Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i Auttdfn nob&Zebn Miért történt — hogy történt? Egy brigád Periklész és kora társadalmi-politikaj jellemzőit elemzi. Egy másik arról bestéi, hogyan értékeli Szerb Antal Machiavelli munkásságát. Szó esik Phei- cliász peréről, az inkvizíció lényegéről, Petőfi költészetéről — a történelemről. Nem akarok fölösleges frázisokban ömlengeni arról hogy, iám nálunk egy-égy munkás, egy-egy brigád mi mindennel is foglalkozik szabad ideiében. Ma még ez természetesen nem általános. De tény. hogy figyelmet, megbecsülést érdemelnek azok a szocialista brigádok, akik szabad óráikban — ha csak egy vetélkedő kedvéért is — az átlagosnál sokkal többet fordítanak művelődésre, saját maguk gyarapítására. A rádió, A híres történetek — nagy egyéniségek című eseményjáték-sorcrzatból rendezett tanulságos vetélkedőt. A nemes versengésen békéscsabai és törökszentmiklósi szocialista brigádokból alakult csapatok mérték össze tudásukat. Természetesen örülünk, hogy végül is a tő rökszentmiklósiak kerültek ki győztesként, de tulajdonképpen ez mindegy. A játék valódi nyertesei között a résztvevők valamennyien ott vannak. Gyarapodtak tudásban, szemléletben egyaránt A vetélkedő nagy erénye volt hogy elsősorban nem adatok felsorolását nem történelmi dátumokat kért számon, hanem arról igyekezett meggyőződni a zsűri, hogy a csapatok mennyire ismerik, mennyire látják egy-egy történelmi kor társadalmi-politikai összefüggéseit Meggyőződésem, hogy ez nehezebb, mint igennel vagy nemmel, egy számmal vagy egy névvel felelni a kérdésekre — ugyanakkor hasznosabb is. Hasznosabb, mert akik régmúlt korok történeteinek okait és indokait igyekszenek megérteni, jobban értik saját korúikat is. Ki tud többet rokonainkról? Ezen a vetélkedőn 10—12 éves gyerekek vizsgáztak arról, mit tudnak finn rokona inkról. Meggyőződhetünk róla: sokat nagyon sokat tudnak. Ezek a gyerekek igazán felnőtt módra készültek erre s vetélkedőre. Míg az előző vetélkedőnél örömmel vettük, hogy nem a lexikális tudás dominál, erre a gyermekvetélkedőre épp az ellenkezője az igaz. Természetesen nem lehet elvárni ilyen korú gyerekektől, hogy nagy társadalmi összefüggésekről nyilatkozzanak. De, ha kevesebb adatot dátumot kellett volna felsorolni, ha ehelyett inkább megéltek volna északi [Rónáinkról, a vetélkedő is játékosabb lett volna. Az iskolaszagú hangulatot Szabó Éva tanítónénis játékvezetése sem oldotta. Így a vetélkedőt inkább érezhettük vizsgának, semmint játéknak. Pedig ezek a gyerekek és a velük egykorú rádió- hallgatók szeretnek iátszanú Ezért a gyermek vetélkedők szerkesztésekor nem árt érit is gondolni. r- íiömböczkj — Karcagi munkások az Operaházban Tegnap reggel 9 autóbusz indult Karcagról a fővárosba. Utasaik munkások voltak, 432-en, akik megnézték az Operaház Hunyadi László című előadását. Az esti operaelőadás előtt is gazdag programot biztosítottak számukra: több csoportban meglátogatták az Országházat, a Szépművészeti, a Nemzeti, az Iparművészeti Múzeumot, felkeresték a Nemzeti Galériát és a Szovjet Kultúra Házát. Az egész napos programon Karcag 17 üzemének dolgozói vettek részt, legtöbben a Béke, a Május 1. és a Lenin Tsz-ből, a háziipari szövetkezetből és a SZIM gépgyárból. Az ötlet a zeneiskolától származik: előzetesen 30 nagyüzem zenei igényeit mérték fel, kérdőívek segítségével. A felmérés 600 embert érintett. Kiderült, hogy a munkások igénylik a komoly zenét, főleg az ismertebb operákat A zeneiskola felismerte a közművelődésben reá váró feladatokat kezdeményezte az Erkel opera megtekintését Zenetanárok járták esténként az üzemeket, tsz-eket és megismertették a munkásokat az operával, magnetofonról felszárnyaltak a remekmű legszebb részletei is, hogy kedvet csináljanak az operához. Szocialista brigádok versenye Jászberényi siker a döntőben Áprilisban indult a KI- SZÖV és a megyei könyvtár „Munka és művelődés” címmel meghirdetett vetélkedője, amelyen megyénk ipari szövetkezeteinek 92 szocialista brigádja