Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 !$4t. yovember 51, L I ......... . — II. A lakosság javasolta, a tanács megvalósította Vb-ülés Jászberényben — Napirenden a tanácstagi beszámolók tapasztalatai A város fejlődését szolgáló Javaslatok, a közérdekű kérelmek jórészt a tanácstagi beszámolókon hangzanak el. Efthető tehát, hogy egyik legnagyobb érdeklődéssel kí- Etépt napirendként szereoelt ;a iászherényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának itegnao megtartott ülésén az 1974. évi tanácstagi beszá- «tnölókról szóló jelentés. A város 80 választókörzetében megtartott beszámolókon haZezerötszáz lakos vett részt. .Értékes javaslatokat, észrevételeket tettek körzetük, a város érdekében. Legtöbben a kommunális jellegű igondokat tették szóvá: az út, a járda, a csatornahálózat •fejlesztését. a vízellátás Ja- -Htását, a villanyhálózat bővítését ké^ek. Sokan sürgették a szolgáltatás fejlesztését, a helyi közlekedés korszerűsítését, az óvodák bővítését Az idei beszámolókon elhangzott javaslatok iavaré- szét már megvalósította a tanács. Több mint 600 ezer forintot fordítottalt földutak felújítására, járdaépítésre, a vizvezetékhálózat bővítésére. A lakosság kérésére került sor - mintegy félmillió forintos költséggel — közterek és utcák fásítására, a köz- világítás javítására, közkifolyók és autóbuszvárók építésére. Az üzemek, szövetkezetek segítségével sikerült enyhíteni az óvodai gondokon. Koordinációs építkezéssel — több mint 4 millió forintos költséggel — a Pelyhes-parton készül a száz személyes óvoda. Építéséhez 68 óvodai hely megvalósításával 18 vállalat 2 millió 700 ezer forinttal járult hozzá. Vállalati segítséggel épül. ugyancsak a Pelyhes-parton. 3 millió 600 ezer forintos költséggel egy negyven személyes bölcsőde. Eddig két vállalat 12 helyért 840 ezer forintot fizetett be. A jelentés megvitatása után a végrehajtó bizottság megállapította: a tanácstagi beszámolókon elhangzott észrevételekre a tanácsi testület és a szakigazgatási szervek felelősségtudattal reagáltak. Ennek eredménye, hogy a lakosság javaslatainak megvalósítása a korábbiaknál gyorsabb, eredmé- nyes«v-N — I A. Megleltek az éle'miszer-raktárak O (Folytatás az 1. oldalról) áru szállítását vállalta- A Hrúkulás figurákból is 50 mázsával kevesebbet kap a vállalat. mint amennyit rendelt : ' A déli gyümölcsök közül citrom egész télen kapható lesz, a narancs december elejétől folyamatosan érkezik — ebből a megye a tavalyinál 10 százalékkal többet kap — és megérkeztek az első ba- nánszáljítmányok is. A MÉK-tői kapott tájékoztatás szerint a megye téli ellátásához szükséges 400 vagon burgonya már a raktárakban van- A vetoburgo- mya gyenge minősége és a kedvezőtlen időjárás miatt Az idén is kevesebb termeit a lakosság alapellátását szol-, igáló élelmiszerből. « hiányt országosan több mint 5 ezer vagon lengyel és NDK import burgonyával pótolják. Szolnok miegyében is a tél.jes készlet több mint fele a megszokott hazai fajtáktól eltérő, de ió minőségű import burgonyából áll l eveszöldségekből, gyökér- bői és répából 15—15 vagon van a tárolókban, és a 10 vag.mos bagytnakés/let is elegendőnek ígérkezik. Gondot okoz azonban, hogy a hagyma minősége az idén sem túl jó, és ezért nagy tárolási veszteségre kell számítani. Nem lesz hiány fejeskáposztából — már a raktárakban van 40 vagonnal — a kelkáposzta azonban megsínylette az őstí időjárást, az ebből még hiányzó mennyiseget valószínűleg más megyékből kell beszerezni. A téli tárolásra alkalmas két gyümölcsfajta, a körte és az alma — összesen 120 vagonnal — szintén a MÉK rak táraiban van. A várható téli zöldség, gyümölcsárakról elmondták, hogy a megengedett a maximálisan 3 százalékos évi árszintemelkedéssel szemben az év első 10 hónapjában átlagosan l százalékkal nőtt a MÉK által forgalomba hozott termékek árindexe. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban várhatóan a szokásosnál nagyobb tárolási veszteséget okoz, ami a tél 'égén a készletek gyors csökkenéséhez és esetleg némi áremelkedéshez vezethet. A tárolási veszteségek nagyságát és így a megye zöldség. gyümölcs ellátásának felét biztosító MÉK árait, az időjáráson és az áruk minőségén kívül a vállalat rendkívül szűkös tárolási és hűtőkapacitása is befolyásolja. A megyében mindössze 70 vagonnyi hűtőtérrel rendelkeznek, ezenkívül 300 vagonnyi, úgynevezett száraz tárolóhelyük van, a többi árut | a szabad bari „teleltetik”. A zöldség- és gyümötcsfogyasz- j tás ugrásszerű emelkedését | nem kísérte a tárolókapaci- j tások bővülése, az elmúlt hat évben egyetlen négyzetméter új raktár sem épült. \ vállalat tente! szerint a* ígért állami támogatás felhasználásával jönöre enyhülnek s alamelyest a eondük, amikor Szolnokon hozzákezdenek egy 150 va- toncs burgonya, majd egy hasonló méretű hagymatá- rnló építéséhez. Tervbe vették ezen kívül egv 10 ezgr négyzetméter alap- területű száraz raktár megépítését is, ehhez a beruházáshoz a vállalat anyagi ereje még kevés. Pusztai Sva A rizsföldek aratói Űttalan utakon rázódva jutottunk ki a karcagi Lenin Tsz rizsföldjeihez, a vajasi határrészbe. A szomszédban hatalmas víztükör, a kecskén tározótó. Tizenhat Ili lorn éterre a várostól kombájnok hada birkózik a sárral Egy lánctalpas üres pótkocsit húz. hogy a kombájnok abba ürítsék a magot, de a kutrica közepén elakad. AZ ü rés pótkocsi „agyig” sárban, a gép hörög, erőlködik, lánctalpai „megkap arnak" Kínlódva — Ettől a szörnyű kínlódástól mentett volna meg minket az EB—4-es speciális rizsszállítá pótkocsi — mondja Szabó Ernő, a karcagi rizstermesztési rendszer osztályvezetője. — Időben megrendeltük, mégsem kappt’' meg. Bodnár József kombájnvezető: — Az a baj ezen a teleden. hogy nem voltak behúzva a kutricákba a barázdák. Hiába csapolták le. az esőzéskor a telep ismét víz alá került. Többször is. Nagyon mély a talaj: ezért a lánctalp beledobálja a sarat a lábon álló rizsbe. Ilyenkor az émber vagy visszaemeli a vágóasztalt, vagy viszi a sarat is. A szomszéd kvtrícában ledőlt rizsre mutat. — Sokszor fújt a szél, megdőlt rizs. és éppen a legszebb kalászúak. Amelyik áll, az a gyengébb. Az üres pótkocsit közben leakasztják, de a lánctalpas gép már úgy beásta magát, hogy nem tud elindulni. — A karcagi rizstermesztési rendszerben a termésátlagok nem érik el a tervezett 28.5 mázsát hektáronként, de a tavalyi eredményektől is elmaradnak — mondja Szabó Ernő. — A karcagi tsz-ekben ugyan csaknem 25 mázsa az átlag, de az egész rendszerben csak 23—24 mázsa les2 Az idén azonban ez is jó eredménynek számít Drága percek — Nehéz ez az esztendő — veszi át a szót ismét Bodnár József. — Most sókkal többet kel! dolgozni ugyanazért a pénzért mint tavaly. — Nem fáradtak még el? — kérdeztem Cs. Nagy Sándor rizsőrt — Inkább méreg eszi az embert mint az 53 esztendő. Sajnos elég nagyok a veszteségek. pedig reggel hattól este hétig itt vagyunk a határban. ködben, esőben is, minden percet kihasználunk. Közben az elakadt DT kikecmereg a sárból, másfelől próbálja megközelíteni a pótkocsit Egy másik erőgép jön a segítségére, majd ketten... az egyik kombájn leáll, fiatal vezetője leugrik, rohan az út faié. — Mi a baj? — Szétszakadt a hidraulika eső —• mondja futtában. — Megszenved a gép is, az ember is — nézi Cs. Nagy Sándor. A sár nagyon „eszi” a gépeket, nem győzik őket kuplunggal, sebváltóval. Jövőre feltétlenül be kell húzni a barázdát minden kutri- cában, az leviszi a vizet és akkor könnyebb. Maid télen A két DT gyűrt, kavarja a sarat, pörögnek a lánctalpai-. de a gépek helyben állnak. —- A háztáji rendben van? — Afelől már nyugodtan alszunk. Csak mi járunk haza „vendégségbe”. Lassan elfelejtem. hogy milyen a televízió. pedig szerettem nézni. Sokszor szidtuk a műsort, de most nem szidnám, csak nézhetném. Hetedik hete nincs vasárnapunk sem. De majd kipihenjük magunkat a télen. Már javítják a kombájnt A2 erőgépek nekifeszülnek, egyszer csak megmozdul a pótkocsi. Fellélegzünk. Cs. Nagy Sándor már mosolyog. Szabó Ernőhöz fordul. — Lesz-e télen tanfolyam » rizsőröknek? — Lesz bizony. E. Űrt. A társadalmi környezeti ártalmak A% alapképtei a következő: adva van két azonos beosztású, egy területen, egymás mellett dolgozó, nagyjából azonos képzettségű. azonos műveltségű, s hasonló anyagi körülmények között (van mit a tejbe aprítaniuk!) élő ember. Történt, hogy az évek során rendkívül elmérgesedett a helyzet közöttük. Olyannyira, hogy ma már egymásnak adják a különböző Szervek kilincsét, hógy feljelentéseket tegyenek egymás ellen. Végül is fegyelmi döntések születtek és vannak folvama-~an amelyek lezárni ' hivatottak az egész ügyet. Az ügy két szereplője hosz- szú időn át kisebb-nagyobb szabálytalan sártok -— vette el a környezetében élő emberek, a társa „a.ai. lajdon kárára. Manipulációik a gyors vagyonszerzést szolgálták — tegyük hozzá, hogy láthatóan jó eredménnyel. Kölcsönösen ismerték egymás ügyeit, de egy ideig „én sem bántlak téged, ha te sem bántasz engem" alapon hallgattak róla. Mindaddig, amíg egymás „üzleteihez” nem nyúltak. Amikor mohóságukban — már nem volt elég amit saját portájukon harácsolhattak — egymáséra is szemet vetettek, kipattant a dolog. Elkezdték egymást fúrni. S e közben, mint mondani szokás ..köotek”, e^-- másra. A cél a szomszéd „vadászterületének" megszerzése volt, s eszközeikben nem válogattak. így végül is nem kerülhették el a sorsukat, a felel ósségrevonást. Ide kívánkozik az első, tanulságok levonására alkalmas kérdés: Mi történik, ha az ügy két szereplője „okosabb", ha békésen megtűrik egymást, elfogadják a „vadászterület" eredeti felosztását, nem próbálják meg a másik fél kiszorítása révén kierőszakolni az újrafelosztást, HZ egyeduralmat. Minden jel szerint tovább folytathatják kisebb-nagyobb manipulációikat. Itt a már ismert probléma merül fel. A2 ellenőrzésre hivatott felügyeleti szerve.k felelőssége, és a környezet szájtátisága, ébertelensége. Ami a felügyeleti szerveket. Illeti, mulasztásuk súlyos. Esetenként felfedték ugyanis a kisebb-nagyobb jogtalanságokat, szabálytalanságokat, de megszüntetésüket illetően nem álltak feladatuk magaslatán. Amolyan „ejnye-ejnye, nem szabad ilyet csinálni’’ módon fegyelmeztek is — de nem tettek intézkedést a helyzet megváltoztatására. . a mai kifejletében már tűrhetetlen jelenségek felszámolására. Eeetün1 ben nincsen szó százezres sikk a* vünkről. Annál inkább olyan ötvensziz forintokról, amelyeknek jogosulatlanságát, szabálytalanságát, erkölcstelenségét sokan tudták. csak éppen nem szóltak. Szinte azt mondatja ez az eset — ami bizonyára nem így van —, hogy csupa olyan emberrel voltak körülvéve, akiknek érkötési megítélése szerint az ilyen harácsolás, az ily módon való meggazdagodás nem megvetendő, legfeljebb irigylésre méltó magánügy. Lehetőség, amivel egyesek tudtak élni, mások nem. Hasonló esetekben, közte súlyosabb, bűnvádi eljárást kiváltó ügyekkel kapcsolatban már feltettük, feltette a közvélemény a kérdést: miért nem szóltak, akik látták, akikriek a szeme előtt folyhattak az apró, de az évek során tetemesen összegyűlt szabálytalanságok? És minden demagógia nélkül feltehető az a kérdés is. hogy miért nem szűr szemet környezetében az olyan életmód, amely a hasonló társadalmi állásúak jövedelmi szintjének többszöröséről árulkodik. Oktalanság volna általános gyanakvást kelteni a jólétben élő emberekkel szemben. De az igaz, hogy egy ponton a . tollá’odá*:” megszűnik az embei-ek magánügye lenni. (Egy párt- szervezetben így tették fel a közelmúltban a kérdést, némi túlzássá!: mikor lépünk fel az „újmilliomosok” e’- len.) Amikor már a jelenség sérti a közvélemény egészséges erkölcsi érzékét, meg lehet a módot találni — az állampö’gári jogok megsértése nélkül is — az ilyen vagyonok eredetének tisztázására. Mindez elmaradt, mert biánvzott a környezetben a kellő éberség. A fenti okfejtés végén az éberség kifejezést használtam. Ma kissé szokatlanul hangzik — de meg kellene barátkozni vele, mert olykor nagy szükség van rá. Bizonyíték erre az idézett eset további tanulsága is. Az Hvy egyik szereplője munkásfiatal volt, önerőből küzdötte fel magát, diplomát, s annak megfelelő állást szerzett. Ez eddig egyenes út Ám ő rendhagyó módon, abban a közegben, ahol élt, netn azt az életformát képviselte, amelyet, egy Ilyen életűt után a társadalom várna tőle. Gyorsan megadta magát a rossz környezeti hatásoknak, hódolója lett a régi világból ttt maradt szokásoknak, olyan allűröket vett fel, amelyek a hajdani világban, az úri körökben divatoztak. S mindehhez gátlástalan módon az anyagiakat is megszerezte. Ügy jellemezte valaki találóan, hogy jövedelmét illetően fél évszázaddal előbbre jár az átlagnál, magatartásában meg félévszázadnyira a múltban ragadt. Hol volt a politikai éberség, hol maradt a környezetében élő kommunisták, munkatársai, felettesei intő szava, amikor mindezt látták? Nem túlzás az éberség mellé tett jelző, a dolog po- littkai minősítése. Mert igenis, politikai kérdés, hogy hagyunk-e felfalni egy muji- kássorból kikerült értelmiségit a kispolgári környezet által, vagy sem. Beletörődünk-e abba, hogy akárcsak helyileg és időlegesen is. a kispolgári szemlélet és életmód modellje uralkodjon, irigyelt eszményképpé Váljon, vagy intő szóval, figyelmeztetéssel, okos ráhatással és ha szükséges, szerető szigorral harcolunk ellene. Nem mindegy, hogy struecmadár módjára, homokba dugott fejjel tűri üli, magánügynek minősítj ük, hogy egyesek a kedvező lehetőségekkel élve, olykor még vissza is élve. a kispolgári vagy éppen nagypolgári életforma élő reklámjai legyenek. T lxo*t lenne a politikai éberséget említeni, ha egyes esetről, elszigetelt jelenségről lenne szó. De anonim példánk, amelyet az olvasó saját használatára és a maga környezetéből már bizonyára meg is személyesített. meglehetősen általánosítható. Nem a szabálytalan ügyeskedéssel, kisebb-nagyobb visszaéléssel szerzett, felduzzasztott, vagyonokat illetően. Ez azért ritka eset. Többen vannak viszont olyanok, akik megengedhető úton jutnak magas jövedelemhez, s annak birtokában — nem tudván, mit kezdjenek magukkal — könnyen kísértésbe esnek. A rég letűnt világ értelmetlen éleformája kísért ott, ahol pénz van, de a kellő műveltség hiányzik hozzá, ahol nem tudják, mit jelentenek s mi társadalmunkban a „jól élni", „okosan, értelmesen élni" kifejezések, ahol hiányzik a tartalmas életet példázó eszménykép Ilyen esetben hasznos, jóra való emberek sörsa forog veszélyben. Értük aggódni, őket, magunkat védeni az effajta „társadalmi környezeti ártalmaktól” bizony politikai féladat. S ily módon az egymásra való féltő odafigyelés politikai éberséget feltételez. — V. J, — A tiszaföldvárl Vegyesipari Szövetkezet nagy mennyiségben szállít nyílászáró szerbé« téteket a százhalombattai épít kezésekhez. Képünkön Arany György és Tőrök Mihály lapos vasat darabol, arait a nyílászárók gyártásában használnak fel
