Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

tm. október 5, SZOLNOK MEGTEJ NÉPLAP 3 25 éves a Német Demokrati kus Köztársaság INagygyfilés az Ikarusban A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti' ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából tegnap délután az Ikarusz karosszé­ria- és járműgyárban nagy­gyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár' Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipa- ni miniszter, dr. Szekér Gyu­la, nehézipari miniszter. Ott voltak a társadalmi tömeg- szervezetek, az eredménye­sen dolgozó munkáskollekti- vák képviselői is. Az elnök­ség tagja volt Gerhard Rei- •nert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. , Az NDK és a magyar himnusz hangjai után Bánki Zsuzsának, ,a Vígszínház művésznőjének szavalata következett, majd Sarlós Ist­ván, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, b átadta a szót dr. Tímár Mátyásnak, a nagygyűlés szónokának. Tímár Mátyás bevezetőben hangsúlyozta, hogy 25 esz­tendővel ezelőtt a német munkások és parasztok, kommunisták sorsdöntő lé­pését mindenekelőtt az tet­te lehetővé, hogy a máso­dik világháború fő terheit .viselő Szovjetunió szétzúz­ta Hitlernek ós szövetsége­seinek fegyveres erejét és a népek sorát szabadította fel a fasizmus igája alól. A szovjet hadsereg katonáinak milliói ontották vérüket, ad­ták életüket a győzelemért, népeink szabadságáért, bol­dog jövőjéért. Az NDK megalakulása olyan esemény volt, amely új fejezetet nyitott nemcsak a német ■ nép történetében, hanem pozitív hatást gyako­rolt Európára és a világban lejátszódó folyamatokra is. Megszületett az az állam, amely egyszer s mindenkor­ra szakított a kizsákmányo­ló cföztály évszázados milita­rista, imperialista „hagyo­mányaival”. Arról beszélt ezután dr. Tímár Mátyás, hogy a Né­met Szocialista egységpárt vezetésével az NDK mun­kásosztálya és műszaki ér­telmisége fejlett iparágakat fejlesztett ki, mint például az elektrotechnikai és elek­tronikai ipar, és hogy a Né­met Demokratikus Köztár­saságban a munkások és a parasztok szilárd és folya­matosan fejlődő , szocialista államot teremtettek. Beszede végén hangsúlyoz­ta a szónok, hogy a Német Demokratikus Köztársaság negyedszázados, és hazánk harmincéves szocialista fej­lődésének eddig elért sikerei is bizonyítékai annak, hogy a szocializmus erkölcsi, poli­tikai és gazdasági érői ki* apadhata liánok, s hogy né­peink összefogása megsok­szorozza erőinket. Tímár Mátyásnak, a Köz­ponti Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének nagy tapssal foga­dót szavai után Gerhard Reinert nagykövet emelke­dett szólásra. A nagykövet beszédében hangsúlyozta: — Az NDK 25 éve — el­sősorban olyan negyedszá­zad, amely kifejezi a szo­cialista német állam szilárd összeforrottságát a szocialis­ta államközösséggel. Olyan negyedszázad, amelynek fo­lyamán népünk barátsága és testvéri együttműködése ál­landóan mélyült a Szovjet­unió és a többi testvéri szo­cialista ország népeivel. — Államunk szocialista külpolitikája mindig azt a célt szolgálta, hogy szövet­ségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megteremtsük a szocializ­mus békés építéséhez szük­séges kedvező külső feltéte­leket, és ezzel biztosítsuk a mai és a jövő nemzedékek számára a békét, az embe­riség drága kincsét. Befejezésül a nagykövet köszönetét mondott az év­fordulóhoz kapcsolódó buda­pesti nagygyűlés megrende­zéséért, és további sikereket kívánt a testvéri magyar népnek a szocialista hazája felvirágoztatásában. A nagygyűlés Sarlós István zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor követke­zett a pilisvörösvári német nemzetiségi együttes tagjai­nak tolmácsolásában. Az ünnepséget az Interna* cionálé hangjai zárták. Tegnsp kezdték Aratják a rizst Karcagon Kombájnok „borotválják le” a rizstáblá^at Megkezdték a rizs aratá­sát a karcagi rizstermesztési rendszer legtöbb gazdaságá­ban, de néhány napon belül mindenhol munkába állnak a láetalp&s kombájnok. Az eddigi eredmények biztató­ak, hektáronként 32 mázsára számítanak, s ez a termés felülmúlja az előzetes becs­léseket. Az esőzések miatt elég nagy a rizs nedvesség­tartalma, eléri a 25 száza­lékot. A karcagi Lenin Tsz- nek. a kisújszállási Tisza II. Tszmek és a Nagykun Tsz- nek van saját szárítóberen­dezése. Néhány közös gazda­ságban — például a karca­gi Május 1 Tsz-ben — most építik ezt a berendezést. A szárítóval nem rendelkező közös gazdaságok az ország legnagyobb feldolgozó üze­mébe, a karcagi rizshóntoló malomba szállítják a ter­mést, ahol felkészültek a gabona fogadására. Felépült már hat fémsiló és a karca­gi rizstermesztési rendszer közös gazdaságaiból folya­matosan szállítják 'ide a ter­mést. összesen 98 rizskom­bájn, „borotválja le” a rizs- táblákat. • Ha nagyobb eső t>em lesz, akkor 18 munka­nap alatt — október vége* re — betakarítják a 8400 hektárnyi rizst. A rendszerhez tartozó kar­cagi, kisújszállási, püspökla­dányi, mezőtúri, kenderesi és tiszasülyi termel őszövet- kezet.eknek alkatrészgondjaik nincsenek, időben beszerez­ték a szükséges mennyi­séget, így remélik, hogy mi­nimális lesz a kiesett mun­kaórák száma. Zömében SZK—D—5—R típusú szov­jet kombájnok dolgoznak a földeken, de például a kar­cagi Május 1. Tsz-ben ki­próbálják a negyteljesitmé- nyű John Deere kombájnt is. A gazdaságok ebben az évben 29 új rizskömbájnt vásároltak. A karcagi Lenin Tsz — a rendszergazda — már a kö­vetkező esztendőre gondol: várhatóan hét termelőszövet­kezet fog csatlakozni a kar­cagi rizstermesztési rend­szerhez, melynek területe mintegy 3 ezer hektárral nö­vekedik. Már a nagytelje­sítményű szovjet Kolos/ kombájnok beszerzését ké­szítik elő, melyek a mosta ni gépek teljesítményének dupláját nyújtják.- kJ ­A tanácstörvény végrehajtásának parlamenti vitája (Folytatás az 1. aldalr.ól.) kel. Továbbiakban az. ál­lamtitkár elsősorban a nagy­városokban működő lakóbi­zottságok munkájáról szólt. A törvény új intézkedései közül kiemelten foglalkozott a falugyűlések bevezetésével. A tanácsok tavaly, szoros együttműködésben a nép­frontbizottságokkal, több mint kétezer falugyűlést hív­tak össze. — A tanácsrendszer fej­lesztésének alapvető kérdé­se a tanácsok, mindenekelőtt a helyi tanácsok népképvi­seleti-önkormányzati funk­ciójának gazdasági megala­pozása. A törvény megszün­tette az ésszerű és takaré­kos gazdálkodást akadályozó korábbi kötöttségeket. Be­vált a tanácstörvény elvei alapján kialakított tanácsi pénzügyi szabályozó rend­szer. A tanácsok érdekelteb­bé váltak bevételeik növe­lésében, a helyi erőforrások hasznosításában és a haté­konyabb gazdálkodásban. Az időközben tett intézkedések hatására — néhány kivételtől eltekintve -— megszűntek azok a pénzügyi zavarok, amelyek 1971-ben még több helyi tanácsnál előfordultak. Nem vált be egyértelmű­en azonban a kisebb köz­ségi tanácsok önálló felújí­tási alapképzést es teljeskörü béralapgazdalkodasi joggal történő felruházása. Annak azonban jelenleg is megvan a lehetősége, hogy a megyei tanácsok indokolt esetben ál - esoportosflassal segítsenek ezen. — szögezte le a taná­csi hivatal elnöke, majd ada­tokkal érzékeltette a tanácsi pénzforrások növekedését. (A negyedik ötéves terv idején 70 százalékkal több fejlesz­tési és 44 százalékkal * több költségvetési pénzzel rendel­keztek. Az elmúlt három év­ben közel 145 milliárd fo­rinttal gazdálkodtak.) A to­vábbiakban a tanácsok szer­vező munkájáról szólva ki­emelte a jó eredményeket. — Az elmúlt év végére például már megvalósult a negyedik ötéves tervidőszak­ra tervezett általános isko­lai osztálytermek 99. a kö- zéniskolai 83. a bölcsődei he­lyek 66 százaléka; 52 400 óvodai helv létesült, esvhar- madával több. mint amenv- nyit a t.erv előír. Ugyanak­kor különösen a kórhazak, kollégiumok, vízművek, szennyvíztisztító művek épí­tésében és a vízvezetékháló­zat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesíté­sében. Kultúrált, sxaksxerü iigyittléxés Dr. Papp La jos a beszámo­lójában említést tett arról a 1.6 ezer költségvetési intéz­ményről, amelyeknek műkö­dését a tanácsok biztosítják. Később arról szólt, hogy az előzetes aggályok ellenére bevált a helyi tanácsok ha­táskörének bővítése, amely szerint szabad kezet kaotak az intézmények létesítésében, fenntartásában, vehetőik ki­nevezésében. A tanácsi ügyintézést ér­tékelve megállapította, hogy az törvényen. Elmondta, hogy az évenként kiadott: több mint másfélmillió határozat­ból a jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az 1 százalékot. Ez az arány vi­szonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfeM érint. Ma már az ügyek több mint 80 százalékát helyben intézik, amely előnyösebb a lakosságnak, jobb feltétele­ket teremtett az ügyintézés­hez — mondta, majd így folytatta. — Jelentős munka volt a tanácsok hatáskörének felül­vizsgálata. Ez azonban csak egyik feltétele az ügyintézés korszerűsítésének, a bürok­ratizmus csökkentésének. A másik, nem kevésbé fontos feltétel az eljárások egysze­rűsítése, az ügyintézés idejé­nek rövidítése. Néhány éve például még átlagosan 2 millió hatósági bizonyítványt adtak ki évente a tanácsok, tavaly már csak 360 ezret. Az állami néoességnyilván- tartás rendszerének most fo­lyó kiépítése Is lehetővé te­szi, hogy az állampolgárok ismétlődő „zaklatása” nélkül, szinte „gombnyomásra” kap­juk majd meg a szükséges adatokat. Dr. Papp Lajos beszámo­lójában részletesen foglal­kozott a tanácsok szakem­ber helyzetével is. — Több intézkedés tör­tént annak érdekében, hosv a me"növekedett feladatok­nak a tanácsi apnarátus ele­get tehessen. Jelentős és időszerű Intézkedés volt a tanácsi dolgozók bérrendezé­se, amely Várhatóan elősegí­ti a képzettebb és stabilabb apparátus kialakítását, a ve­zetés színvonalasabbá téte­lét — állapította meg töb­bek között, maid hozzátette, hogy ennek ellenére külö­nösen a községi, kerületi ta­nácsoknál és a járási hivata­loknál még mindig gondot okoz a gyakorlattal rendel­kező szakemberek — műsza­kiak, közgazdászok, jogászok, orvosok,, pedagógusok hiá­nya. Az. elő írt képesítési kö­vetelmények betartásához mintegy 4000 felsőfokú vég­zettségű szakember hiányzik. Végezetül a tanácsok to­vábbi feladatait körvonalaz­ta. — Fontos követelmény — mondotta —, hogy a- szük­ségletek és lehetőségek reá­lis felmérésével a tanácsok jól készítsék elő az ötödik ötéves tervüket. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet, kíván a lakosság ügyeinek törvényes, szakszerű és svors intézése, a bürokratizmus visszaszorítása — hangsú­lyozta beszámolója végén a tanácsi hivatal elnöke. Dr. Papp Lajos után első­ként dr. Gonda György Vas megyei képviselő kért szót, aki az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság véleményét tolmá­csolta. Az eredmények ösz- szegzése mellett szólt a gon­dokról is. — Többen felve­tették — mondta — a köz­ségi tanácsok vajon eleget tudnak-e tenni a megnöve­kedett hatásköröknek, jut-e elég pénz a lakosság ellátá­sának fejlesztésére. Arról Is szóltak, hogy miközben a tanácsok gonddal tőrödnek a fejlesztésekkel, az új beru­házásokkal meglevő Intéz­ményeik, épületeik karban­tartására és felújítására ke­vesebb figyelmet fordítanak. A bizottság elnökét köve­tően nyolc képviselő vett részt a beszámoló vitájában, maid ebédszünet következett. Utána elsőként Borbóndi Já­nos. a Minisztertanács el­nökhelyettese emelkedett szó­Borbándí János miniszterelnök-helyettes felszólalása — Az értékelésnél nem le­het különválasztani az ál­lam fejlesztését, a szocialis­ta demokrácia szélesítését és a központi irányítás javítá­sát. ezek egymással szorosan összefüggő kérdések — mond­ta bevezető szavaiban a Mi­nisztert a n á es el nők hely ettese. — Mi a demokráciát, a szo­cializmus. a szocialista ál­lam természetes létformájá­nak tekintjük. Szocialista ál­lamunk akkoi^ erős. ha te­vékenységében milliók tá­mogatják. ha az állampolgá­rok, képviselőik útján és közvetlenül is. részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a köziigvek intézésében. A de­mokrácia akkor feilődik, ha nem féltjük az államhatal­mat és az- igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az államnolsárok részt vesznek az intézkedések kialakítá­sában és véleményt monda­nak a végzett munkáról. A továbbiakban arról szólt, hogy ma már a tanácsok lé­tesítik, tartják fenn és irá­nyítják az alsó- es közép­fokú oktatási, a közművelő­dési. az egészségügyi ésí a szociális intézményeket. Ok gazdalkodnak az állami költ­ségvetés oktatási előirányza­tainak 76, az egészségügy céljait szolgáló anyagi esz­közöknek pedig 78 százaié-1 kával. Hatáskörükbe tarto­zik a kommunális beruházá­sok 3/4 része és csaknem az. egész állami lakásberuházás. 1974-ben csaknem 30 milli­árd forint fejlesztési alappal gazdálkodnak, s emellett mintegy másfétmilliárd fo­rint értékű társadalmi mun­ka szervezésével növelik a helyi lehetőségeket. Borbandi János felszólalá­sában részletesen beszélt a tanácsok, s a területükön le­vő állami, társadalmi és gaz­dasági szervek között kiala­kult együttműködésről, majd így folytatta. — A törvény új vonása, hogy a tanácsok közoonti irányításában lényegesen megnövelte a Miniszterta­nács feladatait, irányító, fel­ügyeleti es ellenőrző szere­pét, S ezzel együtt kormány­zati felelősségét. A Minisz­tertanács irányító szerepe egyrészt olv módon érvánve- sül, hogy döntései közvetle­nül a tanácsokra vonatkoz­nak, meghatározzák felada­taikat. Másrészt az állami politika kialakításával, a gazdasági élet szabályozásá­val és fejlesztésével foglal­kozik. kulturális és szociá­lis feladatokról határoz, vagy a közrend és közbiztonság védelmével kapcsolatban dönt. Később a minisztériumok és a tanácsok kapcsolatáról szólva kiemelte, hosv álta­lában ló partnerek. Utalt a köznonti irányítás hatékony­ságát csökkentő bonyolult, szabályozási rendszerre. — A legutóbbi felmérés szerint ■— mondta — a minisztér’u- mok és az országos hatás­körű szervek e?v év alatt 1330 r- a tanácsok munkáiét érintő — rendelkezést adtak ki. Az is előfordul, hoev 0,0k_ ellentmondásosak voltak, vn«v kötelezi előírásokat tar­talmaztak ahelvett, hosv a heivi szerveknek a szabá- 'lyok véerehaitáráboz. nyúj­tottak volna segítséget. A tanácsok központi irá­nyításával kancsolatban -még két egymással összefüggő kérdésről szólt. Egvik a ha- téci-ürök leadása, a másik pedig az ellenőrzés nroblé- máia volt. — Figyelmet ér- C1 őrnél — hangsúlyozta hogy néhány év alatt háromszoro­sára emelkedett a mesvei iránví+ási intézmények szá­ma. Nem vitatható, hogv Je­lentős részüket valóban me­gyei színiről kell irányítani, de a tenden"ia mégsem h°- Ivese'bető. Ezért meg kell vizsgálni, hogv mely Intéz, ménvek irányítása. illetve fönntartása adható le a vá­rosi és a községi tanácsok­nak. Az ellenőrzésről szólva el­mondta, hogy jelentős sze­repe van a hibák feltárásá­ban a kedvezőtlen tenden­ciák jelzésében, fogyatékos­sága ugyanakkor hogy nem eléggé áttekinthető, túlságosan bonyolult, és nem kellően összehangolt. —- A tanácsok önállóságá­nak további növelése, nép­képviseleti-önkormányzati szerepének erősítése akkor járhat együtt a közoonti irá­nyítás hatékonyságának nö­velésével. ha tovább javít­juk az ellenőrző tevékenysé­get. ha tovább szilárdítjuk az állami terveimet, a szo­cialista törvényességet — mondta befeiezésül Borbándi' János —, maid a Miniszter- tanács nevében támogatta, s az országgyűlésnek elfoga­dásra aiánlotta a tanácsi hi­vatal elnökének beszámo­ló iát. Borbándi Jánost követően kilencen kértek szót, köztük Oláh János, megyénk or­szággyűlési képviselője. A Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára hang­súlyozta: a tanácsok mun­kaija közügy. Feladataik napi teljesítése során szinte min­den államoolgárral kapcso­latba kerülnek, s a szaksze­rű, gvors ügyintézéssel elő­segítik a jó politikai közér­zetet. A tanácsi ügyintézés kor­szerűsítése még korántsem tekinthető befejezett munká­nak. A gyorsabb élőrehala- dás útjában számos akadály áll. Ilyen egyebek között az, hogv egyes szolgáltatást végző vállalatok gyakran még mindig hatósági szerv­ként ..intézkednek”. Nehezíti az ügyintézés egyszerűsíté- sét, hogv áz országos hatás­körű szervek rendszerint az indokoltnál hosszabb idő után adnak választ egy-egy panaszra, észrevételre, s a helyi tanácsok vezetői közölt sem elé« hatékony a munka- megosztás. A tanácsi munka színvo­nalának továbbfejlesztéséhez több ezer szakképzett taná­csi dolgozóra lenne szükség. Javasolta: a közgazdasági szakközépiskolákban vezes­sék be az államigazgatási is­meretek oktatását. Tár^adnbni erők bevonásával Miután több felszólaló nem jelentkezett. Apró An­tal megadta a szót dr. Puop X.ajos államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra. A sokoldalú vita. a hozzá­szólások megerősítették: a törvény helyes alapelveket mondott ki. . megvalósítása jó úton halad, s ez biztató a jövőre nézve is. Dr. Papo I ajos köszönetét fejezte ki az országgyűlésnek az érté­kes észrevételekért, javasla­tokért, s köszönetét, mondott a hozzászólásokban is pél­daként említett széo ered­mények kimunkálóinak: a megbízatásokat nagy felelős­ségérzettel ellátó tanácsta­goknak, az odaadással dol­gozó tanácsi dolgozóknak és tisztségviselőknek, s nem utolsó sorban annak a sok- százezer embernek, aki tár­sadalmi munkában segítette — segíti a tanácsok tevé­kenységét. A vita megerősítette, hogy a tanácsok fontos szerepet töltenek be a helyi feladatok megvalósításában, a lakos­sági igénvek kielégítéséit *n. a szocialista demokrácia szélesítésében. Az országgyű­lés ülésszakával lezárult szé­leskörű vita, mélyreható elemzés új lendületet ad a törvénv következetes végre­hajtásának. a tanácsi mun­ka javításának. A konkrét javaslatokra ki­térve egyebek között arról szólt dr. Paop Lajos, hogy joeos észrevétele volt a fel­szólalóknak: a testületi mun­kába nemcsak a szervezés­kor vagy a végrehajtáskor kell bevonni a lakosságot, jobban kell számítani rájuk az ellenőrzés gyakorlásában is Helve« — mondotta, ha a tanácsi vezetők „elébe menn“li” a lakosságnak, nein várnak adcük, amíg jelent­keznek. Ami a fizikai dolgo­zók aránvát illeti a tanács­tagok között, eléri az 50 szá­zalékot. s bár ezen is lehetne még javítani, sokkal fonto­sabb az. hogv az annará tusok vezetésébe vonjanak be mi­nél t*bh tana-ricH. közélet­ben jártas munkást. Határozathozatal követke­zett: az orsznsav’üés dr. Papp T ninsnak. a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatala el­nökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszá­molóiét egyhangúlag tudo­másul vette. Az orszáccvűlés őszi ülés­szakát Anró Antal zárszava rckeszlelte be, * A üiixponti irányit gr”l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom