Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 14. Propagandistáknak ajánljuk Társadalmunk szerkezetének fejlődése 2. A társadalmi helyzetváltoztatás tendenciái A társadalom szerkezetének forradalmi átalakulása során bekövetkezett társadalmi átrétegződés azzal járt együtt, hogy tömeges méretekben változott meg az egyéneknek' és' a társadalmi csoportoknak a társadalomban elfoglalt helye is. A társadalmi helyzetváltoztatások egy( része közvetlenül a bekövetkezett társadalmi változásokkal volt összefüggésben. A volt uralkodó osztályok megszűnése nyilvánvalóan nemcsak a társadalom szerkezetének alapviszonyait változtatta meg gyökeresen, hanem radikális változást hozott a földbirtokosok és a tőkések társadalmi helyzetében is. Az államosítások során nemcsak a társadalmi 6tuk túrát meghatározó termelési viszonyok mentek át forradalmi átalakuláson. hanem jelentős mértékben megváltozott a társadalmi helyzete annak a 60 000 munkásnak is, akik különböző szintű vezető funkciókba kerültek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyszerre jelentette a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét és a paraszti tömegek társadalmi helyzetének megváltozását. A gazdaság centralizációja, a kisüzemek nagyvállalatokba történő összevonása, államosítása vagy kollektivizálása automatikusan növelte az adminisztratív munkakörök számát, és ezzel közvetlen oka volt annak, hogy jelentős számú fizikai dolgozó került szellemi munkakörbe. Egyes számítások szerint a szellemi dolgozók létszámnövekedése 31 százalékban gazdasági, 61 százalékban társadalmi és 8 százalékban egyéb okokkal magyarázható. A szellemi dolgozók létszámnövekedésének vizsgálata azonban már azt is mutatja. hogy a társadalmi átrétegződés nem magyarázható közvetlenül a társadalmi átalakulással. A társadalmi helyzetváítóztatások jelentős részének oka a szocialista építés során felgyorsuló gazdasági fejlődés volt.. A feszített ütemű extenzív iparfejlesztés rendkívül megnövelte az ipar munkaerőigényét. E munkaerőigény kielégítésének bázisát egyrészt a feles munkaerővel rendelkező mezőgazdaság, másrészt — az előzőnél kisebb mértékben — a háztartásbeli nők munkábaállílása adta. 1934 elején az iparban dolgozó munkásoknak már csak 62 százalékát tették Iá azok, akik 1949-ben is munkások voltak: 17 százalék paraszt, 14 százalék háztartásbeli nő és 7 százalék önálló kisiparos vagy alkalmazott volt még 1949-ben. Mindebből a társadalmi helyzet változtatások három alapvető tendenciája tűnik elénk: a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba. mindenekelőtt az iparba való átvándorlás, a fizikai munkából a szellemi munkába való mobilitás és. a nők esetében a háztartási munkából az aktív keresők közé való átkerülés. A mezőgazdaságból az iparba való átáramlás olyan mértékű volt, hogy a mező- gazdaságban dolgozó apák fiainak fele ma már nem a mezőgazdaságban dolgozik, és a nem mezőgazdasági munkásságnak a fele paraszti származiísú. A paraszti származású munkások azonban — természetesen — nem indultak a munkássá válás folyamatába egyenlő eséllyel a tradicionális munkásszár- mazásúakkal. Ezt mutatja az is, hogy még a szakmunkásoknak csak mintegy 40 százaléka, addig a betanított és segédmunkásoknak kétharmada paraszti származású. Sőt a paraszti származású szakmunkások aránya n különböző szakmákban is igen eltérő. Elsősorban a nehezebb fizikai munkát jelentő, a falusi társadalomban is megtalálható. kevésbé kultivált Bzakmákhoz jutottak el (kovács. asztalos, öntő stb.). Hasonlóak a különbségek a paraszti származású munkás- nőknél. Ok alkotják ugyanis a szakmunkás nők egyhar- rnadát, a betanított és segédmunkás nőknek pedig a felét. A mezőgazdaságból az iparba vándorlás során tehat a paraszti származású munkások a kevésbé kvalifikált és kevésbé kultivált munkákra kerültek, ami ugyan jelentős változást jelent a korábbi társadalmi helyzetükhöz képest, de a munkásságon belül is sajátos pozíciót nyújt számukra. Tegyük ehhez még hozzá, hogy a mezőgazdaságból az iparba vándorlás többnyire nem jelentette a faluból a városba vándorlást is. Többségük, összesen több mint egy millió fő ingázóvá vált és lakóhelyén keresztül a mező- gazdasággal is kapcsolatban maradt. Mindezek a folyamatok tehát nemcsak a munkások létszámát növelték, hanem a munkásosztály belső szerkezetét is átlakították A társadalmi helyzetváltoztatás másik alapvető tendenciája a fizikai munkából a szellemi munkába való átrétegződés. A vezető és értelmiségi rétegbe tartozóknak kétharmada munkás vagy parasztszármazású és az egyéb szellemi foglalkozásúak négyötödének az apja fizikai dolgozó volt. A fizikai munkából » szellemi munkába való mobilitásnak is több csatornája volt. A vezetők és értelmiségiek mintegy egynegyede fizikai dolgozóként kezdte pályáját, tehát kiemelésen keresztül vált értelmiségivé. Ugyanekkora azoknak az aránya, akiknek az apja ugyan fizikai dolgozó volt, ők maguk azonban az iskolán keresztül váltak értelmiségivé. A többieknél általában különböző, csatornákon keresztül valósult meg a társadalmi helyzetváltoztatás. A fizikai származású értelmiségiek rétege is két sajátosságot mutat. Egyrészt apjuk a felszabadulás előtt többségükben szakmunkás, kisiparos vagy önálló parasztgazda volt és kicsiny azoknak az aránya, akik "leged- vagy betanított munkás illetve agrárproletár fiaként váltak értelmiségivé. A fizikai munkából az egyéb szellemi foglalkozások felé vándorlás elsősorban a nők között volt igen jelentős. Ez abból is adódik, hogy ez a réteg a dolgozó nők között mintegy kétszer akkor» súlyú, mint a férfiak között. Ez pedig már a társadalmi helvzetváltoztatás harmadik alaptendenciájához, a nők munkába állásához utal bennünket. A fordulat évét követő húsz esztendő alatt közei 800 000 fővel nőtt a női keresők száma. Ez a teljes növekedés 84 százalékát jelenti Különösen jelentősen, nőtt az iparban, a kereskedelemben és a nem termelő szférában dolgozó nők száma.. Mindebből egyrészt az következett. hogy a mezőgazdaságban igen jelentősen megnőtt a nők aránya és nagyon sok családnál a feleség a mezőgazdaságban maradt, a férj pedig iparimunkássá vált. » Döntő változás Az itt felsorolt adatok tehát igen nagy mértékű, társadalmi helyzetváltozásról tanúskodnak. Társadalmunk szerkezetének forradalmi átalakulása során a lakosságnak több mint fele úi társadalmi rétegbe került át. Alapvetően megváltozott azonban azoknak a társadalmi helyzete is, akik nem kerültek át az egyik társadalmi csoportból a másikba. — Nyilvánvaló, hogy minőségi különbség van a munkások felszabadulás előtti és mostani helyzete között, alapvető az eltérés a felszabadulás előtti agrárproletár, a későbbi szegényparaszt és napjaink termelőszövetkezeti tagjai között Társadalmunk minden egves tagjának a társadalomban eifoglalt helvét döntő módon megváltoztatta a merev osztályhatárok megszűnése, a társadalmi szerkezét fejlődésének alaptendenciája, az osztálykülönbségek csökkenése. Kolasi Tamás kandidátus az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének munkatársa Épült a „hazafias rixtból” A phenjani egyetemről mesélők leggyakrabban a „leg” szócskát használják: ez a népi Korea legelső és legnagyobb felsőoktatási intézménye, Phenjan legmagasabb épülete... Egy évvel az ország fel- szabadulása után született meg a határozat az egyetem létrehozásáról. Nehéz idők voltak: kevés volt a középfokú végzettséggel rendelkező fiatal — s még kevesebb a szakképzett tanár. Az intézmény számára megfelelő épület serp volt. Az első fakultásokat a város különböző részein helyezték el. Az egyetem 1948 őszén költözött be jelenlegi épületébe, amelyet a „hazafias rizs” eladásával szerzett ősz- szegből emeltek. így nevezték a háború utáni első termésből önkéntesen felajánlott rizst — a parasztok ezzel hálálták "meg, hogy a népi hatalom valóra váltotta évszázados álmukat, s földhöz juttatta őket. 1946 őszén indult meg az oktatás. Az első évfolyamra felvett 1610 diák többsége a japán megszállók elleni harcban elesett hazafiak gyermeke volt. Ezek a fiatalok 1949-ben végeztek; s a következő évben fegyvert kellett fogniuk, hogy megvédelmezzék fiatal köztársaságukat. Az ország minden erejével védekezett, de a kormány határozatára a diákokat visszahívták a frontról. Az egyetem három évre a hegyekbe költözött. Barlangokban tartották az előadásokat, folytatták a, laboratóriumi gyakorlatokat és a tudományos kutatásokat — sőt, sokan itt védték meg disszertáció j ukat. Bélyeggyűjtőknek Hidak hónapja A budapesti hidak jelentőségét igazán a második világháború befejezésekor érezhettük, amikor a német csapatok valamennyit felrobbantották. A Lánchíd újból: felépítése a nemzeti újjáépítés jelképe lett. Már 1945-ben tizenöt címletből álló sorozaton a főváros kettétört címerét övezte a Dunába szakadt és az ép híd képe. Ez valósággá csak 1949. november 20-án, a híd első megnyitásának centenáriumán vált. Az építést az egész magyar társadalom összefogása, ezen--'belül feláras bélyegek is segítették. 1948-bán két blokk, majd a híd megnyitása ötértékű fogazott és vágott sorozat, valamint az 50 forint névértékű III. Lánchíd blokk jelent meg. Azóta is számos bélyegünket díszíti a híd képe. Az Erzsébet hidat szintén novemberben, de csak tíz éve nyertük vissza. Az eredetileg 1903-ban elkészült alkotás akkor a világ legnagyobb lánchídja volt. 1964-ben a modern híd megnyitását blokk és a fővárosi hidakat bemutató sorozat köszöntötte. autiilen Í-3S!íS»|f 15 • ' -5c antillen H /*. •fAWfeí«; 0L 20 *10c antillen Újdonságok A belga posta új kiadványával a második világháború hőseinek állít emléket. A bélyegen egy vadkan, az ardenneki hegyivadászok jelképe tör elő. Az alakulat katonái a névadó hegység földjét bőségesen áztatták vérükkel a németek elleni crrtákban. — A több mint ötven éves. minden ősszel megjelenő svájci Pro Juven- tute sorozatok nagyon népszerűek, ami egyaránt köszönhető a nyomdai kivitelüknek, kiadásuk nemes célzatának és a kedves bélyegábráknak. November végén kerül forgalomba az 1974. évi kiadás, ezen többek között: az aranyeső. a fagyöngy, a nadragulya virágát, termését látjuk. Fotó A bűvös 1, 2, x jelzés tűnik fel az osztrák posta új 70 gr. névértékű bélyegén, amely az ottani totó négyszázados működését köszönti. Az első tizenkettes egy bécsi tanítónőnek alig 40 ezer schllinget hozott. Ma már szomszédainknál is a milliós nyereményekre vadásznak. hiszen a játék ott is rendkívüli mértékben elterjedt. 1953 óta nyáron lóversenyekre tippelnek. A hazaitól eltérően az elszámolás. a kiértékelés javarészt géppel történik. A heti izgalom azonban ott is olyan mint nálunk és a totó célja is ugyanaz: a bevétel a sport fejlesztését szolgálja. A halfogyasztás statisztikája Romániában az egy főre eső halfogyasztása mintegy 5 kilogrammra tehető. Más országokban ennél jóval nagyobb. Például: Lengyelországban 10,2 kg, a Német Szigorú exportellenőrzés Az amerikai kormány azonnali hatállyal részleges exportellenőrzést rendelt el a gabonára, hogy megakadályozzák a takarmánygabona és a búza nagy mértékű kivitelét. Ford elnök nyilvánvalóan ily módon kívánja meggátolni a belföldi húsSzövetségi Köztársaságban 12,3, Olaszországban 14,5. Angliában 19,2, Franciaországban 22,5, a Szovjetunióban 23.9, végül Dániában 35,4 kilogramm. és élelmiszerárak további emelkedését. Az új ellenőrzési rendszer arra kötelezi az amerikai gabonaexportőröket, hogy a napi 50 000 r. tonnát (1 r. tonna = 907,18 kg) meghaladó eladásokat a kormánnyal engedélyeztessék. Ciprusi bor Minden tizedik palack bor, amit az elmúlt évben Angliába importáltak, Ciprusról származott. így az angol borkereskedők némi megÉszak almáskertjei Nehéz elképzelni, hogy Ja- kutföldön, ahol télen gyakoriak a mínusz 70 fokos fagyok, almát termesztenek. A mindössze három hónapig tartó nyár hőmérséklete viszont igen meleg: a hőmérő higanyszála árnyékban is gyakran mutat 35—37 fokot. Ezt az éghajlati adottságot használták fel a jakut nyugvással fogadták a hírt, hogy az idei szüret, amiből a jövő évi ciprusi sherry lesz, szinte normális körülmények közt indult. tudósok, amikor a Léna folyó partján kísérleti almakertet létesítettek. Több éven át vizsgálták a különféle típusú almaültetvényeket, gondosan védték a fagytól. A gyümölcsfák fokozatosan ak- limatizálódtak. s ma már a „fagy hazájában” is termeszthetnek almát. Marija Cscrtkova agronómia snő különleges fagytűrő almafát kísérletezett ki Csak állami engedéllyel A holland baromfitenyésztést szabályozó rendelkezések szinte egyedülállóak Európában és döntő hatást gyakorolnak az egész ágazat fejlődésére. Az előírások értelmében a baromfitartó gazdaságok a tojás- vagy hústermelő növendék állatokat csak az államilag elismert keltetőüzemekből szerezhetik be. A keltetőüzemek a tojásokat csak olyan gazdaságokból vásárolhatják fel, amelyek államilag engedélyezett tenyészállatokat tartanak. A gazdaságok pedig csak az államilag engedélyezett üzemek naposcsibéit vásárolhatják meg. Minden keltető, szaporító és tenyésztő üzem működése a tojásvagy hústermelő állományok tekintetében tehát egyaránt állami engedélyhez kötődik. Tartós bárányhús-kereslet Az 1972-ben megnövekedett bárányhús-kereslet 1973- ban is folytatódott és a világpiacon bárányhús-hiányt idézett elő. A kedvező piaci helyzet az állományok növelését eredményezte, aminek következtében stagnáltak a vágások és tovább csökkent a kínálat. A kitűnő minőségű új-zélandi fagyasztott bárányhús ára a londoni Smithfield-piacon éves átlagban 3.37 DM/kg volt. ami 30 százalékkal magasabb az előző évi árnál. A gyapjú ár? 100 százalékkal emelkedett.
