Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 7, A mai szovjet társadalom A* Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall magyar nyelven is megjelent új könyvében említi, hogy az amerikai közgadászok véleménye szerint a Szovjetunió hozzáférhető nyersanyagforrásai 1955-től szárnyalták túl az Egyesült Államokét. E hagy mértékben szélesülő bázison 1971-ben siketült elérnie a szovjet iparnak, hogy acéltermelésük az amerikai elé vágjon. Ha ennél az elismerésnél egyebet nem említenénk, akkor is világos lenne, hogy a szovjet közgazdaság és társadalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott új utakon minden addigi forradalomhoz képest gyorsabb felvirágzáson ment keresztül. Az an- •gol polgári forradalom után évszázados fejlődésnek kellett addig végbemennie, amíg Anglia a világ műhelye lett. A nagy francia forradalmat követően a gazdasági-társadalmi előrehaladás lassúbb és részlegesebb volt az angliainál. De Gaulle tábornok egyik 1961-ben Adenauerrel folytatott beszélgetésében meglehetősen határozottan exponálta, hogy Franciaország csak részben iparosodott, míg nagyobb mértékben mezőgazdasági ország maradt. Már az utóbbi példa is figyelmeztet hogy a forradalmak által kialakított magasabb szintű társadalmak ismérve nem egyszerűen a nagyobb ipar, a tekintélyesebb munkásosztály. Különösen nem az a gyökeresen új minőségű szovjet társadalom eseteben: 1918—1920 tépett iparú, minimumra olvadt munkáslétszámú Szov- jet-Oroszország a maga éh- ségproblémáival együtt is magasabb rendű társadalom volt, mint a háborún megzsí- rosodott semleges, vagy éppen hadviselő kapitalista hatalmaké. Az elsődlegességet az osztályok egymáshoz való viszonya, vagyis a hatalom jellege és a társadalmi munka felhasználásának iránya biztosítja. Az új társadalmi rendszer végső győzelmét, s e rendszer életerejét mégis az általa kivívott-felmutatott gazdasági teljesítmény rögzíti. Napjaink szovjet történettudományának friss eredménye, hogy kifinomult statisztikai módszerekkel rajzolja meg a mába vezető gazdasági-társadalmi folyamatokat. Amiről eddig több esetben csak töredékes adatok alapján alkottunk képet, azt jelenleg pontosabban követhetjük nyomon. E számok áttekintése az újdonság élményével hat — nyomában teljesebben érzékeljük az elmúlt évtizedek szovjetunióbeli változásait Viszonyítási alapul hadd iktassuk ide először a Szovjetunió néhány népesedéstörténeti adatát. Az 1913- ban 159 millió embert számláló orosz birodalom 250 milliós szovjet országgá vált. Az Októberi Forradalom előtt a gyári munkásság szűkehb kategóriájának létszáma körülbelül 5 millióra volt tehető. Ezt a munkás létszámot az intervenció és polgárháború súlyos következményei miatt csak 1928-ra érte el az immár burzsoázia nélküli, államosított üzemekben dolgozó szovjet munkásság. Az ötéves tervek ugrásszerű emelkedéséhez vezettek: 1939-ben 32 millió, 1959-re (a Honvédő Háború veszteségei ellenére) több mint 48 millió, 1970-ben pedig 62 millió munkásról adtak hírt. A szocialista ipar elemi erejű előretörésével karöltve járt a városiasodás. Az 1927 és 1938 között csaknem 30 millióval. 1939—1959 között ismét 40 millióval, majd 1959-től 1939-ig újabb 36 millióval növekedett a városi lakosság. Az utóbbi számokban egyszerre fejeződött kj az iparban foglalkoztatottak számának gyarapodása és a természetes népszaporulat, illetve népmozgalom. Deutscher amerikai történész az utolsó 25 év szovjet urbanizációját jellemezve a maga részéről is rámutatott, hogy a szovjet városok lakosságnövekedése többet tesz ki a brit szigetvilág összné- pességénél. s hogy ez példa nélkül áU a történelemben. A nzoTjetoruág urbanizációs fejlődésének lendülete és mérete messze túlhaladta például a századunk polgári Németországának urbanizációját. Csupán az 1966—1970. évi ötéves terv során több mint félmilliárd négyzetméter — főleg városi — lakótér épült, ami any- nyi. mintha 50 új> egyenként egymillió lakosú nagyvárost építettek volna fel. 1973-ban több mint 11 millió ember költözött új lakásba. A többi ötéves terv során is feszített ütemet diktáltak „ városi építkezésnek. Már a harmincas években megkezdődött Moszkva városrendezése, épült a metró. Napjainkban Moszkva szocialista mintavárossá történő fejlesztését szolgálják a közművesítés, útszélesítés, útáthidalás grandiózus méretű vállalkozásai. Az urbanizációs folyamattal is kapcsolatban levő vasút- és csatornaépítések méretei minden más ország hasonló kezdeményezéseit túlszárnyalják. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek kialakításának világtörténelmi jelentőségű feladatát sikerrel megvalósított parasztlakosság számának alakulása összetettebb kérdés, mivel a kedvező gazdasági fejlődés a falun egyszerre csökkentette és növelte a lakösság számát. 1939-ben még 42 millió felett volt a kolhozparasztság létszáma, ez 1959-re közel 32 millióra, 1969-re pedig mintegy 21 millióra csökkent. Míg 1937-ben a falusi lakosság részaránya (a szovhozparasztsággal együtt) a maga 117 miliójával az összlakosság 88 százalékát tette ki, 1970-re a falvak népe 105 millióra csökkent. Az a körülmény, hogy a kolhozparasztok száma 1040 és 1970 között 43 százalékkal csöKKent (1970: 16 millió körül), a falusi lakosságnak a gépesítés előrehaladásával kapcsolatos nagymérvű, csak az Egyesült Államokban megfigyelhető arányú átcsoportosulását jelzi. 1913-ban a főleg szellemi munkából élők száma 870 ezer volt. Ezzel szemben 19J9-ben 14 millió. 1959-ben 20,5 millió, 1970-ben pedig több mint 30 millió értelmiségit mutatott ki a statisztika. Az 1960/61-es tanévben a szovjet egyetemeket és főiskolákat kerekszámban 2,4 millió hallgató látogatta (ugyanakkor az Egyesült Államok 1,92 milliós hallgatói táborral rendelkezett). 1973- ban több mint 2,7 millióra nőtt a szovjet felsőfokú intézmények hallgatóinak ősz- létszáma. A szovjet • társadalom, amint a múltban, úgv most is a világ „legnyíltabb társadalma”, mobilitása nem szűnt meg. Az egyének gazdasági és társadalmi felemelkedése előtt széles utak nyílnak, ezt merev társadalmi, osztály, réteg, vagy anyagi válaszfalak nem akadályozzák. E problémával összefügg, hogy a munkásosztály számottevő rétegei műszaki értelmiséggé, a kolhoz- és szovhozparasztság egyes csoportjai pedig ipari jellegű munkássággá válnak, s a fennmaradó kategóriákban is mind erősebb az ún. félosztálybeliek. vagyis az átmeneti állapotban levők részaránya. A munkásosztály abszolút száma és képzettsé- gének-műveltségének szintje így is növekszik. A munkásság, az alkalmazottak, a parasztság és az értelmiség közös eredménye volt, hogy csupán 1970-ben a szovjet ipar már kétszer annyit termelt, mint a háború előtti három ötéves tervben együttvéve, s hogy ezt az eredményt 1973-ig még 26,4 százalékkal meg is tudta javítani. A nemzeti jövedelem növekedése (1940-ben 33, 1970- ben 290 milliárd rubel) újabb szárnyakat adott a régóta híres szovjet szociálpolitikának. Az utóbbi tíz év során átálltak az ötnapos munkahétre. A munkások és alkalmazottak bére, több mint másfélszeresére a kolhozdolgozóké pedig kétszeresére emelkedett. A szoyjet közgazdaság- ban-társadalomban megtalálhatók a növekedés természetes nehézségei is. Az akadályok ellenére azonban a szovjet társadalom mai helyzete változatlanul megfelel annak az elsőrangú kivételes állapotnak. amelyhez századunk klasszikus forradalma. az Október juttatta a szovjetországot. A forradalom adta az új számokat. A történelem mélyebb törvényszerűsége teszi bizonyossá, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség újabb hosszútávú programozómunkája ugyanúgy megtestesül majd a nép gazdasági és társadalmi felemelkedésében, amiként ilyen példás módon megvalósult az Október hónapjaiban megérett, s 1919-ben elfogadott szovjet pártprogram. Dolmányos István Épül a BAM: Kijelölték a keleti szakaszt Sífugat-Szibéria és a szovjet Távol-Kelet hatalmas térségein épül a világ egyik leghosszabb úi vasútvonala — a Bajkál-Amur—Magiszt- rál. A 3200 kilométerre tervezett vasút átszeli majd az Irkutszki területet, Burjátföldet. az Amur-vidéket és a habarovszkj területet. A szakemberek már befejezték a keleti szakasz pontos kijelölését, amely Ber- jozovij falutól az Amur menti Komszomolszk mellett haladva, Szanah kitérőid tart. D'p'omam itassa — h "s©1*t©I Szokatlan környezetben védte meg diplomamunkáját Vlagyimir Tyerebun, a Minszki Iparművészeti Főiskola végzős hallgatója. A hagyományos katedrát ez al- ** kálómmal a fiatal művész alkotásának, egy emlékműnek a talapzata váltotta fel. A szoborkompozíciót (Gyászoló anya hozzásimuló gyermekével) a fasiszta megszállók ellen harcoló belorusz falu, Dalva lakóinak emlékére készítette. A „kitűnőre” értékelt monumentális diplomamunka „bírálói” között ott voltak a környező falvak lakói és a hajdani ütközetek veteránjai is. A Minszki Iparművészeti Főiskola oktatási módszereiben jelentős szerepet iátszik a szovjet történelem eseményeinek művészi megörökítése. A leendő szobrászok bronzba és kőbe mintázzák a háború hőseinek alakjait, csoport-kompozíciókban örökítik meg a belorusz nép legemlékezetesebb eseményeit. Mefró Varsóban, Prágában A Szovjetunió tapasztalatait hasznosítja Lengyelország a metróépítésben. A két ország között nemrég aláírt megállapodás értelmében szovjet szakemberek nyújtanak segítséget a varsói metró tervének elkészítésében. A Szovjetunió szállítja a munkálatok elvégzéséhez szükséges berendezéseket, továbbá bizonyos anyagokat. Jelenleg Prágában és Budapesten épül földalatti a Szovjetunió részvételével. Szovjet segítséggel indult meg a metró építése Calcuttában, szovjet támogatással épül metró Bulgáriában és Jugoszláviában. A Szovjetunióban az elsó metró (a moszkvai) körülbelül 40 évvel ezelőtt épült. 300 lóé* ős traktor A K—700 szovjet gyártmányú traktort aranyéremmel és első osztályú oklevéllel tüntették ki a budapesti Agromasexpo—74 nemzetközi kiállításon- Ez a 220 lóerős traktor, amelyet a le- ningrádi Kirov Gyárban gyártanak, szállítóeszközként is felhasználható. A K—700 megbízhatóan működik, kezelése egyszerű. Bulgária, az NDK és Csehszlovákia már vásárolt belőlük. A Kirov Gyárban most a 300 lóerős traktorok sorozatgyártását kezdik el. Ezek lesznek a legnagyobb teljesítményű mezőgazdasági gépek a világon. Szovjet mintára épül Az első magyar atomerőmű A magyar városok lakói néhány év múlva a hasadó atom energiájával főzhetik a kávét. Magyarország egyikévé válik annak a húsz országnak, amelyben nukleáris reaktorok állítanak elő villamos áramot. A lendületesen fejlődő magyar iparnak egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára van szüksége. A termelés villámosenergia- igénye szüntelenül nőni fog. A kormányközi megállapodást kötő Szovjetunió és Magyarország nagy jelentőséget tulajdonított az atomenergia békés célú felhasználásának a népgazdaság fejlesztési igényei érdekében. Magyarország számára nem lebecsülendő tényező az, hogy az atomerőmű a hőerőműveknél jóval kevesebb fűtőanyagot igényel. Kiszámították, hogy egymillió kilowattóra villamos energia termelésére a novovoronye- zsi atomerőműben mintegy 400 gramm uránt használnak fel, ami nagyjából 100 tonna kőszénnel egyenértékű. Az első magyar atomerőművet. mint ismeretes. Paks közelében építik fel szovjet műszaki segítséggel. A Szovjetunió immáron húsz éve hasznosítja az atomenergiát békés célokra és hatalmas technikai tapasztalatokra tett szert e területen. A tapasztalatok átadása rendkívül fontos oldala a nukleáris energia felhasználásában folytatott magyar— szovjet műszaki-tudományos együttműködésnek. Magyar- országon máris több százan tettek szert gyakorlatra a Szovjetunió atomerőműveiben. Ez azonban csak a kezdet. Az új energetikai ágazat kiépítéséhez a magyar szakembereknek tüzetesen meg kell ismerniük minden folyamatot, az építési módszerektől a sugárzásvédelmi intézkedésig. Természetesen az erőmű felépítésének minden szakaszában a szovjet mérnökökkel vállvetve dolgoznak. A Duna partján épülő atomerőmű a novovoronye- zsi atomerőmű immár klasz- szikussá vált tervein alapul. A 800 000 kilowattos teljes kapacitást két reaktor fogia biztosítani. Van azonban egy jelentős különbség is: a sugárvédelmi követelmények magasabbak A terv figyelembe veszi az atomerőművek üzemeltetésének világszerte felhalmozódott tapasztalatait és a szovjet tudósok e területen elért eredményeit. „A sugárveszélyes hulladékok őrzésére — mondotta eg^ik nemrégiben adott interjújában Pjotr Nyepo- rozsnyi j. a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere — megbízható berendezések állnak rendelkezésre, egész iparág született, amely a hulladékok regenerálásával foglalkozik. Most már számokkal bizonyíthatjuk, hogy az atomerőmű működése során a sugárzás nemcsak kisebb, mint a hőerőműveknél (ne felejtsük el, bogy a szén is radioaktív anyag), hanem még a minket körülvevő tárgyak: a házak, gépek és az ember kisugárzásánál is gyengébb.” Viktor Geraszimov, azon minisztériumi osztály helyettes vezetője, amely a berendezéseket fogja szállítani a magvar atomerőműhöz, nemrégiben Kijevben részt vett a tervezők „nemzetközi” értekezletén. A szovjet és a magyar tervezők szakszerű légkörben oldják meg a legbonyolultabb kérdéseket is. szigorúan megosztva a kötelezettségeket — mondotta. — A főépület, a nitrogénüzem. az elektrolizis-részleg tervei » Szovjetunióban készülnek. az irodaépület, a villamosenergia-ellátás. a savas víz közömbösítésére szolgáló medence tervein pedig Budapesten dolgoznak. A minisztérium munkatársai megmutatták nekem a kozloduji bolgár, atomerőmű terveit. Harmincöt vaskos dossziét tesznek ki, egymásra rakva embermagasságú oszlopot alkotnak. „Termetre” ekkora a magvar atomerőmű terve is. Az ugyancsak szovjet Segítséggel épült kozloduji erőmű hamarosan áramot szolgáltat majd. A Duna bolgár partjairól a KGST nukleáris energetikai stafétabotját Magyarországnak adják át. Jurij Szittyakor Képünkön Vlagyimir Tyerebun, a Minszki Iparművészet! Főiskola végzős hallgatója* nak diplomamunkája ' (Fotó: APN—KS)
