Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

1974. december 4 8ZOi,?íCK MEGYEI NÉPLAP 3 A TETŐN Karcagi „felfedezések*" bzakositás Téma: ■a háztartási gének Tegnap Egerben megkez­dődött a KGST háztartási •gépek és készülékek állandó vnunkacsöport nyolcadik ülé­se. A tanácskozáson nyolc ország — Bulgária. Magyar- ország. a Német Demokrati­kus Köztársaság, Lengyelor­szág, Románia, a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Jugo­szlávia — delegátusai vesz­nek részt Az egy hétig tartó ’ülésszakon, a háztartási gé­pek — a hűtőgépek, a kor­szerűsítési, illetve a szako­sítási lehetőségeit vizsgálják meg. Arra törekszenek, hogy a háztartási gépek és készü­lékek gyártása terén vala­mennyi tagország számára kedvező, egységes szabvá­nyokat Jelöljenek meg, ugyanakkor az alkatrészek gyártását tervszerűbbé, és hatékonyabbá tegyék. Lij tüxihorg;onyxó üsem A Salgótarjáni Kohászati üzemek Huzalművének tel­jes rekonstrukciója kereté­iben, mintegy százmillió fo­rintos beruházásból, új tűzi- horgonyzó üzemet létesítet­tek. A csehszlovák gyártmá­nyú, zárt rendszerű, automa­tizált gépsor minden része kiállta a termelési próbákat Cégtábla a bejáraton A lakosság igényelnek Jobb kielégítése érdekében a Szol­nok megyei Tempó Szolgál­tató-Termelő Ipari Szövet­kezet szakmunkásokból, nyugdíjasokból olyan csopor­tot hoz létre, amely munka­idő után, szombaton és va­sárnap is vállal munkát A mintegy kétszáz embert fog­lalkoztató részleg többek kö­zött lakáskarbantartási, épí­tőipar! munkát, háztartási gépek, műszaki cikkek Ja­vítását vállalja. A szakem­berek nem műhelyeikben Ja­vítanak. hanem kimennek a helyszínre, s a tervek szerint olcsóbban dolgoznak, mint az eddig hasonló munkát végzők. Működés! engedé­lyüket cégtáblák jelzik majd lakásaik bejáratán. Eddig hatvannál többen je­lentkeztek, hogy belépnek a szervezetbe. Január elsejére tervezik az indulást. A karcagi gabonasiló hat héttel ezelőtt kezdett felfelé csúszni. Akkor a földszintről adtam hírt az indulásról. Az építők legutóbb már a tetőn fogadtak. Ahogy akkor ígér­ték, harmincöt nap alatt ér­ték el a negyvenöt méter magasságot. Ilyen magas lesz ugyanis az ország legna­gyobb gabonatárolója, mely­nek hárome2erötven vagon a befogadóképessége. Immár a tetőn beszélgettem Annus Istvánnal, az építkezés mű­vezetőjével, és Kovács Lász­Itt alakítják ki a gépteret, melynek építése szintén el­tér a2 eddigi módszerektől. A2 új mód lényege — a gaz­daságosság! Tudni kell, hogy eredetileg ugyanúgy épült volna a géptér, mint bárhol az eddigiekben. Vagyis a negyvenöt méter magas siló tetejére acélszerkezetből akarták megépíteni a gépte­ret, amely kétszintes lett volna, fala pedig idomüveg. E2t eddig külön állványerdő segítségével építették, ami­hez az anyagot oda kellett szállítani, építése mindenkor életveszélyt jelentett a mun­kásokra nézve. Körülményes volt és lassú, azon kívül gazdaságtalan. A Gabonaíel- vásárló Vállalat vezetői gaz­dasági számítások alapján úgy döntöttek, hogy esúszó- zsaluval építtetik meg a gép­teret. Kovács László: — Ez a módszer az építés- technológiát tekintve sokkal — Lényege? i — Eddig a kétezer vago- nos . tárolókat megépítették nyolcvanmillió ' forintból, most a mienket, a három­, ezerötven vagonosat kihoz­zuk kereken százmillióból — mondja a műszaki ellenőr. A Gabonatröszt műszaki szakemberei kiszámították, hogy a kétezer vagonos tá­roló gépi berendezése a há­romezer vagonos siló „igé­nyét” is képes tökéletesen kiszolgálni. Bebizonyították, hogy ugyanazzal a teehnoló­A művezető: — Néhány nap múlva el­készülünk a tetővel, lefed­jük majd lebetonozzuk, utá­na már alatta kezdjek a munkát. Télen készítjük majd a cellazáró födémeket, szaknyelven: fenéklemezt, erre megépítjük — betonból — a terelőkúpokat, maid építjük a tizenhárom szinten a géptereket. Aztán, ha majd jön a jó idő, kezdjük a szo­ciális épületeket, silót kiszol­lóval, aki a beruházó Gabo­nafelvásárló Vállalat mű­szaki ellenőre. — Hol tart az épltkezét? A művezető: — Éppen most készítjük a födémgerendázásd, majd horganyzott lemezzel borít­juk a tetőt. A másik oldalon pedig már készülünk az utol­só csúszásra. A2 ellenőr: — Hat métert emelkedik még a torony, de a legfelső szakasz, mely a siló tetejére épül, már a gépi berendezé­seknek ad majd otthont. egyszerűbb, könnyebb, gyor­sabb, tehát sokkal rövidebb idő alatt építhetjük meg. A c$ús2ózsalú és az anyag helyben van, semmit nem­beli szállítani, a technológia nem veszélyezteti az embert. A belső tér nagyobb, tehát gazdaságosabban tudjuk ki­használni. Ezen kívül, ami szintén nem lényegtelen, megmentjük az acélt ás az Idomüveget. A géptér építési terveit most módosítják, g ha megvalósul, példát szolgáltatnak a jövő­beni gabonatárolók építésé­hez és nagyon sok energiát, anyagot menthetünk meg az országnak. A másik, S2intén gazdasági számítások alapján alkalmazott eljárással, amit ugyancsak a karcagiak „fe­deztek fel” elsőnek — fo­rintót, és nem is keveset ta­karíthatnak meg a népgaz­daságnak. giával, ugyanazzal a gépi kapacitással, és ugyanannyi­m.unkaáfétszámma! ezt- is m.6g lehet építeni. A terve­zők elfogadták a „felfedezé­sünket”, és ennek alapján tervezték meg a tárolót — Haszon? — Egy ezer vagoné® ga­bonasiló vagy annak az épí­tési költsége. Még egy kézzel fogható haszon: a háromezres gabo- nastlót ugyanannyi Idő alatt lehet megépíteni, mint a kétezrest gáíó közúti garatot, trafó- házat, valamint a hídmérleg­házat Természetesen mind­ezt a százmillióból. Az ellenőr javaslata: — Ajánlanám mindenki­nek, aki hasonló silót épít, hegy alkalmazza a karcagi módszert, mert milliókat ta­karíthatunk m®g vele. Mi is ezzel kezdjük jövőre a szol­noki, háromezer vagonos tá­roló építését. Balogh György Allványerdő nélkül Kézzel fogható haszon Ha jön a jó idő * Apu& után a nagyrév! Tiszazug Tiz-beu Milliók a gazdaság fejlesztésére A nagyrévi Tiszazug Ter­melőszövetkezet három köz­ség — TlS2akürt. Tís2ainoka, Nagyrév — gazdaságaiból egyesült 1974. január 1-veL Az így keletkezett nagy terü­letű mezőgazdasági üzem dolgozói bizakodva néztek az idei év elé, bár már 1973 őszén Is természeti csapás sújtotta a szövetkezetei: novemberben elfagyott a szőlővessző nagy része. A tavaszi fagy a már kihajtott szőlőben tett kárt, így jő termésre itt már a legfanatikusabb reménykedő sem számít­hatott. Ráadásul ebben az Idő­szakban kevés eső esett, a gazdaság szakemberei öntö­zőgépek után jártak. Június­ba» jött az árhullám, km.ely mindhárom kerületben nagy kárt okozott. Az árterületen le kellett silózni a búzát, de már csak a felét sikerült, mire ott volt a víz és el­árasztotta a zöldbab és a kukorica egy részét is. A kora nyári árvíz a bevételt 8 millió forint­tal csökkentette. Az őszi csapadékos időjárás sem kímélte a gazdaságot, de Itt a nehéz betakarításon túl másik gond is Jelentke­zett: az őszi árvíz. A szö­vetkezetnek akkorára már sikerült felszántania és be­vetnie az árterületet,' s ami­kor szépen zöldült a tarló — a víz újra elvitt 120 hektár búzát. Ezek után azt várnánk, ha a fejlesztési alapról kérdez­zük a szövetkezet 'vezetőit, csupa panaszt hallunk. Még­sem így van, mert a gazda­ság jó alapokon „áll”, és még ilyen körülmények között is Jutott pénz nemcsak a részesedési alapra, hanem a terme­lés fejlesztésére, beruhá­zásokra, gépek vásárlásá­ra is. Építik a központi gépmű­helyt. amely kétmillió forint­ba került, a Sirokkó típusú szárítóra ebben az évben egymilliót költöttek. A növénytermesztés fej­lesztése sem marad el az állattenyésztéstől: ebben az év bér 10 millió forin­tot költöttek gépvásár­lásra. igyekeznék mind több he­lyen kiküszöbölni a kétkezi munkát t A szocialista inunkaverseny hatékony eszköze a fiatalok nevelésének Ülést tartott a Magyar Kommunista Hiúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak titkársága. Megtárgyalta a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa tiszteletére és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója megünneplésére a SZOT, a Hazafias Népfront és a2 ifjú­sági szövetség által kezdemé­nyezett szocialista munkaver- seny tapasztalatait. Meghatá­rozta a KISZ-tagság előtt ál­ló további tennivalókat. El­ismeréssel állapította meg, hogy a munkaverseny orszá­gos méretű akcióvá szélese­dett. A dolgozók tömegei, köztük a fiatalok is komoly erőfeszítéseket követelő és nagy gazdasági eredményeket hozó vállalásokat tettek az ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés-szállítás, a kereske­delem és a népgazdaság más területein. Az előkészítő mun­kából. a mozgósításból, a kohkrét feladatok végrehaj­tásából a KlSZ-szervezetek is jelentősen kivették részüket Elén járnak a munkaver­senyben a szocialista brigá­dok, amelyek soraikba több mint félmillió fiatalt is tö­mörítenék, és megállják he­lyüket a2 ifjúsági brigádok taglai is. A kedvezőtlen őszi időjárás nyomán megsokaso­dott mezőgazdasági munkák elvégzésére, az árvízvédelem­re, a belvizek elleni harcra százezrek jelentkeztek. Az eddig elért eredmények Is azt bizonyítják, hogy a szocialista munkavetseny hatékony eszköze a fiatalok nevelésének, tudatuk for­málásának. Az ifjú kommu­nisták helytállása mutatja, hogy fiataljaink többsége egyre inkább megérti, a ma­gáénak érzi a párt politiká­ját. országéoítő célkitűzéseit és aktívan munkálkodik azok valóraváltásáért. A KISZ KB titkársága fel­hívja ' a2 ifjúkommunístákat, az ifjúsági * kollektívák és brigádok tagjait hogy a kongresszusi és felszabadu lási munkaverseny második szakaszának feladatait az ed­digi tanúsított lendülettel, lelkesedéssel teljesítsék. Szükség szerint szervezzének további kommunista műsza­kokat, mindennapos munká­juk során pedig növeljék to­vább a termelékenységet, kapcsolódjanak be az újító mozgalomba, csői kentsék a termékek önköltségét. Sorol­ják legfontosabb céljaik kö­zé az ésszerű takarékosságot, a belső tartalékok feltárását, a minőség javítását, a mun­kaidő és a gépek jobb ki­használását. A KlSZ-szervezetek to­vábbra Is mozgósítsák tag­jaikat, a fiatalokat a válla­lások teljesítésére, a kitűzött célok elérésére. Fejtsenek ki széleskörű agitációt a mim ke. versen v ifjúsági for­máinak kiszélesítéséért, a jó kezdeményezések közkinccsé tételéért, a termelésben ki­tűnt dolgozók és kollektívák jobb erkölcsi elismertetése és népszerűsítése érdekében. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról gyezések és ütközések Ha valaki azt állítja,, hogy nálunk a gyárban, a válla­latnál nem tapsztalhatók ér­dekellentétek és -ütközések, az a tájékozatlanság, vagy a túlzott jószándék ecsetjé­vel fest hamis képet. Gyá­ron, vállalaton belül ugyan­is természetszerűen léteznek szűkebb csoportérdekek, s ezek höl megegyeznek, hol összeütközne!? egymással _ és a teljes, kolektíva érdekei veL A haj abból származik, ha hiányzik a törekvés a rész­érdekek egyeztetésére, ha nincs terep, ahöl az ütközé­sek lezajlanak; ilyen módon a2 eltérések rejtve marad­nak. Holott sokkal több bo­nyodalmat okoz a munka közbeni vita, mint az előze­tes véleménycsere. Ez utób­bira jó lehetőség a munka­helyi demokrácia sokféle fó­ruma. Műhely műhely ellen? DIÓ:fordul A forgácso’ó- üzemiek azt állítják termelé­si értkezletükőn, hogy az öntöde — ha megszorul — tisztítás nélkül adja át az öntvényeket. A dolognak hí­re megy, néhány nap múlva mar arról beszélnek a gyár­ban, hogy „jól nekimentek az őntódéseknek”. Csak ép­pen a két üzem gazdasági és politikai vezetői nem válta­nak szót egymással. „Ké­nyes” az ügy. Pedig tolmá­csolni kellene, mi hangzott el a partnerüzem termelési értekezletén. Sőt, leülni az érintett művezetővel, az öntvénytisztítók brigádjával: ezt mondták nálunk rátc>k. Kíderülhet-.e, hogy felüle­tességről, vagy „betervezett” lazaságról lebbéntette fel s fátylat a termelési tanácsko­záson elhangzott bírálat. Hiszen megtörténhet, hogy az öntöde jelentős termelés- növekedése ellenére a tisztí­tók létszáma egyetlen fővel sem gyarapodott, mert erre nincs bérkeret Arra igen, hogy a forgácsoló szakmun­kások sokkal nagyobb bérért tegyék ö2t...? Apró példa. Mindennapi. Közpes gyár, vállalat életé­ben tucatjával lelhető vala­mennyi munkanapon. Ahogy őrömmel látni ma már el­lenkezőjét Amikor a szocia­lista brigádok minden hi­vatalos formaságok nélkül, rövid úton szót értenek egy­mással. Ha szilárd az alap Biztonsággal véleményt mondani persze csak akkor lehet, ha nem hiányoznak az ismeretek, ha a kisebb cso­portok nagyjából tisztában vannak azzal, mit követel­nek á közös érdekek, mi­lyen teendőket rónak ezek a másik csoportra. Bonyolult szövevény ez, eligazodni ben­ne úgy lehet, ha folyamatos az információáramlás. In­nét már csak egy lépés vá­laszt el attól a kézenfekvő megállapítástól, hogy az ér­dekek egyeztetésének, eset­leges ütköztetésének lezajlá­sa nem esetleges, véletlen- szerű, hanem szervezett for­mái vannak, illetve, kellene, hogy legyenek. Érdekes megoldáshoz nyúl­tak a2 egvik kéolpari üzem­ben. A műhelyekre, a brigá­dokra bízták annak megha­tározását, mennyivel tudnák csökkenteni a normaóra fel- használást?. Csupán annyit közöltek központilag, hogy a vállalati eredmény növelé­séhez S0 ezer normaóra