Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
4 SZOLKOR HEGYEI KßPLAP 1974. október 27. Lengyelország — múlt és jövő Lendületes munka folyik a korszerű Katowice kohómü építkezésén. A lengyel munkásokon és mérnökökön kívül a hatalmas építkezésen szovjet szakemberek is részt vesznek. A Katowice kohómü a Szovjetunióból kapott vasércet fogja feldolgozni. Kongresszusra készülünk Interjú Szűcs Jánossal, az MSZMP kunszen‘mártoni Járási Bizottsága első titkárával A szocialista Lengyelország látogatójának történelmi városmagokat, kastélyokat, új lakónegyedeket és ipari óriásokat, tájakat tár érdeklődő tekintete olé a vendégszerető fogadtatás. Nehéz, is hazatérvén úrrá lenni az élinénybősóg zavarán. Mégis van valami közös mindezekben, ami a bebarangolt vidékek és a megnyilatkozó emberek mindegyikén megfogható, s ez a nemzeti érzületnek és a szocialista jövő jogos optimista perspektívájának az összekapcsolása. Iiőnnan ez a mélységes hit es bizalom? Az okokat keresvén az alapos és józan vizsgálódás végére járhat sökmindennek. A második világháború és a náci megszállás kevés helyen és országban pusztított ennyit emberben, anyagban és értelemben egyaránt. Nem egyszerűen a „szokásos" hadicselekmények és fasiszta terror színtere volt az ország. Ennél sokkal több történt! A Drang Nach Osten (a terjeszkedés kelet felé) jegyében a Volgáig életteret igénylő ,és jövendő telepesei számára „helyet csináló” hitlerizmus nemzeti létében kérdőjelezett meg egy fejlett és évezredes kultúrájú, történelmi képet. Olyan tettek, mint a lakosság egynegyedének és az értelmiség A hét legnagyobb népzenei eseménye Szolnok megyében a pávakörölc területi vetélkedője volt. Nyolc női, illetve vegyeskar, három úttörő hangszeres együttes, a Nagy-Kun Citerazenekar. valamint két szólista — Tuka Zstgmond és Fehér Imre vett részt a színes, izgalmas bemutatón. Elismeréssel kell hogy szóljunk azokról, akik délelőtt mét az ázott földeken dolgoztak, s délután már a színpadon szerepeltek. Azokról, akik idősebb koruk dacára is vállalták az utazással, szerepléssel járó nehézségeket es eljöttek, hogy énekelhessenek. A jászalsószentgyör- gyi József Attila Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség és a maratoni műsor végén is mindenki a helyén maradt. Valamennyi Páva-körünk szép produkciót nyújtott, a legtöbb kórus még hangszeres kísérettel is igyekezett színesebbé tenni műsorát. Tálán az egyes dalok, illetve műsoraik tartalmi-zenei felépítése. a műsor arányainak megszerkesztése az a terület, ahol a kórusvezetőknek leginkább van még tennivalójuk. A hangszeres játéknál egvharmadának fizikai megsemmisítése, a varsói két felkelés majd millió áldozata, a lengyel kulturális értékek módszeres és hidegvérű szétrombolása — mind-mind azt az iszonyatos megpróbáltatást mutatja, amelyet - egy egész népnek kellett elszenvednie. A szovjet hadsereg és (a vele együtt Berlinig harcoló) lengyel katonák győzelmei után, a felszabadulást követően rendeződött a régóta és sokat vajúdó nemzeti és határkérdés. Ahogy len- gyed barátaink mondják, hazájuk vissztért a Piast-di- nasztia kori határok közé és a lakosságcsere, a telepítési intézkedések eredményeként majdnem százszázalékig lengyel nemzetiségűvé vált. A visszatért területek be* népesítése, a városok újra felépítése, a sebek begyógyí- tása, a termelés, az élet megindítása egyértelműen nemzeti feladatok. Elvégzésükre nehéz harcok és tengernyi szenvedés után értek meg a feltételek. Ahogy a háborút követő heves osztályharcok ki kit győz le periódusában felülkerekedő munkásosztály és pártja sem ingyen kapta meg a hatóimat. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vállalta a nemzeti feladatok teljesítését és ezzel a tömegeket egyértelműen maga mögé állította. 1970 után pedig a elsősorban a műdal ízű elemek kiküszöbölésére, a mennél ízesebb, zamatos népzenei díszítésekre, fordulatokra kellene törekedni, lehetőleg hangnemi váltásokkal. (Ez utóbbi a kórusoknál is igen hasznos lenne!) Kiemelkedő szerepléséért külön említést érdemel a kisújszállási citerazenekar. Vezetőjük, Tuka Zsigmond szólistaként is figyelemreméltó produkciót nyújtott. A zsűrinek elég nehéz volt kiválasztania azt a négy vagy öt énekkart, illetve zenekart, amelyek részt vesznek majd a mezőtúri megyei döntőben. Az eredmény mégis megszületett. A mezőtúri megyei döntőbe jutott a jászalsószentgyör- gyi művelődési ház Pávaköre (Marton Lászlóné) a jószszent- andrási művelődési ház Páva-köre (Kunráth Sándor), a jászjókóhalmi művelődési ház Páva-köre (Fodor Dénes), a pórtelki Március 15. Tsz Páva-köre (Szentirmai Zsolt), a szolnoki Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ Páva-köre (Rohon- czi Andrea) és a kisújszállási citerazenekar, valamint a szólista Tuka Zsigmond. párt és a nép egysége, az idők Próbáját kiállva, ha lehet mondani, még szorosabbá vált. S, hogy ez nem csak szólam, arról pártmunkásokkal, társadalomtudósokkal, művészekkel, újságírókkal és az utca embereivel folytatott beszélgetéseink győztek meg: a múlt eredményeinek és hősi nemzeti, munkásmozgalmi harcainak felidézésén túl a szocialista jávönek és a párt iielyes politikájának bizo- dalmas hitét tanúsították. A beszélgetésekben előbb- utóbb mindig felvetődik a lengyel—magyar barátság, megemlítődnek a múlt közös eseményei és érződik a kölcsönös rokonszenv. Kötelességünk, hogy a hagyományosan jó kapcsolatnak minden éltető, haladó elemét ápoljuk és fejlesszük. Nem szabad azonban ennél megállnunk! Nem felejthetjük el, hogy az utóbbi harminc évben barátságunk és‘ együvé tartozásunk minőségileg is változott, magasabb szintre emelkedett. A közös eszmeiség, arríit vallunk, s közös világrendszer, amelyhez tartozunk, a KGST- ben és a Varsói Szerződésben végzett közös gazdasági és védelmi munkánk egyaránt jelentik ezt a magasabb lépcsőfokot. Követendő példa A kunhegyesi MEZŐGÉP és a „Dózsa” általános iskola még a tavalyi évben együttműködési szerződést kötött az „Egy üzem, egy iskola” mozgalom keretében. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30, évfordulója tiszteletére a gyár százezer forint értékű segítséget vállalt az iskolánál. Eddig 25 ezer forintért vaskerítést készítettek, a kézi- labdapálya csinosításához 90 köbméter sódert szállítottak Nyékládházáról, 8 ezer forintot adtak a könyvtárgyarapításra, egy tantermet teljesen bebútoroztak: magnetofont. tangóharmonikát. 6 ezer forint értékű óvodai játékot vettek. Két napra autóbuszt biztosítottak a pverebek részére, tiszaőrsi üdülőjüket felajánlották a legjobb úttörőknek és szüleiknek egy-egy hétre. Cserébe az iskola barkács- szakkört üzemeltet a gyárban, az úttörők az üzemi KISZ-szervezettel együtt kultúrműsorokat adnak a dolgozóknak, s az intézet lehetőségeihez képest megfelelő számú és képességű ipari tanulót küld a vállalathoz. Az elmúlt négy esztendő egyik legnagyobb eredménye a kunszentmártoni járásban is az, hogy dinamikusan fejlődött az ipar és azzal együtt megerősödtek a pártszervezetek. Erről beszélgetünk Szűcs Jánossal, a járási partbizottság első titkárával. — Járásunkban tulajdonképpen 1967-ben kezdtünk az iparfejlesztéshez. Három nagyüzem települt le Kun- szentmártonban: egyik a Beton és Vasbetonipari Művek gyáregysége, amely sablonokat készít a többi gyáregység részére. Ennek az üzemnek a letelepülése könnyen ment, mivel a gépjavító állomást vette meg a BVM, — így meg voltak a kellő alapok a termelés megkezdéséhez. A másik két üzem a könnyűiparhoz tartozik: a Pannónia Szőrmekikészítő és Konfekció Vállalat, valamint a martfűi Tisza Cipőgyár létesített itt egy-egy telephelyet. — Ez a három üzem alapvetően megoldotta foglalkoztatási gondjainkat. A nők még válogathatnak is. Volt ugyanis egy kis ruházati szövetkezetünk, — amely különböző okok miatt gazdaságtalanul termelt, — ezért csatlakozott a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezethez és ma már exportra dolgozik. Ezek az üzemek 1970-ig letelepedtek nálunk, de dinamikus fejlődésük csak azután kezdődött meg, amikor kialakult termelési szerkezetük, a fő profiljuk. Jelenleg a négy munkahelyen mintegy kétezren dolgoznak, kétszázharminc ipari tanuló van. Az iparfejlesztés hatására a járás ipari termelésének összértéke megközelíti a félmii- Hard forintot. X — Az ipar növekedét sével együtt járt-e a X politikai, mozgalmi f. munka fejlődése? — A BVM kunszentmártoni gyáregysége annakidején kétszáz munkást is átvett és átvette természetesen gz ott lévő párta lapszervezetet is, amely azóta taglétszámában is növekedett. Decentralizáltuk ezt a párt- szervezetet, három alapszervezetet hoztunk létre, és üzemi csúcsvezetőséget, amely magas színvonalon végzi irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét. A három alapszervezetben megközelítően százötven párttag tevékenykedik, vagyis a dolgozók 24 százaléka. A Pannóniában, ahol az alapszervezet megalakításakor mindössze hat párttag volt, most több mint hatvanan vannak, — ez a dolgozók tizenkét százaléka — és most tervezzük a decentralizálást. A cipőgyárban nyolc kommunista alakította meg az alapszervezetet, ma negyvenen vannak. — Nemcsak a párttagok létszámának növekedése mutatja ezen üzemek politikai helyzetét. A BVM- nél százhuszonhat KISZ-tóg tevékenykedik, ez a harminc even „aluli fiataloknak 53 százaléka. — A Pannóniánál száznyolcvan KISZ-tag van, ott a fiatalok 59 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A cipőgyárban nyolcvankét KISZ-tag dolgozik, a fiataloknak 37 százaléka. — Mind a három üzemben a párttag felvételeknél 'Esősorban a KISZ-íiatalokra lehet számítani, azokra, akik nagy aktivitással dolgoznak az ifjúsági szervezetben — Mi az oka annak, hogy bármelyik, a munkások szervezettségét dokumentáló J adatot vizsgáljuk, a 1 Tisza Cipőgyár telep- \ helyén a legkedve- ■ zőtlenebb a helyzet? — Mind a három üzem csak bizonyos mértékig ön'álló. A cipőgyárban már négyszázan dolgoztak és még mindig csupán egyetlen szakszervezeti bizalmi volt. A községi pártbizottsággal együtt nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a problémával és csak nehezen tudtuk elérni, hogy létrejöjjön az önálló szakszervezeti bizottság, amely bizonyos anyagiak fölött is rendelkezik. A — Ezekben az üze- a mekben a pártszer- \ vezetek hogyan fog- X- lalkoznak a dotgozok A politikai oktatásával? — A BVM-nél a párttagok több mint 42%-ának van valamilyen politikai iskolai végzettsége. Ez annak is eredménye, hogy ott már másodszor szerveztük meg a marxista középiskola önálló osztályát. A Pannóniánál a párttagok 15 százaléka rendelkezik pártiskolai végzettseggel, ott most kezdett munkához az önálló marxista középiskolai osztály. A cipőgyárban a párttagok 25 százaléka végzett valamilyen pártiskolat. Természetesen a politikai képzést a pártoktatás különböző formái is szolgálják. Mindhárom üzemben a kommunisták nagy többsége bekapcsolódott a szervezett pártoktatásba, többen mint propagandisták a tömegszervezeti oktatásban is részt vesznek. A pártszervezetek azonban nemcsak ezen a módon fejtenek ki politikai, nevelőmunkát. Arra számtalan más lehetőség is van az ipari üzemekben a termelési tanácskozásoktól kezdve a szocialista brigádvezetpk-, a különböző középvezetők értekezletéig, a politikai pártnapoktól a nemzeti, nemzetközi ünnepek megrendezéséig. A politikai nevelésre nagyon szép példa a szocialista brigádmozgalom szélesedése. — Tavaly az említett három munkahelyen 68 szocialista brigád volt, mintegy ezer taggal. Egyébként Kunszent- márlonban összességében az üzemi munkásoknak körülbelül 60 százaléka szocialista brigádtag, vagy e címért dolgozik. A közelmúltban fölmértük a kongresszusi munkaverseny helyzetét és megállapítottuk, hogy annak során 36 újabb szocialista címért küzdő kolletkíva jött létre, többségük az említett három nagyüzemben. Ezek a brigádok sorra-rendre teljesítik vállalásaikat. Nagyon jónak tartom, hogy nemcsak olyan felajánlást tettek, — aminek teljesítése pénzben mérhető, hanem olyan célok elérését is maguk elé tűzték, amelyeket önzetlenül egy település, vagy egy kisebb kollektíva érdekében teljesítenek. A politikai nevelőmunkának nagyon fontos fórumai a párttaggyűlések. Az újonnan telepített ipari üzemekben a pártvezetőségek, az alapszervezeti titkárok kellő felkészültséggel renaelkez- írek és taggyűléseken megfelelő módon foglalkoznak minden gazdasági, gazdaság- politikai, pártpolitikai kérdéssel, és megfelelő módon tudják szervezni a politikai nevelőmunkát. Külön hangsúlyozom a politikai nevelésben, az 1973 szeptemberében létrehozott politikai vitakörök szerepét. Mind a barom gyáregységben van ilyen, átlagosan 15—16 állandó részvevővel. Másik 15 —16 személy csak egy-egy téma megvitatásában vesz íészt. A Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozata alapján nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minden iktív párttagnak legyen pártmegbízatása és azt teljesítse. A nevelőmunka eredményességét bizonyítja, hogy tavaly járásunkban az aktív párttagság 90 százalékának volt konkrét pártfeladata. Jónak tartjuk, hogy nemcsak az alapszervezet titkára, vagy vezetősége ad megbízatást, hanem a pártcsoport is és annak teljesítését számon kéri. r — Ezek szerint a ,f pártszervezetek az f újonnan letelepített X ipari üzemekben jól X oldják meg nevelő X feladataikat. Milyen \ további követelményt \ állítottak most elé- X jük, amikor a párt- X élet olyan nagy ese- X menyére készülünk, x mint a XI. pártkong- i resszus? — Az alapszervezetek a politikai nevelő tevékenységüket eredményesen oldják meg, természetesen azért van még javítani való is. Mindenekelőtt tudatosabbá és tervszerűbbé kell tenni ezt a munkát és tudni kell rangsorolni a feladatokat. A politikai nevelőmunkát nem lehet csak úgy általában végezni. Tudni kell azt, hogy mit, miért akarunk csinálni. Ahhoz, hogy a politikai nevelőmunkát a pártszervezetek tudatosan és tervszerűen végezzék, a pártszervek, szervezetek, vezető testületek tagjainak rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges politikai felkészültséggel. A politikai nevelőmunka nem csunán naoi feladat és nem egyszeri feladat. Most például annak legnagvobb és legfontosabb területe a kongresszusi munkaverseny, amelynek szervezésével — ahogyan azt üzemeinkben csinálják. — elégedettek vagyunk. Másik nagy munkánk a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése. Négy év munkájáról kell számot adni párt- szervezeteinknek. és mi nagy gondot fordítunk arra. hogy ne csak a vezetőség egyik, vagy másik tagjának véleménye szerepeljen a beszámolóban, hanem véleményezzék a pártcsoportok saját tevékenységüket, a pártvezetőség munkáját. Í 1 - A járás társadalmi életében milyen változást hozott ezeknek a nagyüzemeknek léte? Érezteti-e kedvező hatását az . ott dolgozó pártszer- X vezetek politikai ne- ii velőmunkája? — Az újonnan telepített ipari üzemek rendkívül sokirányú hatást gyakorolnak a járás, mindenekelőtt Kun- szentmárton fejlődésére, nehéz lenne ezt röviden összefoglalni. Ezért csak példának néhány dolgot: mindenekelőtt kialakulóban van a munkásság. A munkássá válás folyamata nagyon sokirányú és sok vonatkozásban bemutatható. Nőtt . a szervezettség, arAi minden körülmények között az emberek politikai tisztánlátását segíti. Azután ezek az ipari üzemek, az ott dolgozó ipari munkások azok, akik a legtöbb társadalmi munkát vállalják. Nemcsak a szocialista brigádok, hanem az üzemi kollektívák. Óvodát építenek, csinosítják, szépítik a települések utcáit, tereit. Közreműködésükkel épül az új kunszentmártoni sporttelep. A munkásság létszámának növekedése következtében nagyobb a családok jövedelme, de a növekvő pénzbevétel nemcsak az OTP betétállományának, hanem a kereskedelmi egységek áruforgalmának, mindenekelőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedését is eredményezi. Ez mér a kulturáltabb élet iránti igényt tükrözi. Megnőtt az igény az egészségügyi, a szociális, a kulturális intézmények munkája iránt. Mindenekelőtt Kunszentrtiárton- ról beszéltem, mivel leginkább itt érzékelhetők ezek a jelenségek. De mivel a járás többi községéből sokan járnak be ide dolgozni, a bejáró munkások többsége ha ma még kétlaki életet is folytat, csak a munkássá válás folyamatát éli és ezen keresztül a többi településünkön is dinamikus fejlődés vette kezdetét. V. V. Derer Miklós Pávakörök területi döntője
