Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

4 SZOLNOK MEGYEI VÉPl.Al 1974. november 16. PROPAGANDISTÁKNAK AJÁNLJUK Társadalmunk szerkezetének fejlődése 4. A struktúrális fejlődés dialektikája A szocialista társadalom Struktúrális fejlődésének alaptendenciája az osztályok közeledése. Hogyan értékel­hetjük a társadalmi szerke­zet fejlődésének összfolya- mata szempontjából a nap­jainkban létező társadalmi struktúrális különbségeket? Erre a kérdésre a témával loglalkozó kutatók különböző válaszokat adnak. Az egyik álláspont szerint a ma még meglévő társadalmi különb­ségek a különböző osztályok létéből fakadnak. Így e kü­lönbségek felszámolásával a teljes egyenlőséget megvaló­sító ösztálynélküli társada­lomhoz jutunk el. Egy másik nézet szerint a ma meglévő társadalmi egyenlőségek lé­nyegüket tekintve már nem osztályjellegűek. A tulajdon- viszonyokból eredő alapvető osztályegvenlőtlenségeket már felszámoltuk, de fennmarad­tak még a munkamegosztás­ból adódó egyenlőtlenségek. A mezőgazdaság szocialista Átszervezése és a termelőszö­vetkezet fejlődése például egyfelől az osztálykülönbsé­gek csökkenését, az osztá­lyok közeledését eredményez­te. Másfelől azonban új struktúrális viszonyokat is hozott létre a társadalom szerkezetében. Nemcsak arra gondolunk, hogy jelentősen megváltozott a munkásosz­tály és a parasztság viszo­nya, hogy a termelőszövetke­zetekben ma már tömegesen dolgoznak olyan társadalmi csoportok, amelyeket nem le­het egyszerűen a parasztság­hoz sorolni, hanem a terme­lőszövetkezetek megszervező- désével a mezőgazdaságban dolgozók belső szerkezete is alapvetően megváltozott. Míg korábban a parasztság belső szerkezetét a szegényparaszt, középparaszt, gazdagparaszt kategóriákkal viszonylag jól leírhattuk, addig ma a mező- gazdaságban foglalkoztatottak Az értelmiség és a mun­kásosztály közeledése az ed­digi szocialista fejlődésben sem egyszerűen az értelmi­ségi funkciók elkülönültségé­nek megszűnését, a fizikai és a szellemi munka egybe­olvadását jelentette. Sokkal „Guruló” oktató csoport A Rosztovi Mezőgazdasági Gépgyárban autós műszaki oktatóbázist hoztak létre. Rendeltetése.' hogy a külföl­di mezőgazdasági szakembe­reket megismertessék a leg­újabb szovjet gabonabetaka- rító gépek kezelésével. Az utóbbi években a rosztovi gyár külföldre is jelentősen növelte termékeinek szállí­tását, különösen a legújabb típus, a „Nyitva” SZK—5 kombájn exportját. Az új oktatóbázis öt, kü­lönlegesen felszerelt kocsiból áll. Két furgonkocsiban he­lyezték el a hajtóművet és a kombájn legfontosabb szerkezeti egységeinek met­szeteit. Szintén jtt találhatók a gabonabetakarító gépek tanulmányozását szolgáló és üzemeltetésére vonatkozó szemléltető eszközök. Külön kocsiban helyezték el a me­zőgazdasági gépek műszaki karbantartását végző beren­dezéseket és szerszámokat. A „guruló osztály” felsze­reléséhez filmvetítő is tar­tozik. így a munkamegosztás meg­szüntetése vezethet el a tár­sadalmi egyenlőséghez. Szin­te e két nézet kombináció­jának tekinthetjük azt a vé­leményt, amely szerint a szo­cialista társadalom struktú­rális fejlődését az osztályok közötti különbségek csökke­nése jellemzi, de továbbra is fennmaradnak az osztályon belüli különbségek, és egyre inkább ezek válnak megha­tározóvá. Mindezek a nézetek — el­téréseik ellenére — a társa­dalmunkban meglévő egyen­lőtlenségeket alapvetően a korábbi társadalmakból ere­deztetik. Nyilvánvalóan igaz, hogy történelmileg folyama­tosság van a korábbi társa­dalmak és napjaink társadal­mi különbségei között, azon­ban a mai társadalmi egyen­lőtlenségeket nem lehet pusz­tán az előző társadalmakból megmagyarázni. szerkezetének vizsgálatára ezek a kategóriák jóformán alkalmatlanok. A munkásosztály társadal­mi-származási összetételének megváltozása, a jelentős pa­raszti tömegeknek 4 mun­kásosztályba való beépülése bizonyos szempontból szin­tén összetevője a munkás- osztály és a parasztság kö­zeledésének. A korábbiakban azonban láttuk, hogy ez a paraszti származású munkás­réteg egy sor társadalmi vo­natkozásban sajátos jellem­zőkkel rendelkezik. A pa­raszti származású, a több­nyire segéd és betanított munkás, vagy kevéssé kul- tivált és kvalifikált szak­munkás lét, az ingázás, a fa­lusi lakóhely, a mezőgazda- sági kisgazdasághoz való kö­tődés, az üzem életébe való bekapcsolódás korlátozottsá­ga a munkásságon belül sa­játos társadalmi csoportot jellemez. inkább az értelmiséget, mint társadalmi rétegét a mun­kásosztálytól elválasztó tár­sadalmi viszonyok felszámo­lása, az értelmiség szárma­zási összetételeinek radikális átalakulása, az értelmiség társadalmi struktúrában el­foglalt helyének a megválto­zása következett be. így a munkásosztály és az értelmi­ség közeledése sem egysze­rűen az értelmiségiek mun­kássá, vagy a munkások ér­telmiségivé válását jelenti, hanem ez . a fejlődés is csak a szocialista társadalmat megelőzően létrejött osztály­szerkezet és osztálykülönb­ségek megszűnésének és a szocialista fejlődés által lét­rejött új struktúrális viszo­nyok kiépülésének folyama­tában következett be. Nyilvánvaló az is, hogy a különböző társadalmi cso­portok az irányításban, a döntési folyamatokban való tényleges részvételi lehetősé­geit sem lehet egyszerűen azon az alapon megérteni, hogy a társadalom valamikor osztályokra bomlásánál már elkülönültek egymástól az irányítók és az irányítottak, és ez az elválás a szocialis­ta társadalomban kialakult új hatalmi és termelési vi­szonyoknak, a különböző tár­sadalmi csoportoknak ebben az új struktúrális viszony­latrendszerben elfoglalt he­lyének vizsgálata vezethet el a probléma tisztázásához is. A további kutatások alapra t A kialakuló struktúrát alakító mechanizmusok né­hány elemére már az eddi­gi szociológiai, gazdaságtör­téneti vizsgálatok is felhív­ták a figyelmet. Mindenek­előtt a hatalmi és érdekvi­szonyokkal, az oktatási rend­szerrel, a településsel, az életmóddal, az átrétegeződés- sel, a magyar gazdaság fej­lődésével foglalkozó kutatá­sokra gondolunk. Mindenesetre úgy tűnik, hogy társadalmunk szerke­zetének jelenét és jövőbeli fejlődését akkor tudjuk iga­zán alkotó módon megköze­líteni, ha a szocialista társa­dalom struktúrális fejlődésé­nek dialektikájából, az osz­tálykülönbségek csökkenésé­nek és az új, a szocialista termelési viszonyokon fel­épülő társadalmi szerkezet kialakulásának együttes, egy­mást átható folyamatából in­dulunk ki. Kolosi Tamás kandidátus az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa Választások előtt Papandreu programja »Andreasz Papandreu, a pánhellén szocialista mozga­lom vezetője a vasárnapi vá­lasztások előtti utolsó beszé­dében hevesen támadta az Egyesült Államokat és síkra- szállt országának teljes ki­lépéséért a NATO szerveze­téből. Az egykori miniszterelnök fia Athén központjában mintegy tízezer főnyi több­nyire fiatalokból álló tömeg előtt kijelentette: választási győzelme esetén Görögország felmondaná mindazokat a nemzetközi szerződéseket és konvenciókat, amelyek az országot „gazdaságilag poli­tikailag és katonailag a nyu­gat monopolista csoportjaitól és mindenekelőtt az ameri­kai imperializmustól tették függővé”. Beszédében Pa­pandreu semleges külpolitika folytatásáért szállt síkra, és követelte az országban levő amerikai katonai támaszpon­tok felszámolását. A pánhellén szocialista mozgalom vezetője azzal vá­dolta Karamanlisz jelenlegi miniszterelnököt, hogy titkos tárgyalásokat folytatott a NATO-val, valamint a Pen­tagonnal a ciprusi problé­mák megoldásáról. A pánhellén szocialista mozgalom vezetője beszédé­ben „új szocialista Görög­országot” ígért, olyan intéz­kedésekkel, mint a bankok és a hitelrendszer, valamint az ország fő iparágainak állandósítása, a jobb jöve­delemelosztás, az ingyenes oktatás és orvosi ellátás biz­tosítása. Makariosz Londonban Makariosz ciprusi elnök csütörtökön New Yorkból Londonba érkezett. Az érsek, aki részt vett az ENSZ-köz- gyűlés ciprusi vitájában, szerdán pedig Washington­ban Kissinger amerikai kül­ügyminiszterrel tárgyalt, új­ságírók kérdéseire válaszol­va kijelentette: az elkövet­kező néhány héten belül vissza akar térni Ciprusra. „Ügy gondolom, elnökként megyek vissza, mert én va­gyok az elnök” — fűzte hoz­zá Makariosz. A londoni re­pülőtéren többszázan tüntet­tek az érsek mellett „Maka­riosz az egyetlen elnök”, „Nem tűrjük Ciprus felosz­tását” és más hasonló jel­szavakat jkiáltozva. A rési kategóriák már alkalmatlanok As értelmiség és a munkásosztály közeledése Közös geofizikai kutatások Nemrég Krakkóban tar­totta meg IX. konferenciá­ját a szocialista országok tudományos akadémiáinak az a bizottsága, amely 1966- ban alakult a planetáris geo­fizikai kutatások komplex témakörében folytatandó együttműködés^ céljából. A krakkói értekezleten 3 cso­port ülésezett: a szeizmoló­giai, a paleomágnesességgel foglalkozó és a meteorológiai munkacsoport. A meteorológusok a nap­energia és a Föld légköri termikus sugárzása kérdé­seivel foglalkoztak. Ezek a problémák bolygónk „hőgaz- dálhodása” szempontjából fontosak. A Napnak a Föld felszínére érkező sugárzási energiája elhasználódik a légkör, az alsó légköri réte­gek (azaz a földfelszín) me­legítése és a víz elpárolgá­sa során. A napenergia egy mennyiségileg kis, de igen fontos része a fotoszintézis folyamatát szolgálja — ettől függ az élet Földünkön. A Föld, a természet átalakítá­sával megváltoztatjuk a „termikus mérleg” szerkeze­tét és arányait. Különösen fontosak azok a változások, melyek a növekvő iparoso­dás és urbanizálódás követ­kezményei. A világ élelmiszerellátása A FAÖ titkársága a római élelmezési világkonferencia előkészítő bizottságának je­lentést terjesztett elő a világ élelmiszerellátása helyzeté­ről. E szerint a helyzet — világméretekben tekintve — egyértelműén romlott azok­kal a reményekkel szemben, amelyeket júniusban juttat­tak kifejezésre egy, a konfe­renciára készített tanul­mányban. Ennek oka min­denekelőtt az a szárazság, amely az Egyesült Államok­ban pusztított, valamint a rendszertelen monszun-esők Indiában. összefoglalva a FAO elemzése megállapítja: „A globális ellátási helyzet remélt javulása nem követ­kezett be, s a bizonytalan­ság és a labilitás időszaka az élelmiszerellátás területén meghosszabbodik.” A lengyel és jugoszláv autóipar együttműködése A Zastava művek és a varsói személygépkocsigyár 1976—1930 között 125,6 mil­lió dállár értékben bonyolít le árucsereforgalmat. Az új nemzetközi ipari együttmű­ködésről szóló szerződés ér­telmében a lengyelországi autógyárban is végzik majd a Zastava 101-es típusú autó' összeszerelését. A Fiat 126. P új típusú lengyel személy­autó előállításában a Zasta­va is részt vesz. Az elmúlt hét év alatt a lengyel motoripar és Crvena Zastava 148 millió dollár ér­tékű árucsereforgalmat bo­nyolított le. Ez idő alatt Lengyelország mintegy 40 ezer Fiat 125 PZ gépkocsit ■szállított Jugoszláviába, e típusnak számos darabját, al­katrészét a Zastava állítja elő. Anglia növeli szénkitermelését A tőkés világ energiahely­zetének kiéleződése hozzá­járult ahhoz, hogy az angol kormány kénytelen nagyobb figyelmet fordítani a szénki­termelésre, a hazai gazdaság egyik legrégibb ágazatára. Most ez az államosított ága­zat még csak növeli a kró­nikus deficitet, és állandó dotációt igényel az állami költségvetésből. A maximális széntermelést ennek az év­századnak az elején érték el (1913-ban 290 millió tonná­val.) Ezután a gazdag réte­gek kimerülésével csökken­ni kezdett a szénkitermelés. 1973-ban azonban kissé nö­vekedett — 130 millió ton­nára. szemben az 1972-es 119 miljjó tonnával. 1973 végén az angol kormány egy sor intézkedést tett, hogy bővít­se a szénkitermelést, egye­bek között megnövelte az Országos Szénipari Igazga­tóság szubvencióit, felemelte a dotációk mértékét, terv'be vette a szénkitermelés fel­újítását egy sor, korábban kimerültként lezárt bányá­ban. A bolgár idegenforgalom fejlődése Évről évre nő a Bulgáriá­ba látogató külföldi turisták száma. Míg 1960-ban a kül­földi vendégek száma csak 200 ezer körül volt, 1965- ben már meghaladta az egy­milliót, 1970-ben 2,5 millió volt, tavaly pedig mintegy 3,5 millió. A jelenlegi ötéves terv időszakában (1971 és 1975 között) mintegy 19 mil­lió külföldi turista látogat Bulgáriába, az előző ötéves tervidőszak külföldi turistái­nak közel kétszerese. A nemzetközi és a belföl­di turizmus ma Bulgáriában több mint 100 ezer dolgozót foglalkoztat. 1980-ra számuk valószínűleg a kétszeresére emelkedik. Az idegenforga­lom kiszolgálása érdekében évente mintegy ötezren ta­nulnak és képzik magukat tovább különböző iskolákban és főiskolákon. Ma már a bolgár idegenforgalom nem­csak hogy megtéríti a fej­lesztésére fordított eszközö­ket, de egyre fontosabb sze­rephez jut a bolgár nép­gazdaság sokoldalú fejlesz­tésében. A bolgár kormány sokra értékeli az idegenfor­galomnak ezt a szerepét és kedvező feltételeket teremt a további fejlődés számára. Belga gazdasági küldöttség utazik Moszkvába Toussaint külkereskedelmi miniszter vezetésével holnap belga gazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba. A küldöttség tárgyalásokat foly­tat Patolicsev külkereskedel­mi miniszterrel és más szov­jet gazdasági vezetőkkel a két ország közötti együttmű­ködés, a termelési kooperá­ció fejlesztéséről, a kereske­delmi kapcsolatokról. Moszk­vában ez alkalommal írják alá a Szovjetunió és Belgium tíz évre szóló megállapodá­sát a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés­ről. Argentína járműveket szállít Kubábc Kuba és Argentína képvi­selői Buenos Airesben továb­bi járműszállításról kötöttek megállapodást. Ennek értel­mében a Peugeot konszern argentínai leányvállalata 1975 januárjától kezdve 2510 járművet szállít Kubába. Idén az év első negyedé­ben Kuba 18 000 tehergépko­csi és személyautó szállítá­sáról kötött már megállapo­dást argentínai vállalatokkal. v Ütnak indul as autós műszaki oktatócsoport (Fotó: J. Komisszárov APN—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom