Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
1974 november T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 HARMINC ÉTÉ 9 a párt kiadója Aki a Magyar Kómmuftia* te Párt könyvkiadójával egy napon született, irta életé negyedik évtizedének nyitányára készül. Harminc év már nemcsak az egyén, hanem a közösség, az ország és a cárt történetében is nagy idő. Olyan korszak, amely lehetővé, sőt szükségessé is téezi a visszatekintést, az emlékidézést a mérlegkészítést. Harminc évvel ezelőtt a néhány hónapja felszabadult Szegeden alakult meg áz MKP könyvkiadója. jelképes értelmű, hogy a fennmaradt jegyzőkönyv dátuma: 1944 november 7. A kiadóvállalat — amely a Szikra nevet kapta — elsők között jelentette meg a Lenin élete és tevékenysége. majd a Történetek Leninről című kötetet. A SZEGED! 11 ÓN APÓ Rt a Szákra — a mai Kossuth Kiadó elődje — hőskorszaka. A Széchenyi tér mögött a keskeny Deák Ferenc utcában kapott otthont a két szobára méretezett szerkesztőség ahol Sulyok Béla és Háy Károly László munkához látott Asztalukon a moszkvai Idegennyelvű Kiadó néhány füzete és kötete. Ezek újranyomása és terjesztésé, a felszabaduló országrészekbe juttatása volt az első — sikerrel megoldott — feladat 1945 január végéig több mint harminc kiadvány jelent meg. A marxizmus—leninisanus klasszikusainak alapművel mellett — a többi között — Vaszilij Groszman regénye, és Hja* Ehrenburg A német című kötete. Az MKP kiadójának legfontosabb, egyben legkelendőbb terméké ékköí: a Magyar Kommunista Párt programja és a Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontásának dokumentuma. Ezekből tudta meg a Tiszántúl, majd az egész ország, milyen célok elérésére gyürkőznek a kommunisták, á a velük szövetséges demokratikus erők. A Szikra Kiadó első budapesti otthona a Tisza Kálmán téri pártházban volt. Itt kapcsolódott a munkába dr. Beér János, Cserépfalvi Imre és Serese Géza az első irodalmi vezető. Nem sokkal később került a Szikrához a marxizmua—leniniz- fhus klasszikusainak fordítását tudományos igényű kiadását irányító Czóbel Ernő. mír az első években «ókat tett a párt kiadója á demokratikus közgondolkodás. a szocialista szellemiség terjesztéséért. A nemzetközi munkásmozgalom és a magyar párt dokumentumai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának története és más kiadványai mellett, a materialista dialektikát érvényesítő természet- és társadalomszemlélet legjobb külföldi és hazaj propagandistái jutottak el a Szikra segítségével az olvasók tíz- ég százezreihez. Nemzedékek nőttek fel Révai József, Lukács György, Rudas László. Molnár Erik, Andics Erzsébet és Mód Aladár művein. Nagy Lajos, Gábor Andor, Balázs Béla. Darvas József, Barabás Tibor és Kovái Lőrinc regényéi, elbeszélései ugyancsak a Szikránál jelentek meg. A Csendes Don első teljés magyar kiadása szintén a kiadó nevéhez fűződik, A szegedi Indulás óta a marxizmus—leninizmus a magyar közgondolkodás, a politikai és szellemi élet meghatározó tényezőjeként, erősödő hegemén szerepet Vívott ki magának és képviselőinek. A Kossuth Kiadónak ebben a három évtizedes folyamatban jelentős része volt és van ma is. 1944 óta 6682 művet jelentetett meg. 150 millió példányban. A klasszikusok 254 műve, 362 kiadásban, hatmillió példányban jutott el a magyar olvasókhoz. A Kommunista Kiáltvány eddig negyvenhat kiadásban jelenj meg. Marx, Engels.és Lenin kötetei mellett kiadásra kerülték' a marxizmus olyan művelőinek Válogatóit kötetei, mint Méhring. Bebél. Lafargué. Plehanöv, Luxemburg és Gramschi. Kiemelkedik sorukból a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének, hazánk és népünk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének Kádár János beszédeiben, Cikkedben, tanulmányaiban rögzített programja. s értékelése. valamint L. I. Brezs- nyevnek, a Szovjetunió és a szocialista Országok békepolitikáját reprezentáló kötete. A KOSSUTH KIADÓ jelenteti meg a filozófia, közgazdasági. szociológiai, történelmi, jogi stb. szak- és népszerűsítő művek