Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

tt T4- december W­nOtlfOK MBGTE1 (fflPU? 3 Kettős kitüntetés Szolnokon Éasaki körút, hajóállomás, útvonalak Párbeszéd a K P M és a megye vezetői között Tegnap délután a szolnoki Lenin Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben bensősé­ges ünnepség keretében • közős gazdaság dolgozóinak egyszerre két magasrangú ki­tüntetést adtak át. A Béke Világtanáes fennállásának 23. évfordulója tiszteletére az Országos Béketanács em­lékplakettet alapított a bé­kemozgalomban kiemelkedő munkát végző kollektívák Jutalmazására. Az emlékpla­kettet az országban (az idén először) összesen három me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti kollektíva kapta, köztük a Lenin Tsz Kállai Éva szo­cialista brigádja. A jelen­leg tizenkilenc tagú nőbri­gád, amely a szövetkezet ker­tészetében dolgozik, a Jó így év vége felé és új esztendő közeledtével gyakran mondogatjuk egy­másnak — amúgy tréfásan —, hogy „ez rendkívüli év volt”, vagy „rendkívüli évünk lesz”. Nos, ezúttal tré­fa nélkül állíthatjuk: a ma­gyar népgazdaság számára 1974 valóban rendkívüli, az „átlagostól” eltérő esztendő volt, és új helyzet előtt ál­lunk a jövőt illetően is. Félreértés ne essék: fejlő­désünk üteme az idén Is vi­szonylag gyors volt, hiszen a nemzeti jövedelem növeke­dése előreláthatóan lényege­sen meghaladja a tervben előirányzottat. Az ipar brut­tó termelése az év I—III. ne­gyedévében 9, az exportérté­kesítés 7,3, a belföldi érté­kesítés 9,2 százalékkal emel­kedett. A lakosság pénzbe­vétele közel 11 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban nehéz­séget okozó időjárási ténye­zőkéi nem számítva ezt az esztendőt a világgazdaság­ban, s mindenekelőtt a tő­késgazdaságban kibontakozó és felerősödő válságjelensé­gek: a pénzügyi válság, a gyors inflációs folyamat, a termelés csökkenése, továbbá n nyersanyag és energia, va­lamint a késztermék árará­nyaiban bekövetkezett nagy­arányú változások, s a mind­ennek következtében bekö­vetkező külkereskedelmi cse­rearányváltozások teszik rendkívülivé. A világpiacon nagyszabású érték- és ár- arányváltozások történtek, amelyek — a tőkésországok Importkorlátozó intézkedé­seivel együtt — érzékenyen érintették az ország külgaz­dasági egyensúlyát. Ha csak ideiglenes, át­meneti tényezőkről, vagy endkfvüli kilengésekről len­ne szó. a kérdés nem érde­melne nagvobb figvelrpet. de :t. az értékviszonyok tartós- ",k ígérkező átrendeződésé- M kell Számolnunk. Ilyen emzetközi gazdasági kör­■yézetben a magyar válla­ltoknak is át kell értékel­ünk eddigi gjratégiáiukat,, 'ejlesztési és üzletDolitikáju- kat. Ez a kritikai elemzés most egybeesik az új kö­zéptávú tervidőszakra tör­ténő felkészüléssel és az új középtávú tervek kidolgozá­sával. Már -'aMá-éha- fel kel1 .“ sem írka-TT- elhamar vi I <a ■véste • rkit hogy várakon álláspontra munkaeredményeken tűi a társadalmi munkában, s a különböző béke és barátsági, szolidaritási rendezvények szervezésében példamutató aktivitást tanúsítottak, A tegnap esti ünnepségen a kitüntető emlékplakettet Lehoczki Mihály, az Orszá­gos Béketanács alelnöke ad­ta át Ugyancsak tegnap került sor a tsz KISZ-szervezetének kitüntetésére. A KISZ Köz­ponti Bizottsága dicsérő ok­levelét Kanyó Sándor, a vá­rosi KISZ-bizottság első tit­kára nyújtotta át A kitüntetési ünnepségen a megyei pártbizottság ré­széről megjelent / Matuz Já­nos osztályvezető-helyettes. A városi pártbizottságot Brez- val István titkár képviselte. helyezkedjék, mondjuk amíg „megnyugodnak a kedélyek”, enyhülnek a feszültségek. A tétlen várakozás, a megfon­tolt kockáztatástól való tar­tózkodás most a legnagyobb kockázat vállalásával lenne azonos. A növekvő bizonytalanság kivédésének a vállalati gya­korlatban alkalmazott mód­szere a rugalmasság fokozá­sa. Ennek egyik módszere­ként. az eddiginél nagyobb mértékben szükséges feltár­ni, megismerni és kiaknázni a vállalat' fejlesztésére ható stabil, vagy viszonylag sta­bil elemeket. Ilyeneket min­denekelőtt a középtávú nép- gazdasági terv előirányzatai és a központi fejlesztési programok tartalmaznak; de ilyen viszonylag stabil elem a belföldi piac, továbbá a szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú megállapodá­sok, szakosítási egyezmények, s a tőkés vállalatokkal kö­tött, s érvényben levő koo­perációs szerződések. Ezeket a lehetőségeket in­dokolt most maximálisan ki­használni, mert ezáltal a vállalati gazdálkodás meg­alapozottsága szilárdabbá válhat. Különös figyelmet kell fordítani a KGST-or szágokkal folytatott gazda­sági-műszaki és kereskedel­mi egvüttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. A KGST-piac stabilitását sem szabad azonban mozdu­latlannak értelmezni. Erre a piacra ugyanis egyre jel­lemzőbb a dinamizmus: a kereslet és a kínálat szerke­zetének változása, az egy­mást helvettesítő termékek kínálatának bővülése és a minőségi igények növeke­dése. E- ti rét nrír köz­vetlenül kapcsolódik a gyárt­mányszerkezet átalakításá­hoz. amely a fokozódó mi­nőségi követelményeket. a techntikai újdonságot, az anyag- és energiafelhaszná­lás csökkentését tartla szem előtt. Az elmúlt években a kiviteli lehetőségeink ked­vezőek voltak és ezért első­sorban az Importárakra vol­tunk figyelemmel. Ez a né­mileg egyoldalú nézőpont módosításra szorul, mert a tőkés világpiacon a verseny kiéleződött és csak g kiváló minőségű és úiszerij termé- kekkel és lobot 9 versenvb-? A v t^v^kpnvsérr r n-vv3lV'M';k n Vy.y <>n.s '• •'.'?( ~ *•'•*•** -v- v • •' ' / V V i A ;] .*.♦ -»♦ ­ben 9 y '*?hé *•*» m:,i 'ségű anyagból nagyobb élőm un­30 ezer tonna cement téma felni A cement és mészművek gyárai 1974. december 22-én teljesítették az ez évre elő­irányzott 3.4 millió tonna cementtermelési tervüket. Az év hátralevő napjaiban már a kongresszusi versenyben felajánlott 30 000 tonnás túl­teljesítésen dolgoznak. Ij csukló ^buszok Nyolc új csuklós, 280-as tí­pusú, négyajtós Ikarus autó­buszt állítottak forgalomba Győrött Kedden további 11 ilyen autóbusz érkezik a vá­rosba. A közeli napokban 10 Ikarusz 266-os, panorámás autóbuszt is kap a 19-es Vo­lán Vállalat amelyeket szin­tén Győrött állítanak forga­lomba. Az új kocsik forga­lomba állításával egyidőben a régi járműveket kiselejte­zik. ka-ráfordítással, jobb kiké­szítéssel is előállítható ver­senyképes termék. Számolva azzal, hogy a vállalatok részére a jövő­ben nem áll rendelkezésre nagyobb fejlesztési forrás, a tervezési munkát célszerű összekapcsolni a vállalati tar­talékok módszeres és folya­matos feltárásával. A tarta­lékok időről Időre újra ter­melődnek, illetve új tarta­lékok keletkeznek. Ezért kü­lönösen érdemes nagy gon­dot fordítani arra. hogy a középtávú terv időszakát át­tekintve megkíséreljük fel­mérni; mikor, Milyen jelle­gű és nagyságú tartalékkal számolhatunk. A tervezés so­rán különösen a személyi jö­vedelmek növelése és a fej­lesztési előirányzatoknál csak a biztonságosan számításba jöhető erőforrásokkal cél­szerű számolni. A tervben tehát nem tanácsos minden erőforrást maximálisan le­terhelni, igénybe venni, már- csak azért sem, mert ez még­merevíti a tervet és nem lesz mód a váratlan, előre nem látható jó lehetőségek ki­használására. Ez a megfontolás egyrészt úgy érvényesíthető, ha a vál­lalatok most előtérbe he­lyezik a viszonylag rövid időn belül megtérülő beru­házásokat és fejlesztéseket, ha a konkrét célok Időzítése nem haladja meg a reálisan belátható időhorizontúkat, s így nem vállalnak felesleges kockázatokat, A fenti megfontolás más­részt úgy érvényesíthető, ha bizonyos kérdéseket tudato­san nyitva hagyunk a terv­ben, s a tervidőszak folya­mán jelentkező új elemeket. — lehetőségeket és szükség­szerűségeket — így képesek vagyunk a vállalati prog­ramba beépítem. A hajlé­kony terv készítése többnyi­re a variánsokban és vá­lasztási lehetőségekben vzlő gondolkodást is feltételezi Törekedni kell tehát arra hogy a terv bizonyos vonat­kozásaiban olyan célokat tűzzünk ki. amelyek több (jövőbeli) feltételnek is meg­felelhetnek. A ha ’lékonyabb, ru­galmasabb terv azonban nem jelenti azt. hogv lemondha­tunk a hosszabbtávú válla latfejlesztési koo-eoció ki­97 **lTT*.é * n.'\rr> rft» j nV'3 ’'6! pen (?lle '! ;q’/ lO“?* ■^aV: a:/ a vM: ,r’^ a’M' : -' "■ ?\tor?n.--'' 'írnél V c y hon : s F 7 ■ r ed i p • • v. • Varga György Megbeszélésen egyeztették a terveket és elképzeléseket a Szolnok megyében esedé­kes közlekedési és hírközlé­si beruházásokról tegnap dél­előtt a Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium vezető munkatársai, valamint Szol­nok megye illetékes vezetői. A megbeszélésen többek között jelen volt Kiss Dezső miniszterhelyettes, dr. Ger­gely István, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. He­gedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Barta László, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Gergely István üdvö­zölte a résztvevőket. El­mondta, hogy a tanácskozás­nak különös jelentőséget ad az a tény. hogy az ötéves terv befejezése előtt és az új ötéves terv kidolgozásá­nak időszakában kerül rá sor. Kiemelte, hogy eddig is igen jó és igen eredményes kapcsolatuk volt a megye vezetőinek és illetékes szak- ■ embereinek a KPM-mel, s ez természetes is egy ilyen közlekedéscentrikus város, il­letve megye esetében. Ezután dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyet­tese egészítette ki néhány gondolattal a munkaértekez­let számára előkészített írá­sos anyagot E kiegészítések három kü­lönösen fontos témakört érintettek. így a szolnoki közlekedéspolitikai koncep­ciót, ezen belül az úgyneve­zett északi körút megnyitá­sát, s ezzel a 4-es út átkelő szakaszának tehermentesíté­sét Dr. Soós István beszélt a tiszai hajózás ügyéről is. El­mondta, hogy jelenleg csu­pán évi mintegy százezer (Tudósítónktól) A Minisztertanács a kö­zelmúltban megtárgyalta a kedvezőtlen adottságú té­eszek helyzetéről, gazdálko­dásuk fejlesztéséről szóló elő­terjesztést és meghatározta a fejlesztés irányelveit. A kor­mányintézkedés lényege: az eddiginél gyorsabbütemű, tervszerű fejlesztést kell el­érni. Megyénkben gyakorlatilag jóval korábban megkezdő­dött az a munka, amely ar­ra hivatott, hogy az alacso- nyobb szinten gazdálkodó té- eszeket az átlagos színvonal­ra emelje. Arra ösztönözték az érintett téeszeket, hogv az állam által nyújtott anyagi támogatást — az árkiegészí­tést. jövedelemkiegészítést stb. — jól kamatoztassák, dolgozzalak ki tervszerű, az adott körülmények között re­ális üzemfejlesztési progra­mot. A kedvezőtlen adottsá­gú téeszek gazdasági viszo­nyainak a jelenleginél lénye­gesen egyszerűbb néhány termék előállítására specia­lizált termelésszerkezet felel meg. Ennek megfelelően a népgazdasági szükségletekkel és forrásokkal összehangolt, szakosított mezőgazdasági termelés kialakítása a legcél­szerűbb. Az érdekelt közös gazda­ságaink felismerték a haté­konyabb felfelé íveléshez ve­zető utat Már az elmúlt években — az állam segít­ségével — javítottak a <*az- dálkodás színvonalán a kü­lönb** tek mérsé''1* ”.V a • mét?. • pjyj •, kő-* •: ■ nd Hsv* '• r<v re” • I bap &y. ' h ?P' lesztésf orogrom megvalósí­tása jelenti. Tavaly ugyanis tonna a Tiszán szállított áruk mennyisége, de ennek sok­szorosa is lehetne, hiszen csak a Tiszamenti Vegyimű­vek részére mintegy félmil­lió tonna árut lehetne szál­lítani vízi úton. Ehhez a fel­tételek meg is lesznek a ti­szai vízlépcsők sorának fel­építésével, azonban egy ki­kötőre is szükség van az áruk rakodásához. A harmadik téma a gép­kocsiközlekedést érinti. A Tiszazug ellátásának javítá­sához Tíszaföidvár—Martfű térségében karbantartó állo­másra van szükség. Dr. Soós István megkö­szönte a segítséget, amit a megye és a város kapott a KPM-től a 4-es út szolnoki szakaszának átépítéséhez, majd megkezdődött a vita a tárgyalásra előkészített anyagról. Az összegezett tervek az autőközlekedés. a közutak építése, javítása, a vasút1, a posta, a vízi közlekedés, va­lamint a szolnoki városépí­tés területét ölelték fel. Néhány régebbről megma­radt gond a közeli jövőben várhatóan megoldódik. így megegyezés született arról, hogy 1975. szeptember 1-ig a közútra kell terelni a Me­zőtúr—Túrkeve vasútvonal forgalmát. Űjszászon pedig a következő években meg­épül, mintegy 6—7 millió fo­rintos költséggel, a vasút alatt átvezető gyalogos alul­járó, s ezzel megszűnik a jelenlegi balesetveszélyes helyzet. A megbeszélés során elvi megegyezés született többek között a Martfűn átvezető országút kiszélesítéséről, a lehetőség nyílt a téeszek szarvasmarhatartásának fej­lesztésére — a népgazdasági célkitűzéseiknek megfelelő — kiemelt támogatására. Az érintett gazdaságokban 1200 új és korszerűsített tehén, valamint 1000 egyéb szarvas- marha-férőhelv épül meg, a takarmány termelési. háttérrel éppen a kiemelt támogatás eredményeként — amint* a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályán közölték. A közös gazdaságok ma már munkálkodnak a kedve­zőtlen adottságok ellensú­lyozásán. a céltudatosabb gazdálkodás kialakításán. A hortobágyi puszta szélén gaz­dálkodó nagviványi Üi Élet Tsz természeti adottságai , fő­leg a juhászat intenzív fej­lesztéséhez kedvezőek. Az 1976-ig szóló program sze­rint nyolcezres juhállomány kialakítását hajtják végre. Fejlesztik melléktevékeny­ségként a nád üzemet. ahol jelenleg 3 milliós nádterme- lés folyik. Elsősorban a fel­dolgozást szorgalmazzák. A nagylváni tsz egyébként már egyesült a tiszaörsí Búzaka­lász és a tiszai gari Petőfi Tsz-szel. A közös összefogás révén nyilvánvaló nagyobb lehetőség nyílik a tervezett gazdasági ágazatok fellendí­tésére. A mezőtúri Vörös Ok­tóber Tsz a gazdálkodás színvonalának emelését töb­bek között óbban látta. hogv 671 hektár földdel csat’ako- T-att a Szarvasi A'lam* Gaz­> pvt; T «ÍTfloeriirJifícj Vpnvtc*’mP1p<!t és ny állof+e­nvésztést egyaránt intenzíven szolnoki Diesel-programban mutatkozó mintegy kilenchó- napos lemaradásnak a felé­re csökkentéséről. Szolnok­nál egy ideiglenes kikötő építéséről, a szolnoki északi körút továbbépítéséről, a ti- szatenyői állomás körzetesí­téséről és az ehhez szüksé­ges útépítésről, s általában az alsóbbrendű utak további fokozatoá javításáról, szélesí­téséről. Néhány kérdésről jelenleg nem született megegyezés, ezeket az illetékesek ismét megtárgyalják, s később ha­tároznak véglegesen. Ilyen kérdés volt a szolnoki vasúti rekonstrukció harmadik sza­kaszának kezdete, a szol­noki telefonhálózat nagysza­bású bővítése, illetve ennek megkezdése. Az viszont bi­zonyos, hogy 1975 végén Szol­nokon is bevezetik a telefon- beszélgetések ideiének méré­sét és a háromperces be­szélgetési időt A 32-es szá­mú főút újszászl Zagyva- hídjának megépítése előtt még ugyancsak megbeszélé­sekre van szükség, hiszen a munkával egyidejűleg me­derkotrást és töltéserősítést is végeznek majd a Zagy­ván. A megbeszélés dr. Gergely István zárszavával ért vé­get. A megyei pártbizottság első titkára ismételten kö­szönetét mondott a KPM se­gítségéért, s egyúttal hang­súlyozta, hogy a vasutak, közutak és vízi utak csomó­pontjában fekvő város, il­letve Szolnok megye közle­kedésének és hírközlésének javítása, nem csupán Szol­nok és a megye, de az egész ország érdeke Is. kell fejleszteni. Csatlakoztak az igarszerű kukoncaterme- lési rendszerhez és a jövő­ben részt vesznek a rizster­melés iparszerű vállalkozásá­ban is. Elsősorban a takar- ménytermeléstől várfák az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségét. Jelenleg 300 fé­rőhelyes növendékmarha és 424 jószágot befogadó hízó­marha istálló épül. Kunhe­gyesén januártól egyesült erővel kezdi meg a gazdál­kodást a nagyközség három gazdasága, a Lenin. a Vörös Csillag és a Vörös Október Tsz. így még inkább megva­lósíthatónak látszik a Vörös Csillag Tsz korábbi vállalko­zása, miszerint a Tisza II . vízlépcső öntözővizére ala­pozva 1976-ra 600 darab hús­termelő szarvasmarhaállo- mányt alakít ki, és biztosít ja a szaporulat felnevelését A jászsági közei* gazdasá­gok, a jászdózsai Tárnámén- ti. a*.1ászberényi Vörös Csi1 lag és n Március 15. Tsz-ek ben is a szarvasmarhaágs zat az az üzemág nmelv má a közeljövőtől ho'szabb tá von iö ved-Imi forrás les* összegezve megállapítható hogy a termőhely' adottság­ból és egyéb okokból kedve­zőtlenebb helyzetben lévő téeszek fejlesztésének módia egybeesik a negved-ik ötéves ten» célkitűzéseivel, és a kö­vetkező ötödik ötéves terv programiéval: a növényter­melés terén feüeszteni a? ipars-’p-ű termel“'* -enöszer’ 9 7 4T1 pipfl; 1974 sem les2 vesztesé­ges téesz. Tervszerűen, rugalmasan Kevesebb a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet medvénkben & í

Next

/
Oldalképek
Tartalom