rajtolt. ötfordulós írásbeli feladatok megoldása után a novemberben megrendezett három területi döntőn — Jászberényben, Karcagon és Tö- rökszentmiklóson — legjobb .eredményt elérő 12 csapat találkozott vasárnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban. Aktuális külpolitikai témák mellett Szolnok történelmi múltjával, a szövetkezeti mozgalom fontos kérdéseivel, felszabadulásunk eseményeivel foglalkoztak a versenyző csapatok; megtervezték a KISZÖV HÍRADÓ következő számának első oldalát, a Szigligeti Színház művészeivel beszélgettek, író—olvasó találkozót rögtönöztek — szorgalmasan gyűjtögetve a győzelmet jelentő pontokat A döntő végül a Jászberényi Jászsági Építőipari Szövetkezet Egyetértés brigádjának győzelmét hozta, szorosan a nyomában egy-egy pont különbséggel végzett a második, illetve harmadik helyen a Tiszafüredi Építő és Vegyesipari Szövetkezet Május 1„ valamint a jászberényi Műszeripari Szövetkezet Delta brigádja. Megnyílt a VI. Nemzetközi Téli Egyetem Európa hírű fürdőhelyünkön. Harkányban, tegnap ünnepélyesen megnyílt a VI. Nemzetközi Téli Egyetem — az egyetlen téli Uni versi tás hazánkban. A rendező szerv nevében Právicz Lajos, a »TIT Baranya megyei titkára köszöntötte a Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és hazánk minK ék festő népművészek kiállítása. Tiszafüreden Beleszédül a szem a kék fehér, kék-sárga, kék-piros textíliák dús mintáinak, elegáns redőinek látványába, a tiszafüredi Kiss Hál Múzeumban rendezett kiállításon, amely december 8/án, vasárnap nyílt meg. a kiállítás egy fiatal házaspár, Bolyós András és Kovács Pálma — mindketten a Népművészet ifjú mesterei — munkáit mutatjg be. _ Magyarországon ma mindössze tizenöt kékfestő műhely van. így érthető, hogy a Tiszafüreden rendezett — vásárlással egybekötött —- kiállítást nagy érdeklődéssel | várták a nagyközségben. Nem csalódtak, hiszen a több száz éves múltra visszatekintő mesterséget a két fiatal | népművész igen magas színvonalon űzi. hqbol pottyant „ágyúgolyó Csaknem negyven esztendeje, 1935. augusztusának egyik estéjén történt: három kisfiú játszott a Környei-tó partján. Már egészen sötétre váltott a víztükör, amikor az égbolt nyugati felén szemkápráztató fény villant. A mind jobban növekvő fénypont sebesen közeledett, hosz- szú fénycsíkot húzott maga után. Az égi tünemény szemlélőit szorongás fogta el, mert a különös fényjelenséghez egyre erősödő zúgás és sivítás is társult. Néhány pillanat múlva a sziporkázó fény vörössé változott, Tnajd a tündöklő valami nagy csattanással a közeli vasúti pálya talpfái közé vágódott. Az ijedelem múltán — eltévedt ágyúgolyónak vélték a becsapódó tüzes tárgyat. — az egyik fiú, Glász Jóska nem állta meg: a sínekhez som- fordált és a sötétben tapogatózva meleg „rögökre” bukkant. Az égből hullott léiteket másnap Kuiucz János kantortanitónak adta át — aki maga is észlelte az előző napi fényjelenséget —, majd mindketten újból felkeresték az esemény színhelyét és sikerült újabb darabokat lelniük az immár meteoritnak ítélt töredékekből. Az „égi vándor” több darabja végül is az iskola kőzetgyűjteményébe került, néhányat pedig Jóska gyerek őrzött féltett kincsként éveken át. A háborús időkben elveszett az iskolai gyűjtemény s Glász József sem lelte meg saját kincseit. A hajdani kisfiú ma már persze meglett ember és szenvedélyes természetbúvár. A „kincsekereséssel” sem hagyott fel: a közelmúltban gyermekkori holmijait újra aprólékosan átrostálta, s végre rábukkant a harminckilenc évvel ezelőtt elrejtett meteori tok egy részére. A „corpus delictit” most szakemberek vizsgálják, hogy a ritka tudományos értékű kozmikus -leletet hitelesíthessek. Csodavárás nélkül... 0 den tájáról érkezett csaknem száz hallgatót. A harkányi téli egyetem I sokoldalú ismeretet nyújt a | részvevőknek Magyarországról és ezen belül Baranyáról. A hallgatók megismerkednek hazánk múltjával és jelenével, a szocialista építés harminc esztendejével, továbbá a vendéglátó Baranya megye történelmével, gazdasági és kulturális életével, az itt élő nemzetiségek folklórjával. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1970-ben intézkedési tervet fogadott el, amelyben a cigánylakosság életkörülményeinek javításához szükséges teendőket foglalta össze. Szolnok megyében körülbelül tizennyolcezer cigánylakos él, mintegy nyolcezer- kilencszáz a minimális élet- lehetőségeket sem mindenütt biztosító telepeken. A legfontosabb a munka A cigány lakosság életkörülményeinek javítása alapvetően három feltételhez kötődik, az egyik és a legfontosabb a rendszeres munka- vállalás, a másik már részben ennek következményeképpen a telep elhagyása, a lakáskörülmények megjavítása, a harmadik pedig ezekkel szoros összefüggésben az iskola. A munkaképes telepi lakosoknak mintegy 79 százaléka végez állandó vagy alkalmi munkát. A vállalatok egyre több cigány munkást foglalkoztatnak. Az idegenkedés szűnőben van, és a munkaerőhiány is gyorsítja a megszűnését. Az általános iskolai végzettség hiánya miatt azonban csak igen kevés cigány munkást lehet bevonni a szakmai képzésbe. Szolnokon például négy év alatt 18 százalékkal növekedett a munkavállalók száma. Arányuk még így rosszabb, mint a megyei átlag, örvendetes viszont, hogy a nők is mind gyakrabban keresnek munkát. Törökszentmiklóson a Baromfifeldolgozó Vállalat foglalkoztatja a legtöbb cigány munkást. A fluktuáció azonban igen nagy gond. Van olyan dolgozójuk, aki évente többször is elmegy es visszatér a gyárba. A kisebb községekben érthetően nehezebb a munkavállalás. Magas az eljárók aránya, sok az alkalmi munkás. A mezőgazdaságban viszonylag kevesen keresnek megélhetést. Néhány, hagyományosan iparosodottabb községhen, mint például Jász- jákóhalmán, vagy olyan helyen, ahol már régebben is tettek eredményes lépéseket a cigány lakosság beilleszkedésének érdekében, mint Cibakházán, a megyei átlagnál jobbak a munkavállalás arányai, s ennek nyomán minden területen kevesebb a gond. Házvásárlás, házépítés A megye tíz településén vannak jelentősebb cigánytelepek. Szolnokon öt telepen 626 család él, ez összesen 3626 lakost jelent. Jászberényben két telepen 21 család, a törökszentmiklósi telepen 63, a jászapáti telepen 33, a cibakházin és a tisza- burain 8—8, a többin ennél kevesebb család maradt. Jászalsószentgyörgyön az úgynevezett Mirkó telepet 1973-ban megszüntették, csupán a Batthyány úti telepen maradt • négy csalód. A negyedik ötéves terv végéig kilenc telepet kellene felszámolni. Már most látható, hogy ez nem fog sikerülni. 1972-ben 105, 1973- ban 136 lakást juttattak kedvezményesen olyan cigány családoknak, ahol a hitel felvételének megvoltak a feltételei, elsősorban az egyéves állandó munkaviszony. Az idén a terv 120 lakás átadását irányozta elő, s néhány híján ez meg is valósuL A számok azt bizonyítják, hogy az állam igen nagy erőfeszítéseket tett és tesz a cigány lakosság helyzetének javítása érdekében. A tanácsok a hitelt általában helyesen, a célnak megfelelően használták fel. Az igénylők kétharmada házvásárlásra kért és kapott pénzt, csak egyharmad részük vállalkozott az építésre. Azt írtuk ugyan, és ez az igazság, hogy a telepek felszámolása nem halad a kívánt és tervezett ütemben, de föltétlenül hozzá kell tenni, hogy egyes telepeken már csak egy-két család él, ezért ezek, há a hivatalo- losan még nem is, gyakorlatilag megszűntnek tekinthetők. Ilyen például a jász- jákóhalmi és a tiszapüspöki telep. Többnyire idős emberek élnek itt, akik már nem akarnak, de nem is tudnának elmenni, hiszen nincs meg az igényjogosultságuk a hitel fölvételére. Szolnokon az építőipari kapacitás hiánya nehezíti a lakásépítést a cigány családok részére. Megkezdődött a két telep felszámolása: a Verseghy úti és a kisgyepi telepé, a városrendezési tervek megvalósításával összhangban, eddig 24 komfort nélküli lakás épült az elköltözőknek. Mezőtúron a bevándorlás, sőt egyáltalán a vándorlás nehezíti a telep felszámolását. Törökszentmiklóson és Jászapátin, noha mindkét helyen nagy erőfeszítéseket tettek a telep megszüntetése érdekében, a várt csökkenés helyett növekedett a putrik száma. Arra a jelenségre is föl kell figyelni, hogy egyes helyeken, például Tiszaburán és Jászapátin a megszűnő telep helyett új van kialakulóban. Tiszaburán közvetlenül a régi mellett, Jászapátin pedig a templom háta mögötti utcákban. (Folytatjuk) Bistey András Félbeszakadt beszélgetés Négy éve űj foglalkozás született: nagyközségi művelődésügyi felügyelő. A fegy- verneki Baunok Béla a legelsők egyike. Első találkozónk, aztán á második, majd a harmadik is: elmaradt, illetve félbeszakadt. Tanácsülés, fiatal közművelődési dolgozók parlamentje — valami mindig közbejött Szerencsére negyedszerre ... — A művelődési házból jövök, az egyik általános iskolába készülök — fogad. — Közben ráérek..; A két űtícél egyben a munkakör határait is jelzi. Baunok Béla a közoktatás és a közművelődés mindenese. — Képesítés nélküli tanítóként kezdtem. Édesanyám negyvenkét évig tanított Fegyverneken. s nekem eszembe se jutott, hogy más foglalkozást válasszak. Elvégeztem a tanítóképzőt, maid a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakát. Az elsőtől a nyolcadikig minden osztályban tanítottam. — A közoktatás tehál régről ismerős. És a közművelődés? — Két évig voltam a művelődési ház igazgatója. Nem tudnék választani. melyik területet szeretem jobban. — És melyekkel van több gondja? — A közművelődéssel. Ez részben természetes, hisz hagyományai révén az oktatás szervezettebb. Ami már kevésbé természetes, hogy nálunk a közművelődés tárgyi feltételei rendkívül rosszak. Űj művelődési házra lenne szükségünk például, de erre még a remény is kevés. Honnan vegyünk egyszeriben tizenötmillió forintot? — A nagyközség üzemei, szövetkezetei nem segíthetnének? — Valamit bizonyára. X Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői már megígérték, hogy részt vállalnak az építkezés költségeiből, s talán a többiek is. Az az igazság. hogy az utóbbi néhány évben a közművelődés minden segítséget megkap. Négy év alatt a művelődési ház állami támogatása hetven-' ezerről százötvenezerre, a könyvtáré nyolcvanezerről száznegyvenezerre növekedett. Évtizedek mulasztását persze lehetetlen egyszerre pótolni. •— A közművelődési Intézmények tartalmi munkájával elégedett? — A könyvtáréval maradéktalanul. a művelődési házéval csak részben. Igaz, utóbbi összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között működik, s itt az igazgatók is sűrűn cserélődtek. A magyarázat ellenére a tény persze tény marad: kevés a klub és a művészeti csoport, a művelődési házat szinte kizárólag csak fiatalok látogatják. — A művelődési felügyelő hogyan segíthet a gondokon? — Az elvi irányításon és a rendszeres ellenőrzésen, felügyeleten túl megnróbálok módszertani tanácsokat is adni — végül is van gyakori lati tapasztalatom. A közelmúltban így hoztuk létre közös erővel a nagyközség önálló TIT-csoportját. Ettől aa intézkedéstől az ismeretterjesztő munka javulását reméljük. — A közeljövő tervei? 5 — A közművelődés fejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtására intézkedési tervet készítettünk, s ebben az egyik legfontosabb feladatként a munkaügyi művelődés javítását jelöltük meg. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet és az örmé- nyesi Április 4. Gépgyár kulturális életére ezután különös gonddal figyelünk. — És a közoktatás területén? — Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése a célunk. Szeretnénk egy tornatermet építeni, s feltétlenül javítani kell a napközis ellátáson. — Az a hír járja, hogy a művelődésügyi felügyelők sűrűn cserélődnek... — így igaz. A szomszédos Kenderes és Kunhegyes már „elfogyasztott” egyet-egyet. Én maradok. Ügy érzem, szükség van rám. megbecsülik munkámat. De most, ha megbocsát, mennem kell. Az iskolában várnak.. 2 Hát ez a beszélgetés is félbeszakadt. Baunok Béla még azt sem mondhatta el, hogy a közelmúltban kitüntették. Kiváló felügyelői munkájáért „Szocialista kultúráért” kitüntetést kapott. H. D.
