Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 !$4t. yovember 51, L I ......... . — II. A lakosság javasolta, a tanács megvalósította Vb-ülés Jászberényben — Napirenden a tanácstagi beszámolók tapasztalatai A város fejlődését szolgáló Javaslatok, a közérdekű ké­relmek jórészt a tanácstagi beszámolókon hangzanak el. Efthető tehát, hogy egyik legnagyobb érdeklődéssel kí- Etépt napirendként szereoelt ;a iászherényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának itegnao megtartott ülésén az 1974. évi tanácstagi beszá- «tnölókról szóló jelentés. A város 80 választókörze­tében megtartott beszámoló­kon haZezerötszáz lakos vett részt. .Értékes javaslatokat, észrevételeket tettek körze­tük, a város érdekében. Leg­többen a kommunális jellegű igondokat tették szóvá: az út, a járda, a csatornahálózat •fejlesztését. a vízellátás Ja- -Htását, a villanyhálózat bő­vítését ké^ek. Sokan sürget­ték a szolgáltatás fejleszté­sét, a helyi közlekedés kor­szerűsítését, az óvodák bő­vítését Az idei beszámolókon el­hangzott javaslatok iavaré- szét már megvalósította a tanács. Több mint 600 ezer forintot fordítottalt földutak felújítására, járdaépítésre, a vizvezetékhálózat bővítésére. A lakosság kérésére került sor - mintegy félmillió fo­rintos költséggel — közterek és utcák fásítására, a köz- világítás javítására, közki­folyók és autóbuszvárók épí­tésére. Az üzemek, szövetkezetek segítségével sikerült enyhíte­ni az óvodai gondokon. Koor­dinációs építkezéssel — több mint 4 millió forintos költ­séggel — a Pelyhes-parton készül a száz személyes óvo­da. Építéséhez 68 óvodai hely megvalósításával 18 vállalat 2 millió 700 ezer forinttal járult hozzá. Vállalati se­gítséggel épül. ugyancsak a Pelyhes-parton. 3 millió 600 ezer forintos költséggel egy negyven személyes bölcsőde. Eddig két vállalat 12 helyért 840 ezer forintot fizetett be. A jelentés megvitatása után a végrehajtó bizottság megállapította: a tanácstagi beszámolókon elhangzott észrevételekre a tanácsi tes­tület és a szakigazgatási szervek felelősségtudattal re­agáltak. Ennek eredménye, hogy a lakosság javaslatai­nak megvalósítása a koráb­biaknál gyorsabb, eredmé- nyes«v-N — I A. Megleltek az éle'miszer-raktárak O (Folytatás az 1. oldalról) áru szállítását vállalta- A Hrúkulás figurákból is 50 má­zsával kevesebbet kap a vál­lalat. mint amennyit ren­delt : ' A déli gyümölcsök közül citrom egész télen kapható lesz, a narancs december elejétől folyamatosan ér­kezik — ebből a megye a tavalyinál 10 százalékkal többet kap — és megérkeztek az első ba- nánszáljítmányok is. A MÉK-tői kapott tájé­koztatás szerint a megye téli ellátásához szükséges 400 vagon burgonya már a rak­tárakban van- A vetoburgo- mya gyenge minősége és a kedvezőtlen időjárás miatt Az idén is kevesebb termeit a lakosság alapellátását szol-, igáló élelmiszerből. « hiányt országosan több mint 5 ezer vagon lengyel és NDK im­port burgonyával pótolják. Szolnok miegyében is a tél.jes készlet több mint fele a megszokott hazai fajtáktól eltérő, de ió minőségű im­port burgonyából áll l eveszöldségekből, gyökér- bői és répából 15—15 va­gon van a tárolókban, és a 10 vag.mos bagytnakés/let is elegendőnek ígérkezik. Gondot okoz azonban, hogy a hagyma minősége az idén sem túl jó, és ezért nagy tárolási veszteségre kell szá­mítani. Nem lesz hiány fejeská­posztából — már a raktá­rakban van 40 vagonnal — a kelkáposzta azonban meg­sínylette az őstí időjárást, az ebből még hiányzó mennyi­seget valószínűleg más me­gyékből kell beszerezni. A téli tárolásra alkalmas két gyümölcsfajta, a körte és az alma — összesen 120 vagon­nal — szintén a MÉK rak táraiban van. A várható téli zöldség, gyümölcsárakról elmondták, hogy a megengedett a maxi­málisan 3 százalékos évi ár­szintemelkedéssel szemben az év első 10 hónapjában átlagosan l százalékkal nőtt a MÉK által forgalomba ho­zott termékek árindexe. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban várhatóan a szo­kásosnál nagyobb tárolási veszteséget okoz, ami a tél 'égén a készletek gyors csökkenéséhez és esetleg né­mi áremelkedéshez vezethet. A tárolási veszteségek nagy­ságát és így a megye zöld­ség. gyümölcs ellátásának fe­lét biztosító MÉK árait, az időjáráson és az áruk minő­ségén kívül a vállalat rend­kívül szűkös tárolási és hű­tőkapacitása is befolyásolja. A megyében mindössze 70 vagonnyi hűtőtérrel rendel­keznek, ezenkívül 300 vagon­nyi, úgynevezett száraz táro­lóhelyük van, a többi árut | a szabad bari „teleltetik”. A zöldség- és gyümötcsfogyasz- j tás ugrásszerű emelkedését | nem kísérte a tárolókapaci- j tások bővülése, az elmúlt hat évben egyetlen négyzetméter új raktár sem épült. \ vállalat tente! szerint a* ígért állami támogatás felhasználásával jönöre enyhülnek s alamelyest a eondük, amikor Szolnokon hozzákezdenek egy 150 va- toncs burgonya, majd egy hasonló méretű hagymatá- rnló építéséhez. Tervbe vették ezen kívül egv 10 ezgr négyzetméter alap- területű száraz raktár meg­építését is, ehhez a beruhá­záshoz a vállalat anyagi ere­je még kevés. Pusztai Sva A rizsföldek aratói Űttalan utakon rázódva jutottunk ki a karcagi Lenin Tsz rizsföldjeihez, a vajasi határrészbe. A szomszédban hatalmas víztükör, a kecs­kén tározótó. Tizenhat Ili lo­rn éterre a várostól kombáj­nok hada birkózik a sárral Egy lánctalpas üres pótko­csit húz. hogy a kombájnok abba ürítsék a magot, de a kutrica közepén elakad. AZ ü rés pótkocsi „agyig” sár­ban, a gép hörög, erőlködik, lánctalpai „megkap arnak" Kínlódva — Ettől a szörnyű kínló­dástól mentett volna meg minket az EB—4-es speciá­lis rizsszállítá pótkocsi — mondja Szabó Ernő, a karca­gi rizstermesztési rendszer osztályvezetője. — Időben megrendeltük, mégsem kap­pt’' meg. Bodnár József kombájnve­zető: — Az a baj ezen a tele­den. hogy nem voltak behúz­va a kutricákba a barázdák. Hiába csapolták le. az eső­zéskor a telep ismét víz alá került. Többször is. Nagyon mély a talaj: ezért a lánc­talp beledobálja a sarat a lábon álló rizsbe. Ilyenkor az émber vagy visszaemeli a vágóasztalt, vagy viszi a sarat is. A szomszéd kvtrícában le­dőlt rizsre mutat. — Sokszor fújt a szél, megdőlt rizs. és éppen a leg­szebb kalászúak. Amelyik áll, az a gyengébb. Az üres pótkocsit közben leakasztják, de a lánctalpas gép már úgy beásta magát, hogy nem tud elindulni. — A karcagi rizstermeszté­si rendszerben a termésát­lagok nem érik el a terve­zett 28.5 mázsát hektáron­ként, de a tavalyi eredmé­nyektől is elmaradnak — mondja Szabó Ernő. — A karcagi tsz-ekben ugyan csaknem 25 mázsa az átlag, de az egész rendszerben csak 23—24 mázsa les2 Az idén azonban ez is jó eredmény­nek számít Drága percek — Nehéz ez az esztendő — veszi át a szót ismét Bod­nár József. — Most sókkal többet kel! dolgozni ugyan­azért a pénzért mint tavaly. — Nem fáradtak még el? — kérdeztem Cs. Nagy Sán­dor rizsőrt — Inkább méreg eszi az embert mint az 53 esztendő. Sajnos elég nagyok a vesz­teségek. pedig reggel hattól este hétig itt vagyunk a ha­tárban. ködben, esőben is, minden percet kihasználunk. Közben az elakadt DT ki­kecmereg a sárból, másfelől próbálja megközelíteni a pót­kocsit Egy másik erőgép jön a segítségére, majd ketten... az egyik kombájn leáll, fia­tal vezetője leugrik, rohan az út faié. — Mi a baj? — Szétszakadt a hidraulika eső —• mondja futtában. — Megszenved a gép is, az ember is — nézi Cs. Nagy Sándor. A sár nagyon „eszi” a gépeket, nem győzik őket kuplunggal, sebváltóval. Jö­vőre feltétlenül be kell húz­ni a barázdát minden kutri- cában, az leviszi a vizet és akkor könnyebb. Maid télen A két DT gyűrt, kavarja a sarat, pörögnek a lánctal­pai-. de a gépek helyben áll­nak. —- A háztáji rendben van? — Afelől már nyugodtan alszunk. Csak mi járunk ha­za „vendégségbe”. Lassan el­felejtem. hogy milyen a te­levízió. pedig szerettem néz­ni. Sokszor szidtuk a műsort, de most nem szidnám, csak nézhetném. Hetedik hete nincs vasárnapunk sem. De majd kipihenjük magunkat a télen. Már javítják a kombájnt A2 erőgépek nekifeszülnek, egyszer csak megmozdul a pótkocsi. Fellélegzünk. Cs. Nagy Sándor már mosolyog. Szabó Ernőhöz fordul. — Lesz-e télen tanfolyam » rizsőröknek? — Lesz bizony. E. Űrt. A társadalmi környezeti ártalmak A% alapképtei a kö­vetkező: adva van két azo­nos beosztású, egy területen, egymás mellett dolgozó, nagyjából azonos képzettsé­gű. azonos műveltségű, s hasonló anyagi körülmények között (van mit a tejbe ap­rítaniuk!) élő ember. Tör­tént, hogy az évek során rendkívül elmérgesedett a helyzet közöttük. Olyannyira, hogy ma már egymásnak ad­ják a különböző Szervek ki­lincsét, hógy feljelentéseket tegyenek egymás ellen. Végül is fegyelmi döntések szület­tek és vannak folvama-~an amelyek lezárni ' hivatottak az egész ügyet. Az ügy két szereplője hosz- szú időn át kisebb-nagyobb szabálytalan sártok -— vette el a környezetében élő emberek, a társa „a.ai. lajdon kárára. Manipulációik a gyors vagyonszerzést szol­gálták — tegyük hozzá, hogy láthatóan jó eredménnyel. Kölcsönösen ismerték egymás ügyeit, de egy ideig „én sem bántlak téged, ha te sem bántasz engem" alapon hall­gattak róla. Mindaddig, amíg egymás „üzleteihez” nem nyúltak. Amikor mohóságuk­ban — már nem volt elég amit saját portájukon hará­csolhattak — egymáséra is szemet vetettek, kipattant a dolog. Elkezdték egymást fúrni. S e közben, mint mon­dani szokás ..köotek”, e^-- másra. A cél a szomszéd „vadászterületének" megszer­zése volt, s eszközeikben nem válogattak. így végül is nem kerülhették el a sorsukat, a felel ósségrevonást. Ide kívánkozik az első, ta­nulságok levonására alkal­mas kérdés: Mi történik, ha az ügy két szereplője „oko­sabb", ha békésen megtűrik egymást, elfogadják a „va­dászterület" eredeti felosz­tását, nem próbálják meg a másik fél kiszorítása révén kierőszakolni az újrafelosz­tást, HZ egyeduralmat. Min­den jel szerint tovább foly­tathatják kisebb-nagyobb manipulációikat. Itt a már ismert probléma merül fel. A2 ellenőrzésre hivatott fel­ügyeleti szerve.k felelőssége, és a környezet szájtátisága, ébertelensége. Ami a felügyeleti szerve­ket. Illeti, mulasztásuk sú­lyos. Esetenként felfedték ugyanis a kisebb-nagyobb jogtalanságokat, szabályta­lanságokat, de megszünteté­süket illetően nem álltak fel­adatuk magaslatán. Amolyan „ejnye-ejnye, nem szabad ilyet csinálni’’ módon fegyel­meztek is — de nem tettek intézkedést a helyzet meg­változtatására. . a mai kifej­letében már tűrhetetlen je­lenségek felszámolására. Eeetün1 ben nincsen szó százezres sikk a* vünkről. Annál inkább olyan ötven­sziz forintokról, amelyeknek jogosulatlanságát, szabályta­lanságát, erkölcstelenségét sokan tudták. csak éppen nem szóltak. Szinte azt mondatja ez az eset — ami bizonyára nem így van —, hogy csupa olyan emberrel voltak körülvéve, akiknek érkötési megítélése szerint az ilyen harácsolás, az ily mó­don való meggazdagodás nem megvetendő, legfeljebb irigy­lésre méltó magánügy. Lehe­tőség, amivel egyesek tudtak élni, mások nem. Hasonló esetekben, közte súlyosabb, bűnvádi eljárást kiváltó ügyekkel kapcsolat­ban már feltettük, feltette a közvélemény a kérdést: miért nem szóltak, akik lát­ták, akikriek a szeme előtt folyhattak az apró, de az évek során tetemesen össze­gyűlt szabálytalanságok? És minden demagógia nélkül feltehető az a kérdés is. hogy miért nem szűr szemet kör­nyezetében az olyan életmód, amely a hasonló társadalmi állásúak jövedelmi szintjé­nek többszöröséről árulko­dik. Oktalanság volna álta­lános gyanakvást kelteni a jólétben élő emberekkel szemben. De az igaz, hogy egy ponton a . tollá’odá*:” megszűnik az embei-ek ma­gánügye lenni. (Egy párt- szervezetben így tették fel a közelmúltban a kérdést, némi túlzássá!: mikor lépünk fel az „újmilliomosok” e’- len.) Amikor már a jelenség sérti a közvélemény egész­séges erkölcsi érzékét, meg lehet a módot találni — az állampö’gári jogok megsér­tése nélkül is — az ilyen vagyonok eredetének tisztá­zására. Mindez elmaradt, mert biánvzott a környezet­ben a kellő éberség. A fenti okfejtés végén az éberség kifejezést használ­tam. Ma kissé szokatlanul hangzik — de meg kellene barátkozni vele, mert olykor nagy szükség van rá. Bizo­nyíték erre az idézett eset további tanulsága is. Az Hvy egyik szereplője munkásfiatal volt, önerőből küzdötte fel magát, diplomát, s annak megfelelő állást szerzett. Ez eddig egyenes út Ám ő rendhagyó módon, ab­ban a közegben, ahol élt, netn azt az életformát kép­viselte, amelyet, egy Ilyen életűt után a társadalom várna tőle. Gyorsan megadta magát a rossz környezeti ha­tásoknak, hódolója lett a ré­gi világból ttt maradt szoká­soknak, olyan allűröket vett fel, amelyek a hajdani vi­lágban, az úri körökben di­vatoztak. S mindehhez gát­lástalan módon az anyagia­kat is megszerezte. Ügy jel­lemezte valaki találóan, hogy jövedelmét illetően fél év­századdal előbbre jár az át­lagnál, magatartásában meg félévszázadnyira a múltban ragadt. Hol volt a politikai éber­ség, hol maradt a környeze­tében élő kommunisták, munkatársai, felettesei intő szava, amikor mindezt lát­ták? Nem túlzás az éberség mellé tett jelző, a dolog po- littkai minősítése. Mert igen­is, politikai kérdés, hogy ha­gyunk-e felfalni egy muji- kássorból kikerült értelmisé­git a kispolgári környezet által, vagy sem. Beletörő­dünk-e abba, hogy akárcsak helyileg és időlegesen is. a kispolgári szemlélet és élet­mód modellje uralkodjon, irigyelt eszményképpé Vál­jon, vagy intő szóval, fi­gyelmeztetéssel, okos ráha­tással és ha szükséges, sze­rető szigorral harcolunk el­lene. Nem mindegy, hogy struecmadár módjára, ho­mokba dugott fejjel tűri üli, magánügynek minősítj ük, hogy egyesek a kedvező le­hetőségekkel élve, olykor még vissza is élve. a kispol­gári vagy éppen nagypolgári életforma élő reklámjai le­gyenek. T lxo*t lenne a poli­tikai éberséget említeni, ha egyes esetről, elszigetelt je­lenségről lenne szó. De ano­nim példánk, amelyet az ol­vasó saját használatára és a maga környezetéből már bi­zonyára meg is személyesí­tett. meglehetősen általáno­sítható. Nem a szabálytalan ügyeskedéssel, kisebb-na­gyobb visszaéléssel szerzett, felduzzasztott, vagyonokat il­letően. Ez azért ritka eset. Többen vannak viszont olya­nok, akik megengedhető úton jutnak magas jövedelemhez, s annak birtokában — nem tudván, mit kezdjenek ma­gukkal — könnyen kísértés­be esnek. A rég letűnt világ értelmetlen éleformája kí­sért ott, ahol pénz van, de a kellő műveltség hiányzik hozzá, ahol nem tudják, mit jelentenek s mi társadal­munkban a „jól élni", „oko­san, értelmesen élni" kifeje­zések, ahol hiányzik a tartal­mas életet példázó eszmény­kép Ilyen esetben hasznos, jóra való emberek sörsa fo­rog veszélyben. Értük ag­gódni, őket, magunkat véde­ni az effajta „társadalmi környezeti ártalmaktól” bi­zony politikai féladat. S ily módon az egymásra való fél­tő odafigyelés politikai éber­séget feltételez. — V. J, — A tiszaföldvárl Vegyesipari Szövetkezet nagy mennyiségben szállít nyílászáró szerbé« téteket a százhalombattai épít kezésekhez. Képünkön Arany György és Tőrök Mihály lapos vasat darabol, arait a nyílászárók gyártásában használnak fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom