Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

XXV. évi. 23J-. sz. 1974. oki. 12., szotnbat ARA: 80 FILLÉR A hallgatás ára A z Indokolatlanul gyanusítgatókat, az alaptalanul rágaimazóliat, a rosszhiszemű bejelentőket a tör­vény erejével is felelősségre vonja a társadalom. E>enki nem ütközik meg, ellenkezőleg, helyesléssel fogadja, lka egy rágalom had járat elindítója elnyeri példás bünteté­sét. Jogos a védekezés, hiszen az áskálódás van annyira veszélyes, mint a csalás, vagy a lopás, fölér a társadalmi tulajdon megkárosításával. A rágalom fölbolydítja a nyu­godt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan hely­zetekbe, időt, energiát von el a hasznos tevékenységtől, tehát végső soron forintokban kimutatható kárt okoz. De igaz ugyanennek a fordítottja is. A kár semmivel ®ém kevesebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásá­ért tények, megalapozott vélemények elhallgatásával kell megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Stoncsolja az egészséges munkahelyi légkört, akár a meggondolatlan feeseges. Bal­jós feszültséggel telíti meg a levegőt, sérelmeket halmoz, szabad utat biztosit • a törtetőknek és a hatalmukkal visz- szaélőknek, teret enged a hibák halmozódásénak. A kezdet­ben tnég kigyomlálható hiba gyökerei megerősödnek, el- burjánzik, mint az élősdi növény, alattomosan terjesz­kedik. Fejlődését a hallgatás táplálja. Növekedését azok segí­tik elő, akik maguk is viselik következményeit. Az óvatos­ságból, kényelmességből kimondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legnagyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat újabb hibák tetézik, eltemetik a tisztes­séges szándékot, s nem marad más megoldás, mint erősza­kos beavatkozással megszabadulni tőlük. Ilyenkor 'azután, hiába a halogatás, nemcsak a vétkesek, a néma szemlélők is kénytelenek megszólalni. A bírósági tárgyalásokon, a fe­gyelmi eljárások során egyszerre kiderül: a történtek nem okoztak meglepetést, látható előzményei voltak, sokan ész­re is vették a jeleket, csak éppen nem szóltak miatta. Egy­szerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőztél?: magukat, hogy amii észrevették, nem rájuk tartozik, elég ha a saját dol­gukkal törődnek. A kisebb-nagyobb ügyekben elszántan hallgatók több­nyire az ilyen esetek során jönnek rá, hogy hallgatásuk tárgya igenis a saját dolguk. A rákérdezésre megoldódik a nyelvük, mintha csak a biztatásra vártak volna. Megszű­nik az óvatoskodás, van véleményük, gyakran az adott ügytől független észrevételeket, sérelmeket is fölsorolnak. ^Legfeljebb akkor hallgatnak el ismét, ha azt is megkér­dezik tőlük: miért nem szóltak idejében? Erre a kérdésre valóban nehezen lehet választ találni. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tű­nik, a fülüket, szemüket is becsukják, nem hajlandók ész­revenni a társadalom számos biztatását. Bebújnak óvatos- kodásuk bástyái mögé és csak akkor lépnek eló, ha név szerint hívják őkel, kíséretet adnak melléjük. Mintha ne­kik lenne okuk félelemre, restell kedésre, nem azoknak, 'akik a hibákat elkövetik. Hiába 'zárják ki önmagukat kör­nyezetük élétébül u hallgatással, ’ hiába próbálnak megme­rtek édni a felelősségtől. Előbb vagy utóbb kötelességmulasz- tókka lesznek, ha akarják, ha nem. A z üzemi demokrácia fejlesztése, az egyéni vélemé­nyeket közös álláspontra hozó munkahelyi kö­zössegek kialakítása ma minden gyárban, hiva­talban, az érdeklődés, a figyelem középpontjába került. Gyakorlása közben nyílt, bátor szókjmondast vármik az emberektől, mert nincs niás módja, hogy egyetértő lég­körben, a célokra összpontosított^ energiával, a munkában örömet találva lehessen dolgozni. Akik hibákat latva is né­mák maradnak és sajat vélt érdekeiket fontosabbnak tart­ják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavításánál, ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek ellen. A közösség életére, munkájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szó­lás jogával. Es vétkessé válik, ha jogát nem gyakorolja. Többgyerekes családok - A megye vendéglátóipara és idegenforgalma — Mit jelent ma tanyán élni? i \ ülést tarlóit a megyei lauács MA: Magyar—szovjet jubileumi rendezvények * Szolnok megyében jelentő­sen csökkent az elmúlt év­tizedekben a többgyermekes családok száma. A kérdés napirendre tűzését többek között az is indokolta, hogy a megye népessé­géből mintegy tizennégy százalék cl úgynevezett nagy csal adókban, azaz olyan családokban, ahol kettőnél több gyermek van. Egyértelműen megállapítha­tó, hogy a sokgyermekes családokban arányosan csök­ken az egy gyermekre jutó fogyasztás. E témakörön be­lül is külön helyet foglalnak el azok a családok, amelyek­ben a több gyermekről kü­lönböző okok miatt csak egy felnőtt gondoskodik, illetve egy felnőtt keres. Ami a sokgyermekes csa­ládoknak nyújtott segítséget illeti, a jelentésben felvázolt kép meglehetősen sokrétű, de nem mindig megnyugta­tó. Jelentős erőfeszítések tör­téntek a népes családok la­káshelyzetének javítására, de a gyakorlat, azt mutatja, hogy a lakásépítés, -vásár­lás és -juttatás hitelfeltételeit a jelenleginél is kedvezőbbé kell tenni e családok szá­mára. A munkáltatók a je­lentés elkészítése előtt vég­zett felmérés adatai szerint a megkérdezett családok 18.3 százalékát segítették, lakás­helyzetük ja vitásában. — Nyolcvanhét százalékuk az utolsó öt évben nem kapott vállalati üdülöbeulalót. hat­van százalékuk pedig se­gélyt a gyermekük ruhá/.á- sára, Umszergk beszerzésére. Egy 1973. évi felmérés sze­rint a megyében összesen több mint 600 megfelelő épület áll rendelkezésre, amellyel enyhíteni lehetne a sokgyermekes családok la­kásgondjait Az épületek hasznosítására minél hama­rabb meg kellene tenni a szükséges intézkedéseket. Enyhíti a sokgyermekes .családok gondjait az úgy­nevezett nevelési segély be­vezetése, illetve az állami gondozás olyan elrendelése, hogy a gyermek esetenként a szülőknél marad, akik megkapják a megfelelő anyagi juttatást és ruhael­látást, A megyei tanács határoza­tában többek között állást foglal az üresen álló lakó­épületeknek a sokgyermekes családok részére történő kedvezményes juttatása, il­letve a lakásépítési és vá­sárlási kedvezmények kiter­jesztése mellett. Megállapít­ja, hogy a szezonvégi kiáru­sításukat a fizetési napok­hoz kell ütemezni. Szól a munkahelyek nagyobb mér­vű anyagi és egyéb jellegű segítségéről is, amellyel mind a sokgyermekes csalá­dok, illetve a gyermekeiket egyedül nevelők helyzetét kell javítani. Ezután a megyei tanács a tanyai lakosság helyzetéről tárgyalt, majd a megye ven­déglátóiparának, idegenfor­galmának fejlődésével fog­lalkozott. Ennek keretében egyaránt szó volt a keres­kedelmi és az üzemi ven­déglátásról. Megállapította, hogy elsősorban az étel for­galom, valamint a szeszmen­tes italok forgalmának nö­velését kell célnak tekinteni. Mindkét területen jelen­tős javulás történt az 1970. évi helyzethez ké­pest. A vendéglátás kulturált­sága még sok kívánnivalót Tiugy maga után. A forgatom növekedése meghaladta a vendéglátóhelyek hálózatá­nak fejlődését. A Pelikán szálló mellett épül néhány, kisebb egység, túlnyomó részben azonban a fejlesztés 1975-ig a meglevők átalakí­tása, korszerűsítése revén történik. Országos összeha­sonlításban o megyék között a vendéglátás különböző te­rületein a 7—IG. helyet fog­laljuk ei Az' utóbbi években, mir közben az országé növeke­dett, Szolnok megye idegen­forgalmában visszaesés kö­vetkezett be. A vendégek száma csökkent, bar ezt a csökkenést részben ellensú­lyozta az itt töltött idő nö­vekedése. A tuhisták átlagos tartózkodási ideje országo­san 3,6, megyénkben 4,8 nap. A megyei tanács határo­zatában megállapítja, hogy e területeken hathatós és sürgős intézkedésekre van szükség. Gyorsítani kell a fejlődés ütemét, hiszen le­maradásunkat csak így csök­kenthetjük. A konkrét intézkedések­kel segíteni kell az ala­csony jövedelmű lakos­ság igényeinek jobb ki­elégítését, a külföldi ide­genforgalom mellett a belföldi turizmus fejlesz­tését. Mindezek érdekében többek között szükséges a személyi feltételek jobb biztosítása, aminek érdekében be kell indítani a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás­képző, illetve szakközépis­kola működését. A megyei tanács ezután többek között az 1973. évi tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű beje­lentések megvalósításával és előterjesztésekkel foglalko­zott. 1 — Sarlós István főtitkár el­nökletével tegnap délelőtt az Országház vadásztermé­ben összeült a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. — Rég/J veti az ülésen — és az elnökségben foglalt helyet —• Aczéí György, az MSZMP Politikfei Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök- helyettese 1 és dr. Orbán' László kulturális miniszter. Dr. Szentistványi Gyulá- né, a Népfront: Országos Ta­nácsának titkára vázolta a Hazafias Népfront szerepét közművelődési feladataik megváltad fásában. Rámuta­tott: a népi ron tmozgalom részt vállal, a közművelődés fejlesztésében, a szocialista kultúra terjesztésében, a kö­zösségi ember nevelésében. Az ülésen tájékoztató je­lentés hangzott el a nép­front nemzetközi kapcsola­tairól is. Ki minek mestere? ■ír Világgazdasági hírek * A spanyol szaharai dosszié ■ír A közös fenntartás haszna * Közművelődés: Szolnak 1945/46 ■ír Hétvégi sportműsor Az előterjesztést követő vitában felszólalt Aczél György is. — Jó úton jár a népfront- mozgalom, jó irányban ke­resi teendőit, hiszen a köz­művelődés egész népünk, társadalmunk ügye. Népünk igényei, lehetőségeink javu­lása szükségessé tette, hogy a közművelődéssel partunk Központi Bizottsága foglal­kozzon. Jó, hogy az elvi egyetértésen túl a népfront, amely hazánk minden kö­zösségért felelős emberét tö­möríti, cselekvő együttmű­ködéssel támogatja a párt közművelődési határozatát — hangsúlyozta. Az országos tanács ülése Sarlós István zárszavával ért Véget. IVépiroiif politikusok a közművelődésért 1TASOK HÍREK Népi fazekasok bemutatója A népi fazekas kultúra vá" logatottan szép alkotásaiból nyílt árusítással egybekötött kiállítás legnep a IX. kerülőt, Mester utca 5. alatt. A be­mutatón a Népművészeti cs Háziipari Szövetkezeti Valla* lat egyebek között Hód­mezővásárhely, Kaposvár és Mezőtúr szövetkeztbe tömö­rült mestereinek munkáit vo­nultatja fel. Gyermek­nőgyógyászati konferencia Kétnapos országos gyer­mek-nőgyógyászati konferen­cia kezdődött _ tegnap Szom­bathelyen, az Orvostovább­képző Intézet szülészet- nő­gyógyászati tanszéke és a Markusovszky kórház közös rendezésében. Az orvostudo­mánynak ez'az ága hazánk­ban még igen fiatal — alig tízéves múltú — s a serdülő grermeklányok nőgyógyászati problémáival foglalkozik. Ko­rábbá" meglehetősen elha­nyagolt volt a gyógyászatnak ez a területe. Ma azonban a biológiai és társadalmi fejlő­dig felgyorsulása halaszt- halalanná teszi » dolog ren­dezései. Témái a műanyag 1950-ben még csak 20 dkg műanyag jutott az ország egy-egy lakosara, ma viszont mar csaknem Z0 Kno, s ez 1980-ra 40—Í4 kilóra emel­kedik. Közismert, bogy a ma­gyar-szovjet olefin-egyez­mény és gz ezen alapuló pet­rolkémiai program megváló-? sítása során nagy műanyag­gyártó bázisok alakulnak ki, és 3 termelés a következő év­tized végére eléri a 300—350 ezer tonnát. Ezért tűzte napi­rendjére a Magyar Kémiku­sok Egyesületének 14. mű­anyagipari kollokviuma a műanyagok nagy mennyisé­gű felhasználásával kapcso­latos feladatokat Az Eszter­gomban megtartott, s teg­nap befejeződött háromnapos tanácskozáson a műanyagok sokféle feldolgozása mellett fontos témaként szerepelt a inüapiägipar megfelelő szak­ember-gárdájának a kiala­kítása. Felvétel a Képzőművészeti Főiskolára A Magyar Képzőművészé ti Főiskola felvételi vizsgát hir­det rendkívüli rajztanár kép­zó tagozatán azoknak, akik kétéves pedagógiai gyakorlat­tal, általános iskolai rajzta­nárt oklevéllel, illetve a Kép­zőművészeti vagy Iparművé­szeti Főiskolán négv érvé­nyes félévvel rendelkeznek. A jelentkezési korhatár 45 év. A felvételi vizsga időtar­tama három nap 1975 január hó folyamán. A jelentkezést a főiskola által rendszeresí­tett nyomtatványon novem­ber 15-ig kell a rektori hiva­talban benyújtani. .Kétszázezer kis Fiat Budapesten tárgyal a ma­gyar—lengyel gépipari mun­kacsoport, dr. Betlej Sándor kohó és gépipa,'! mipiszter- hejyettes és Aleksander Ra­pes gépipari miniszterhelyet­tes vezetésével. Az ülésen egyeztetik az 197G—8(1 kö­zötti kölcsönös gépipari szál­lításokat, köztük a Fiat 126-P kiskocsi szállításait magyar alkatrészek elleneken. A len­gyel fel bejelentette, hogy '* tervezett évi tftO ezer helyett 200 ezerre növeli a kisautók termelését, így ennek megfe­lelően Magyarország is több kiskocsit kap a a kooperáció kereteben. Kiváló áruk fóruma A Kiváló áruk fóruma Zjá- rókiáílítást rendezett a Divat’ csarnok Lotz-te nmében, ahol — a bútorok kivételével — együtt mutatja be mindazo­kat a termékeket, amelyeket a fórum legutóbbi pályáza­tain kiválónak minősítettek. Az ötven üzem és szövetkezet 3*20 termékét bemutató kiállí­tás tegnap nvilt meg. s ok­tóber 17-ig lesz nyitva. Egyetemi TIT-csoportok Egyetemi, főiskolai hallga­tók. KISZ-vezetők, 3 tudo­mányos ismeretterjesztés szakembere! részvételével rendezett tegnap az ismeret­terjesztő társulat országos tanácskozást a Kossuth klub­ban az egyetemi és főiskolai TIT-csoportok megalakításá­ról Korróiiós hét Magyarországon évente 9 milliárd forint kárt okoz a korrózió gz iparban és a me- zógazdasagban. a lakosság kára csaknem ugyanennyi és a korróziós üzemzavarokból keletkező károk is igen jelen­tősek. Étert kijlönösen jelen­tős á Korróziós hét ’74 elne­veztesd tudományos nemzet­közi konferencia, amelyet október 14—19. között ren­deznek meg Budapesten, tizenhét európai ország 250 és hazánk 320 tudóé szakembe­rének részvételével. Egy mondatban — Tegnap a Magvar Agrár­tudományi Egyesület tisza­füredi járási szervezete és a Hámán Kató Termelőszövet­kezet szervezését*«! kukori­ca termesztési bemutatóra'ke­rült sor. amelyen részt vet­tek a járás agrárszakemebe- rel. — A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében teg­nap mekezdté munkáját az igazságügyi szakértők kétna­pos országos értekezlete. — Műszaki és kö/.gazdaságj hónap kezdődött tegnap Za­la megyében, amelynek » za­laegerszegi megnyitóján Hu­szár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tartott előadás t.-t* Az M—7-es félautópálya vasárnapi eeviránvúsítását november 10-ig meghosszab­bították. és az eddigi gyakor­lattól eltérően a Pálya lezá­rása 12 órakor, az egyirányú- sítás feloldása 20 órakor lesz. — Tegnap hazaérkezett Daccából a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának küldöttsége -,melv dr. Mol­nár Béla, a HNF ÖT elnök­ségének tagja, orszaeos titkár vezetésével gz Awami Liga meghívására néhánynapoa hivatalos látogatást tett Bangledesbep,

Next

/
Oldalképek
Tartalom