Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

1974, október 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kényszerpihenő Kiskorén Alinak a turbinák Kiskö­rén. Az esős ősz alaposan felduzzasztottá a Tisza vizét, és a másodpercenként 900 köbmétert is meghaladó víz­hozam miatt a zsilipeket felnyitották. Alig néhány centiméteres csupán a víz­lépcső előtti-utáni vízszínt- különbség, — nincs vízesés nem forognak a turbinák lapátjai. Az őszi árhullám előtt már üzemszerűen működött három turbinaegység és a negyedik — az utolsó — mechanikus próbajáratása Is megkezdődött. A kényszer- pihenő után a turbinák újra xnegperdülnek. A négy tur­bina együttesen kétszer annyi villamos energiát szolgáltat majd az országos hálózatba, mint a tiszalöki vízierőmű. A központi turbinateremben, már beszerelve működésre készeu áll a négy turbina Ritka látvány ... Felhúz! ák a zsilipeket, azonos a ví zszint a Tisza felső és alsó szakaszán \ Háromezer Pillanatkép a szo'noki érdeklődő teherpályaudvarról Sikerrel zárultak a mezőtúri műszaki és közgazdasági napok Az iparilag szépen fejlődő Mezőtúron véget értek a második alkalommal meg­rendezett műszaki és köz- gazdasági napok. Október 2- től 25-ig tudományos előadá­sok tucatjai hangzottak el'a technikai, műszaki forrada­lom újdonságairól, a közgaz­dasági élet aktuális kérdé­seiről. Bemutatták a tele­vízió népszerű „Élő Delta” műsorát, műszaki ankecra, folyóirat szemlére került sor. A rendezvénysorozatot há­rom kiállítás gazdagította, bemutatták többek között Mezőtúr ipari, mezőgazdasági fejlődését, a legújabb mű­szaki könyveket és folyóira­tokat. Kiállításra kerültek az is­meretterjesztés fontos kellé­kei, az audiovizuális eszkö­zök. A Dózsa György mező­gazdasági szakközépiskolá­ban — a művelődési köz­pont támogatásával — meg­alakították .a Nagykunság el­ső kibernetikai szakkörét, amelyet Lévai Albert, a fő­iskolai kar adjunktusa ve­zet. Izsó Gyulanénak, a Dó­zsa György gimnázium igaz­gatójának vezetésével műkö­dő műszaki klub is az ér­deklődés középpontjába ke­rült. A szép sikerekkel mű­ködő klub nemcsak a mű­szaki értelmiség, hanem a diákok, tsz-tagok. pedagógu­sok, szocialista brigádtagok otthona is lett. A rendezvé­nyeken több mirít háromezer érdeklődő vett részt. A szemerkélő esőben csuk­lyás emberek irányítják a vagonokat. A Volán teher­autói beállnak a vasúti ko­csik mellé — folyik az áru­kirakodás a szolnoki teher­pályaudvaron. — Ez a hét viszonylag zökkenőmentes volt — mond­ja Fényi Árpád, a pályaud­var főfelügyelője. — Négy­száznegyvenöt kocsi érkezett hozzánk, ez közepes forga­lomnak számít. A kirakodás folyamatos. A vállalatok sok­kal komolyabban veszik már az áruelszállítást, igyekeznek megszervezni az árufogadást szombaton és vasárnap is. A MEZŐGÉP vagonjai például régebben ötven—hatvan órát álltak, az intézkedések hatá­sára ezen a héten minden kocsit a legrövidebb idő alatt kiraktak, még akkor is, ha egy nap tíz érkezett. A szállítások legnagyobb ré­szét a Volán 7. sz. Vállalat végzi. Az ő munkájuk ___-is s zervezettebb — még a ta­nulóvezetőket is „dologra fogták”. Jelenleg 11 gépko­csival, 3 daruval és 3 mar­kolóval ürítik a vagonokat Pénteken 78 kocsi futott be, ebből 64-et raktak ki, és Nagyivánban ebben az év­ben a tanács, a tsz, és kü­lönböző megyei vállalatok, szövetkezetek beruházásai, a lakosság társadalmi munká­ja révén új sportöltöző, autó­buszváró, szolgálati lakás épült. Elkészült 500 négyzet­méter járda és 2 km bosszú mindössze négy kiürítésével késlekedtek. Tegnap keve­sebb, 51 kocsi érkezett. Egy vagonnal vannak gondjaink, ezt a TÜZÉP részére küld­ték, a tartalma laminált le­mez. A címzett nem hajlan­dó átvenni az anyagot, il­letve szeretné azt tövább- szállíttatni Kisújszállásra. Ilyen mar sok volt a MÁV történetében, és általában a végeredmény az, hogy állo­mástól állomásig küldözget­ték a kocsikat — „raktárnak használva azokat”. Az- enge­délyt a továbbszállításra nem adtuk meg. Sok nehézséget okoz a Szolnok környéki termelőszö­vetkezetek kiértesítése. A szállítmány gyakran _ szom­bat délután érkezik, és a te­lefonügyelet hiánya miatt csak hétfőn tudjuk őket ér­tesíteni. Ezeknek a termelő- szövetkezeteknek, állami gaz­daságoknak meg kellene szer­vezni erre az időszakra a szállítási teletonügyeletet. A berakodásnál minden „si­mán megy”. A vállalatok és a termelőszövetkezetek szom­batra negyven kocsit igé­nyeltek, ezeket megkapták, s 10 óráig ebből már 23-at be is pakoltak. e?.wria.r ■... T-.UTrv.fiX'i WWWWWWPPWWWW«» burkolt tsz-bekötőút. Felújí­tottak két élelmiszerboltot, és megoldódik csaknem 20 éves gond: elkészül a mint­egy egymillió forint értékű új gyógyszertár, karácsony­ra pedig megnyílik az új, modern presszó és búsbolL Kis község nagy fejlődése „...végre levegői is Áruház mezuhjron Neve: Hattyú áruház. Épült: 1974 májusában Mezőtú­ron, Egyéb adatai: 500 négyzetméter alapterületű, ebből 351 négyzetméter az eladótér, havi forgalma 700 ezer és egymil­lió forint között mozog, dolgozóinak száma tizenkettő. A város főterén modern épület magasodik, az új áru­ház. Hatalmas kirakatában szebbnél szebb pulóverek, divatos ingek, színes fehér­neműk kínálják masukat- Benn a polcok, állványok rengetegeben mindig sokan válogatnak, vásárolnak, — Végre egy olyan üzlet, ahol levegőt is kapunk, nem kell nyomorogni —T mondja tréfásan Kiss Náridorné, az áruház ‘helyettes vezetője. — Májusban nyitottunk. Addig pici bolthelyiségben dolgoz­tunk. Mi eladók is alig fér­tünk, hát még a vásárlók. Az áruházban tizenketten dolgoznak. Tömöskuzi Sán- dorné: — A szövetkezetben cípő- ' felsőrész-készítő voltam. Meguntam azt az egyhangú munkát. Amikor megnyílt az áruház eladókat kerestek és én jelentkeztem. Itt vál­tozatos az élet. Minden nap új vevők jönnek, más-más kéréssel, Egy-két évig még gyakorlatban tanulom a szakmát és aztán beiratko­zom a szakmunkásképző is­kolába. megszerzem a bi­zonyítványt is. Balogh Jánosné már nem most kezdte a munkát. 1937- ben lett kereskedő tanuló. — Az áruház eladói kö­zött én vagyok a legidősebb Harminchét évet töltöttem ebben a városban, ebben a szakmában. Mondhatom, hogy Mezőtúron szinte min­denkit ismertje. Vannak olyan vásárlóim, akik csak belépnek és már tudom is mit kérnek. A kis kollektíva szocialis­ta brigádban dolgozik. A ré­gi üzletben még csak hat­tagú volt, most már megdup­lázódott. A Hámán Kató bri­gád vezetője nagyon fiatai, mindössze 19 éves. — Furcsa vojt nekem eleinté ez a' feladat — jegy-’ zi meg Szabó Ilona. — Két éve szabadultam fel. de mint lamjiló; is együtt dolgoztam néhánnyal á mostani mun­katársaim közük Januárban lettem brigádvezető. Elvál­laltam' hiszen én vagyok itt a legfiatalabb, nekem még nincs gondom a családra, háztartásra, így több időm jut a brigád ügyeinek inté­zésére. A brgiádnapló lapjai be­számolnak a közösen vállalt feladatokról, a kirándulások­ról. a nyári élményekről, a társadalmi munkákról, az ed­dig elért eredményekről. A tizenkét brigádtag most „nagy munkába” fogott, ba­baruhát varrnak. A Rákóczi útj óvodát patronálják és a gyerekeknek így akarnak örömet szerezni. Bizonytalan léptekkel in­dul útnak a polcok között egy idősebb asszony. Látszik, nem járt még Itt. de egy el­adó segít neki. A pulóverek között válogat, míg egynél megállapodik: — „Szarvas­ról jöttem, mert otthon nem kaptam vastag, meleg kardi­gánt. Ismerőseimtől hallot­tam. akik nemrég jártak az üzletben, hogy sok mindent árulnak itt”. A bébi ruhaosztályon töb­ben is válogatnak. Egy sző­ke kismama világoskék rúg- dalózót nézeget: — „Három­hónapos a fiam és neki sze­retnék valami praktikus, könnyen» m'osható holmit venni. Minden nao az áru­ház előtt vezet el az utam és legtöbbször bejövök. Ha nem is vásárolok, de gyö­nyörködöm a színes ruhács­kákban. Ez az áruház már nagyon kellett a városnál?, Széo is. modern is. Azt hi­szem itt mindenki megtalál­ja a neki megfelelő árut.” Mindössze öt hónapja nyílt meg a mezőtúri Hattyú áru>- ház, mégis se kan ismerik már. A - vásárlók azért ked­velik, mert nagy a választék, udvariasak az eladók. Az el­adók viszont azért szeretik, mert végre modern, jól fel­szerelt. tágas áruházban dol­gozhatnak. — szekeres —< A termeléstől a feldolgozásig Szeptemberben vágtak elő­ször sertést a jászapáti hús­üzemben, amelynek tulajdo­nosai a helyi Alkotmány és Velemi, a jásziváriyi Szabad­ság, a jaszkiséri Kossuth és Táncsics Termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ. Az üze­met rekordidő alatt (hét hó­nap) építette a jászapáti Községi Tanács költségvetési csoportja, a szerelési munká­kat pedig a gyöngyösi Ag- romechanikai Ipari Szövet­kezet munkásai végezték. A jelenlegi felszereltséggel évente 5200—5400 sertést dol­goznak fel. A sertéseket a társult gazdaságok szállít­ják. Több dolgozó és újabb gépek munkába állításával évi 12 ezer sertés feldolgozá­sára is alkalmas lesz. A tagok húsellátása hosz- szú időn keresztül gondot je­lentett a közös gazdaságok­nak. Ez most a saját vágó­híddal és a két hűsbolttal megoldódott. Az üzem tel­jesítménye még azt is le­hetővé teszi, hogy töltelék­árut és húskészítményt Jász­berénybe, Szolnokra, Zagy- varékasra és Budapestre is szállítsanak. Nehezíti a szállításokat, hogy az üzemnek csak egy gépkocsija van. Igaz, hogy igényeltek egy másik teher­gépkocsit is, de azt csak jö­vőre kapják meg. A megren­delést a telefon hiánya is nehezíti. A posta — bár er­re korábban ígéretet tett — még nem szerelte fel a ké­szüléket. Jászberény zenei életéből Zenekari hangversenyek, szonátae^tek— Kubai, bolgár és NDK vendégművészek o Jászberényben az idei évadban is gazdag program­mal rendezik meg az Orszá­gos Filharmónia hangver­senysorozatát. A nagy ér­deklődéssel várt sorozatot november 9-én a zeneiskola kamaratermében kubai ven­dégművészek hangversenyé­vel nyitják. Első ízben mu­tatkoznak be Jászberényben a filharmóniai fúvósötös mű­vészei. | Műsorukon Bach, Beethoven, Haydn, Rossini és Malcolm fúvósötösre írt művei szerepelnek. Nagy érdeklődéssel várja a város zeneszerető közönsé­ge Bpgumil Karakonov bol­gár csellóművész gordonka­estjét és a Konrad Other NDK hegedűművész, Hel­mut Preifíer zongoraművész közreműködésével megrende­zésre kerülő szonátaestet. A sorozat utolsó rendez­vénye, amely egyben az 1975. évi Székely Mihály zenei na- p ’• záróakkordja lesz, a bu­dapesti MÁV szimfonikusok hangversenye Forrai Miklós vezényletével, a Magyar Ál­lami Operaház énekművé­szei és a Budapesti kórus közreműködésé vei-f5^jOCCOTOOOOO^XODOOO(XOaX»OOOMOCOK»OCOCOC05000COÍ Töményszeszt az ifjúságnak Néhány napja nyílt meg Kisújszálláson a szép, modern ifjúsági édességbolt. A város központjában van, az . új lakótelep, a Kossuth úti általános iskola és a fiúnevelő otthon szomszédságában. Nyil­ván tudatos városterve­zés eredményeként. A gyermekek csak átsza­ladnak tízpercben az is­kolából egy kis cukor­káért, csokoládéért. Nyílik egy új bolt hangzatos cégtáblával a homlokzatán: Ifjúsági édességbolt. Jó, hogy van, de nem biz­tos, hogy ez kellett vol­na, ugyanis a város összes, élelmiszerboltja tele van édességgel, éppenséggel ott is meg­vehetnék a gyerekek, ebben az új helyiség­ben pedig lehetne vala­mi más. Szükség lenne például egy népművé­szeti termékeket árusító üzletre, nyilván kelen­dő lenne a kisújszállási Háziipari Szövetkezet és a Cipőipari KTSZ sok szép terméke, s a „szomszéd várban”, Karcagon is híres nép­művészek vannak. Vagy például: nincs a város­ban Ofotért. óra-ékszer- bolt, a könyvesbolt a kicsinél is kisebb. A fürdő ellátása sem megoldott. És a város jórészt munkások által lakott külső kerületei­ben is nagy szükség lett volna egy. új üzlet­re. A periférián levő boltok szűkek, egész­ségtelenek. A hűtőka­pacitásuk kicsi, felsze­reltségük gyenge, a leg­több helyen még ősi módon, ceruzával adják össze a vásárolt termé­kek árait. Az ifjúsági édességboltba költött 270 ezer forint a külső körzetben tehát ke­vésbé látványos, de sokkal hasznosabb célt szolgált volna. Eső után köpönyeg. Nyilván „ifjúságpoliti­kai megfontolásokból” megnyílt egy új üzlet. Az az érzésünk, mintha a hangzatos cégér is az ifjúsági törvény szelle­mét próbálná idézni. Mielőtt azonban meg­hatódnánk, lépjünk be a boltba: az üzlet ugyanis nem az ami­nek hirdetik. Tulajdon­képpen alig van köze az ifjúsághoz. Az áru­készlet javarésze {: ugyanis szeszes italok­ból áll: palackozott bo­rok, különféle tömény italok. A boltot beren­dező — és működtető ÁFÉSZ vezetői talán elfelejtették, elolvasni a működési engedélyt, amelyben szó szerint az áll: „az engedély sze­szesital árusítására nem terjed ki”. — Körmendi 3 VA xXk ki. AAJL A-lÁj A K íí A_áJL KA í* k ík "'i* L •/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom