Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
4 SZOLNOK MPGTEI NFVT.AP 1974. december ft. A három domb városa Plovdivi Népművészeti Múzeum Idegen országban jársz, nem segít rajtad semmi. Sem a könyvek, sem a történelem, de még az előkészületek sem. Láthatsz filmet az országról, olvashatsz útleírást, az ország egészen más, A valóság mindig meglepetéseket tartogat. Ha beszélned, írnod kell róla, újra kell fogalmaznod mindent. Ki igazítja el ilyenkor az utazót? Az ismeretlent, a keveset'tudót? Valami támpont kell, vagy kellene, valamiféle kiinduló hely. Valami olyan jelenség, hogy attól indulva, vagy arra visszanézve, tájékozódni tudjon az utazó, kiismerje magát az ismeretlen világban. Hogy visszatérjen oda, — ha eltévesztené az irányt, — ha mással nem, tekintetével. ' Aljosa, a jelkép Van ilyen kimagasló jelenség? Plovdivban van: Al- josa! A város közepén emelkedő Bunardzsik-domb tetején áll Ö. Vagyis a szobor. Felmásztam Aljosához, hogy közelről lássam. Fiatal szovjet katona, fegyverét könnyedén tartja, csővel a földnek. Békés szobor. Sokáig néztem az arcát, harciasságnak nyoma sincs rajta, vonásai a fiatalság reményeit tükrözik. Keletre néz, hazája felé, mondják azért, hogy így fejezze ki honvágyát. A felszabadítók emlékére állították a felszabadítottak, óriási méretei ellenére is könnyedén tekint át a városon — nemcsak nézi, de óvja is. És aki őt nézi, az az érzése támad, hogy Aljosa több mint szobor. Egy város jelképe, amely a felszabadulás után indult el azon az úton, hogy a hagyományos kereskedővárosból modern várossá alakuljon. Minden városnak megvan a maga varázsa. Legfeljebb nem mindenkire hat. Plovdiv mindenkire. Az odakészülőt már eleve biztosítják, legyen nyugodt, jól fogja magát érezni. Hogy miért? Hát erről nem beszélnek. Valójában nem is lehet ezt megfogalmazni. Valahol ott kezdődik, hogy Plovdivval nem kell ismerkedni. Aki soha nem járt ott, az is úgy érzi. hogy valahol már látta ezt a várost, ismeri utcáit. Még szót sem kell váltani senkivel, a légkör máris bizalmas és barátságos. A szelíd ősz enyhe indulatokat takar és valami van már a levegőben a Dél-Balkán derűjéből, törö- kös-görögös hangulatából, amely azért mégis jellegzetesen bolgár, sőt plovdivi. Hazai „izek’’ S valljuk be, hazai hasonlóságokat is találunk. Az emberek öltözködésében, látszólagos zárkózottságában, amely átmenet nélkül feloldódik bármely kisvendéglőben, eszpresszóban, a vásárlók nyüzsgő tömegében, a budai amfiteátrumhoz hasonló római-kori maradványban, a város labdarúgó-csapatának győzelmét ünneplő, klubzászlókkal felvonuló fiatalokban. A Magyarországról érkező látogató meg-megáll egy pillanatra, körülnéz. Nem otthon vagyok? Nem a nyelv Idegen és a „nem” szót olyan fejbólintással kísérik, amely nálunk határozottan „igent!” jelent. Ez azonban senkit nem zavar, s maga a város is már úgy hozzászokott az idegenforgalomhoz, mint ahogy az idegenek már az első napon otthon érzik magukat a városban. S aki csak egy órát Is töltött Plovdivban, az tudja, hogy Plovdiv: Trimonti- um. Aljosa dombja mellett ugyanis még két domb áll. Vagyis összesen három. Az ősi római név innen származik: Trimontium — három domb. De a város múltja még a rómaiaknál is messzebbre nyúlik. Vissza egészen a Trák Időkig. A trák világ emlékeként lovagol ma is az emblémákon és a modern építészet díszeként a trák lovas. Emléke ott vágtat a 300 ezer lakosú város nyüzsgő utcáin, a Marica partján, az új negyedek, a főiskolák, az új gyárak és még azon is túl a plovdivi táj gyümölcsösei fölött. Szimbóluma nemcsak a múltnak, de a rohanó időnek is. Napjaink mai emblémájához már nehéz lenne az ajánlás. Mert szerepelhetne ott a város textil- és konfekcióipara éppen úgy, mint az elektromos berendezések gyárak, a rhodopei színesfémkombinát, a vidék gyümölcs- és zöldségtermesztésén alapuló konzervipar, vagy akár az üvegipar is. És talán — és mindenekelőtt — a mai plovdivi polgár, szorgalmával, ügyességével, ízlésével és kultúrájával. Az ember. A bolgárok vendégszeretete közismert. A már említett barátságos és otthonos városkép ezt még külön megerősíti. Falai között a kedvesség és figyelmesség természetesen árad, mint a langyos déli szél a három domb alján, ahol szerelmespárok festik egymásnak a jövőt, örök hűséget fogadva. Ilyen hűséges emlékekkel távozik a látogató Plovdivból és ha nem is szerelemmel, de azzal a nagyon jó érzéssel, amellyel a magyarok iránt viseltetnek. Az elmondottak ellenére, ha mi magyarok Plovdivról hallunk, a vásárváros jut eszünkbe. De ha már ott vagyunk, mégsem az válik általánossá. A jelenben sem ez az uralkodó a városkép láttán. A régi idők kereskedelmének patinája, amely mély pontokat hagyott a városon — napjainkra történelemmé alakul. A történelem pedig nagy varázsló. A régmúlt napok legendái, történetei és valóságai ma már inkább annak a szellemi arculatnak a vonásaihoz tartoznak, amely Plov,.Dubnái tartózkodásunk gyümölcsöző volt” — állapította meg az Egyesi tett Nukleáris Kutató Intézetben nemrég befejezett munkát értékelve Bobért Clapicb professzor, a Párizs melletti Orchies-ben működő nukleáris spektrometriai laboratórium fizikus és mérnök Először üdültek portugál vendégek a Krím-félszigeten. A csoport egyik tagja. Carlos Fernandez Venches lisszaboni festőművész elmondta. hogy honfitársai körében egyre nagyobb a Szovjetunió iránti érdeklődés. Számos portugál szeretne a kommunizmust építő divot nemcsak városközponttá, hanem a bolgár szellemi élet centrumává is teszi. .Romokra épült szórakozóhely És ez ott helyben világosan érzékelhető is. Induljunk ki abból, hogy a régi negyed egykori gazdag kereskedői- nek házait — jó részüket bizony alaposan megrágta az idő vasfoga — olyan tehetségesen és ízlésesen újítják meg, hogy látásuk, belső pompájuk, finomságuk, élményszámba megy. Mint idegenforgalmi látványosság is kiállja az összehasonlítást bármely európai ország hasonló törekvéseivel. A bolgár reneszánsz rekonstrukciója mellett ott a jelen is. A Pol- din restaurant, ez a római romokra épült szórakozóhely pedig egyenesen a képzeletbeli ókori római luxus-villákra emlékeztet. S mégis valóság, Minden romantika nélkül állítható, hogy egy langyos őszi estén ott található hangulat felér bármely idegcsillapítóval. Bár a múltról még nagyon sokat lehetne beszélni, de a lényeg mégis az, hogy a megújult bolgár reneszánsz mellett ott van az új idők mai reneszánsza. Azzal a különbséggel, hogy az előbb már befejezett mű, az utóbbi most épül és épül egyre. Mai valósága bizonyára mélyebb nyomot hagy, mint bármi más, amit elmúlt korokról eddig feljegyezhettek a bolgár történelemben. csoportjának vezetője. A francia kutatók szovjet kollégáikkal nagyteljesítményű iongyorsítón végeztek saját tömeg-spektrométerük beiktatásával kísérleteket. A kísérletsorozatok kapcsán gyűjtött adatokat Dubnában, illetve Orchies-ben dolgozzák feL országba utazni, hogy megismerkedhessen a szovjet nép gazdasági, kulturális és tudományos vívmányaival. A portugál festőművész képsorozatot szentel a Szovjetuniónak. amelyet Lisszabonban szándékozik kiállítani* '' Lóds — iparvnron Minden lengyel város sajátos arculatú, külön „egyéniség”. Sandomierz történelmi emlékeiről híres; a szinte középkori díszletnek tűnő Torun a világhírű csillagász, Kopernikusz szülővárosa; a sziléziai ipari köznont városait ég felé törő gyár- kémények jellemzik. A lengyelek mosolyogva mondják, hogv Lódz legnagyobb nevezetessége a több kilométeres Petr- kowska, Lengyelország leghosszabb utcáia. A város azonban elsősorban textiliparáról híres. Lódz a XV. században kanott városi jogokat, de csak mintegy 150 évvel ezelőtt, az első jelentős textil-manufaktúrák kialakulásával vált valóban várossá. Ma már az ország második legnagyobb ipari központja. A népi hatalom évei alatt a városban fejlett gépgyártás, elektrotechnikai és vegyipar alakult ki. A mai Lódz. a hagyományokat továbbfejlesztve, Lengyelország textiliparának fővárosa. Több mint százezren dolgoznak textilkombinátjaiban, amelyek az ország gvao- júszpvet-termelésének. 25 százalékát, a pamutszövet- és fonal-, valamint selvemtermelés 40 százalékát, a kötöttáruk 25 százaékát adják. Kerti muzsika Tallinn egyik koncerttermében immár a harmadik zenei évadot kezdte meg a régi zenét népszerűsítő kiváló együttes, a Hortus Musicus. Az együttes nem véletlenül választotta ezt a latin kifejezést névadójának (magyarul kerti zenének fordíthatnunk). A repertoárjukban szereplő művek — főleg vokális é$. hangszeres miniatűrök — a melódiák jellegében, szellemében. keresetién tisztaságukban közel állnak a természethez. Az együttes műsorában XII—XV. századi lengyel zene. reneszánsz kori olasz muzsika, XVI. századi nyugat-európai tánczene és madrigálok, továbbá a XIV—XVI, századi németalföldi iskola zenéje szerepelnek. A fiatal muzsikusok (csaknem valamennyien a konzervatórium növendékei) fő feladatukat abban látják, hogv feltárják hallgatóik előtt azt a szellemi forrást, amely Handelt, Bachot, Pergo- lesit és a múlt más nagy zeneszerzőit ihlette. Itt jegyezzük meg, hogy a műveket régi zeneszerszámokon adják elő — blockflőte, piccolo —, amelyeket a tallinni Színházi és Zenei Múzeum ad kölcsön az együttesnek. Trópusi növények Kisinvovkn j 160 növényfajta több mint 80 000 példánya — fák és bokrok — talált otthonra a Moldáviai Tudományos Akadémia botanikus kertjében Az utóbbi években a trópusi és szubtrópusi flóra mintegy 3000 képviselője kapott helyet a hatalmas üvegházakban. A gyűjtemény létrehozásában az OSZSZSZK, Ukrajna, a Baltikum és a Kaukázuson túli területek botanikus kertjei segítettek. Az új botanikus kert laboratóriumaiban a kórszerű biológia számos problémájával, többek között ellenálló fajták nemesítésével, agrotechnikai módszerek kidolgozásával. a virágok magtermésének fokozásával, az illóolaj- és gyógynövények produktivitásának növelésével foglalkoznak. A kutatási programban jelentékeny helyet kapott a természetvédelem. Kerekes Imre * Franciák Dubnában A Krím poi fugái vendegei Automaták a vágányokon Az ágyazat karbantartása fontos feladat a vasutaknál. Ha . nem biztosítják. hogy eső idején a kőáevazat gyorsan áteressze a vizet, a víz megáll a vágány alatt, majd a föld meglazul, és a pálya az áthaladó vonatok súlyától besüpped. Ha tiszta az ágyazat, a víz kétoldalt lefolyik róla. és nem keletkeznek a forgalmat veszélyeztető úgynevezett vaksüppedések. A karbantartás feladatát ma már többnyire ágyazatelosztó és rendező célgéppel végzik, amely zúzott kővel kiegészíti a pálya hiányosságait. ahol szükséges vagy felszedi, tartályba gyűjti a felesleges kőmennyiséget. A gép a vágányprofil kialakításáról. szilárdságának biztosításáról is gondoskodik, mindössze egy ember irányítása mellett. Nemcsak meglevő vágányok karbantartásánál, hanem újak fektetésénél is jó hasznát veszik az ilyen és effajta gépeknek. Pénzfelismerés — tranzisztorral A múltban a fém-pénz számértékét némi gyakorlás után a vakok is érzékelni tudták (tapintással), a papírpénznek látatlanban való érték megállapítására azonban e.ddíg nem volt lehetőség. Ezen a hátrányon próbálnak segíteni egy texasi kutatóintézet orvosai. A kutató csooort mikrofilm-lemez alkalmazásával igyekszik megoldani a kérdést. A papírpénzt egy szerA „Kereső" keres Nagyon sok idő pocsékolódik el arra, hogy a vasúti teherpályaudvaron a sokszáz konténer közt megtalálják azt, amelyre a vasutasoknak szüksége van. Vajon nem lehetne-e meggyorsítani a keresést? A „Poiszk—1” (kereső—1) elektronikus rendszer, amelyet az esvik teherpályaudvaron szereltek fel. néhány másodperc alatt kezetbe épített fényforrás alá teszik. Fototranzisztor méri a papírpénznek szerkezeti fényáteresztö képességét, amely a különböző névértékű bankjegyeknél más és más. A fény impulzusokat oszcillátor segítségével zaj impulzusokká alakítják ‘át, és az így keletkezett különböző hangok, lehetővé teszik vakok számára is a pénz felismerését. megmutatja a vasutasoknak, hol áll a szükséges konténer. A „Kereső” működési elva egyszerű. A darukezelő a vagon kirakásakor rádión közli a diszpécserközponttal a kirakott konténer helyét és számát. A közoontban az adatokat betáplálják az elektronikus gépbe, amely 4 ezer konténer adatait képes „emlékezetében őrizni”. Robbantás nélküli olajkutatás A tenger alatti olaj,- és földgázlelőhelyek hollétét eláruló szeizmikus hullámokat robbanótöltetekkel szokták létrehozni. E módszernél most sokkal „kíméletesebb” eljárást dolgoztak ki szovtenek veszélyt a vizek élővilágára, még a halivadékokra sem. A Szovjetunió vizein megtiltották a robbanótöltetek segítségével végzett geofizikai kutatást és ennek az új módszernek alkalmazájet kutatók. A képen látható berendezés segítségével sűrített levegővel keltik a geofizikai kutatások céljára ugyancsak megfelelő szeizmikus hullámokat. Az így keltett hullámok nem jelenHangszerek vizsgálata A hangszerek világszerte nagy kultúrértékeket képviselnek. Csehszlovákiában a hangszergyártás többszáz éves múltra tekint vissza. Mivel a hangszerek hangtulajdonságai iránti igény az utóbbi időben erősen megnőtt, szükségessé vált a hangszerek tulajdonságainak tudományos megismerése és vizsgálata. E téren az akusztika és elektronika mellett legújabban a lézersugarakat is felsál írták elő. A tenger alatti olaj és földgáz utáni kutatás egvre nagyobb intenzitással folyik világszerte, nem is eredménytelenül. Főként a part menti és .partközeli kontinentális sáv ígér további gazdag lelőhelyeket. használják, a holográfikus interferometriai formájában. A lézeres eljárás gyors segítségével pontosan észlelhetők a fűrészelt hangszer korongok belső feszültségei. Ez a módszer természetesen gazdasági megtakarításokat is eredményezett. Ez jelentős szempont, mivel az olyan faalapanyagokban, melyekből jó rezonanciáid hangszer készíthető, nagy hiány mutatkozik. Tisztaság! őrjárat a vizeken . Burját hajóépítők úszó egészségügyi és bakteoroló- gi?‘ laboratóriumot éDÍtettek. A különleges flotilla első darabjai a Fekete-tenger medencéiének folyóin végeznek őrjáratokat. « A személyzet mintát vesz a oartmenti talajból a Vív M és levegőből, megállapítia a szennyezettségük fokát. A haió felszerelése lehetővé teszi, hogy hosz- szabb ideig folytathassák a vizsgálatokat kikötés nélkül \ í