meg­takarítás szükséges. Demok­ratikus úton, vitákkal, érdek- egyeztetéssel végül is 38 e2ér normaórát „szedtek össze" * Egyszerűbb lett volna elren­delni? Igen. Az üzemrészek, a műhelyek megkapják a papírt, s kés2. Igenám, de rögvest fellángol a vita, tő­lünk miért ennyit, azoktól miért csak annyit?! Telnek a hetek, s a2 intézkedés vég­rehajtása sehol. A műhelyek, a brigádok megbeszélése há­rom nap alatt lezajlott. Utá­na senki nem hnzakodik. hi­szen maguk szabták meg a lehetőségeket; a végrehajtás azonnal megkezdődhetett. A részvétel értéke Fentiekkel távölről sem azt kívánjuk sugallni, hogy mindentien és mindenkor he­lye van a demokratikus módszereknek. Csupán, arra villantottunk fényt, hogy még olyan, „rázósnak” tar­tott ügyekben is, mint a nor­maóra megtakarítás, tete­mes erőforrásokat nyithat meg a munkahelyi demok­rácia. Az. amikor nem kész tényeket közölnek az embe­rekkel — „műhelyünknek 1700 normaórát kell megta­karítani” —, hanem részvé­telüket kérik a végeredmény kialakításában. Aminek nem pusztán az az előnve. hogy a közreműködő a döntést a magáénak érzi, hanem az együttgondolkodásra nevelés, a látóhatár tágítása, a mit miért megmagyarázása szin­tén az előnyökhöz sorolható. Ne feledjük: az érdeküt­közéseknek, a gyáron, vál­lalaton belüli viharoknak Sűrűn semmi más oka nincs, mint a tájékozatlanság. Az, hogy vélt és való érdekek, tényleges mulasztások és fegyelem szabta kötelezette ségek terhe! összevegyülnek. Többet bízni a2 emberekre, s többet követelni tőlük —• a munkahely! demokráciá­nak ez aranyszabálya. S eb­ben benne foglaltatik a2 is, hogy érdekeiket képvisel­hessék. Elmondhassák, véd­hessék, £ mások megtehes­sék, ugyanezt. Kiderülhet; valójában ugyanazt akarják, csak más úton, eltérő esz­közökkel. Kiderülhet: az ér­dekek szemben állnak. Ak­kor választ kell keresni arra, miért? S a felelet legjobban megintcsak az egész közös­ség találhatja még. A rugalmasság képessége Elgondolkoztató tapaszta­latokra vezetett az a vizsgá­lat, melyet á Munkaügyi Minisztérium végzett a kol­lektív szerződések végrehaj­tásáról. Egyebek mellett meg­állapították, hogy több he­lyen a kollektív szerződés idejétmúlt előírásait azért nem módosították, meri „a változással nem akartak nyugtalanságot kelteni”. Úgy tűnik, ahogy ebben a kér­désben, úgy az érdekegyez­tetésben is, az állandóság fo­galma felcserélődik á merev­séggel. Bizonyos alanelvek, akár a munkahelyi demok­rácia, akár a kollektív szer­ződés esetében, legyenek va­lóban változatlanok. Am s részletek tekintetében éppen a rugalmasság képessége ad­ja a közösség ereiét, előbb­re jutásának alapját. Az a képesség például, hogy ösz- szevetik a maguk és más csoportok érdekeit, s éssze­rű engedmények segítségével alakítják ki a2 összhangot. Minél nagyobb, s ennél fogva minél bonyolultabb 3 gyár, a vájj at szervezete és tevékenysége, annál je­lentősebb szerephez juthat a munkahelyi demokrácia fó­ruma és gyakorlata, mint az érdekek ütközésének, egyez­tetésének szintere és mód­szere. A te’'”’“1-'- t-*.ív^!o technológiai és emberi té­nyezőinek sókaséyát a2 uta­sítások és a domókratikus fórumokon hozott megálla­pítások értő ötvőíé'' '1 le­het egy sorba, egy cél Irá­nyába állítani. M G. ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom