Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

1974. december 25. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Elkészült a 31-es út jászberényi szakasza. Képünkön a Lehel vezér téri új for­galmi csomópont Túlié’jesítik (érvükéi az oVlr'nyíszok 184 ezer méter kutató és feltáró fúrás —• 4n ezer tonnával több kőolaj A Dunán inneni országrész szénhidrogén-termeléséért két szolnoki székhelyű nagyvállalat felelős. Röviden csak olajbányászoknak, még rövidebben „olajosoknak” szoktuk nevezni őket. Munkájukra most, amikor az energiahordo­zók egyre nagyobb értéket képviselnek, az egész ország figyel. Az ország földgáztermelé­sének csaknem egészét, kő­olajtermelésének pedig dön­tő hányadát a Nagyalföld adja. Hogy hazánk kőolaj- és földgázszükségletének mekkora hányadát tudjuk hazai termelésből biztosíta­ni, az jórészt attól függ, hogy az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt Nagvalföldi Ku­tató és Feltáró Üzeme mi­lyen új lelőhelyeket tud a termelés szolgálatába állítani. Az üzem 1974. évi ter­vét már csaknem telje­sítette, év végéig még néhány ezer méterrel túl is teljesítik a csaknem 1S4 ezer méteres fúrási tervet, "v Ha egy fúrást átlagosan 2000 méteres mélységűnek felté­telezünk, ez azt jelenti, hogy a kőolajkutatók mintegy 90 új kutat mélyítettek áz Al­földön. A jövő év első negyedére befejezik az utóbbi évek egyik legjelentősebb kutatá­sát, a Szeged—Móraváros alatti olajtelep valamennyi kútját lefúrják. Az országosan Is köze­pes nagyságúnak számí­tó telep jövőre már ola­jat fog adni. Befejeződik a kutatás Bat- tonya környékén is, s a fe- reneszállási mezőt is átad­ják a kőolajtermelő vállalat­nak. Endrőd határában is je­lentős kutatás folyik. Itt egy­más alatt, több telepből ál­ló földgázelőfordulást tár­tak fel. Reményteljes a ku­tatás a Körös-Berettyó vidé­kén is. Az ősz eleje óta Ko­módi, Biharugra, Füzesgyar­mat határában mélyítik a kutakat, a Komád!—1. számi» fú­rásból már kaptak ki­váló minőségű földgázt. Ez arra ntalt, hogy a területen jelentősebb szénhidrogén fordul elő. A kutak kivizsgálására a jövő év első negyedében ke­rül sor. 1974-ben az üzem a job­ban szervezett munkával, anyag- és energiatakarékos­sággal várhatóan 10—15 mil­lió forintot takarít meg. 1975-re is készítenek egy anyag- és energiamegtakarí­tási tervet, amelytől azt várják, hogy eredménye még az ideinél is nagyobb lesz. Az 1974-ben cgymilliárd 10 millió forinttal gaz­dálkodó dolgozó kollek­tíva az év folyamán 4,4 százalékos bérfejlesztést kapott, de a fúró- és az úgynevezett lyukbefejező berendezések­nél dolgozó fizikai munká­sok 10,2 százalék béremelést kaptak. Amit a kutatók feltártak, azt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak kell felszínre juttatnia. Mint már" lapunkban hírt adtunk, a vállalat dolgozói 1974. december 22-én már tel­jesítették. az év végéig mintegy 35—40 ezer ton­na kőolajjal termelnek többet a tervezettnél. Földgázból is teljes mérték­ben kielégítették az igénye­ket, ugyanakkor a vállalat / már érzékeli az energiataka­rékosság hatását, ami nép- gazdasági szempontból ör­vendetes. A tervezettnél lé­nyegesen többet termeltek az idén stabilgazolinból, 54 ezer helyett 80 ezer tonnát. így a vállalat 909 milliós eredménytervét év végé­re egymilliárd 20 millió forintra teljesíti. Mindezek egyben azt is je­lentik, hogy a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kongresszusi mun­kaverseny vállalásait is túl­teljesítette. Az ország energiagondjai­nak csökkentésére a kisebb kőolaj- és földgázmezőkből — így Ásotthalom és Ke- lebia mezői mellett, a jövő év második felétől a Sze­ged—Móraváros alatti kő­olajtelepből is — olajat hoz­nak a felszínre. Elkészült a szegedi kő­olaj- és földgázmezők kiszolgál'ótelepe, az olaj- állandősító üzem és az egyes számú gázüzem is az év folyamán Az eredményes munkának köszönhető, hpgy a vállalat dolgozóinak bére 7,1 száza­lékkal növekedett az elmúlt évben. Az éjszakai műszak­ban dolgozó munkások éttől az évtől 40 százalék éjsza­kai pótlékot kapnak. Ugyan­csak növekedett — 20-ról 25 százalékra — a nehezebb te­repi munkát végző munká­sok bérkiegészítése is. / Igyekeztek az év folya­mán a vállalat nődolgo- zőinak bérét is az azonos munkán dolgozó férfia­kéhoz közelíteni, s jelentős segítséget nyújtot­tak a többgyermekes anyák­nak különböző kedvezmé­nyekkel, segélyekkel, óvodai, bölcsődei elhelyezésekkel. A PÍRTKOXGRESSZIS TISZTELETÉRE M ii nlí a verses* y a nagykunsági lei*nielőszöveíkezetekl>en Több mint tízezer terme­lőszövetkezeti dolgozó kap­csolódott be a kongresszusi munkaversenybe a Nagykun­sági Tsz-ek Területi Szövet­ségének taggazdaságaiban. A munkaverseny első — a ti­zenegyedik pártkongresszus tiszteletére felajánlott — sza­kasza év végén lezárul. A tájterülethez tartozó mező- gazdasági nagyüzemek tagsá­gának hatvan százaléka úgy csatlakozott a versenymozga­lomhoz, hogy felajánlásaik konkrétak és reálisak vol­tak. A szocialista brigádok és a tsz-ek vezetői év köz­ben sem ragaszkodtak mere­ven az év eleién tett válla­lásokhoz, a körülményeikhez igazodva módosítottak raj­tuk. Például a kenderesi No­vember 7. Tsz brigádjai vál­lalták, hogy az őszi betaka­rítási és talajművelési mun­kákat, ünnepnapokat is ki­használva segítik. Éjjel-nap­pali műszakot, illetve ké­szültséget is vállaltak a bri­gádok. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz szocialista brigád­jai maguk mozgósították és szervezték az egész tagságot az időjárás által okozott ne­hézségek leküzdésére. A ver- senymozgalorh mozgató rugói a szocialista brigádok vol­tak. Az idén csaknem száz új kollektíva küzd a szocialista brigád címért a szövetséghez tartozó tsz-ekben. Ezeknek a közösségeknek köszönhető, hogv a szövetkezetek úrrá tudtak lenni a rendkívüli ne­hézségeken, és sikeresen zár­ják ezt az esztendőt is. A feladat most már az, hogy a versenybizottságok mielőbb megkezdjék a kong­resszus) munkaverseny érté­kelését, és a jó példákat köz­ismertté tegvék, az üzemi híradók, faliújságok hasáb­jain a brigádgyűléseken. Már most készülni kell a felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére meghirde­tett munkaversenyre, elkészí­teni. és a tagsággal megvi­tatni a lövő évi terveket. hoev o szocialista brigádok időben és az ideihez hason­ló konkrét feladatokat tűz­hessenek maguk elé. Remény van rá. hogv a Nagykunsági Tsz-ek Területi Szövetségé­hez tartozó gazdaságokban a mnnka"ersenv idei résztve­vői 1075-ben is beneveznek, sőt, talán még tovább bővül a mozgalom. Ut a szaba birodalmába A szocializmus igazi nagysága abban mutatkozik meg, hogy a termelési ‘ viszonyok átalakításával együtt át­alakítja az embert és az emberi kapcsola­tok egész rendszerét. A jórészt csak pót- cselekvést és közösségpótlékot kínáló ka­pitalizmussal szemben megteremti min­den dolgozó ember számára a valóságos cselekvés és a reális, szerves közösségek világát. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, visz- szafordíthatatlanná váljon, egy ideig — különösen kezdetben — az osztályössze­ütközések és a' forradalmi cselekedetek egész sora zajlik le. Olyan ütközetek, ame­lyekben a hatalomra került munkásosz­tály megteremti minden osztályuralom, benne saját uralma megszüntetésének is a feltételeit, elhárítva az ember teljes fel- szabadulásának minden akadályát. Marx a Tőkében a jövő társadalmáról szólva azt írja: „A szabadság birodalma valójában csupán ott kezdődik, ahol meg­szűnik a nyomor és a külső célszerűség diktálta munka... a szabadság csak azt je­lentheti, hogy a társadalmasult ember, a társult termelők ésszerűen szabályozzák, ke lös ellenőrzésük alá vetik a természet­tel való anyagcseréjüket, ahelyett, hogy az mint vak hatalom uralkodna rajtuk...” A szabadság birodalmához vezető szocializ­mus olyan társadalom tehát, amely meg­teremti a lehetőségét annak, hogy elkerül­jék a fejlődésben mutatkozó vak ösztö- nösséget, a kizsákmányoló társadalmakat marcangoló osztályharcot és kibékíthetet­len ellentéteket. Ek természetesen csupán lehetőség, amelyet csak a tudatos és szer­vezett emberi tevékenység tud valósággá változtatok A szocializmusban létrejönnek az embe­rek közti egyenlőség feltételei. Az egyen­lőség először abban az értelemben való­sul meg, hogy egyenlő esélyeket teremte­nek a társadalom minden tagja számára azoknak a helyzeteknek az elérésére, ame­lyek fokozatosan lehetővé teszik a teljes emberi élethez szükséges részesedést a társadalmi javakban. Ebben az értelemben már a tőÉés viszonyok felszámolása Is nagy előrelépés a társadalmi egyenlőség felé. A magántulajdonosi viszonyok al­kották ugyanis az esélyek egyenlőtlenségé­nek legfőbb alapját, hiszen ezek a viszo­nyok ,._gy mértékben megszabták, hogy a különböző osztályokból származó emberek életlehetőségei egyenlőtlenek, valamint csökkentették az egyéni képességek és erő­feszítések szerepét az életben elért helyzet meghatározásában. A szocializmusban létrejött lehetőségek között alakul át az ember, válik szocia­lista emberré. A társadalom tagjai szocia­lista alapokon szervezik meg az életüket, olyan energiát kapnak a megváltozott tár­sadalmi környezettől, hogy annak segítsé­gével további átalakításokat hajthatnak végre ezen a környezeten. Ebben a folya­matban a munkának, mindenek előtt a termelő munkának van a legnagyobb sze­szepe. Az ember a közösségekben végzett, szervezett munkában alakítja ki és ala­kítja át létének alapvető feltételeit, mind­azokat a tárgyakat és viszonyokat, ame­lyek nélkül a társadalom élete, a szükség­letek kielégítése elképzelhetetlen. A szo­cialista forradalommal .kezdődik meg az a korszak, amelyben fokozatosan lehetőség nyílik minden ember számára, hogy elsa­játítsa az emberiség felhalmozott tapasz­talataiból, kultúrájából mindazt az értéke­set, amire szemléyesen képes, s így egyre sokoldalúbb, hasznosabb tagja legyen a társadalomnak. Am a lehetőség nem egyen­lő a valósággal. Az új társadalom emberének kifejlesz­tésében a legfontosabb feladat az, hogy minél tartalmasabb és sokoldalúbb szemé­lyiséggé váljék. Az előttünk álló legfőbb nevelési probléma, hogy legyőzzük a tár­sadalom tagjainak önzését, amely a kapi­talizmus terméke, s amihez hozzájárul az is, hogy a szocialista társadalom fejlődésé­ben van egy szükségszerű, hosszú átmeneti időszak, amelyben a legkülönbözőbb okok­ból továbbra is szembetűnő különbségek maradnak fenn az emberek helyzetében: nemcsak anyagi tekintetben, hanem olyan vonatkozásokban is, mint például a város és falu, a szellemi és a fizikai munka kö­zötti különbség, s mindez Ideig-óráig táp­talaja lehet a mások rovására vajú érvé­nyesülésnek. ” A cél természetesen nem az, hogy az embereket önmegtagadókká tegyük; ellen­kezőleg, a szocializmus arra törekszik, hogy minden embernek megszerezze a legteljesebb életörömet, és nem valamiféle elvont, abszolút egyenlőséget akarunk pél­daképül állítani az emberek elé, hiszen ez ellentmond a realitásnak, a józan emberi észnek. A szocialista közösségi ember kialakít tásának legfőbb útja, hogy az állampolgá­rok közéleti személyiségekké váljanak. A közéletiség igényének, a politikai részvétel igényének, a tömegekben, egyénekben ki kell bontakoznia. Az egyik legfontosabb feladat a közösségteremtésben a tömegek felké­szítése demokratikus jogaik gyakorlására. A kollektív felelősségérzet csak a köz­ügyekben való tényleges részvétel útján alakulhat ki. A szocialista társadalom sikeres fejlő­dése ugyanis nagy mértékben azon múlik, hogy többségben vannak-e azok az állampolgárok, akiknek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s akik termé­szetesnek tartják, hogy a jogok­kal együtt jár a kötelességek tel­jesítése, a közösségért vállalt felelősség is. Az ilyen állampolgárt azok a viszonyok alakítják ki, amelyekben az emberek az államhatalmat már nem kényszerűen el­viselendő külső erőnek tekintik, hanem sa­ját eszközüknek. Olyan eszköznek, mely erejét, hatalmát attól nyeri, hogy az ál­lampolgárok cselekvő részvételükkel köz­vetlenül is támogatják. Ez a helyzet a szo­cializmus intézményei és a tudatos, szocia­lista ember találkozásával alakul ki és mindennapi cselekvésben termelődik újra egyre fejlettebb formában. Pozsgay Imre Bosszúság, telefo Szolnokon csúcsforgalmi időben nehéz telefonálni. Hosszú percekig kell várni, amíg a készülék vonalat ad, s ha sikerül is beszélni, a hang többnyire halk, a ké­szülék sokszor recseg, át- hallatszik más beszélgetés, nemegyszer pedig idő előtt megszakad az összeköttetés. Mindezt a telefonhálózat túl­terheltsége okozza. Kis teljesítményű Jíösoont A Szolnok megyei Távköz­lési Üzem dolgozói mindent elkövetnek a szüntelenül nö­vekvő igények maradéktalan kielégítése érdekében, de en­nek határt szabnak a rendel­kezésre álló tárgvi feltételek. A Szolnok 1. postahivatal­ban lévő telefonközpont há­romezres kapacitású. Néhány évvel ezelőtt helyezték üzem­be a Vosztok úti 400-as crossbar alközpontot, az idén készült el a hasonló Réz utcai, amelvet iövő év első felében adnak át. A három­nak egvütt 3800 állomás a kanacitása. Ha figyelembe vesszük, hogv 2800 további telefonkére’em érkezett be. s folyamatoson ú’gbhak is ér­keznek. akkor kitűnik, hogv miiven nagyságú telefonköz­pontra lenne szüksége a vá­rosnak. A mostoha körülmények ellenére is ki kell elégíteni — méghozzá a lehető leg­jobban — az egyre gyakrab­ban jelentkező, sürgős igé­nyeket. Ilyen volt legutóbb például a Szolnokon rende­zett ejtőernyős világbajnok­ság, a Magyarország—Svájc válogatott labdarúgó-mérkő­zés vagy a jászberényi tele­víziós közvetítés, ahová a jó minőségű vonalak sokaságát biztosították. Túlterhelés Megsokszorozta a postások munkáját a 4-es út építése is. Számtalan vállalat és bolt költözött, s egyúttal kérte te­lefonvonala áthelyezését. A rendkívüli és sokrétű mun­ka. az ezzel egvütt jelentke­ző hibák miatt a szolnoki kábelszerelők július óta sza­bad szombat nélkül, és sok­szor vasárnan is dolgoztak. Az ’s nehezíti a munkájukat, hogv az állomás rég; éniile- tének lebontása után ideig­lenes helyre költöztek, ahon­nét hamarosan menni kell — de még mindig nem a végleges helvre. Mindezek ellenére a be­nyújtott telefonkérelmek egy töredékét — fontossági sor­rendben — kielégítik. Rész­ben a tartalék, részben pe- dig a költözés után felsza­baduló és a tulajdonos új helyére fel nem szerelhető vonalakból biztosítják. Az ötödik ötéves tervben A gyors ütemben fejlődő város telefonhálózatát azon­ban toldozom-foldozom mód­szerrel nem sokáig lehet bő­víteni. A megyeszékhelynek ezen a területen js el kell érni a nagyvárosi színvona­lat, hiszen ielenleg az orszá­gos átlag alatt vagyunk. A feilesztési tervek már készülnek Szolnokon az ötö­dik ötéves tervben megkez­dődik egv crossbar központ építése. Hogy hánv ezer új előfizetőt lehet majd bekap­csolni. arról még nincs, vég­leges döntés, de annyi bizo­nyos, hogv elkészültével vár­hatóan minden igénvt ki tudnak maid elégíteni, még a külterületeket is. Az új közoont gz elképzelések sze­rint a Szolnok 1. nostahiva- tal mellett, a Madách utcá­ban épül fel. — Ol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom