüljön, külön rész mutatja bé a magyar színházi életet, á festőművészeket, szobrászokat, a magyar népművészet élő alkotóit, kiemelkedő alkotásait. S láthatjuk majd a magyar falu mai arcát, katonáink mindennapjait a nők mai életét és az alkotó embert: a munkást, a parasztot, az értelmiséget. A sorozat április 4-én feje-3 ződik be, és méltó emlék«“ zés lesz hazánk felszabadulása harmincadik évfordulóján. Vetélkedő, sakkverseny, túra ?. G. Részlet a Hortobágyról készült filmből (KS fotó) nyelvművelés) „Palira vesz ...” (?!) Jámbor Lajos a jászszentandrási általános iskola testnevelőtanára a szünet nagy részét tanítványaival töltötte. — December 30-án „vidám évvégét” rendeztünk úttörőinknek, A hangulatos teadélutánon játékos vetélkedők voltak, utána pedig zenehallgatás és tánc. Január első napjaiban a művelődési házban sakkversenyt és asztalitenisz-bajnokságot szerveztünk. Mikor leesett az első hó, szánkótúrára indultunk. — A sok elfoglaltság mellett marad-e ideje olvasásra, pihenésre? — Az olvasásra mindig szakítok időt. Könyveket, újságokat olvastam, főként az ünnepekben. Karácsony és újév között 3 napot Csillebércen töltöttem az úttörőszakkörvezetők tanácskozásán. összeállítottam a nyári táborozási tervünket is: Szentendrére készülünk. — Mivel tölti a Szünet utolsó napjait? — Részt veszek a népszámlálásban. Hétfőn kezdődik a tanítás, az órákra, illetve az azt megelőző értekezletünkre készülök. diákkoromban. Az ELTE Bölcsésztudományi Karának levelező tagozatán végzem a magyar szakot. Tavaly is vizsgákra készültem, most is. Kikapcsolódásképpen kötelező olvasmányokat olvastam, férjemmel meglátogattuk A homoki Kisegítő- Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon nevelőtanárai három évvel ezelőtt egy a szakmában újszerű, szokatlan vállalkozásba kezdtek. Szocialista brigádot alakítottak. A huszonnégy tagú, dr. Bárczi Gusztáv, a nagy magyar gyógypedagógus nevét viselő brigád vezetője Krizsán György. — Milyen céllal hozták létre a brigádot? — A mi munkánk itt a nevelőotthonban nagyon szép, de nagyon nehéz is. Nevelőik, szüleik, játszótársaik vagyunk gondozott gyerekeinknek. A nap nagyobb részét velük töltjük, déltől reggel 8-ig, amikor nincsenek iskolában, a tanítás kezdetéig. Ügy gondoltuk, hogy a munkánkat, jobban, egységesebben tudjuk ellátni, ha alakítunk egy brigádot, s közösen, egymás tevékenységét segítve oldjuk meg a feladatainkat. A szocialista brigád címet már az első évben elnyertük. Ezután nem tudtuk, hogyan folytassuk megkezdett, eredményes munkánkat. A martfűi Tisza Cipőgyár munkaversenyfelelősét, Bárány Mihálynét kértük meg, hogy segítsen sekürtk. Tanácsai alapján kidolgoztuk a munkatervet, és vállalásainkat a XI. pártkongresszus tiszteletére. — Milyen feladatok megvalósítását vállalták?. — Társadalmi munkában részt vettünk a nevelői szoba építésén, rendbehoztuk a játéktároló helyiséget, gyepes tollaslabda-pályát létesítettünk, már tető alatt van a játék- és a munkaterem. Az intézet előtt egy parkot építettünk, rendben tartjuk az udvaron levő Bányai Kornél-emlékházat. A brigád tagjai vállalták, hogy továbbtanulnak: négyen a Gyógypedagógiai Főiskola levelező tagozatára járnak. négyen gimnáziumba, ketten mezőgazdasági technikumba, egy kolléganőnk pedig ápolónőképzőbe. Továbbképzéseken a brigád 90 százaléka vesz részt. A legnemesebb vállalásunknak tekintem a kapcsolat felvételét a szolnoki Béke klubbal, valamint a Cukorgyár nőbizottságával, ök az állami gondozottjaink „pótszülei'’. Rendszeresen meglátogatják a gyerekeket, ajándékokat hoznak nekik. — Hol tartanak e szép tervek megvalósításában? — Vállalásainkat már túlteljesítettük. Most megint a hogyan tovább kérdésénél tartünk. Gyárak, üzemek szocialista brigádjainak a segítségét kérjük majd. Jó lenne, ha találnánk egy hasonló intézetben tevékenykedő brigádot is, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, kölcsönösen segítsük egymás munkáját. Érdekes jelenség mindennapi életünk nyelvhasználatában, hogy néhány, az argóból, a tolvaj nyelvből, a jassz-nyelvből származó szót egyre gyakrabban használunk. Egy-egy ilyen jellegű név olyan rétegekbe is betör. amely eddig nemigen élt ezekkel a szavakkal. A címbeli nyelvi formát is ide számíthatjuk. A becsap, rászed, kihasznál jelentéstartalmakat hordozó palira vesz szólást is egyre inkább halljuk a különböző szóbeli megnyilatkozásokban. A szólásban szereplő s köznévi értékű pali megnevezés az 1900-as évek elejétől kezdve egyre gyakrabban jut nyelvi szerephez, s nem véletlen, hogy már szótáraink is számon tartják. A Pál személynév becéző pali valakja különösen gyakran kap nyelvi szerepet ezekben a jelzős szerkezetekben: pénzes pali, süket pali, jámbor pali. A bepaliz igealakot is elég gyakran hallhatjuk. Eleinte a pali megnevezés ezekre a jelentésárnyalatokra utalt: hiszékeny, becsapható, jégre vihető, rászedhető. kihasználható, járatlan, kiszipolyozható, tapasztalatlan, könnyelmű stb. Újabban már tágabb értelemben élnek egyesek ezzel a szóval, s lekicsinylő, gunyoros értékben pz t...alános alany C-Civpét bízzák rá. Erre szolgáltatnak példát az ilyen nyelvi formák: Ki ez a pali? Ott egy pali stb. Jellemzésre. stíluseszközként' már költőink szókészletébe is bekerült a pali megnevezés. Alábbi példáink azt is bizonyítják, hogy e szónak egyre tágul a jelentésköre. Bófctt László Kocsmai kadenciák című versében is jól teljesíti nyelvi szerepét: „Nézem reggeltől hajnalig, jönnek a nők s a palik...” Ladányi Mihály Tárva-nyitva című versében sajátos jelentésárnvalatot hordoz a pali név: „Ez a száma-sincs-ajtó, amit én Én-nek. bizonyos nők pedig kis kopasz palinak hívnak”. A szó versbeli szerepe ellenére az a véleményünk, hogy túlságosan is gyakran és teljesen feleslegesen élünk a pali megnevezéssel. Sok jó magyar szót. kifejezést, szólásszerű formát kiszorít nyelvhasználatunkból, ezért ajánlatos a kerülése, annál is inkább, mert használata nyelvi igénytelenségre nevel, s bizonyos gondolkodási restségre is szoktat. Azt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nem hibás nyelvi forma a pali megnevezés, mégse népszerűsítsük, ha nem akartok, hogy tovább szürküljön mindennaoi nyelvhaszrri'atunk amúgysem gazdag szókincse. Dr. Bakos József Az első vakáció Kovács Sándorné az idén végzett a Szegedi Juhász Tyula Tanárképző Főiskola magyar—orosz szakán. Mint pályakezdő pedagógus Rákóczifalván tanít. — Tulajdonképpen most is ügy telt el a szünet, mint Valutakérőlap az írógépben Thiel Miklósék már a nyári program előkészítésén dolgoznak. Az írógépben valutakérőlap. Ök szerencsések, mert a vakáció, a szabadság mindkettőjüknek egyidőben van. Thiel Miklós a jászárokszállasi Sólymos Ignác Gimnázium igazgatója, felesége pedig a Köztársaság téri Általános Iskola igazgatónője. — Nyári terveinkben — mondja a férj — IBUSZ- utazás szerepel, két I hét Olaszországban. — Régi álmunk eljutni Velencébe, Nápolyba — szól közbe a feleség. Ezt igazolja az írógép mellett Gina Lollobrigida „Az én Itáliám” című könyve. — Hogyan telt el a téli .vakáció? j — Karácsony első napján Egerben voltunk a lányunknál, aki a pedagógiai főiskola utolsóéves hallgatója. A fiunkat Budapesten látogattuk meg. Ű a Műszaki- Egyetemen elsős. Sízni mentünk a Mátrába, ez már nálunk évek óta hagyomány — bár eddig még alig volt hó. A szilveszteri, itthon töltöttük, a tévé képernyője előtt. Csaknem minden nap benéztünk az iskolába, a felgyülemlett levelekre válaszoltunk — sorolja a programot Thiel Miklósné. — Jaj, én a fotózás! — kiált fel n férj. — Ez a legfőbb szenvedélyem. A diákjaimmal képeket készítettünk Jászárokszállásról. Boldog új évet feliratú képes kártyákat csináltam, s ezeket küldtem el barátoknak, ismerősöknek. A hátralévő időt felkészülésre fordítjuk. Nevel >k szocialista brigád ja
