Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

SZOLNOK MfcGYhl NÉPLAP 1- )' * 1974. december 8t­Vaik6 Mihály Edópia ébren Carlo és az olaszok 7 Carloval Dessiében is- # merkedtem össze, még­hozzá annak a napnak az estéjén, amikor a főváros­ban a szakszervezet székhá­zéban eldördült a katonák fegivere. s a helyszínen két sebesüli és egy halott ma­radt. A katonák tüntetni akaró munkásokra lőttek. A történtekről nagy hangon, olaszos temperamentummal számol be a Touring Hotel fehér lakóinak, amelyet szin­tén olasz dirigál, méghozzá egy hatvan év körüli egye­dülálló nő, aki műiden jel szerint hajdan szebb napo­kat is megérhetett. Elsősor­ban az erre vetődő európai­ak szállnak meg ^nála. de hotelje esti gyülekezőhelye mindazoknak, akik olasz lé­tükre a város polgáraiként itt élnek. Mert Dessiében olasz vezeti a garázst, tálján a villamos szakember, és a nyolcvanezres város egyet­len vízvezetékszerelője is Itáliát vallja hazájának. Nem mondhatni, hogy dúsgazdag emberek, de az etiópokhoz képest van mit aprítaniuk a tejbe. Carlo nem illik közé­jük. ö az Addisban székelő Kthiopien Construction Ent­reprise LTD magántársaság egyik vezetője. Ügy került ide, hogy elvállalta annak az útépítésnek a gépi munká­latait. amelyik német irányí­tással és német pénzből fo­lyik. Egyszóval: vállalkozó. A hetven kilométeres útsza­kasz, amely a tartomány A CELV szatecrvezdi szék háza Addiszban (A danakil sivatagban) — Most szerkesztem. Itt minden pont mellett ott áll majd a megfelelő paragrafus száma is. Akkor aztán nincs vita. Vagy ha mégis — és erre táskája mélyéből előhúz egy hatlövetű amerikai lő­fegyvert élesre töltve — ak­kor védelemről is gondos­kodtam. No persze a vállalkozók­nak ravaszabb módszereik is vannak, hogy a szerintük vérmes követeléseket tá­masztó munkásokat kijátsz- szák, hogy „védekezzenek” ellenük. Például, folyamatos munkaviszony helyett, csu­pán egy-egy alkalomra fo­gadják fel őket egy bizo­Föutea a faluban központjából a még teljesen elzárt területekre vezet, jó kis üzlet- Különösen ha Számba vesszük, hogy mos­tanság, a változások követ­keztében kissé meggyérültek a nagy beruházások, ilyen időben egyenesen isten ál­dás. — Most megkapják a ma­guk leckéjét — harsogja Carlo. — Az ember már ma- ' holnap nem boldogul velük, úgy kinyílt a... Munkát, igazságot! Tulajdonképpen mi is van a gyűlölettel vegyes kár­öröm mögött? Carlo rögtön­zött előadásából kiderül, hogy ő is azért járt a CELU- ban. mert el kellett rendez­nie bizonyos dolgokat, ma­gyarán szólva, egyezkednie kellett a munkásokkal. Mos­tanában elég gyakoriak az efféle jelenetek. • Amikor munkások ülnek munka­adókkal szemben, és hevesen átáznak. A vita pedig több- vire abból’ fakad, hogy míg 'lebben nem ismerve joga- at a dolgozók minden műn­kéi tételt elfogadtak, most tőlag kiokoskodván munka- dóiktól visszamenőleg is bizonyos juttatásokat, ked- v e/ményeket követelnek. És nincs igazuk a munká­soknak? — vetem közbe, mert úgy alakul a társaság, hogy nekem is megvan a le­hetőségem a beleszólásra. Előfordulhat, hogy igen. De általában nincs. A szer­ződések a hibásak! Nem elég /ilágosak és pontosak. — nondia kicsit szelídebben "arlo. / ín táskájához nyúl 'nyitja. Meglepetésemre a étkötetps Code Civilét, a olgári törvénykönyvet húz za elő és egy szerző l’4*,áz­tatok nyos időszakra. Előfordul, hogy csupán egyetlen napra. Sőt a fővárosban találkoztam olyan vállalkozóval is, aki például csak arra vett fel munkásokat az utcáról, hogy a vasgerendákat lerakják a gépkocsiról. Tehát mindösz- sze néhány órára. Így azu­tán nem kellett tartania a jogtóL Persze megtehetik ezt is, mert Etiópiában a munkaalkalom sajnos^ igen fehér holló. Egyetlen újság- hirdetésre — segédmunkás­ként két dolgozót felveszünk — a megjelölt munkahelyen csaknem százan álltak sor­ban arra várva, hogy a sze­rencse rájuk kacsint. Kény­szerű kiszolgáltatottság ez, amelynek szorításából nehéz szabadulni. Az új katonai ve­zetés intézkedett ugyan, hogy csak indokolt esetben lehet munkásokat utcára dobni. Azaz próbálja útját állni, hogy az egyes tőkés érdekelt­ségek megrettenve a válto­zások őket érintő esetleges kellemetlen következményei­től, indokolatlanul csökkent­sék a létszámot. Dé így is mondvacsinált okokból saj­nos sokan a munkanélküliek sorsára jutnak. Etiópiában ma a szakszer­vezetiek becslése szerint kö­rülbelül nyolcmillió ember­nek nincs állandó munkája. Ismeretségünk másnapján Carlo meghív, nézzek körül kint az útépítkezésen. Az út csodálatos vidéken halad ke­resztül. Egy tavat is érint, neve nincs, csak így hívják tó. De körülötte élet is alig (Nálunk már rég felparcel­lázták volna a partját.) Jól bent járunk Wollóban. har­minc kilométerre is Dessié- tőL amikor váratlan akadály állja utunkat. Carlonak meg keil állnia. Az út közepén három fiatalember, ingujj­ban. Egyiknek a hátán kis batyu botra akasztva, másik kopottas barna bőröndöt tart a kezében, a harmadiknak egy sportszatyor a vállán, öltözetükből ítélve diákok lehetnek. akik Dessiéből igyekeznek hazafelé falujuk­ba. Állnak az út közepén mozdulatlanul. Ahogy nézem őket, úgy festenek, ők ott hárman, barna testükön fe­hér ing feszül (vigyázat az etiópok nem négerek!) mint valami mesebeli szegény le­gények, akik hosszú vándor­útra keltek. Mit álltok itt? — szól oda Carlo hozzájuk. Nem túl hangosan, inkább foghegyről. De ők nem mozdulnak, csak néznek merően, szembe ve­lünk. Közben az út két olda­lán érdeklődő útépítő segéd­munkások jelennek meg. És parasztok, akik itt tettek - vettek a közeli kukoricásban. Na mi lesz? — s Carlo hangjában már türelmetlen idegesség vibrál. Odébb! — kiált hangosan és ingerülten. Mire a középső se nem halkan, se nem hangosan, el­tökélt hangon és magabizto­sam * — Ez a mi földünk, ez a mi országunk! — S egy , gzóvai sem mond többet. Ha színpadon látnám ugyanezt, túlságosan rende­zettnek és teátrálisnak érez- ném. Az elmondott szavak pátosza azonban itt és most, ahol a díszletet a környező hegyek alkotják, és statisz­ták a rongyos munkások és az. elárvult parasztok, mind­ez történelmileg hiteles egy sajátos nemzeti érzelem ki­csapódása. Na és, én meg építem a ti ■Országotokat! — vágja oda Carlo, s minthogy a diákok erre sem mozdulnak, gázt ad. ránt egyet a kormányon, s az út szélén álldogáló munkások riadtan ugranak félre. Kicsit megcsillapodván a jelenet után megkérdem Car- lotól. — Mondja. mit kapnak ezek az utat építő munká­sok? — Naponta 90 centet. De nem .pénzben fizetünk, — s ezt úgy közli mint valami vívmányt, — pénz helyett három kilogramm , magot kapnak. A mi igazolásunk alapján a város utalja ki ne­kik. Hadd legyen kenyerük. (A 90 cent 6—8 forintnak fe­lel. meg.) Még szeretném kérdezni, hogy ő mennyit keres ezen az üzleten, de érzem, hiába­való lenne firtatni, este azonban a Touring Hotelben csapott mulatozáson — fo­lyik a wisky, sül a hús — amelyen a szálloda vala­mennyi lakóját Carlo látia vendégül, bizonyos támpon­tokat szerzek busás jövedel­méről. S ahogy egyre magasabbra csaonak a jókedv hullámai — fénykének kerülnek elő a pajzán megiegvzés közroet- *e kézről kézre iárnak. Da- 1 akii cicák — röhögi tel* ■íijal az egyik olasz. De hisz odakészülök, a no tv’í danakilokhoz! (KC t eíkezik: A Danakil- sivatagban) Nézőpont Nézőpont kérdése, szok­tuk volt mondani; ha bele­untunk a vitába, ha nincs kedvünk tovább érvelni. Ha ilyen lenne Mészáros Tamás műsora, a rendszeresen je­lentkező egyórás adás címét bizony nem tarthatnánk sze­rencsésnek. De ez a maga­zinszerű összeállítás inkább vitára késztet, legyen szó — mint az elmúlt heti adásban — a Déryné Színház gond­jairól, az érettségiző fiata­lok problémáiról, vagy ép­pen munkás-színjátszáról. A riportok, beszélgetések gon- dolatébresztőek, s jó érte­lemben befejezetlenek. Az oktatás-közgazdász az érettségizett diákok vélt és valós hátrányairól szólt. Ar­ról, hogy például a gimná­ziumban végzettek, ha nem sikerül valamelyik egyetem­re vagy főiskolára bejutni, úgy érzik, hiába tanultak. Kétségbeesnek, ha nem jut valahol egy íróasztal szá­múkra, s fanyalogva gondol­nak arra, hogy érettségi bi­zonyítvánnyal szakmunká­sok legyenek. Pedig több. egyre több olyan szakma van, amelyik nagy elméleti tudást igényel, ahoj. a ko­rábban megszerzett ismerete­ket nagy mértékben lehet hasznosítani. Nézetformáló a beszélgetés ebből a szem­pontból is, de túlmutat ezen. elemzi a fiatalok pályavá­lasztási lehetőségeit, a to­vábbi tennivalókat is. Ér­dekes az a gondolat, amely a megoldást az alapoktatási idő felemelésében keresi. Az elképzelés szerint az általá­nos oktatás 16 éves korig, tehát tíz éven keresztül tar­tana, így könnyebben össze lehetne hangolni a társada- • lom és az egyén igényeit. Ennék ma még gátja az ál­talános iskolák és -a közép- iskoláék színvonalkülönbsé­ge, amelyet azonban meg le­het és meg kell szüntetni. Kevésbé izgalmas a Mú­zsák című múzeumi magazin szerkesztőjével folytatott be­szélgetés. Talán nem is il­lik a Nézőpont műsorai kö­zé, hiszen csupán informál. A lapkészítés, lapkiadás gondjait mégsem sorolhatjuk az alapvető társadalmi prob­lémák közé. Érdekesebb a munkás­színjátszás mindennapos gondjairól elhangzott beszél­getés. hiszen tágabb értelem­ben ez az egész munkásmű­velődést érinti. Itt érezni legjobban, hogy Mészáros Tamás, a műsorvezető érzé­keny a dolgok mögött rejlő általános problémák iránt, nemcsak kérdez, de ha kell. vitatkozik is. Végül is si­került megfogalmazni: a munkásszínjátszásnak mint­egy közösségi fórummá kell válnia, s nem lehet színház­pótló „művészkedés”, hanem a munkásművelődést segítő tevékenység. Az amatőr szín­játszás, noha a hivatásosok­kal nem tud és nem is akar versenyezni, egy ponton előnyben van. Testközelben játszik, mozgékonyabb, így érzékenyebben tud reagálni az embereket, a munkásoka* foglalkoztató dolgokra. S ha ezt teszi már önmaga létjo­gosultságát is igazolja. A rádió Nézőpont című műsora — mindebből követ­kezik — jó lehetőség arra. hogy egy-egy közérdekű té­mában orientáló vélemények hangozzanak el. Még sok­színűbb, még változatosabb úgy lehetne, ha egy-egy té­mában véleményeket is üt­köztetne. Az egészséges vita ”"Äginkäbb elgondolkodtatná ° hallgatót. Ha több szem^öabol lát ink a dolgokat már nehe­zebb legyinteni: nézőpont kérdése. ~ trömböczky — 300 tonnás teherautók 300 tonna teherbírású bil­lentő teherautók készülnek Belorussziában. Ezek azon­ban nem az ^országutakon közlekednek, hanem Szibéria és a Szovjetunió közép-ázsiai vidékeinek nyíltszíni szén­és vasércbányáinál fognak dolgozni. A teherautók teljes rakománnyal is óránként 50 kilométeres sebességet tud­nak elérni, s ha szükséges, országúton is teljes bizton­sággal közlekednek, üresen és rakománnyal egyformán. A korall-óra mutatja az időt Korallszirtek, zátonyok nemcsak a kalandos vízalatti filmjelenetek természetes ku­lisszái, hanem egyre fonto­sabb alanyai az őslénykuta­tásnak. Azok a parányi ál­latok, amelyeknek kialakulá­sa 700 millió évvel ezelőtt kezdődött ja meleg tengerek­ben, ma ugyanis nagyon ér­dekes és fontos adatokat szolgáltatnak Földünk ősko­ránál. Mind a fosszilis, mind pedig a ma élő korallok ugyanis meglehetősen egzakt „biológiai időmérő”-k. A ko- rallrétegek növekedéséből a . szervezetek kora nemcsak évekre, hanem akár napra pontosan meghatározható. Amit az asztrológusok ki­számítottak, hogy a Föld forgása az évmilliók során állandóan lassúbbodott, azt Új híd Rigának 3,2 kilométer hosszúságú, „emeletes” híd épül Rigánál a Daugava folyón. A híd össze­köti a két partot a festői szigetekkel, amelyek üdülési a korall-kutató biológusok is megerősítették. A korall-óra egzakt módon azt mutatta, hogy az egy éves időszakasz a paleozoikumban sokkal hosszabb volt, mint ma, kb. 420 napig tartott. De még ennél is fontosabb az a felismerés, hogy a fosz- szilis korallok felvilágosítást adnak a fontosabb ásványi­anyagok és nyersanyagok ke­letkezéséről és eloszlásáról. Remény van arra, hogy kő- olajkészletek felkutatásához is segítséget nyújtanak a ko­rallok, ugyanis bebizonyo­sodott, hogy a korall-építmé- nyek sok esetben jelentős mennyiségű kőolajat helyez­tek biztonságba. így remél­hető, hogy a korallok is hoz­zájárulnak korunk energia- forrásának bővítéséhez. és sportközpontok lesznek. A? egyik szigeteli valóságot sport-komplexum épül: fe­dett jégpálya, úszócsarnok kerékpár- és atlétikai stadi­on lesz. Sebgyógyítás sugárral A lézer sugarat orvosi gya­korlatban eddig csak műtő­kés gyanánt használták. Űjabban egy budapesti kli­nikán kísérletekkel bebizo­nyították, hogy nemcsak „seb okozó”, de seb gyógyí­tó célra ás felhasználható. A vágásra használatos több száz Joule-nyi lézernél sok­kal kisebb erősségű sugár, már elégséges ahhoz, hogy meggyorsuljon a sebek ősz- szegyógyulása. A sugarazott sebek gyorsabb gyógyulását a kontroll képen nem su­garazott sebek lényegeser lassúbb átlag gyógyulása bi­zonyította. A jó eredményi azzal magyarázzák, hogy a monokromatikus fénynek ionizáló hatása, azt az enzim­folyamatot, amely a szövetek kollagén szerkezetének fel építését végzi, meggyorsítja. hosszú, 1400 tonna súlyú egytengelyes gőzturbina óri­ás évente annyi villamos­energiát termelhet, amennyi 2 millió tonna acél elektro­mos kemencében történő ol­vasztásához elegendő, illetve Óriás gőzturbina Az energetikai ipar fejlő­désének egyik jellemzője, hogy egyre nagyobb teljesít­ményű gépegységek üzembe állítására kerül sor az erő­művekben. A fémkohászat ugyanis mind jobb minőségű szerkezeti anyagokat bocsát a konstruktőrök rendelkezésé­re, akik ezek birtokában me­részebb elképzeléseket való­síthatnak meg. A leningrádi turbinagyár­ban, ahol eddig „csak” 300 ezer kilowatt teljesítményű áramfejlesztőket gyártottak, most sor került egy 800 ezer kilowattos turbina-tíous ki- fejlesztésére. A 40 méter 100 millió tonna szén gépek­kel való kitermelését tesz lehetővé. A rövidesen sorozatban gyártandó turbina a szovjet energetikai ipar fejlődésénél- új szakasza* nyitja meg Alapmodellje lesz azoknak az áramfejlesztőknek, ame­lyeket a most és a jövőben tervezendő erőművekbe be fognak építeni. Borostyánbányászat a Szovjetunióban A Balti-tenger partvidékén évente kb. 400 tonna boros­tyánt termelnek ki. A balti borostyántermelés központja Jantari (jelentése barostyán' Kalinvingrád közelében. A csillogó, sokszor aranyszín­ben ragyogó borostyánt a tengertől töltésekkel elzárt halmocskák, polderek kékes­fényű iszapjából szedik ösz- sze. A nagy darabokat kéz­zel válogatják ki az exkavá- ’orok által kiemelt iszapból, a többit a közeli Borostyán Művekbe szivattyúzzák, ahol a kisebb darabokat feldol­gozzák. A nagyobb boros­tyánkövekből különleges) egyedi darabok készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom