Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

2 SZOLNOK MEGYEI <EPLAP 1974. október 5.’ Rossz közérzet Nyugat-Európában A Közös Piac tagállamainak fölművelésügyi mi­niszterei a hét közepén ideiglenesen pontot tettek a mezőgazdasági árak hosszú ideje vitatott kérdésére. A nemzeti érdekek és a közösség távlati céljai között kellett kompromisszumos megoldást keresni. A „nem­zeti érdekekre” a viszonylag drágábban termelő tag­országok hivatkoztak, s 8—10 százalékkal szerették volna emelni a felvásárlási árakat. Az NSZK viszont azzal érvelt, hogy az ekkora áremeléssel a „közösség érdekei” szenvednek csorbát, hiszen így tartósítják a nem kifizetődő termelést. A „kilencek” élesedő vitája azzal fenyegetett, hogy a Közös Piac együttműködése ismét illúziónak bizo­nyul, s ezen túlmenően újabb belpolitikai válságsoro­zat kezdődik azokban a tagországokban, ahol a pa­rasztok jogosan követelték az áremelést. A politikai kényszerhelyzetben Bonn végül engedett, így október­ben már öt százalékkal magasabbak a mezőgazdasági felvásárlási árak a Közös Piacban. A kompromisszum azonban újabb buktatók forrása lehet, hiszen az amúgy is rendkívüli méreteket öltő infláció további lökést kapott. A gazdasági nehézségek Nyugat-Európában rossz politikai közérzetet eredményeztek. Az év első felé­ben került sor kormányváltozásra Franciaországban és az NSZK-ban is. Különösen az utóbbi esetben ta­pintható ki bizonyos belpolitikai, megmerevedés. Ezt tanúsította a kisebb erőt képviselő koalíciós partner, az FDP e heti kongresszusa is, ahol a tisztújítás ered­ményeként a konzervatívabb vonal győzött. Csütörtökön az olasz „balközép” kormány jelen­tett csqdöt, s bár a felszínen a válságot a koalíciós pártok nézeteltérése robbantotta ki, valójában a siral­mas társadalmi, gazdasági helyzetben kell keresni a magyarázatot. A szocialista párt a szakszervezetekkel összhangban a munkások védelmezőjeként lépett fel, hogy kormányintézkedésekkel ellensúlyozzák az egy év alatt csaknem húsz százalékos infláció terhét, a kormány többi részvevője éppen a deflációs politikát szolgáló megszorítások, „a nadrágszíj-politika” foko­zását kívánta. Október 10-én állnak a választási ur­nák elé Angliában, ahol a kisebbségben kormányzó Wilson-kabinet alig kétszáz napos kormányzása alatt ugyancsak képtelen volt megbirkózni a gazdasági feladatokkal. Jogos a kérdés: mi okozza a nyugat-európai ál­lamkapitalista gépezetek hatástalanságát a gazdasági nehézségek megszüntetésére? A választ több-kevesebb pontossággal a nemzetek feletti monopóliumok létében lehet megtalálni. Ezek a monopóliumok mindinkább kicsúsztak a nemzeti kormányok ellenőrzése alól s így ingataggá teszik az egyes országok gazdasági ’po­litikai helyzetét is. ’ Leonyid Brezsnyev Franciaországba utazik a kapcsolatrendszer tartós­ságát, sokoldalú megalapo­zottságát bizonyítja. A szovjet—francia kapcso­latok alapelveit rögzítő ok­mány aláírása óta eltelt há­rom év szemléletesen bebi­zonyította e dokumentum életerejét. Természetesen ez nem jelentheti a két háta­lom álláspontjának azonos­ságát kivétel nélkül minden kérdésben. Feltételezi viszont az egyetértést egész sor ak­tuális problémát illetően. A kölcsönös konzultációkat, ■ a mindkét fél számára elfogad­ható megoldások keresését. Ezt a célt szolgálja mind moszkvai diplomáciai megfi­gyelők szerint Leonyid Brezsnyev decemberre ter­vezett munkalátogatása. Leonyid Brezsnyevnek ez lesz a harmadik franciaor­szági látogatása. Az SZKP KB főtitkára elsőízben 1971 október 25 és 30 között lá­togatott el Franciaországba, majd 1973. június 25. és 27. között Rambouillet-ben foly­tatott megbeszélést Pompi­dou elnökkel. A most december elején sorra kerülő francia—szovjet csúcstalálkozó színhelyét még nem állapították meg. DELHI Halálos áldozatot követelt á reakciós erők által az in­diai Bihar államban meg­hirdetett, úgynevezett „álta­lános sztrájk”. Hírügynöksé­gi jelentések szerint a jobb­oldal provokálta fegyveres összetűzésekben három em­ber életét vesztette, és so­kan megsebesültek. HELSINKI Az európai biztonsági ér­tekezlet mielőbbi, sikeres be­fejezéséért szállt síkra Ahti Karjalainen finn külügymi­niszter. A Suomenmaa című helsinki napilapnak adott nyilatkozatában megállapí­totta. hogy lehetőség van a tanácskozás záró szakaszá­nak már a legközelebbi jö­vőben való megtartására. Moszkvában bejelentettéit, hogy Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági el­nök meghívására Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára december 5-től 7-ig munkalátogatást tesz Fran­ciaországban. A szovjet fővárosban a be­jelentéssel kapcsolatban em­lékeztetnek arra, hogy ezzel egy éven belül a két ország vezetőinek második csúcsta­lálkozója realizálódik. Márci­usban az SZKP KB főtitká­ra az azóta elhunyt Pom­pidou elnökkel találkozott a Fekete-tenger kaukázusi partvidékén — Picundán. Formailag tehát ennek a lá­togatásnak a viszonzásáról van szó. Giscard d’Estaing megvá­lasztásával, mint az utóbbi hónapok eseményei igazol­ták, nem következett be lé­nyeges eltolódás a francia külpolitikának abban a vo­nalában, amely De Gaulle 1966. évi moszkvai látoga­tása óta a Szovjetunióhoz fű­ződő viszony rendszeres ja­vítását a legfontosabb fel­adatok közé sorolta. Az Ely- sée palotában történt válto­zást, függetlenül annak egyéb kihatásaitól például bizonyos francia körökben az „atlan- lista” vonal erősödésének je­leitől. A francia—szovjet megér­tés és együttműködés poli­tikájának folytonossága tük­röződött Sauvagnargues kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásai idején is, amelyen határozott állásfoglalás szü­letett a politikai konzultá­ciók fenntartása mellett, s néhány konkrét kérdésben, pélflául az európai biztonsági értekezlet sikeres befeiezé- sének szükségességét illető­en. A francia—szovjet „nagy­bizottság” Párizsban megtar­tott ülésszaka, a francia ha­ditengerészet tengernagyai­nak most folyó moszkvai lá­togatása. a francia cégek erőtel jes részvétele a kamai teheraotőgvár építkezésében r— csupa olyan részlet, amely ENSZ - általános politikai vita Az enyhülés neveli a népek közötti biza mat Georgij Sevel ukrán kül­ügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlés általános politikai vi­táján annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a vi­lágban végbemenő kedvező változások növelik az or­szágok egymás iránti bizal­mát és hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös megértés kialakulásához. Ugyanakkor elszigetelik mindazokat, akik a nemzetközi kapcsolatok­ban a diktátumok és az erő­szak eszközeit használják. Természetesen, az enyhülés ellenségei még mindig hal­latják szavukat. Ide tartóz* nak a katonai-ipari komp­lexumok és monopóliumok, az imperialista katonai töm­bök politikai kalandorai, és hozzájuk csatlakoznak azok a politikusok is, akik álfor­radalmi jelszavakkal álcáz­zák valódi szándékaikat. Se­vel ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy pekingi képvise­lőjének felszólalása bebizo­nyította: a kínai vezetőség szovjetellenes rágalomhadjá­rata, a szuperhatalmakról kiagyalt elmélete és „forra­dalminak” minősített felhí­vásai gyakorlatilag a katonai konfliktusok felszítását, a felszabadítási mozgalmak, va­lamint a béke és a nemzet­közi együttműködés ügyének aláaknázását célozzák. Jigal Állón izraeli külügy­miniszter felszólalásában új­ból leszögezte: Izrael tovább­ra sem fogja elismerni a pa­lesztin felszabadítási szerve­zetet és el fog utasítani min­den olyan ENSZ határozatot, amely helyet ad a PFSZ kö­veteléseinek. Tel Aviv — fűzte hozzá Állón — csak a Jordániával folytatott tár­gyalások keretében hajlandó megvitatni a „palesztin identitás” kérdését. Állón ismét megerősítette, hogy Izrael .hajlandó terü­leti engedményekről tárgyal­ni, de sohasem fog kompro­misszumot kötni biztonsága rovására. Ahmed Eszmat ' Abdel- Magid egyiptomi ENSZ-de- legátus szerint az Állón be­széd híján volt minden ko- molv tartalomnak és úiabb pVqri-Mvokat gördített a tar­tós és igazságos közel-keleti béke megteremtése elé. George Macovescu román küKigvminiszte»» is felszólalt az ENSZ-közgvűlés 29. ülés­szakának általános politikai vitáidban és kij>dentotte: minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok tartós és ural­kodó tényezőiévé váliék. An­nál is in’-áhb szükség van erre — fűzte hozzá —. mi­vel még mindig vanoak az eovh'U^ss“! szembehelyezke­dő erők. Fontos szerepet lát­szanak az envhü’ési folya­matban az eurónai bizton­ság és együttműködés meg­szilárdítása érdokéhen kifei- tett erőfeszítések. A román kormánynak az a véleménye — hangsúlyozta a külügymi­niszter —, hogy az eddig él­éit eredmények megterem­tik az európai biztonsági ér­tekezlet dokumentumainak kidolgozásaihoz szükséges alapokat. Púja Frigyes külügymi­niszter ebédet adott a szo­cialista országok ENSZ-kül" döttségei vezetőinek tisztele­tére. ' Külügyminiszterünk meg­beszélést folytatott Iszmail Fahmi egyiptomi külügymi­niszterrel az ENSZ-közgyű- lés napirendién szerenlő. va­lamint a két országot: köl­csönösön érintő kérdésekből. A találkozón részt vett Hol­tai Imre, a Magyar Napköz- társaság és Ahmed Eszmat Abdoi-Macid Egyiptom ál­landó ENSZ' nagykövete is. * * * A nemzetközi híróság sze­repéről szóló napirend' pont­nak az FNS7 közgyűlés 6. (jógii bizottságában folvó v'táiában fe’szólalt dr. Ustor TZnHt-o nagykövet, a magvar FNS7-k«Möttséíí tagia 'is. Beszédébop egvebok között rámutatott, hogy ha folyta­tódik az envhíHés. ba hely­reáll a nemzetközi bizalom, az államok nagyobb szám­ban viszik maid vitás nevei­ket a nemzetközi bíróság elé. SALT-TÁRGYALÁS GENFBEN A szovjet és amerikai kül­döttség tegnap megtartotta esedékes találkozóját a stra­tégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tár­gyalások keretében. Az ülést az ENSZ genfi hivatala mel­lett működő szovjet képvi­selet épületében tartották. NAGYGYŰLÉS DELHIBEN A Hazafias Népfront Kál' lai Gyula vezette küldöttsé­ge, indiai vidéki körútja so­rán ellátogatott Chandigar- ba, Ludhianába és Simlába, majd Delhiben nagygyűlést rendeztek a küldöttség tisz­teletére. Ezen az indiai nem­zeti kongresszus párt delhi szervezetének elnöke üdvö­zölte a magyar delegációt, majd Kállai Gyula és Sankar D. Sarma, a kongresszus párt elnöke beszédet mon­dott. NAPIRENDEN A KÖZEL-KELETI HELYZET Az interparlamentáris unió tokiói közgyűlése teg­nap délelőtt befejezte a le­szerelési kérdés vitáját és áttért a közel-keleti helyzet megvitatására. Az arab or­szágok képviselői felszólalá­saikban követelték, hogy Iz­rael tegyen eleget az ENSZ határozatának és vonuljon ki a megszállt arab terüle­tekről. A vitában az arab orszá­gok jogos követeléseit támo­gatta számos ázsiai és af­rikai ország. A kambodzsai Lon Nol-féie kormánycsapatok már milicista nőkkel is próbálják erősíteni szétzilált sorai* kát. A kép a fővárostól északra készült. Kom pong Chang térségében, amely a népi felszabadító hadse­reg állandó támadásainak színhelye Összeesküvőket köröznek Portugáliában elfogatási parancsot adtak ki Almeida Araujo, a liberális párt fő­titkára, Angolában pedig António Joaquim Ferronha, az angolai kereszténydemok­rata párt főtitkára ellen. Mindkettőjüket azzal gyanú­sítják, hogy részt vettek a szeptember 28-i ellenforra­dalmi áll amcsi nykísérlet megszervezésében. A demok­ratikus kormány hatóságai körözik Antoni FigueireJo alezredest, a liberális pá"t másik vezetőjét is. A liberá­lis párti vezetőknek az utol­só pillanatban sikerült ke­reket oldaniok cascaisi lu­xusvillájukból. A párt fel­forgató tevékenységéhez több százezer dollárt kapott különféle tőkéscsoportoktól, részvénytársaságoktól. INDENFELO BUENOS AIRES Santiagóból érkezett je­lentések szerint a chilei jun­ta kegyetlen megtorlást al­kalmaz az ellenállási moz­galommal rokonszenvező ka­tonákkal szemben. Az el­múlt napokban Valparaiso- ban és más chilei városok­ban tíz tisztet és hat tiszt- helyettest lőttek agyon. A tisztogatási kampány során eddig mintegy kétszáz tisz­tet bocsátottak el a hadse­regből. ULÁNBÁTOR „A fejlődés nem-kapitalis­ta útja és a jelen” címmel a Mongol Népi Forradalmi Fárt III. kongresszusának és a Mongol Népköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója alkalmából nemzetközi kon­ferencia kezdődött Ulánbá­torban. A tanácskozást, ame­lyen a szocialista országuk tudósai vesznek részt D. Csi- middorzs, az MNFP KB tit­kára nyitotta meg. LISSZABON Portugáliában ma ünnep­ük a köztársaság kikiáltásá­nak 64. évfordulóját. Costa Gomes elnök ez alkalomból megtekinti a katonai dísz­szemlét a nemzetgyűlés épü­lete előtt, majd ünnepélyes zászlófelvonás lesz. Egyiptom és Szíria Minden eshetőségre készen — Egyiptom és Szíria szi­gorúan tartja magát az Izra­ellel kötött csapatszétválasz- tási megállapodásokhoz és felkészül a genfi béketárgva- lások folytatására — hangoz­tatta Ahmed Iszmail Ali, egyiptomi hadügyminiszter az A1 Ahram című kairói lap­nak adott nyilatkozatában. A hadügyminiszter elmon­dotta. hogy Egyiptom és Szí­ria minden lépését gondo­san egyezteti, maid hozzá­fűzte. hogv a közel-keleti válság rendezését célzó erő­feszítések keretében felké­szülnek arra is. hogv ha a politikai lépések kudarcot vallonénak, ismét a ip""vc- reké legven a szó. Kiiden- tette, hogy Egyiptom, akár­csak egy évvel ezelőtt, ismét képes Izraelt meglepni a harcmezőkön, és leszögezte, hogy országának katonai helyzete ma összehasonlít­hatatlanul jobb, mint aa 1973-as háborút megelőző időszakban volt. Az egyiptomi hadügymi­niszter a továbbiakban be­jelentette. hogv az 1973-as októberi háború első évfor­dulóién. vasárnap katonai parádét rendeznek Kairó­ban és ezen a legutóbbi há' boriiban alkalmazott fegy­verek m“iicH azokat a leg­modernebb harci eszközöket is Co’iron>iltátják, amelyek eddig nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Demire! kudarcot vágott Törökországban tovább tart az Ecevit vezette köz- társasági néppárt és a nem­zeti jólét pártja koalíciójá­nak szeptember 8-i össze­omlása nyomán kirobbant kormányválság. Tegnap ku­darcot vallott Süleyman De­mi rel kijelölt miniszterel­nöknek, az igazsáe"árt. elnö­kének kormányalakítási kí­sérlete is. Demirelnek az volt a ter­ve. hogy három konzervatív pártból alakít koalíciót. E célból tegnap tárgyalt Kleridesz n Glavkosz Kleridesz ciprusi ügyvezető köztársasági elnök tegnap kijelentette, hogy to­vábbra is hivatalában kí­ván maradni. Mint mondotta, néhány nappal ezelőtt felmerült ben­ne a gondolat, hogy lemond Em^ékünneps Vasárnap közös magvar— román emlékünneoséget tar­tanak Aradon a magyar sza­badságharc 13 tábornokának kivégzése alkalmából. Ek­kor helyezik el katonai dísz- pompával »z emlékoszlop ol­dalában a vértanúk közül 11-nek a földi maradványait, amelvek eddig Aradon, il­letve a város közelében nyugodtak. Az ünnepségre dr. Orbán László kulturális miniszter­nek. az MSZMP Központi Ferruh Bozbeylivel, a íobh- oldali demokrata párt elnö­kével. Az eszmecsere után kénvtelen volt közölni a saj­tó képviselőivel: „a demok­rata párt visszautasította a részvételt a megalakítandó koalíciós kormányban. Boz- beyli válasza meghiúsította a lehetőséget arra, hogy kor- nrr'uvt alakítsanak”. Fahri Korutürk török köz- társasági elnök ebben a hely­zetben rövidesen valószínű­leg úiabb politikust kér fel kormányalakításra. m mond le tisztségéről, de a további fej­lemények, többek között Ka- ramanlisz görög miniszterel­nök és Makariosz ciprusi köztársasági elnök nyilatko­zatai. amelyekben támogatá­sukról biztosították őt. szán­dékának megváltoztatására késztették. ég Aradon Bizottsága tagjának vezeté­sével magvar kormánydele­gáció érkezik a városba. A közös ünnepség keretében október 6-án reggel a magyar küldöttség koszorút helvez el a magvar forradalom 13 tábornokának emlékét idéző emlékoszlopnál. Ezután a Ma. ros túlsó partján levő kul­túrpalotában ünnepi beszéd det mond a magvar és ro-i mán kormányküldöttség vei zetőie. r a

Next

/
Oldalképek
Tartalom