Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 5. T Kövek és városok Leng\elorszá°i emlékek 0 Kopernikusz szülővá­rosában. az ékszerdo­boz Turonban járván, vagy a ragyogó Krakkó kö­veit koptatván, műemléke­sekkel beszélgetve, tapasztal­hattuk azt az idegenkedést, amelyet az itteniek varsói kollegáik módszeréről han­goztatnak. A varsóiak vi­szont imigyen sóhajtottak: „Könnyű nekik! Az a két város a megszállást és a harcokat szinte sértetlenül vészelte át. így a konzervá- toroknak igazi műemlékvé- delmi-restaurátori munkára van lehetőségük. A meglévőt védik, a százados jellegte- lenségektől-ráépítésektől megfosztva kibontják az épületek, kövek eredeti for­máját. jelzik a korok válta­kozását. Azonban próbálja­nak minket is megérteni! Nem egyszerűen művészeti­tudományos. hanem ideoló­giai is a mi feladatunk. Ne­velünk és örludatra ébresz­tünk”. Hasonló a véleménye Ro­muald Chomicz-nak. Gdansk város restaurátorának is. — Krakkó után Gdansk­ban a legtöbb a műemlék Lengyelországban. A város azonban inkább Varsóval jár ..egv cipőben”. A háború alatt négyötöde elpusztult. Mint a fővárosban, itt is háromféle megoldás kínálko­zott: hagyjuk meg a romvá­rost. építsük fel a modern, új Gdanskot, vagy rekon­struáljuk az eredeti Hansa- várost. Az utóbbi változat mellett döntöttünk. Határo- • zatunkban a patrgtizmus mellett közrejátszott az a megfontolás is. hogy ezzel Észak-Európa egyik legszebb városát keltjük új életre. Munkánkat segítette. hogy nagyon sok épület váza meg­maradt. Nem makett-várost építünk tehát! A négy. rész­re tagolódó városmagból csak a Fővárost (Glowny- Miasto) rekonstruáljuk tel­jes egészében. Itt nem is épí­tünk új épületet. Az Öváros. az Újváros és a Régi Kül­város területén csak egyes épületeket restaurálunk Ez a munka lassan már a befejezéshez közeledik. ha egyáltalán befedésről lehet Gdansk főutcája beszélni. A műemlekesek, restaurátorok élő várost va­rázsoltak a varsói Óvárosnál sokkalta nagyobb település- magból. A holland manieriz­mus és az északi barokk stí­lusában épült külsők mögött modern lakások, s üzletek kaptak helyet, sőt. a belvá­ros funkciójának átalakítá­sára új tervet dolgoztak ki. A lakások egy részének meg­szüntetése árán és az üzle­tek. vállalatok egy hánya­dának kitelepítése után még több éttermet, kávéházat, tu­ristaközpontot * létesítenek Arra persze vigyáznak, ne­hogy a lakosság többségét kitelepítve csak nappal mű­ködő városrészt hozzanak létre. Régi környezet — mo­dern funkció. Ez a jelsza­vuk. Ahogy Chomicz főrestau rátör elmondotta, a rnunká latokat 80 százalékban már elvégezték és azt U-rvezik hogy 1980-ig befejezik a re konstrukciót. (Természetesen a templomok felújítása ne­héz sok munkával járó fel­adat.) Gdansk sok egyedülálló látnivalót nyújt a látoga­tóknak. A Dlugán (a főut­cán) patriciusházak, a Ma- riacka holland stílusú lép­csős emelt ttruszú. szörnyfe­jű diszköpős esőcsatornájú utca. Európa legnagyobb kö­zépkori malma es legna­gyobb akkori kikötődaruja, egyik legnagyobb gótikus temploma (Maria templom) ebben a városban található. A „leg”-eken túl és mellett azonban itt is megkapja és elbűvöli a látogatót az egy­séges összkép, a harmónia, a nagymúltú város, a régi lengyel Gdansk és a későbbi német Danzing egységes tör­ténelmének folyamatossága az új Gdanskban, amit a mai Lengyelország nem reit el. Gdansk szebbétételéhez mi. magyarok is hozzájárulunk. A város Kajetan Myk mér­nök tervezte díszkivilágítá­sához a lámpatesteke» Ma­gyarország gvártja. 