Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
1974. október t. SZOLNOK MEGTEJ NÉPLAP KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormrnyküldolts egének a Szovjetünkében tett látogatáséról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar népköztársaság part- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgazdasági létesítményeket tekintett meg, találkozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti személyiségekkel. A leningrádi Kirov-gvárban magyar— szovjet barátsági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek üjabb tanúbizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Pod- gornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt; K. V. Ruszakov, az SZKP KB főtitkárának munkatársa; N~ N. Rogyionov, az, SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes; G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a külügyminisztérium V. európai osztályának vezetője. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző magyar—szovjet együttműködés a szocialista internacionalizmusra, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet népnek a kommunista társadalom építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szovjet társadalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magasfokú munkaaktivitása, a szocialista munkaverseny újabb fellendülése jellemzi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvalósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a flol- pozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyoztak az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev eiv- társ vezette Központi Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentőségét c sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerelő lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot, átfogó küzdelemben, amelv a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságának, függetlenségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a haladás, a béke és a népek biztonsága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a magvar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok cedménves megvalósításáról. A Magyar Néoköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkás- osztály vezető szerepe. Tökéletesedik a tervezés és gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás területén kifeitett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő XI. kongresszusának jelentőségét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát.. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő műnk alendül eltel készül a kongresszusra. és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a testvéri magvar nép a szocialista társadalom epiteseben, az ország termelőerőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes anti- imperialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar— szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedvezően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és energiahordozótartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszakitudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordulóját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy á felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvalósuló együttműködés további bővítésére, a koordináció további tökéletesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát, A -féljék aláhúztájc,. hogy a kétoldali! gazdasági és mű- szaki-tudQmányos' "egyuttműiködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok folytatnak .a szocialista , gazdasági integráció komplex programjának megvalósítására. Megáílapodták: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítik a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására, és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővültek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, a két ország tudományos és művészeti szervezetei, intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista—leninista, elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredményesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során Szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. A Magvar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogv továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egvik legfontosabb tényezője. Ezzel kao- csolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében, A felek kölcsönösen tájékoztatták egvmást az MSFMP- nek és az SZKP-nak más tes+véroártok képviselőivel az utóbbi időben lezailott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg. hogv az Imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1989 évi nemzetközi tanácskozásán megielölt irányvonala alantén na«v eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hoev a reakció és az imnerializmos makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforró) t- ságának további erősítését., a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikom- tnunizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a iohboldaü és ..baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonit a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. Alapvető nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visz- szafordíthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az össz-európai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik. hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974 áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —. teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről konstruktív megállapodás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sör Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meggyőzésüket fejezték ki. hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfajtákat. Ennek elérésére időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvételével megtartandó leszerelési világértekezlet összehívására. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható. a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról” elnevezésű szovjet javaslatnak. Ügy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzetközi enyhülés övezeteinek további kiszélesitése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden néo érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítéseivel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvitattok a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Go- lan-fennsikon végrehajtott csapatszétvála^ztást csupán első lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1987-ben elfoglalt ösz- szes arab területekről való kivonása, és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkraszállnak a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett, a palesztinai arab nép képviselőinek teljes jogú részvételével. E konferencia keretében kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősítik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Pél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya erőfeszítéseit az 1973. ianuár 27-1 párizsi egvez- rr.óny előírásainak következetes és maradéktalan tejesítésére. Határozottan elítélik a Saigont rendszernek az Imperialista körök támogatásával az egvezménv szabotálására irányuló politikáiét, és kijelentik, hogv esakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan tejesítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik elégedettek a laoszi DOlttikal rendezés ügyében elért haladással, és készek arra. hogy elősegítsék a független és semleees laoszi állam feilődé- sét. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti érdekeivel összhangban történő mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra la támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktiv javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére, (f'üíutotáj a i. oldalon.)