jelentős hányadát, a nemzetközi politika eseményeire, és a magyar bel- és külpolitika fejleményeire reagáló művek sorát. Különös fontosságot tulajdonít a kiadó a pártoktatást és a pártépítést szolgáló könyvek, bfossúrák megjelentetésének. ‘tevékenységé sók rétég kielégítésére törekszik. Fő feladata azonban mai napig a párt tagjai és barátai millióé tömegéinek szolgálata. tiers? Tamás Munkásszínház és közönsége Interjú Benedek Árpáddal, a József Attila Színház rendezőjével Különös elgondolni, hogy volt olyan idő, az ókort Görögországban, amikor fizettek az emberéknek azért, hogy színházba járjanak. Éz a nagylelkű gesztus természetesen nem a népnek szólt, hanem á színháznak, amelynek nevélő hatását már évezredekkel ezélőtt felismerték. Milyen feladatot vállal ma a színház közművelődésünkben? Milyen segítséget igényel ehhez a munkájához? — Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Benedek Árpáddal, a József Atüla Színház SZOT-díjas rendezőjévé!. — Bármilyen szépen hangzó adataink is vannak a színházlátogatók számáról, tudjuk, hogy a valóságban viszonylag kis réteg jár rendszeresen színházi előadásra. A színház pedig csak akkor vállalhat részt olyan jelentős társadalmi kérdések előbbréVítelében, mint a munkások kulturális műveltségé. ha élőbb Szegsze- rézté a közönség szeretetét, bizalmát Ezért elsődleges feladatunk továbbra is az, hogy ftíégkédvéltessük a színházat olyan emberekkel — elsősorban a kétkezi dolgozókkal —, akik nem ismerték. tehát nem is igényelhették ezt az élményt, hogy a magunk módján hozzájáruljunk á művészetekét értő emberek neveléséhez. — Az áj közművelődési határozatok segítik-e a színházakat ebben a törekvésükben? — Mi művészet! dolgozók elsősorban szemléletben! segítséget kaptunk a márciusi párthatározattól, ezért is üdvözöltük olvan örömmel. Jó tudni, hogy a kultúra, a művészet fontossága nemcsak néhány megszáljptt hitű ember. haném egész társadalmunk ügye. Felelősségünk növekedése egyúttal lendítő erő IS tóvábbi munkánkban. — A József Attila Színház ivek óta. következem tnű- eorpolitikával megváló sit’d azt. amely ma legtöbb színháznak gondja: telt ház előtt Játszik. — A színháznak megalakulása pillanatától léte függött attól, lesz-e közönsége. Mi ennek érdekében nagyon sokat tettünk. Úgyszólván naponta jártunk gyárakba, üzemekbe, találkozókat szerveztünk, há kellett, agitáltunk a magunk művészi eszközeivel. Igaz, a színház illúzió, és egy-egy közönség—színész találkozó kicsit lllúziórombo- ló. hisz a népszerű művészről kiderülhet, á valóságban másképpen néz ki, mint rivaldafényben a színpadon. Mégis áz a Véleményéin, Özeknek a találkozóknak, a munkásközönség megnyerésének, figyelmük felkeltésének jeléntős szerepük VOlt és lesz a jövőben is. Azok az emberek, akik köZélébbrőí megismerik a művészi munkát. á játék komolyságát, többét !£ „hisznek” a színházról. Műsorpólitikánk tudatosan vállalt utat kövét: Drámát. Vígjátéköt a József Attila Színház egyformán műsorára tűz. Nincs helye azonban az öncélú, horrtálvos, „művészi” elkéDZéléSéknek, kísértét formájában sem, — Mit fart döntő feladatnak a színházak tóvábbi fejlődése érdekében? — Az ifjúság nevelését. A Szovjetunióban lártam főiskolára. Ótt nagyszerű példáját láttam annak hogvan lehet és kell a fiatalokét színházszerető emh-’-ré nevelni. A Szovjetunióban nincsen olyan nagyobb város, ahol se lenne önálló, kifejezetten az ifjúságnak játszó gyermekszínház. Nem úgy, mint nálunk, hogy nagy színházak tartanak ifjúsági előadásokat is. Ami külön említésre méltó: nemcsak úgynevezett gyerekdarabokat játszanak ezekben a színházakban, hanem Rómeó és Júliát és más klasszikusokat, így mire felnőnek, természetes igényük marad a színház nyújtotta művészi élmény. — Többszőr elhangzóit, könnyű volt a József Attila, Színháznak munkás- színházat csinálni —■ An» gyalföldön. — A demográfia! hélVZét egyetlen színháznak sem határozza meg a jellegét. Ebbe ä színházba is Villamossal, autóbusszal jönnek áz emberek. és ha ' csak néhány megállóval tovább utaznak, a Vígszínházba érnek. Hogyan lettünk munkásszínház ? Első bemutatónk egy kitűnő bohózat, a Szabin nők elrablása volt. ezt körletté eéV társadalmi dráma, újabb vígjáték ... Jött a közönség, munkásközönség, és számunkra énnek a közönségnek az igényes szórakoztatása volt a legfontosabb. • Samos, ma isi él egy szemlélet, amely csak mint „szükséges rosszat” veszi tudomásul a szórakoztató darabok létezését. Még mindig gvanűs a nevetés? Válört miért á Mintha a V’dsmsagnem illene a m”Vssze*°khez. nyomban mp*kéfdői°iezik azoknak az előadásoknak értékét. maiven uramnocsá mulat a közönség. Pedig rnee'H,ő*áa.&s,jfti< högv jő yfSHStékkal is lehet öóliti- zátrti. Hozván? Például Úév. hó*” hitelt szerez a gzfoház közönsége körében. Hitelt ahhoz, hogy komolyan szólhasson \ Á L Jevgenyij V ínokuror: Nyárfák állnak Nyárfák állnak az úti haraszttal könnyed-tisztán nyugtalanul Emberek ültették be tavasszal hűségükről őrök tanukul Nem tudom, én, kik, hol van a házuk csöppnyi tanyájuk merre lapul Azt akarom csak Teljen az éltük tisztán könnyed-nyugtalanul Dalos György fordítása Múzeum és korszerűség A »zocialisfa fársada’om építésének folyamán egyre sürgetőbbén rnéfül fél áz á2 igény, amit maguk a kórsZe- rűbbb, bőnyolultabb feltételek, a társadalom elért fejlettségi szintje követel meg a továbblépés érdekében, hogy a társadalmi élet mindén területén „szakmailag jól képzett, a termelési kultúra és a munkaer- köles követelményéinek megfelelő, munkájukat tudátösan, Célszerűen és termelékenyebben végző, közösségi góndolkozású” emberek tevékenykedjenek, E cél elérésében nagy szerep és feladat hárul a közművelődési intézményekre, többek között a múzeumokra. Pártunk Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i ülésén, a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, hőZőtt határozata a múzeumok tevékenységének fő irányát is megszabta. Eszerint: „A múzeumok és kiáttítótermeknek kéretniük kell a lehetőséget ét módszereket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. Mint elsősorban közművelődési intézményeknek — tudományos munkájuk mellett —* céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk. Tevékenységük hatékonyságát kiállításaik következetes materialistá történelemszemléletével, tudományos megalapozottságával kell biztosítaniuk. Fordítsanak nagyobb figyelmet korunk problémáinak megértetésére, tudományos világnézetünk erősítésére Az adott feladat a múzeumok munkájának ai-u-os önelemzését igényli, s talán nem Vagyunk túl nagy. igényűek, ha azt a célt is magunk élé tűzzük, hogy az összehasonlításban lépjük túl megyénk, dé Ugyanígy Országunk határait ts. A közművelőd é-oolitikai határozatban rögzített feladatok meghatározzák a kitekintés irányát is. Végső soron arról van szó, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához a munka önelemzésén S a hazai tapasztalatok összegzésén kívül, tartalmi, előremutató tapasztalatokat a hasonló feladatok megoldásán fáradozó szocialista országok múzeumügyéftek , tanulmányozása sőrán kaphatunk. Különösen gazdag tapasztalatokat szerezhetünk a kommunizmus építésén munkálkodó szovjetunió múzeumai tevékenységének tanulmányozásával. A Szovjetunióban a társadalomépítés magasabb szintjén Vétődnek fél a közművelődés és igy a múzeumok problémái, s a szovjetunió Kommunista Pártja utóbbiakra is nagy figyelmet szentel. Nem régen, a Pravda egyik számában A. Pasin, az SZKP KB propaganda osztályának munkatársa tollából jelent még elemző cikk. „Múzeum és körszerűség” Clmmél, a Szovjetunió múzeumainak eredményeiről, leglényegesebb tapasztalatairól és a továbblépés fel adatairól. Értelemszerűen a cikk szerzőjének állásfoglalását az SZKP KB iránymutatásaként kell élfogadnunk, s az elemzés szempontjait, eredményeit tanulságként kel! számba vennünk saját munkánk teléjésebbé tételéhez A cikk elemzésénél kiindulópontként rögzíthetjük azt a tényt, hogy a Szovjetunióban a múzeumok előtt álló feladatok sikeres végrehajtása egyre inkább növeli ezen intézmények, mint kultúreentrumok szerepét, amely nem merül ki ésszerűen a tömegek művelésében, hanem hozzájárul ideológiai-pólitikai nevelésükhöz is. A múzeumok tevékenységének Vázolt jelentősége akkor teljesedik ki igazán, ha az intézmény meg tud felelni, természetesen a maga szakirányának megfelelően, az előtte álló feladatoknak. Képes bemutatni az ország eredményeit, amely nem lehet az ipar. mezőgazdaság, tudomány és kultúra területén elértek egyszerű reprodukciója, hanem fel kell mindezek társadalmi következményéit is tárai SZONYI GYULA: FORRADALOM A Szovjetunió múzeumai e feladat még- valósítása érdekébeft hatalmas munkát Végeitek. A gyújtómunka eredményeként a gyűjtemények több millió tárggyal gyarapodtak, tizennyolcezer időszaki kiállítást rendeztek a köztársaságok között, de köztársaságon belüli múzeumok között is gyakorlattá Vált a kiállítások cseréje. Nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi kapcsolatok érősítésére. A s2ov>et állam megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 76 országba küldtek kiállítást. Ugyancsak a kiállítások minél több látogatóhoz Való eljuttatása érdekében megszervezték azok rend- szeres Vándoroltatását. A múzeumok közművelődési munkájának javítására a kőVetkézőkét tették: felméréseket készítettek, hogy lássák a lakosság mely rétegeit s milyen arányban rendszeres múzeumlátogatók és hógy hol keli nagyobb propagandát kifejteni. Rendszeressé tették és nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak a tárlatvezetéseknek, bevezették a múzeumi hangós újságot, elterjesztették a tematikus esték rendszerét, hógy erősítsék a kapcsolatót a közönség aktív múzeumba járó részével. Az ifjúságnak szervezett találkozókon kérik segítségét a párt veteránjainak, a Nagy Honvédő Háború és a szocialista munka hőséinek, a termelésben élenjáró dolgozóknak és tudományos kutatóknak. Általában nagyon nagy fontosságót tulajdonítanak a múzeumok ifjúságpolitikai munkájának. É munka _ lényegét abban látják, hogy a szakmúzeumok a megfelelő szakmákban tanulóknak segítenek jobban elsajátítani leendő hivatásukat, a tudományos eredmények bemutatása mellett a nagyfokú érzelmi ráhatással. AZ iskolás korúaknái általában is nagy fontosságot tulajdonítanak a múzeumok réúdszeres látogatásának, vallva, hogy nagymértékben hozzájárul látókörük bővítéséhez, (Magam is múzeumlátogatásaim alkalmával vendszéresen láttam nagy Buzgalommal jegyzetelő gyerekeket.) A tovább lépés legfontosabb féladatát abban látjuk, hogy a múzeumok a rendelkezésre álló dokumentumok iránymutatása alapján, a múzeumi gyakorlatban képesek legyenek a politikai és tudományos ismeretek propagandája aktuális feladatait eldönteni, sajátos eszközeikkel idéjében reagáljanak az ország és a szűkebb haza legfontosabb eseményéire. Nagy figyelmet fordítanak a korszerű installációra, a modern propaganda és technika! eszközök bevezetésére. Rendszeressé teszik a látogatók izlésszintjének és Szükséglétéinek félmérését á jobb tervezés érdekében. Növelik a* országos múzeumok módszertani szerepét, a kulturális kutató intézet módszertani munkájára nagyöbb súlyt helyeznek Mindezek érdekében nagy jelentőséget tulajdonítanak a • múzeumokban dólgózó káderek kvalifikációja emelésének, válámint minden múzeumi területen dolgozó rendszeres szakmai továbbképzésének, 4 ^»»oluolr megyéi Múzeumok Igazgatósága, Szolnok megye múzeumainak eredményéi és gondjai ismeretében úgy vélem, pártunk közművelődésnolitíkai határozata múzeumi feladatainak jobb végrehajtása érdekébén a múzeumi dolsozók, de á termelésben és a társadalmi élet más területén dolgozók számára sem érdektélén a szovjet példa ismerete. A múzeumok által kialakítandó kanesólatréndszer feladataik teljesítése céljából pl. vállalatokkal. mezőgazdasági üzemekkel, iskolákkal Stb. nem egvértelműen csak múzeumi feladat, s a múzeumok munkájának javítása nem általában egy-egy intézmény vagy intézményrendszer érdeke, haném égési társadalmunké. Dt. SelmeCzt László SIZ&LP KB, mellett működé Séssig.
