Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
4 SZOLNOK MTC.TET NÍPLAP 1974. november 51. tJ DELHI legnagyobb épülete, a köztársasági elnök palotája Akik semmire nincsenek lekiníctácl Mezőgazdaságunk a Közös Piacon E sorok olvasóinak nyilván nincs szükségük statisztikai adatokra, számoszlopokra, impozáns grafikonokra ahhoz, hogy felismerjék a mezőgazdaság jelentősegét hazaidé, gazdasági életeben, és ahhoz sem kell külön illusztráció, hogy mezőgazdasági exportunk jelentősége A legnagyobb tőkés felvevő piacunk az Európai Gazdasági Közösség, azaz az NSZK, Franciaország. Ülaszr ország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Anglia, Dánia, Írország. Ez kb. 250 millió lakost magábaíoglalo hatalmas és igényes piac vette át 1972-ben a nem rubel elszámolású élelmiszer-gazdasági exportunk 70,5 százalékát Gyakorlatilag tehát ez a terület jelenti számunkra a tőkés világpiacot. Legfontosabb partnereink e piacon az NSLK és Olaszország. Ez a helyzet földrajzi közelségünk, gazdasági 'struktúráik, kereskedelmi hagyományaik következménye, természetes, logikus, gazdaságilag mindkét felnek előnyös. Az utóbbi hónapokban mégis sokasodtak a problémák, a helyzet kiéleződött Ennek legmegdöbbentőbb jele, hogy az Európai Gazdasági Közösség ez év iülius 16. ófta egyoldalú döntéssel bezárta kapuit a vágómarha és húsexportunk előtt. Ez a „villámcsapás” nemcsak rombolt hanem segített is. Segített abban, hogy szélesebb körben is felismerték, a tőkés világpiac nem tekinthető minden szempontból valódi „piacnak” abban az értelemben, hogy ott a kereslet, kínálat az arak, határidők, minőség, az érdekek kölcsönös elismerése szabják meg az eladási lehetőségeinket. hanem sokkal inkább egy veszedelmektől hemzsegő, útvesztőkkel teli gazdasági dzsungelnek. A Közös Piac azt tűzte ki céljául, hogy a mezőgazdaság és az élelmezés területén önellátásra rendezkedik be. Ezt úgy éri el, hogy leg- gazdaságtaíanabb termelők költségszintjén állapít meg úgynevezett irányárakat, s minden más országból odaérkező olcsóbb áru árát megemeli az irányár és az importár közötti különbséggel. A rendszer persze ennél sokkal bonyolultabb és rengeteg ellentmondást takar. A lefölözések és támogatások egyenlege nyomja az egyes országok költségvetését és egyik okozója az inflációnak. A növekvő termelési költségek és bizonyos spekulációs manőverek árfelhajtó hátasára a fogyasztói árak olyan szintet értek el. hogy emiatt a vásárlási kedv is alábbhagyott az érintett országokban. Nem túlzás azt mondani, hogy a közös mezőgazdasági politika válságban van és az ami a vágómarha importnál történt, megtörténhet más termékek esetében is. tudatossá váljék előttünk. Ezeknek a soroknak nem is ez a céljuk, hanem az, hogy a magyar mezőgazdasági export jelenlegi tőkés világpiaci helyzetét és problémáit világítsák meg. Álljon itt csupán az arányok és nagyságrendek bemutatása végett néhány szám: Miijén következtetések adódnak ebből? Mindenekelőtt az. hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk annak, ami mezőgazdasági exportunkkal történik, azután, hogy az áru elhagyta határainkat és azelőtt, boay a fogyasztóhoz érkezik. Vámok lefölözések, túlzottan szigorú egészségügyi előírások, kontingensek, megannyi kockázati tényező, leselkedő veszély. Ezeknek felderítésére, kivédésére van bizonyos mód és lehetőség. Kereskedelmi tárgyalássaink során, ajtár egy-egy országgal kétolda- lűan, akár Nemzetközi méretekben többoldalúan folytatjuk azokat, nyomatékosan követelnünk kell ezeknek az akadályoknak az elhárítását. Ehhez megvannak az eszközeink is. Az említett közöspiaci országok szállítóinak is. többezer féle áru keres és kap bebocsátást ezekből az országokból a magyar piacra anélkül. hogy bármilyen akadályra találna itt Látva mindazt a rengeteg akadályt és nehézséget, amit mező- gazdasági exportunk útiába gördítenek ezek az .országok, felmerül a kérdés, nem túlzás-e ugyanezen országok árui számára idehaza, az eddigi szabadkei-eskedelmi állapotok fenntartása? Azt is látnunk’ kell. hogy nem vagyunk egyedül Mczőgazdas&gi és élelmiszerexportunk a szállítás- és feldolgozási technika jelenlegi állapotában már nem olyan röghöz- kötött mint alig néhány évtizede volt. Viszonylag nem nagy áldozattal kiterjeszthetjük exportunkat más égtájak felé is, lényegesen csökkenthetjük függőségünket a nyugat-európai piacoktól. Mindez nem megy áldozatok nélkül. Mezőgazdaságunknak saját érdekében is ki kell vennie részét ezekből az erőfeszítésekből. Mindenekelőtt sokkal meggon- doltabb importpolitika szükséges. Amikor egy-egy tsz- ünk. állami gazdaságunk importból kívánja gép-, műtrágya. vagy növényvédőszer szükségletét fedezni, ne csak azt gondolja meg jól, hogy mit és mennyiért vásárol, hanem azt is. hogy kitől származzék az áru- Azoknak adja-e kemény munkával keresett Öevizánkat akik egy csapásra habozás nélkül 100 milliónyi dollárt emelnek ki a zsebünkből, vagy azoknak akik nemcsak eladnak nekünk, de vásárolnak is tőlünk. Makett* szikla Két sziklatömb százötvenszeresére kicsinyített makettjét készítették el a leningrá- di Hidrotechnikai Kutatóintézetben. Az eredetiekre támaszkodik az Inguri folyót keresztező Völgyzárógát. A szilárdsági vizsgálatokhoz — különös tekintettel a gyakori földrengésekre — a modellt pontos mérések alapján darabkákból állították össze. Az egves darabok szerkezete és tulajdonsága is pontosan megfelel az eredetinek. A beépített másfélezer érzékelő ezredmilliméternyi pontossággal szolgáltat adatokat a hidraulikus berendezés segítségével végzett terhelési próbák során fellépő alak- változásokról. A vizsgálatok során első ízben alkalmaztak szeizmo- akusztikai és ultrahangos berendezéseket. A mérésekkel megállapították, hogy a gát és az alapjául szolgáló két sziklatömb megfelel a biztonsági követelményeknek. , Hőerőmű Ban iladesnck Itukanuzzaman Khan. Banglades neves közéleti személyisége nagyra értékelte azt a sokoldalú segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt hazájának a független gazdasági élet fejlesztéséhez. Szovjet segítséggel állították helyre, hangsúlyozta R. Khan, a chittagongi kikötőt, épül egy hőerőmű, egy villamos-berendezés gyár, valamint több más objektum. A szovjet szakemtierek, segítenek a hasznos ásványi kincsek felkutatásában, a halászat fejlesztésében, a bangladesi szakemberek képzésében és más területeken. Alagút a hegyekben A Szibériában épülő 3000 kilométeres Bajkál-Amur vasútvonal átszeli majd az Északi-Mujszki hegységet. Itt épül a vonal leghosszabb, 15 kilométeres alagútja. Korábban az Alpokban és Japánban fúrtak hasonló hosszúságú alagutakat Az új szibériai fővonal építése során azonban először kell Ilyen nagy munkát örökké fagyos talajon elvégezni, ahol rendkívül nagy a hőmérsékleti ingadozás — nyáron 30—35 fokos a hőség, télen pedig 45—50 fokos fagy uralkodik. A vasútvonal több szakasza aktív földrengési övezetbe esik. öltözetű, vidám fiatalok ünnepi kirándulásáról számol be. A múzeumok hírei Kanadában csak most állítottak fel bélyegmúzeumot. Az új intézmény népszerűsítésére színes levelezőlapsorozatot bocsátottak ki, amelynek képoldalán ugyanezt a ritkaságot ábrázolja a bér- mentesítésre szolgáló, benyomott bélyeg. Így akár az 1851. évi 3 centes hód (a világon az első állatábra) bélyeg másolatával is fizethetjük a mai portóköltséget. — Műanyag kristályok, különleges világítótestek, a modern technika szolgálja San Marino múzeumában a bélyeg szépségét. A hazai kiadások összes változataiban gyönyörködhetnek a nézők és a rangos nemzetközi kiállítások látogatói is, mert a múzeum anyaga gyakran vendégszerepei. Az ilyen alkalmakon nyert díjak már egész szekrényt töltenek meg. — A külföldről érkező hírek ismeretében is büszkék lehetünk a Magyar Posta Bélyegmúzeumára. Az állandó kiállítás 200 ezer bélyeget ölel fel, az időszerű eseményekhez kapcsolódó bemutatók pedig elénk tárják a 9 millió darabos készlet legjavát. Budapesti látogatásunk során okvetlenül keressük fel az intézményt (VII. kér. Hársfa utca 47.), ahol szakmai kérdésekben segítséget is kaphatunk. Patkós János Mi várható? December 7-én ad ki legközelebb bélyeget a posta, ekkor hozza forgalomba a Vác 900 éves fennállását köszöntő és a város felszabadulásának 30., évfordulóját hirdető címletet. Karácsonyra az anyaság tiszteletére jelenik meg 1 forintos érték. Hawgiinc éve, éppen december 24-én vették el a fasiszták a nemzeti ellenállás legjobbjainak életét. A mártírok közül Kreutz Róbert és Karácsony A szeretet ünnepe csak néhány évtizede szerepel gyakran bélyegen. A Magyar Posta 1943. évi Karácsony sorozata még az elsők közé tartozik. Az 1960-as években a karácsonyi bélyegek, kiváltképpen a festményeket, szobrokat ábrázolók páratlan sikert arattak. Sok fila- telista kizárólag ezeket gyűjti és már csaknem 100 bélyegkibocsátó állam évente kedveskedik a szeretet ünnepére utaló sorozattal. Anglia idei, négyértékű sorozatát 13.—15. századi fafaragások Pataki István arcvonásait a szomorú évforduló napján örökíti meg a posta. Űjdon- ságözön várható december utolsó napjaira. Napvilágot lát ekkor a kölyökállatokat ábrázoló hét címlet, a Kiskunfélegyházát bemutató 10 forintos bélyeg és valószínűleg kibocsátják a hosszabb ideje beharangozott 50 forint névértékű címletet, amelyen Pécs városképe tárul elénk. díszítik. Kanada a tél örömeit, karácsonyi szánkózást, korcsolyázást ábrázoló festményeket mutat be bélyegein. Blokkon ábrázolt faliszőnyeggel, a népművészet remekével jelentkezik Svédország. A görög posta három, összefüggően nyomtatott bélyege kódex miniatúra bemutatásával emeli az ünnepi hangulatot. Liechtenstein templomi üvegfestményekről. Írország Bellini Madonnájáról kölcsönözte a bélyegábrát. A déli féltekén az ünnep nyár közepére esik, ezért Niue sorozata könnyű A nem rubel elszámolású mezőgazdasági és élelmiszerexportok összege 1972-ben ez ugyanezen viszonylatban bonyolított összexportunk 4,4 milliárd devizaforint volt 35,1 százalékát tette ki. a wiái Fűtött mellényben A mezőgazdaságban dolgozók rendszerint közvetlenül ki vannak téve a levegő hol túlzott fel melegedésének, hol erős lehűlésnek, a kisebb- nagyobb mértékű légmozgásnak, az ezzel együtt gyakran felkavarodó por és a többrétegű ruházatot is átjáró nedves levegő ártalmának. Mindezek ellen elsősorban a hagyományos egyéni védőöltözetek, munkaruhák nyúj- hatnak védelmet. Ezenkívül egyszerű megoldásokkal, amelyek rendszerint házilag ki- vitelezhetök, ugyancsak sokban javíthatók a munkakörülmények. Így több-kevesebb védelmet nyújthat az esős, hideg időben is kint, és tartósan egyhelyben dolgozóknak — például a növényágyba kis növénykéket tűzdelőknek — a föléjük leállított léc, vagy műanyagcső vázra kifeszi- tett műanyag-fóliasátor. Az átázás ellen jól védhet az ákár fóliaívekből összehe- gesztett, vagy műanyagzsákokból kialakított esőköpeny, csuklya. A por és más levegőben kavargó szennyeződés belégzése legegyszerűbben a száj elé kötött, tiszta, vatta- réteggel bélelt kendővel kerülhető el. Ma már foglalkoznak a testet közvetlenül körülvevő légréteget valóban optimális hőmérsékleten tartó, ugyanakkor a bőrlégzést, testpárolgást, de még a mozgást is lehetőleg minél kevésbé gátló öltözékek kidolgozásával. Egy ötletes megoldás akkumulátorról törpefeszültséggel füthető fütő- spirállal bélelt munkamellény. A tyúkköles „vallomása” Azerbajdzsán gazdasági történetének egyik érdekes lapját tárták fel a tudósok. Az őszi kéziratok tanúsága szerint a Kúra folyó alsó folyása mentén, ahol ma gyapotot termesztenek, valamikor régen rizsföldek húzódtak. Ezt támasztották most alá azok az ásatások, amelyeket az egyik jtözépkori városban, Bjandovanban és környékén végeztek. A régészek rizsszemet, szalmát és a rizsföldeken ma is gyakori gyomnövényt, úgynevezett tyúkkölest találtak. Ennek jelenléte kétségtelenül bizonyítja, hogy azon a tájon valaha rizst termesztettek. Termékennyé válik a pusztaság Az üzbegisztáni Karsi sztyeppén újabb öntözőrendszert helyeztek üzembe. Hét állami gyapottermelő , gazdaság ebben az évben 20 ezer hektárról gyűjti be a termést. Az öntözőrendszert az Amur-Darja vize táplálja. A jövőben a sztyeppén összesen egymillió hektárnyi területet öntöznek. Az aszályos-területek termővé alakítását az állami közép-ázsiai gyapottermesztési program keretében valósítják meg. A jó lónak ára van Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban Lengyelországot a telivér arab lovak jelentős tenyésztőiéként és exportőrjeként ismerik. Lengyelországnak több korszerű tenyész- telepe van, ahol kiváló szakemberek dolgoznak. Az egyik legnagyobb és legjobban dolgozó lótenyésztőtelep Janów Pollaski, ahol minden esztendőben nagyszabású aukciókon kerülnek eladásra a legszebb telivérek. Az aukciókra a világ minden részéből érkeznek kereskedők, tenyésztők, lóverseny-manage- rek és a lovak kedvelői. Több példány szinte csillagászati árakért kel el, — annyiért, amelyért több Rolls-Roycét vagy Mercedest lehetne vásárolni... A törpék jól fizetnek Az intenzív gyümölcskertészet alapja: a törpe és az alacsony törzsű gyümölcsfa. Ebben a kérdésben döntő szerephez jut a fiziológia és a gazdaságosság. Bebizonyították, hogy hagyományos nagy fák esetében a fotoszintézis termékeinek 2,6-szor nagyobb részét a fa és nem a gyümölcs hasznosítja, törpe fa esetében viszont a fotoszintézis azonos mennyiségű termékét hasznosítja egyik is, másik is. Magas fák esetében egy alma termeléséhez 40—50 levélre, törpe fa esetében 20—25 levélre van szükség. A titok nyitja az, hogy kis fánál valamennyi levelet jól éri a nap, a magas, nagy gyümölcsfáknál a levelek többsége a korona belsejében helyezkedik el és nem kap elég napfényt. Ólom a madarakban Francia természetvédelmi szakemberek véleménye szerint a vadászokkal madárfelismerő tanfolyamokat kellene végeztetni. Ornitológusok a Severn torkolatnál fekvő madár rezervátum területén 1970—73 között a gólyafélék családjába tartozó Be- wick-gólyákat fogtak el. Röntgenvilágítás segítségével megállapították, hogy az elfogott maradak 34 százalékában vadászfegyverből származó sörét található. A kutatók a vadftacsák és a vad- ludak „ólomtartalmát” is megvizsgálták. Ezeknek 28, illetve 41 .százalékában ta- látak sőréteket. A két utóbbi madarat azonban szabad vadászni Feltehető, hogy a vadászok összetévesztik a madarakat. Hiába hoznak védelmi törvényeket, ha a vadászok egy része nem is* meri fel a vadgólyát. . _J
