Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

1914. november 15 SZOLNCE MEGYEI NÉPLAP 3 Föl a kalappal Minden mennyiséget el lehetne adni A nemezelö csarnokban ■£áá” a gőz — a ventillátox-t csak ezután fogják beépít«* ni. A gépeket néhány hó* napja szerelték fel, de a kő­művesek még mindig dol­goznak — a fűtőtestekét, csővezetékeket hegesztik. — A Budapesti Kalapgyár 1 ászfény szarui üzemegysége most éű „hőskorát” — mond­ja Turu István gyártásveze­tő. — Pestről folyamatosan költöztünk le, hogy elkerül­jük a termeléskiesést. Volt olyan gép, amely pénteken még Pesten dolgozott, szom­baton, vasárnap beállítottuk itt Jászfényszarun és hétfőn tnár megkezdődhetett vele a munka. Nem is annyira az idő, hanem a Kossuth Nyom­da sürgetett bennünket, ugyan­is a Gizella utcai telepet ne­kik adta el a Budapesti Ka­lapgyár, — A beköltözés az elké­szült csarnokokba januárban kezdődött el, ma már ott tartunk, hogy az üzemegy­ség minden leendő gyártási profiljában dolgoznak. A munka nagyon nehéz körül­mények között kezdődött Együtt folyt a gyártás és az építkezés. Sajnos ez még most is sok üzemrészben így van. A dolgozókat budapesti . munkások segítségével taní­tottuk be. Bizony nehezen állt rá a mezei munkához szokott i-kéz a kalapgyártás­ra. A termelés folyamata nem szakadt meg, de a MEO jelentések olyan elke­serftőek voltak, hogy sok­szor úgy éreztük hiába dol­gozunk. Szerencsére ezen már túl vagyunk. A beérke­zett nyúlszőrt és gyapotot most már szakavatott kezek osztályozzák, nyírják, neme- zelik. — Áz üzemegység három­százötven dolgozót foglalkoz­tat- Fő profil a tomp-gyártás Ez nem más, mint egy félig kész kalap, amelyre ezután kerül a szalag és a díszítés. — Budapesten. Készítünk még műbőr kalapokat, a szebb nyúlszőrméből pedig bundákat és sapkákat is. — A fejlődést és azt, hogy túl vagyunk a beindulás gondjain, termelési eredmé­nyeink is kifejezik. Április­ban 1300 darab gyapjú és 6000 darab nyúlszőr tompot kellett volna gyártanunk Akkor ezt még nem tudtuk teljesíteni. Ma naponként 2300 gyapjú és 1000 nyúl­szőr tompot készítünk. Mű­bőr kalapból pedig 20 ezer­rel több kerül ki az üzem­egységből mint tavaly. — Piaci gondjaink egyelő­re nincsenek. Igaz, sokszőr hallani, hogy „megszűnik a kalap viselet... végét járja a kalap divatja -5- de ez nem egészen így van, azt a megrendelések is mutatják. A Szovjetunió például — ha bírnánk kapacitással — mil­liós. nagyságrendben impor­tálna, tőlünk kalapot n. j. Korszerűsítik a vágoirdat, új üzldet oviinak Karcagon Hústársulást hozott létre Karcagon öt tsz, az állami (gazdaság és az ÁFÉSZ. Megkezdték az elavult -vá­góhíd rekonstrukcióját. A meglévő létesítmények fel­újítása mellett' új vágó- és feldolgozást előkészítő helyi­ségek és hűtőkamrák épül­nek.1 Az építkezés 2 millió forintba kerül és 1975 ele­jén elkészül. Az ÁFÉSZ eddig csibekel­tetőnek használt épületét át­alakítják, új üzemrészek építésével korszerű húsüze­met hoznak létre. Az épít­kezés jó ütemben halad, jö­vőre. április 4-én adják át Az építési és átalakítási munkákra 4 millió forintot, a feldolgozó gépekre pedig 400 ezer forintot költenek. Nát - dzemfcefi évente^ rhásfél- kétezer sertést dolgoznak fnájd fel. • A húsüzem terme­lési értéke 12 millió forint lesz évente. . A ’hústársulás már vett az áru szállítására egy zárt hűtőkocsit. Üzletet is nyitnak, ahol az üzem termékein kívül helyben, fo­gyasztható ételeket is árul­nak. A Kossuth téren épül az ÁFÉSZ £50 négyzetméter alapterületű húscsarnoka, a jövő év végén már itt áru­sítják a hústársulás termé­keit Hűtős? cArény házi szerviz A hűtőgép-tulajdonosok érdekeit szolgáló intézkedést hozott a jászberényi Hűtő­gépgyár, ■ amikor módosította a RAMOVILL szövetkezettel és a GELKÁ-val kötött ja­vítási szerződéseit. A Lehel hűtőszekrények javítását in­téző két nagy országos szer­vizhálózat kijelölt üzleteiben a megállapodás értelmében a hűtőgépek egyes kisebb alkatrészeit ezután árusítani is fogják. Kisértékű, házilag Is kicserélhető alkatrészekről van szó — üvegpole, italkor­lát, tojástartó, ajtórugó, stb. — amelyekhez nem kell kü­lönösebb szakértelem. A GELKA és a RAMOVILL, valamint a Hűtőgépgyár megállapodása szerint a jö­vő. év első negyedében 1 for­galomba kerülő jótállási je­gyeken már azt is feltünte­tik, hogy hol lehet megvásá­rolni ezeket az alkatrészeket. Gyarapodik a Rába tehergépkoesi=család Ismét új taggal bővült s Rába tehargépkocsicsalád. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban ezúttal nehéz terepviszonyokra ’ alkalmas, háromtengelyes, három ofl- dalrá billenthető, 11 tonna hasznos teherbírású gépkocsi mintapéldányát készítették el. A kocsi vezetőfülkéje is billenthető. Az új járműbe 6 hengeres, 236 lóerős Rába­Ivtan Üiesel motort építettek be. A kocsit felszerelték olyan hidraulikus emelőberen- dezéssel is, amely biztosítja a rakomány 15 másodperc alatti kiürítését« mindkét ol­dalra, illetve hátrafelé. A három oldalra billent­hető Rába tehergépkocsik so­rozatgyártását 1975 első felé­ben kezdik meg. Mérlegen a szója A mostoha őszi időjárás ellenére sikeres évet zár az hlső házai szójatermesztési egyesülés, amelynek húsz al­földi taggazdaságában 2 ezer 400 hektáron termelték a2 idén az állattenyésztésben nélkülözhetetlen, magas fe­hérjetartalmú olajos nö­vényt. Az első sikeres év felkeltette a környező gaz­daságok érdeklődését Az előzetes számítások szerint jövőre már négy-négy és fél ezer hektáron gazdálko­dik a szójatermesztési egye­sülés Azonos szemlélettel — közös akarattal (Folytatás az t. oldalról.) mindennapi életünket. A fel­adat ilyen megfogalmazása azt jelenti, hogy végrehajtá­sa nemcsak a közművelődés területén dolgozók tenniva­lója, hanem pártmunkásoké és tanácsi dolgozóké, a veze­tőké, vállalatok, termelőszö­vetkezetek, intézmények, — ktsz-ek dolgozói és vezetőié, a tömegszervezetek aktivis­táié, egyszóval az egész tár­sadalomé. A továbbiakban az előadó aláhúzta: — A munkásmű­velődés feladatainak -megol­dása nemcsak közművelődé­sünk, hanem szocializmust építő társadalmunknak is egyik legfontosabb tenniva­lója. A téma «időszerűségét aláhúzza a Központ Bizott­ság 1972. novemberi határo­zata, amely a X. kongresz- szus határozatainak követ­kezetes végrehajtását, és ezen belül is a munkáspolitika erősítését tűzte célul. A párt munkáspolitikájának életünk mindén területére ki kell terjednie, hogy a munkás­ság, társadalmunk vezető osztálya a szocialista építés egészében betöltse irányító szerepét. Megyénkben — új iparte­lepítéssel, a meglévő ipari üzemek bővítésével — foko­zatosan növekszik az ipari munkások száma. Ma már a megye lakossága 58 százalé­kának az ipar biztosítja jö- , védelmét. A történelmi örök­ség következtében megyénk Ipari munkássága sokká; he­terogénebb- minden tekintet- ben, mint a nagy városok hagyományokkal Rendelkező munkásosztálya. Általános műveltségük, termelési kul­túrájuk alapvető meghatá­rozója parászti múltjuk, — ahonnan a munka szeretetén kívül szinte csak fizikai erőt hoztak magukkal. Átformá­lásuk, öntudatos munkássá nevelésük elsődleges színtere az a gyár, üzem, ahová ke­rültek. Nevelésük érdekében eddig is sókat tett, a jövő­ben még többet kell, hogy tegyen a közművelődés. Leg­fontosabb feladatunknak azt kell tekinteni — s erre a me­gyei pártbizottság határozata is utal, — hogyan lehet a munkások műveltségét to­vábbfejleszteni mind az ál­talános műveltség, mind a szakképzés, mind pedig a magatartás, az életforma szempontjából. A munkásművelődés ered­ményeit mérlegelve a kővet­kezőket mondotta dr. Hege­dűs Lajos: -— A lehetőségek még nagyon, kihasználatla nők, a folyamat kezdetén tartunk. A munkásközpontú művelődéspolitika számunk­ra nemcsak művelődési kér­dés, sőt elsősorban nem la művelődési, hanem politikai. A munkásművelődés nem le­het egyenlő a munkások kö­rében szervezett kulturális akciókkal, rendezvényekkel, hanem olyan szélesen értel­mezett kulturális koncepciót kell jelentenie, amelyben a munkásérdekek dominálnak a közművelődési munka irá­nyításában, tervezésében, fejlesztésében és gyakorlati megvalósításában. — A dinamikusabb fejlő­dés korlátozó tényezője rész­ben az is, hogy a vállalatok' lassan ismerik fel a munkás­műveltség politikai és gaz­dasági jelentőségét. A mun­kahelyeken vezetői gyakor­lattá kell tenni a kulturális munka tudatos figyelemmel kisérését, Összehangolását a vállalati érdekkel. Az 1014/ 1971. sz. kormányhatározat­ban foglaltaknak megfelelően meg kell gyorsítani a mun­kások iskolai, szakmai és po­litikai továbbképzését. Anya­gi és erkölcsi elismeréssel ösztönözni kell a dolgozókat a tanulásra, hiszen nemcsak arról van Szó, hogy megáll­ják helyüket a termelésben, hanem arról is, hogy önálló gondolkodással, egyéni kriti­kai készséggel felvértezve, egyre aktívabban és, hozzá­értőbben tudjanak részt venni a közéletben. — Az új lakótelepeken ja­vítani kell a művelődés le­hetőségeit együttműködve a munkahelyekkel, a társadal­mi és tömegszervekkel. Azok az üzemek, telephelyek, amelyek saját kulturális cé­lokra szolgáló helyiségekkel még nem rendelkeznek, a fejlesztésre fordítható eszkö­zeikkel a lakóhelyi intéz- ’ményfejlesztéshez társulja­nak. A falusi lakosság közmű­velődéséről — többek között — a következőket mondotta a megyei tanács elnöke: —■ A magasabb követelmények között első helyen említhet­jük a szélesebb körű általá­nos műveltséget és a korsze­rűbb szakképzettséget E kö­vetelményeknek a. mezőgaz­dasági dolgozók egy jelentős része még nem felel meg, sokan nehezen tudják leküz­deni a történelmi, társadal­mi, gazdasági okokból eredő hátrányokat. Nem mozdulat­lan a falvak műveltségi ál­lapota, egyre több a bíztató jel, az ígéretes kezdeménye­zés, de az eddiginél gyor­sabb előrehaladásra van szükség, s ez csakis társa­dalmi összefogással lehetsé­ges.-- Az Ifjúság szocialista szellemű nevelése továbbra is fontos feladat — hangsú­lyozta a továbbiakban. A? ifjúság világnézetének, ma­gatartásának, életformájának alakítása, a társadalom jö­vője szempontjából elenged­hetetlenül szükséges. A per­manens művelődés iránti igény és a művelődési kész­ség kialakítását már a leg­kisebb korban el kell kez­deni. Így tehát a közműve­lődés mán ai Iskolapadok­ban megkezdődik. A tanító egyben s < közművelődés alapvető munkása. Majd az eredményekről • szólva ki­emelte­— A tartalmi munka egyik legnagyobb eredménye az, hogy szocialista értelemben lett műveltebb és Öntudato- sabb megyénk lakossága, — húzta alá a megyei tanács elnöke. A közművelődési te­vékenységben erősödött a szocialista elkötelezettség, határozottabban érvényesül a marxista világnézeti tar­talom. Valamennyi intéz­ményben és művelődési for­mában jelentős helyet ka­pott az Internacionalista és hazafias nevelés. A továbbiakban a megyei tanács elnöke foglalkozott a művelődésügyi intézmények eredményeivel, a tanácsi ko­ordináló és ellenőrző mun­ka hatékonyságával, a nép­művelők élet- és munkakö­rülményeivel, a művelődési intézmények állapotával és az értelmiség közművelődési szerepével. Az aktívaülés vitájában felszólalt dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára is. Bevezetőül arról szólt, hogy a közművelődés megbecsülésének szép meg­nyilvánulása, hogy ezernyi feladat megoldása közben egy teljes napot szentelnek a megye, a járások, városok fontos posztjain állók erre az aktívaülésre. Betudható ez annak is, hogy a közmű­velődésnek soha nagyobb fel­adatai és lehetőségei nem voltak, mint ma. — A munkáshatalom kez­dete óta eltelt évtizedekben —- hangsúlyozta dr. Gergely István a továbbiakban — ami gazdaságunkat illeti a jó közepesen fejlett államok sorába lépett hazánk. Viszont minden nemzetközi mérték- egységet kiálló társadalmi struktúra a mienk. Az vi­szont, hogy a történelmi út után elért középmezőnyből a legfejlettebb országok sorá­ba lépjünk, az emberek kép­zettségének növelése, gondo­latvilágának szocialista tar­talommal való kitöltése, cse­lekvőkészségük felkeltése nélkül nem lehetséges. A megyei pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a közművelődés hatékonyabbá tételekor ne csak a kisemberekre’ gondol­junk, hiszen van művelt munkás és paraszt, s .ugyan­akkor van műveletlen diplo­más Is. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy elsődleges fel­adatként ne a munkások és a szövetkezeti parasztok mű­velődését tekintsük. A továbbiakban arról be­szélt dr. Gergely István, hogy a szocializmus építésének egyik legnehezebb feladata az emberek érzés- és gondo­latvilágának, világnézetének alakítása. Gyárakat, utakat építeni minden társadalom tud Ennél sokkal nehezebb! Hasznos tanácskozás volt a mai — mondotta zársza­vában dr. Majoros Károly. — S nemcsak azért, mert igen aktívak voltak a részt­vevők, hanem mindenekelőtt azért, meirt az elhangzottak végső kicsengése Dozitív volt. minden vonatkozásban elv- szerűség és felelősségérzet csendült ki belőlük, céljaink elérésének vágya sugárúti a felszólalók szavaiból. Kicsendült az elhangzot­takból az is, hogy a köz- művelődés feleljen meg ko­runk társadalmi követelmé­nyeinek- Lehetőségeinket ezéirt lobban ki kell használ­ni. Amit akarunk, tudato­san akarjuk, figyelembe vé­ve. hogv a különböző mun­kakörökben dolgozó és azo­nos célért küzdők harcos­társak és nem ellenfelek. Üz­leti érdek, személyes hiúság nem akadályozhatja tehát az erők összefogását. A jövőben közművelődési munkánk alaoértékévé egvre inkább a politika és a tudomány egy­sége. 3 közös összefogás vá­lik. Ez nemcsak lehetőség, hanem korszükséglet — A szocializmus építése csak az egész nép tudatos alkotó munkájával lehetsé­ges. A szocialista társada­Az aktívaülés vitájába» harminchétén kértek és ti- zenketten kaptak szót. Hasz­nos gondolataikat és javas­lataikat dr. Hegedűs Lajos foglalta össze. és szívósabb munkát jelent az emberek szocialista tu­datának kialakítása, olyan eszmeileg összeforrott, tár­sadalom megteremtése, mely kiáll minden megpróbálta­tást, , mint a Szovjetunió a II. világháború alatt. — Feladataink megoldása közben — mondotta ezek után — nemcsak a közmű­velődésben dolgozó „profik” lelkiismeretes csoportjának feladatát kell meghatároz­nunk. Őket — sportnyel ven szólva — edzőknek kell te­kintenünk, velük minél szé­lesebb körben együttműköd­ve kell dolgoznunk. Egysé­gesebb és igényesebb köz- szemléletre van szükség a közművelődésben, az élet­módban. — Olyanra, ami eleve feltételezi a nagyobb rangot, a hatékonyabb meg­becsülést a közösségért munkálkodóknak. Külön hangsúllyal szólt a megyei pártbizottság első titkára a* értelmiségiek sze­repéről. Tudást, műveltséget csak az adhat, aki rendel­kezik azzal Aki a munkások és a parasztok soraiból ke­rült ki. aki a mi rendszerünk segítségével szerzett diplo­mát, becsületbeli kötelessé­gének, s korántsem , szíves- - ségnejc kell . hogy tekintse a közművelődés segítését Beszéde befejező részében arról szólt dr. Gergely Ist­ván, hogy a közművelődésit? fordítottaknál maradandóbb, hatásosabb és előrelátóbb befektetéseket nehéz elkép­zelni. Ezért kell különös fi­gyelmet fordítani arra, hogy az ilyen irányú tevékenysé­get ne a szétaprózottság, a hatástalanság jellemezze. A közművelődés az emberi ma­gatartást, a szocialista élet­módot. a szocialista ember­ré válást hivatott szolgálni — ezért kell rangjának meg­felelően kezelni. lom erősítése, a szociilista erkölcs fejlesztése viszont jobban függ a közművelő­déstől. mint eddig bármikor. Ezért jogos az az igény, hogy mindenki ismerie a közművelődés fejlesztéséből rá háruló feladatot, annak végzése állandó legyen, ne csak múló divat. Érteni, hin­ni. szolgálni a párt politiká­ját — ez is a közművelődés feladata, az ilven igény is jogos vele szemben. Ugyan­úgy jogos az igénv az ön­álló, helyi cselekvési képes­ség erősítésére Mindez eleve nem jelenthet „reszort fel­adatot”. hanem csak együt­tes erőfeszítést. A továbbiakban dr. Majo­ros Károly arról szólt, hogy a Központi Bizottság határo­zatát mindenképpen végre kell hajtani. Ennek érdeké­ben a pártszervezetek for­dítsanak gondot a szellemi és anyagi Javak koncentrált­ságára. Ilven vonatkozásban a kulcskérdésekkel foglalkoz­zanak, n« vesszenek el rész­feladatok intézésében. — Ha közös erőfeszítéssel fogunk munkához — mon­dotta befejezésül dr. Majo­ros Károly —■ sz eddiginél nagyobb eredményeké* vatw- velhetünk el. A közművelődésnek sosem voltak nagyobb feladatai és lehetőségei mint most Dr, Gergely István felszólalása A közművelődés feleljen meg korunk társadalmi követelményeinek Dr, Majoros Károly zárszava *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom