Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november fl. Fehér törzsű nyírfák között... Épüt a Testvériség földgázvezetek Polgár után — mielőtt el­érnénk a Nyugati-főcsator­na hídját — hirtelen terem elénk egy szokatlan tábla: „Cső-átszállítás! Sárfelhor- dás!” — Szabályos a tábla: hivatalos engedély a KRESZ áthágására, a főút besározá- sára. Közérdekből. Az aranysárga levelű nyír­fák fehér törzsére a barna- fekete foltokat mintha nehéz teherkocsik fröccsentették volna az út menti latyakból. A földek kétoldalt nagyon ázottak: nehéz dolgozni raj­tuk, magot vetve, csövet rak­va — egyaránt. A legkorszerűbb eszköz — Ilyen kevesen építik a Testvériséget? — Nem sokkal többen — magyarázza Kókai István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Beruházás Irodájá­nak munkatársa. — Össze­sen 190 szovjet szakmunkás és nem sokkal több magyar dolgozik a vezeték építésén. Kitűnő, nagy teljesítményű gépeket hoztak magukkal a szovjet munkások. Árokásó­juk — nehéz talajban is — naponta 7—800 métert halad. A legkorszerűbb eszközük azonban a szervezés. — A vezetéképítés két fő részből áll: cső-hegesztésből es földmunkából. Terepen, szabad ég alatt. Nos, a szov­jet szakemberek az egész , 'munkát képesek úgy meg­szervezni, mintha gyárban, tető alatt, falak között dol­goznának. — Két bázist alakítottak ki: Nyírmadán és Tiszavas­Levelek, — Nincs ennél szebb szak­ma — mondja Vitalii Kri- mov brigádvezető arra a kérdésre, hogyan lett he­gesztő. — Ma már férfinak való. romantikus foglalko­zást nehéz találni. Az űrha­józás. meg a hegesztés még az! S az űrben lesz még csak igazán fontos a hegesz­tés! Hatalmas szál ember a brigádvezető. Igaz. a társai is mind 180 centiméteren „kezdenek”.. Alacsonyát, kö­véret nem látni köztük. Munka a bázistelepen. A 800 milliméteres acélcső egyik oldalán szovjet, a másikon magyar hegesztő dolgozik Az új nyírségi KRESZ- táblát ott látjuk az úton — fél kilométerenként — Tisza- vasvárig. A közelben nyír­faligetek, dohány- és mák­földek között énül a Test­vériség földgázvezeték Le- ninváros és Beregdaróc kö­zött. Az építők vasvári telepé­nek udvarán két zászló a magasban: a sarló-kalapá­csos szovjet és a magyar. 70 szovjet és 40 magyar mun­kás közös munkahelye a te­lep. váriban. Ezeken a telepeken készül valójában a vezeték 80 százaléka. A Dunaújvá­rosból érkező 800 milliméter átmérőjű acélcsöveket itt hegesztik össze 30—36 méte­res szakaszokká. Ezt viszik a vonalra. Ott már kész az árok. Beleteszik az új részt. Egyetlen hegesztéssel össze­kötik a már lefektetett csö­vekkel és már jöhet is a kö­vetkező 36 méter. Ütem sze­rint. A helyszínen — a nem éppen ideális körülmények között — nincs sok hegesz­tés. Ezzel szinte a felére csökkent a hiba valószínű­sége. A bázisokon pedig úgy dolgoznak, mint a gyárban. Szalagszerű termeléssel. Fe­le annyi idő alatt csinálnak meg így 1 kilométer veze­téket, mint amennyi idő alatt mi boldogultunk a Ba­rátság II. hazai szakaszának építésén. levelek Jönnek a levelek Ufából, Taskentből (idevaló Grisa) Volgográdból (ide a brigád­vezető) Moszkvából. Omszk- ból — s még vagy 15 távoli szovjet városból, faluból. A SZOJUZZAGRANGAZ — a szovjet csővezeték építő vál­lalat a legjobb szakmunká­saiból állította össze a Test­vériséget építő csapatot. _ A Krimov brigád október 14-én házi ünnepséget ren­dezett az ezredik csodarab összehegesztése alkalmából. No, meg mert Grisa távira­A láthatatlan frortt legendás hőse KI VOLT RICHARD SORGE? — Ide kell a fizikum! — válaszo. csodálkozó észrevéte­lemre a brigád vezető. — Az olaj s gázcsövek nem a Gorkij utca alatt futnak. Mióta hegesztek — 18 éve már — dolgoztam a sarkkö­rön túl, sivatagban, mocsár­ban, az Uraiban kétezer mé­ter felett. Ilyen helyünk, mint amilyen most itt Nyír­egyházán van, ritkán adó­dott. Szép, kényelmes szál­lás. .. — Csak az asszony hiány­zik, meg a gyerek — szól közbe Grisa Halemrijanov. Erre csend lesz. — Levél? — Az van — bólint Grisa — 3—4 is hetente. Dehát ta­vasz óta nem láttam a kis­lányomat. 5 éves... tot kapott a vállalat köz­pontjából, hogy a Munkaér­demérem harmadik fokoza­tának tulajdonosa lett. Grisa 33 éves. 16 éve hegeszt. Évente összesen egy hóna­pot tölt a családjával. Ma­gyarországra Finnországból érkezett, ott is gázvezetéket építettek. Oleg Panov a Tiszavasvá- ri bázis műszaki vezetője a naplót nézi: — Itt és Nyírmadán eddig 92 km hosszú vezetéket he­gesztettünk össze. Ez 10 ezer varrat. A vonalon már he­lyén van 78 kilométernyi cső. A vezeték teljes hossza 122 km. A szigeteléssel és a nyomáspróbákkal együtt, úgy hiszem teljesítjük vál­lalásunkat: a magyar kom­munisták XI. kongresszusa tiszteletére az eredeti határ­időnél egy-másfél hónappal előbb, február végén átad­juk a vezetéket. 1975-ben jöhet rajta Magyarországnak a tervezett évi 1 millió köb­méter földgáz. B sztro! Bisztró! A bakra helyezett csőszál két oldalán állnak a hegesz­tők. Az úgynevezett gyököt — az alapozó, belső hegesz­tés kézzel történik. A kitöl­tő és lefedő hegesztést Grisa végzi az automatával. Az automata kéttucatnyi he­gesztővel tartja a lépést. Azon a munkán, ahol meny- nyiség kell. A minőséget az emberek adják. Gázvezeték­nél a tökéletes varrat — mindennél fontosabb. A cső egyik oldalán a szovjetek, másikon a ma­gyarok. így fut körben a varrat. — Bisztró, bisztró! Gyor­san, gyorsan! Ezt a két szót tanultam meg először oro­szul — emlékszik vissza a két hónappal ezelőtti időre Molnár János, a Mátravidé- ki Kőolaj és Földgázvezeték Építő Vállalat főhegesztője. — Láttam, ahogyan oda- álltak Molnárék az állásra — mondja Krimov kicsit mentegetődzve — ahogy megfogták a pisztolyt, mond­tam: ezek jó hegesztők. Rá­termettek. Látja azt az em­ber. Ml más eszközökkel, fo­gásokkal, módszerekkel dol­gozunk. Ezt kellett átadnunk Molnáréknak. Aki nem jó munkás, annak hiába mond­ja az ember: davaj, da vaj... — A (hegesztőpisztolyuk 30 dekával könnyebb a mienk­nél, — így Molnár János. Ezzel 10 órán át rengeteg fáradtságot lehet megtakarí­tani. Az elektróda anyaga eleve megvédi a varratot a túlégéstőíl, saiakosodástól. Nem kell a csövet előmele­gíteni. Ezzel, műszakonként 2—3 órát lehet nyerni, a mi technikánkhoz képest... Csak a tempót volt nehéz átvenni. — Az ebédidőt pontosan betartják. Munka közben nincs kávé, cigaretta. Reg­gel hajszálpontosan kezde­nék. Mi eleinte mindig kés­tünk. .. Szóval — őszintén megmondom: nem volt szi- csasz... Ehhez hozzá kellett szokni. — Megérte? — Azelőtt ötezer forint volt a borítékban. A szovjet tempóval hétezret viszek ha­za. .. — Ha kész a Testvériség, hol hasznosítják az itt meg­szerzett ismereteket, tapasz­talatokat? — Még Krimovékkal együtt 1975 végéig megépítjük a Testvériség Lenin város— Zsámbok közötti szakaszát. Majd néhány hónap alatt befejezzük a Budapest körü­li nagykort, s azután — Orenburg következik... Ez a közös munka a Testvériség magyar szakaszán — nekünk — az edzőtábor... Gerencsér Ferenc Harminc esztendővel ez­előtt, 1944. november 7-ének reggelén a tokiói Szugamo- fegyház parancsnoka, Ma- cuoto ezredes belépett dr. Richard Sorge cellájába és közölte: az igazságügymi­niszter elrendelte a halálos ítélet azonnali végrehajtását. Az elítélt nem sokkal ké­sőbb őrei kíséretében elin­dult a vesztőhelyre. Annak az embernek méltóságával állt a bitófa alá, aki nemes, igaz ügyet szolgált, s ezért életét is oda kellett adnia. „Éljen a Kommunista Párt! „Éljen a Szovjetunió” —ezek voltak utolsó szavai. Ham­vai a tokiói Tama temető­ben nyugszanak. Sírján ez a felirat olvasható: „Itt nyug­szik egy hős, aki a háború ellen, a világbékéért har­colva, áldozta fel életét.” A nyugati világban hosszú időn át szenzációt keltő cik­kek, könyvek, filmek, fél­igazságokból és hazugságok­ból szőtt legendákat fontak alakja köré, meg sem em­lítve azt a nemes célt, ame­lyért dr. Sorge harcolt és elesett. A hírszerzőknek, a látha­tatlan front katonáinak te­vékenységéről természetesen csak hosszabb idő elteltével lehet beszélni, felfedni e bá­tor emberek életútját, cse­lekedeteit. Nevüket, tettei­ket azonban nem fedi be a feledés homálya, hiszen mi­helyt elérkezik az ideje, megismerheti a felnövekvő nemzedék a hősöket — élő­ket és holtakat —, akik ön­ként vállalták a nehéz hi­vatást. Közéjük tartozott dr. Ri­chard Sorge, a világhírű szovjet felderítők egyike. $ Richard Sorge 1895. októ­ber 4-én született a dél-kau­kázusi Adzsikendben, Apja, Kurt Sorge, egy német cég mérnöke, akkoriban a No- bel-testvérek bakui olajfino­mítójának gépgyárában^ dol­gozott. Anyja, Nyina Szem- jonovna Kobeljava az olaj- finomító egyik munkásának a lánya volt. Richard két és fél éves volt, amikor családja visz- szaköltözött a császári Né­metországba. Tanulmányait a berlin-lichterfeldi felsőreális­kolában végezte, majd ön­kéntesként részt vett az első világháborúban. Leszerelése után Kielbe ment és beirat­kozott az egyetem jogtudo­mányi karára. Nem sokkal később felvették Németor­szág Független Szociálde­mokrata Pártjába. Forradalmi tevékenysége miatt távozni kényszerült Ki­éiből; 1919-től a hamburgi egyetemen folytatta tanul­mányait, ahol doktori cí­met szerzett. Újságíróként dolgozott; 1919-ben tagja lett a kommunista pártnak, s aktív politikai tevékeny­séget folytatott. 1924 őszén a párt beleegyezésével Moszk­vába utazott, a Komintern apparátusában dolgozott. 1925 márciusában lett tagja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának. Sorge Moszkvában kötött ismeretséget Jan Karlovics Berzin tábornokkal, a Vörös Hadsereg felderítő szolgála­tának vezetőiével. Az isme­retség új fejezetet nyitott életében. Berzin tábornok ajánlatára, hogy vegven részt a katonai felderítés munká­jában. dr. Sorge igent mon­dott. Elvégezte a VCSK (Szovjet-Oroszország állam- védelmi szerve) iskoláját maid megkapta első hírszer­zői megbízatását; 1929-ben Kínába kellett utaznia, ahol segítőtársával. Max Christi- ansem-Clausennel eavütt te­vékenykedett, 1932-ben visz- szahivták Sanghaiból, hogy felkészüljön úiabb feladatá­nak teljesítésére: 1933-ban az Egyesült Államokon és Kanadán át Japánba utazott, hogy a szovjet hírszerző szol­gálat utasításai alapján vá­laszt adjon a következő kér­désekre:!. Megtámadja-e Ja­pán a Szovjetuniót Mandzsú­ria határán? 2. Milyen szá­razföldi és légierőket vethet be a Szovjetunió ellen? 3. Milyen kapcsolatok alakul­tak ki Hitler hatalomra ju­tása után Japán és Németor­szág között? 4. Milyen a japán kormány politikája Kínát illetően? 5. Milyen a japán politika Nagy-Britan- niát és az Egyesült Államo­kat illetően? 6. Milyen sze­repet tölt be valójában a ja­pán katonai kaszt a japán külpolitika orientációiának meghatározásában? 7. Milyen méretű és ütemű a japán nehézipar és az . egész gaz­daság haditermelésre való átállása? A kérdések már önmaguk­ban is érzékeltetik, milyen bonyolult és nehéz volt ez a hírszerzői feladat., Magá­tól értetődik, hogy a szov­jet katonai felderítés vezetői ezt a munkát csak olyan emberre bízhatták, aki min­den kétséget kizáróan bebi­zonyította képességeit, bá­torságát. Sorgénak kiváló ajánlóle­velei és megnyerő modora révén sikerült kiváló kap­csolatokat kiépítenie Japán­ban. A tokiói német nagykö­vettel is bizalmas kapcsola­tot alakított ki. Japánban — részben Ber­zin tábornok segítségével, de főként a maga erejéből — megszervezte csoportját. 1941- ig harminckét japán, négy német, két jugoszláv és egy brit állampolgárt gyűjtött maga köré. A „Ramsay” né­ven működő csoport tagjai összesen kilenc nyelven — japánul, kínaiul, oroszul, né­metül, norvégül, angolul, szerbül, franciául és dánul — beszéltek. Sorge szenvedélyesen ke­reste a hozzá hasonlóan gon­dolkozó harcostársakat Mindvégig nagyfokú felelős­séget érzett valamennyi mun­katársának biztonságáért Egyetlen pillanatra sem tet­te elbizakodottá. hogy évekig orránál fogva vezette a ja­pán. a német, a kínai és a brit titkosszolgálatot. Jól tud­ta. minden lánc csupán elvan A perui Takna város egyetemén hétfőn ünnepélye­sen átadták rendeltetésének a több mint ötvenezer dol­lár értékű magvar fizikai és kémiai laboratóriumot. Ez­zel a Derűi oktatási reform megvalósításához nvúitntt magvar segítség, úi szakasz­hoz érkezett. Hazánk szak­emberei ugyanis 150 oeru általános *s közéniskola va­lamint 22 egyetem oktatási eszközökkel való ellátásábar vesznek részt. A Perunak szállított taneszközök, isko­lai felszerelések értéke meg­közelíti a harmincmillió dol­lárt erős, mint leggyengébb lánc­szeme, s . eszerint dolgozott. Az ő láncában egyetlen gyen­ge szemnek sem lehetett he­lye! A Ramsay-csoport igen sok értékes értesülést továbbított Moszkvába. Ezek közül kettő különös figyelmet érdemel, hiszen döntően befolyásol­hatták volna, illetve befolyá­solták a szovjet kormány döntéseit. Az egyik: négy hónappal azelőtt, hogy a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, jelezték, hogy a Wermacht 1941. június 22- én megindítja az általános támadást. A másik: Japán az Egyesült Államokat és Angliát fogja megtámadni, a a Szovjetuniót tehát nem fe­nyegeti a japán agresszió ve­szélye. A japán titkosrendőrség a Ramsay-csoportot 1941. októ­ber 18-án fogta el. Megálla­pított tény, hogy a hírszer­ző tevékenységben egyikük sem követett el hibát, s a csoportot ilyenformán töb- bé-kevésbé véletlenül fedez­ték fel. * Sorgét és társait a japán hatóságok kémkedéssel vá­dolták. A vádat Sorge hatá­rozottan visszautasította. „Célunk az volt4— mon­dotta a bíróságon —, hogy óvjuk és megvédjük a szo­cialista Szovjetuniót, s ezért igyekeztünk meggátolni min­den szovjetellenes politikai mesterkedést, a Szovjetunió ellen tervezett katonai táma­dást ... A Szovjetunió nem óhajt semmiféle politikai konfliktust vagy katonai ösz- szeütközést más országokkal, és különösképpen Japánnal nem. Nincs szándékában az sem, hogy Japánt megtámad­ja. Következésképpen mi — én és csoportom tagjai semmiképpen sem Japán el­lenségeiként jöttünk az or­szágba. Ránk semmikép ven sem illik a fogalom, amelyet általában a kém szó fed. Más országokból, Angliából vagy az Egyesült Államok­ból való kémek igyekeznek kipuhatolni Japán gyenge pontjait politikai, gazdasági vagy katonai téren, hogy az­után támadásokat intézhes­senek ellene. Nekünk azon­ban semmiképpen sem vol­tak ilyenfajta szándékaink, amikor információkat gyűj­töttünk Japánban.” ■ A bíróság ítélete 1943. szeptember 29-én hangzott el: „Hikokunin o síkéi ni so- szu — a vádlott halálra ítél­tetik!" Dr. Richard Sorge ezerkilencvenkilenc napot töltött börtönben-, de nem tudták meglő* ni. Ügy nalt meg. ahogyan élt: bátran, igaz emberként, hősként. S így is tiszteli az utókor Ri­chard Sorge elvtársat akit a haza szolgálatában végzett kiemelkedő érdemeiért, bá­torságáért és hösiességééri halálának 20. évior^ '/ián a 3-ovjetunió Hőse rimme’ tüntettek ki. A láthatatlan fron- ezen dás hősének em: ‘vz* ••»••«jrk* őrzi és idézi az ember' emlékezel A dél-amerikai ország ok* tatási szakemberei nagy el­ismeréssel szólnak a magyar iskolai taneszközökről. Ugyancsak a magvar ..té­mához” tartozik hogv az el­múlt napokban úi színnel gazdagodott Lima. megjelen­tek a főváros utcáin a ma­gyar csuklós Ikarus buszok. A sárgára festett iárművek nagvbar segítik a oerui fő­város közlekedési gondjai­nak enyhítését. A terveit szerint a hónaD végéig öt­ven csuklós Ikarus kapcso­lódik be a limai forgalomba^ Kovács !enö Maax’i' a nmt - f um P^u m (r

Next

/
Oldalképek
Tartalom