1978-ra Gdansk, észak egyik turis- aközportja. régi és mégis modern nagyvárosa pompá­zatos fényben ragvog majd Dérer Miklós (VÉGE) Szovjet zászló alatt A szovjet kereskedelmi ha­jók 75 rendszeres járaton bonyolítják le a forgalmat, ezek közül 53 külföldi járat. Tengeri útvonalak kötik ösz- sze a szovjet kikötőket euró­pai országokkal, Indiával, Kanadával, Ausztráliával. Ja­pánnal és az Egyesült Álla­mokkal. Az elmúlt évben a szovjet zászló alatt úszó ke­reskedelmi hajók 110 ország, 1120 kikötőjében fordultak meg. A legutóbbi három év alatt 22 százalékkal nőtt a külföldi szállítások volumene. A szovjet kereskedelmi flotta tonnaűrtartalma és fel­szereltsége nemcsak az or­szág népgazdasági szükség­leteit elégíti ki, hanem biz­tosítja az ország külgazdasá­gi kapcsolatainak szilárdsá­gát is. éfre'ő víz 2000’ben A Volga és az Ural folyók közötti óriási aszályos sztyeppék hosszú évszázado­kon át vártak az életető víz­re. A mesterséges sztyeppéi folyó, a Volga—Ural csator­na építésének közeli befeje­zésével új élet virrad a fo- lvamközre. A 464 kilométe­res mesterséges folyó a Vol­gograd] Víztárolót köti ösz- sze Uralszk városával. A tervek szerint a csator­na első. 222 kilométeres sza­kasza 1979-ig épül fel. Az új víziút nemcsak Nyugat-Ka- zahsztán és a Volga-vidék gazdasági kapcsolatait ja­vítja meg lényegesen azzal, hogy az Ural ipari területei­nek termékeit eljuttatja a Volga alsó folyásához, ha­nem a folyamköz hatalmas területeinek öntözését is le­hetővé teszi. A tervek kidolgozását már megkezdték. A csatorna öve­zetében, a volgográdi. .az uralszki és a kazah-gur jev’ területen összesen 18 öntöző rendszer épül mintegy ké» és fél millió hektárnyi terü­leten. Emellett több mini nyolcmillió- hektár legelőte rület vízzel való ellátását is tervezik. Az óriási munka’ 2000-ben fejezik be. Kisk uufélegy háza Decemberben 10 forint névértékű bélyegről a Bács- Kiskun megyei város impo­záns tanácsházi épületét is­merhetjük meg. Kiskunfél­egyházát sokáig Petőfi Sán­dor szülőhelyének tartották, ma is emléktábla díszíti a költő szüleinek lakóházát. A város polgárai korábban többnyire a mezőgazdaság­ban serénykedtek. A felsza­badulás óta a 33 ezer lakosú járási székhelyen több ipari üzem alakult, a vegyipari gépgyárban több mint 1500 embert foglalkoztatnak. Az új kiadványt Vertei Jó­zsef grafikusművész tervez­te. A bélyeggel mindennap h találkozunk majd' a posta- hivatalokban, mert ezzel a címlettel kell leróni a 10 ki­lónál súlyosabb csomagok szállítási díját. Angola A Délnyugat-Afrikéban fekvő Angola területe tizen­kétszer nagyobb Magyaror­szágnál. lakóinak száma azonban a hét milliót sem éri el. Ebben a rendkívüli méretű csecsemőhalandóság, betegségek stb. mellett je­lentős szerepet játszik az évszázados emberrablás, a rabszolgakereskedelem. An­gola első bélyegei 1870-ben jelentek meg, hovatartozásu­kat kizárólag az országmeg­nevezésről állapíthatjuk meg. A bélyegrajzok ugyanis elein­te azonosak voltak az összes U"JLÍQ IS* MAGYAR POSTA gyarmaton, sőt néha az anyaország sorozatait kel­lett lemásolni. 1954 óta An­gola névleg már nem gyar­mat, hanem Portugália ten­gerentúli tartománya. Bé­lyegei színessé váltak, be­mutatják a törzsek asszonya­inak fejdíszét, a hatalmas folyók vízeséseit, hídjait, az állatvilág jellegzetes példá­nyait. 1975 A Magyar Posta jövő évi bélyegkiadási terve érdekes újdonságokat ígér. Január 14-én Albert Schweitzer szü­letésének 100. évfordulójá­ra a nagy humanista műkö­désének széles körét bemu­tató hélértékű sorozat jele­nik meg. Károlyi Mihály és nagy matematikusunk. Bo­lyai Farkas szintén születé­sének jubileuma alkalmából kap bélyeget. A Nők Nem­zetközi Éve gondolatát 1 címlet március 8-án fejezi ki. Hazánk felszabadulásá­nak ünnepét a posta blokk és 7 címletű sorozat kibo­csátásával tiszteli meg. Ez a kiadás politikai plakátok rajzát ismétli rüeg. A mo­dern technika gépcsodái lát­tán is szívesen tekintünk az első kezdetleges szerkezetek­re, jövőre régi autókát áb­rázoló sorozatban gyönyör­ködhetünk majd. A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 150 évét május 1-én bélyeg kö­szönti. Az év eseményéről, a szovjet—amerikai közös űr­repülésről blokk és hét cím­letből álló sorozat is hírt ad. A szocialista országok fila- telistáinak moszkvai és az ARPHILA elnevezésű pá­rizsi kiállításra megjelenő bélyegpár gazdagítja albu­munkat. A természetbe ve­zet a vadállatok kölykeiről donságokat átörökítő brazil szelindek, kreol ló és szarv­nélküli Tabapue (zebu— szarvasmarha keverék) ké­pével büszkélkedik — A Szovjetunió jövőre különle­ges kiadással ünnepli meg Michelangelo születésének 500. évfordulóját. Tárgyalá­sok kezdődtek, hogy a szö­vetség tagjai a Michelange­lo blokkot, sorozatot és az 1975-ben megjelenő vala­mennyi szovjet bélyeget ked­vezményesen szerezhessék be. — Csehszlovákia öt szép festménnyel lepi meg a gyűjtőket. A nagyszerű al­kotások és kiváló mestereik közül kiemeljük az 1 koro­készülő sorozat. A nyár fo­lyamán harcba szólít a las­san már életveszélyessé váló szennyeződés ellen a környe- z 'tvédelem fontosságát hir­dető kiadás. A filatelisták érdeklődés­sé’ várják a második félévi programot, amelynek végle­ges összeállítása most van folyamatban. i \ Újdonságok Három bélyegen a fajta­nemesítés eredményeiről szá­mol be a brazil posta. Az új sorozat a legjobb tulaj­nás címletet, amely Ludvik Kuba (1863—1956) önarcké­pét ábrázolja. A művész a cseh impresszionizmus kivá­ló képviselője, ezenkívül is­mert író és népraiz tudós volt. 15 kötetes szláv dal- amelyek a többi kontinens­gyűjteményt állított össze. — Üj-Zéland négy bélyegen tengeri szigetek szépségét va-' tájait tárja elénk. A 23 centes érték a Brothers (test­vérek) szigetcsoportot ábrá­zolja, ahol még ma is élnek a páncélozott fejű őshüllők, ről már sok millió éve ki­pusztultak. Ráktenyésztő telep Sikerült életben tartani a rákivadékot a téli időszak­ban is. Körülbelül 1400 kis rák elsőrendű állapotban át­telelt, táplálékuk burgonya és sárgarépa volt. Négy év elteltével már teljesen ki­fejlett rákokká alakulnak. A Lengyel Horgászszövetség je­lenleg az ország különböző vizein körülbelül 30 tonnát kíván kihalászni ebből az igen értékes exportáruból. az előző évek értékénél — a hazánkban üdülők hatalmas tábora is „belejátszott”. Az országos hal termelésnek az egyötöde származik ter­mészetes vizekből. A Bala­tonból hektárc nként 22—24 kg halat fogunk ki, a Dunái­ból és a Tiszából még en­nél is kevesebbet'. A horgá­szok az országos hal zsák­mánynak mintegy 6 százalé­kát emelik .ki a vizekből, ami természetesen szintén beleszámít az átlagos hal- húsfogyasztásba. A cukortermelés kilátásai A legutóbbi előrejelzést k szerint a világ cukorrépából előállított nyerscukorterme lése 31821 ezer tonna lesz. előreláthatólag kevesebb, mint az előző gazdasági év­ben. A prognózis szerint a2 európai cukortermelő orszá­gok nyerscukorkihozatala ál­talában mintegy 700 ezer tonnával, az USA répacukor­termelése 180 ezer tonnával lesz kevesebb. Japánban s cukor árának 30 százalékos emelése ellenére a termelők csökkentették a cukorrépa vetésterületét, s ennek kö­celKezieuen a tenneles elő­reláthatóan 100 ezer tonna val marad el a múlt évi szinttől. A világ cukorkészletei 1973—74-ben elérték a majd­nem kritikusnak mondható alacson.v szintet, a cukortu- gyasztás alakulása az elkö­vetkezendő evekben tehát függésbe kerül a termelés és különösen az exportra ke­rülő mennyiségektől. A cu­korpiacokon jelenleg ural­kodó feszített helyzet előre­láthatóan a következő évek­ben is fennmarad. Francia dohány Londonban Anglia komoly cigaretta­piacnak számít, mivel az egy főre jutó fogyasztás vi- lágvizsonylatban az ötödik helyet foglalja el. A hazai fogyasztók konzervatív íz­lése azonban nehezen fo­gadja az importfajtákat. A külföldi cigarettagyárak a mai helyzetet nem tekintik véglegesnek és ismételt kí­sérleteket tesznek az angol piac* megszerzésére. Az Im­port az összfogyasztás kb 1 százalékát teszi ki, ebben vezető helyet a francia do­hányjövedék fekete dohány termékei foglalják el. Ez különben meglepő, hi­szen az USA, illetve a konti­nens cigarettái általában sok­kal jobban közelítik az an­gol cigaretták izhatásait, mint a francia cigaretták. A francia cigaretták forgalma a műit évben, az előző év­hez viszonyítva 75 százalék­kal növekedett, ennek hatá­sára a francia dohányjöve­dék Londonban külön érté­kesítési vállalatot alapított A vállalat főleg propaganda- tevékenységet folytat, fel­adata a meglévő irányzat megtartása, illetőleg a piac­nyerés elősegítése. A francia dohánvjövedék előtt nyilván a nyugatnémet siker lebe­gett, ahol a fekete dohányú cigaretták számottevő helyet foglalnak el a fogyasztásban. A francia cigarettákat szíve­sen fogadják a diákok és az idősebbek. Az individuális igényeket hivatott kielégíte­ni a „Gallia” nevű speciális, hatásos füstszűrővel ellátott cigarettafajta, dohánya sö- tétszínű, hagyományos fran­cia ízeknél lágyabb. ) Az Olsztynek körüli Czar- ci Jarban, a Lengyel Hor­gászszövetség haltenyésztő te­lepén sikerült kidolgozni a rákok mesterséges szaporítá­sának módszerét. Minden megelőző kísérlet kudarcba fulladt, többek között a rá­koknál gyakori kannibaliz­mus miatt. A kis rákok fel- falásának megelőzése érde­kében a részben vízzel meg­töltött kalitkás ládákat ket­tős, áttört fenékkel látták el. Együnk több halat Jóllehet a halételeket „vi­lágszínvonalon” elkészítő or­szág hírében állunk, mi ma­gunk mégsem tartozunk a Sok halat evő nemzetek so­rába. Tavaly 2,7 kg volt az egy főre jutó halfogyasztá­sunk, ugyanakkor Csehszlo­vákiában és Bulgáriában évi 5, Lengyelországban 7, a Szovjetunióban pedig átlago­san 15,4 kg halat eszik meg egy-egy 'ember. Félő, hogy a 2,7 kg-os átlagfogyasztásba — ami egyébként magasabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom