Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

!9?4. december 5.

3

SZOLNCE BIEG TEJ BSTfiPLAB

Kevés terméket

nagy sorozatban

Ax ötvösök egy része bizonyára még emlékszik rá, hogy annakidején csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a bolgár gyártmányú rádiók megje- j eintek a hazai üzletekben, sokan kérdezték: miért nem a hazai gyártást fejlesztjük. Régen volt. Napjainkban viszont senkinek sem szúr .szemet, hogy a táskarádiók széles választéka gyakorlatilag külföldi, főleg szovjet típus.

' Valamennyi kis tranzisztori- zált készülék ugyanis korszerű, jóminőségű és olcsó. És nem féltjük a magyar ipart a csehszlovák lemezjátszóktól, a szovjet karóráktól, a bolgár konzervektői... Miután egyre növekszik a kínálat, azután sem bánkódunk, hogy hazánk nem válik személygépkocsigyártó „világhatalommá”.

Azért van mitől féltenünk napjainkban is a magyar ipart. Attól, hogy túl sok pozícióhoz, termékhez ragaszkodik. Mert nem lehet egymillió féle árut, cikket, gépet, berendezést, részegységet előállítani korszerűen, olcsón, a növekvő hazai követelményeknek megfelelően. Még kevésbé exportra, az éleződő világverseny szorító- iában. A magyar gépipar a becslések szerint a világszerte ismert és használt termékfélék mintegy kétharmadrészét gyártja rendszeresen. A korlátozott hazai termelő és fejlesztő kapacitások így meglehetősen szétforgácsoltak.

Létkérdés tehát számunkra a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás, a kooperáció fejlesztése, a szocialista integráció kibontakoztatása. Ahogyan a technika, új élenjáró ágaiban, az atomiparban, a számítógépek és tartozékaik, a színes televízió és a szintetikus szálak gyártásában már eleve megvalósul. a hagyományos termékeknél: mint például- a gépek, a berendezések az alkatrészek és részegységek fejlesztésében, előállításában újra kell gombolni a mellényt. A népgazdaság fejlesztésének változatlanul a homlokterében álló iparosítás intenzív szakaszát nem képzelhetjük el másként, csakis a céltudatos nemzetközi munkamegosztás jegyében, a jelenleg „futó” gyártmányok számának ésszerű, következetes korlátozásával.

A gabonakombájnok, a háztartási varrógépek. a

traktorok, a dömperek, a tehergépkocsik, a tengerjáró hajók, a motorkerékpárok, vagyis a hazai gyártási listákról törölt termékek ma még szerény sorát bátrabban kellene gyarapítanunk. Min? denekelőtt határozott köz-: ponti döntésekkel a gazdasági szabályozás szi’goritásár val. a verseny szelektáló har tásának felerősítésével. A. kezdeti tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a döntés nem bízható' csupán a tradíciók, nosztalgiák és Vélt érdekek által megbéklyózott vállalati kollektívák belátására.

A központi erőforrásokat már helyesen koncentráljuk néhány kiemelt feladatra, a termelés szerkezetét átalakító fejlesztési programokra. De a kiemelt állami nagyberuházások összegeinek három és félszereséről, évi 60 milliárd forintról helyi —; vállalati, szövetkezeti — hatáskörben döntenek, jelentős részét szétaprózzák, s helyenként a termelés meglevő szerkezetét konzerválják vele. A megoldás nem a vállalati, a szövetkezeti hatáskör, a helyi fejlesztési és beruházási lehetőségek korlátozása. Hiszen az már bebizonyosodott, hogy központilag nem lehet minden részfeladatot ésszerűen és hatékonyan megoldani. De központilag meg lehet és meg is kell jelölni a kívánatos fejlesztések és visszafejlesztések fő népgazdasági irányát, távlati stratégiáját. Bizonyos körben egyértelmű és határozott tilalomfákra van szükség. S a célok ismeretében, a már körülhatárolt mozgásterületen, a vállalati döntések a beruházási politika alakításában is irányíthatók, szabályozhatók gazdasági eszközökkel (hitelezéssel, adóztatással stb.).

A központi fejlesztés! programok költségvetési és hiteltámogatásai szintén feltételekhez kötöttek, s vonzzák, koncentrálják a vállalati fejlesztési eszközöket is az adott területeken. Hasonlóan céltudatos, orientáció és koncentráció szükséges másutt is, méghozzá olyan hatásos ösztönzéssel, amely szükség szerint a közös vállalkozásokra, az eszközök átcsoportosítására serkenti

A mezőgazdaság, bár messzebbről indult, mint az ipar, ma már, ha nem is probléma mentes, mégis

] ászár oh szállás éléskamrája, javítóműhelye

Bővült az üzlethálózat _ hiányzik a vspytisztítás

„Korszerű üzlethálózat, gazdag áruválaszték, minden eddiginél'kielégítőbb kereskedelmi ellátás- Oj szolgáltató részlegek az ipari szövetkezetekben. Több mint száz kisiparos javító-szolgáltató tevékenysége”. így jer hetne néhány mondattal vázolni Jászárokszáihison 3 kereskedelmi’ az ipar; szolgáltatás helyzetét..

Bővült és korszerűbb lett a nagyközség üzlethálózata. Az idén elkészült 11 millió forintos költséggel az aBG áruház, a Tavasz utcai ikeréit megnyitásával az utolsó „fehér tolt” ■ is megszűnt. Épben az' évben adták á’t rendeltetésének a 2 millió forintért épült üzemanyagtöltő állomást, a bolthálózat bővítésével javult a? áruellátás.. Az áruház megnyitása után 3 millió forint értékben 'növekedett az’ árualap. Kielégíti az igényeket a nagyközség húsellátása AZ ÁFÉSZ az jdén 2 ezer hízott sertést vágott és értékesített. A Táncsics Tsz húsboltiának idei forgalma’meghaladta a 3 ás félmillió forintot.

Az ÁFÉSZ és a MéK 4

zöldségboltjában ió voít az áruellátás. .-_ lakosság téli burgonya szükségletét 'az ÁFÉSZ 6ú0 mázsa ' burgonya tárolásával biztosítja. A.lmá- >>ól 15 vagonra kötött szórási szerződési. A sütőipari vállalat helyi üzemének létrehozása Óta nincs panasz $ kenyér ‘és péksütemenvellá- tásra. Javult a kínálat tóiból és tejtermékekből.' Tizenhárom élelmiszer- és ezv iéjr holtban árusítanak tejet.

Szervezettebb lett é$ bővült 1974-ben az ipari szóit »altatások köre. X Fát ét Fémipar; "Szövetkezei vasipari', villanyszerelési, autókarosz- Széria festési munkákkal bővíti a szolgáltatások körét, a Lehel Ruházati Szövetkezet 9 férfi méretes szabósága mellett egv női méretes szalont hozott létre az idén. Mintegy 30 szakmában több száz kisiparos vállal szolgált taté- javító munkát. Várhatóan rovább javul a kővetkező években 3. nagyközségben az iparj szoigáitatáti a

előbb jár, határozottabban halad az intenzív fejlesztés útján. Gondoljunk csak a mezőgazdasági üzemek határ rozott profiltisztítására és szakosítására, amely a tör megtermelés lehetőségeit kihasználva megteremtette a korszerű agrotechnika alkalmazásának, a különböző munkafolyamatok komplex gépesítésének feltételeit. S így kezdeti integrációhoz, a társulások, a közös villáikor zások, s a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat ösz- szefogásra késztető termelési rendszerek kialakulásához vezetett.

Persze az olvasó joggal állíthatja: a mezőgazdaság helyzete sajátos, a képlet egyszerűbb, a termelés szerkezete népgazdasági szinten alig változott. Mégis helyénvaló a példálódzás. Mert az iparban is az országon belül-' felesleges és gazdaságilag káros párhuzamosságok felszámolása. a vállalatok belső integrálása, nemzeti keretek között való szakosítás? és kooperációja az elsődleges feladat. Ennek teljesítése1 nélkül a nemzetközi integráció is csak bukdácsolva haladhat előre. Még igen nagyok a hazai lehetőségek a tömegtermelés fokozására, a technológia koncentrálására főleg az alkatrészek, a részegységek gyártásában, az

azonos típusú gépek, berendezések. szállítóeszközök nagyjavításában.

Kevés terméket —

nagy sorozatban! A magasfokú gépesítés, a kiváló minőség, a korszerű üzem- és munkaszervezés, a hatékonyság. vagyis a versenyképesség fokozásának - feltétele ez, A versenyképesség fokozásával. a hatékonysági feladatok túlteljesítésével pótolhatjuk a cserearány romlásával bekövetkezett tőkés világpiaci veszteségeket. S így. alkalmazkodhatunk rugalmasán a világméretekben újra rendeződő érték- és piaci viszonyokhoz. amelyek napjainkban a hazánknál fejlettebb és gazdagabb országoktól is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek.

E. I.

faipari fensz rövidesen úi telephelyire költözik, a régin korszerű új szolgáltató.ház épül.

A kereskedelmi és ipari szolgáltatás helyzetének lényeges javulása mellett gondokkal is küzdenek a iáík- ságí nagyközségben. Évek óig tartó próbálkozás ellenére sem sikerült megszervezni az olaj kályha javítórészleget és a vegytisztítási Sök panaszra gd okot a propán-bután gázpalack té'.átás, annak ellenére, hogy a nagyközségben mintegy 4CÖ gáztűzhely tulajdonos van. Gyakran hiánycikk a boyler, a motor- kerékpár, a villamossági és vízvezetékszerelési alkatrészek, egyes burkolóanyagok. A vásárlók gyakori panasza, hogy szegényes a választék édesipari termékekből.

3. A

HUSZONÖT

TONNÁS

ŰSZÓD4RU

A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében elkészült az első huszonöt tonnás úszódaru, amelyet a gyár és a KGMI mérnökei terveztek. Az idén még egyet állítanak elő az új berendezésből, jövőre pedig már nyolcat szállítanak a Szovjetunióba.

Egy-egy

huszonöt tonnás úszódaru érteke

mintegy negyven millió forint. Képünkön: Ellenőrzik az első huszonöt tonnás úszódaru kötélzetét.

Kezel, ezüstöt Teszünk Perutól

Bíró Józ*ef nyilatkozata amerikai óljáról

Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az Egja. sült Államokban és Peruban tett látogatásának befejeztével kedd este hazaérkezett.

Hazaérkezése után dr. Bíró József az MTI munkatársának elmondotta, hogy az Egyesült Államokban elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos legnagyobb kedvezmény elvéről tárgyaltak, mert ennek az elvnek az érvényesítése feltétlenül szükséges az üzleti kapcsolatok nprmális feltételeinek megteremtéséhez. Az üzleti körök, messzemenően támogatják ennek az elvnek a megadását, ók is szorgalmazzák, hogy az amerikai törvényhozás adja' meg a legnagyobb" kedvezmény elvét a szocialista országoknak, köztük hazánknak-‘Az üzleti körökkel folytatott tárgyalásaim arra utalnak — monHány áráig kismama a kismama?

Munkatersettyen hitül tállatták

A párt XI. kongresszusa és felszabadulásának 30.' évfordulója tiszteletére meghirdetőit munka versenyben a megyében mintegy 40 ezer ifjúmunkás vesz részt.

A KISZ-szervezetek kezdeményezésére a munkaversenyen kívül, de azzal egy- időben társadalmi munkára is sok felajánlást tettek a fiatalok. a Tisza Cipőgyár fiataljai például S0 ezer forint értékű munkát végeztek a KISZ-lakások melletti játszótér kialakításában. Jász- íényszarun ötven szocialista brigád négyszázötven dolgozója 4 ezer 470 órs társadalmi munkát ajánlott fel a község parkosítására, az óvodák, iskolák felújításira és óvodai játékok készítésére.

Mind több vállalatnál és üzemben szerveznek kommunista műszakot, a Szolnoki Járműjavító nyolcszáz- nyolcvanhárom d°lí>°té.ia például * kommunista műszakban megkeresett összegből a város 90° évfordulójának tiszteletére 53 ezer 515 forintot- aiánloít fel. A Víz? gépészeti Vállalat kunhegye- si gyárában ^5 eze- forintot ajánlották fel óvodaépítésre. a Uagyáíföldí " Kőolaj- és Földgáztermelá Vállalat szocialista brígádlaí ' negyvenöt gyermékintézménvt * patronálnak, de ide sorólható a szolnoki Vasipár; Vállalat KIS2- szervezete is. amely vállalta a avenge előmeneteld ipari tanulók korrepetálását és az Adv Endre úti nanközis óvoda KRERT-parktenak tervezését, illetve kivitelezését.

A szolidaritási mozgalom széles kprű társadalmi ősz- szeíogássai bizfosítla a Hanoiban felépülő Vietnámi— Magvar Barátság Szakmunkásképző Intézet berendezéséit és oki-tási eszközeit.

... égj a kérdést tette fel szombaton este egyszerre két vevő is a szolnoki Vár- konyi téri élelmiszerboltban, ahol a kismamáknak járó utalványos tejfrt akarta kiváltani, de közölték velük, hogy. az már nincs, mert a vállalati rendelet értelmében egy órával a záróra előtt eladták.

„Kismamatej'’ nincs, a tej- utalvány tehát érvénytelen, öt óra után nem kismama a kismama. Van szabad árusítású zacskós tej, vegyék azt — öt 'forintért. Furcsa. Hogy. is van ez?

Vállalati rendelet valóban van, elő is írjhogy a zárás előtt egv órával eladható az utalványos tel. Az indoklás: másnapra nem maradhat, mert 3 szavatossági ide.ie egy nap — a szabad tejé kettő Logikus. Senki nem kívánhatja, hogy a kereskedők ráfizessenek a nvakukon maradt árura. Adják el a kedvezményes tf.iet szabad árusításúként, s maradjon meg a másnapra is eltartható. Sz érthető.

De ' az már nem, hogy az egyötvenes tej — a sandelet szerint — eladható ót forintért, de a netán mégis beérkező kismama az államunktól neki iáró kedvezményt már nem használhatja ki, mert nincs „az a bizonyos” sárga-zöld nyomta- tásos zacskó. Az igaz. .hogy a boltvezető így értelmezte, de — szerencsére a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál másképp. Mint megtudtuk, 4 téli hónapokban az egy órával korábbi eladá$ nem érvényes,’ (nincs rá szükség) mert ilyenkor mindkét tejnek két nap a szavatossági ideje. A kismamák pedig addig kaphatnak kedvezményesen teiet, amíg van a boltban — akár a sárga-zöld nyomtatású utalvíryos, akár a kék-piros feliratú „szabad” tej. És még é.gv ami fontos: mindkét tei egyforma- mindkettő 3 százalékos zsírtartalmú.

A „kétféle” tei azonos minőségéről mondottakat _ a szolnoki . Tejipari Vállalat igazgatóik is megerősítette. Éppen ezért nem volt igaza «rínak 9 kismamának, aki az Ady Endre úti teiboltban nem fogadta el a „másféle” isiét.

Ha tehát a „kétféle” tej végül is „egyféle”, azaz csak s zacskó jelzésében különbözik egymástól, miéri nem szüntetik meg ezt a most már túlhaladott rendszert, miért kell rendeletekkel agy.onszabályqzni azt, ami sokkal egyszerűbben megoldható? így elkerülhető Igríne, hogy sz egyébként világos elvet — kapjanak 3 kismamák olcsóbb tejet — ki-kj egvéni felfogása szerint félre értelmezze ...

Mert egyébként senki n«ns gondolhatja komolyan, hogs az egvötvenes tejet öt forintért eladhatják, de akinek egyöt vénért jár, csak öt forintért vehessen.

t U

gazdasági kapcsolatok, most abban állapodtunk meg, hogy ezt az egS’üttmüködést tovább bővítjük. Eddig Magyarország csak gépeket szállított Peruba, s ormán kizárólag hallisztét vásároltunk. A gépek exportját és a halliszt behozatalát továbbra is fenntartjuk,' sőt bővítjük, ezenkívül szélesítjük a tért mékcsere skáláját. Peruból különféle, színesfémeket, például rezet, cinket, ezüstöt 13 behozunk, majd, exportcikkeink körét pedig különféle vegyi és mezőgazdasági termékekkel egészítjük ki. Bővül a két ország műszaki- tudományos együttműködése, s újabb lehetőségek tárulnak fel” közös vállalkozásokra, mint például magyar gyártmányú autóbusz-alkatrészek Peruban történő összeszerelésére is.

dotta —, hogy a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok normális feltételeinek megteremtése esetén jelentős mértékben fokozódhatna Magyarország -és az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma. Különösen mezőgazdasági élelmiszeripari exportunkat fokozhatnánk, hiszen a legnagyobb kedvezmény elve alapján ezek exportja esetén amerikai vásárlóinknak kisebb vámot kellene fizetniük. Ugyanakkor Magyarország növelhetné korszerű amerikai berendezések importját. Ennek természetesen a pénzügyi illetve hitelfeltételeit is meg kell teremteni, amiről szintén tárgyaltunk.

— Amj a perui látogatást illeti, ott jelentős megállapodást írtunk alá. Hazánk és Peru között“ már korábban kialakultak a kereskedelmi-