Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
4 SZOL VÖK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 25. A Prágai Szimfonikusok Szolnokon Megkezdődtek az Országos Filmharmónia idei bérleti hangversenyei Szolnokon és a megyében. Panaszra nem lesz okunk, hiszen ha végignézzük az idei zenei évad programjait, akkor tárgyilagosan megállapítható, hogy igen gondosan ösz- szeállított műsorok, nagyszerűnek ígérkező koncertek követik egymást ebben a szezonban. Mind a nagy szimfonikus hangversenyek, mind a kamaraestek műsorát válogatott, kitűnő előadógárda szólaltatja meg. Az első bérleti hangverseny, a Prágai Szimfonikusok szolnoki szereplése nagyszerű nyitánya volt az 1974—75. évi koncertsorozatnak. A cseh zene éve alkalmával a hangverseny műsorát kizárólag hazai alkotók, Dvorak, Janacek és Suk műveiből állították ösz- sze. Első számként Janacek 1877-ből származó vonószenekari szvitje hangzott el, a zenekar (vonósok) kitűnő tolmácsolásában. Janacek e korai műve még nem mutatja a későbbi érett alkotó stílusjegyeit. Zenéjében » cseh népzene és a korabeli európai romantika jut kifejezésre. A vonószenekar talán ebben a műben illetve a mű első és harmadik tételében mutatta meg leginkább erényeit. Egyöntetű, kristálytiszta plasztikus vonóshangzással, gyönyörű tónussal szólaltak meg a kü" lönböző tételek. Ezután Suk hegedűre és zenekarra írt g-moll fantáziáját hallottuk Petr Mes- siereur szólójával. Ez a szeszélyesen csapongó mű magában hordozza a romantika szinte valamennyi stílusjegyét, hatást keltő elemeit. A csapongó ötletek sokaságából virtuóz módon veszi ki részét a szólóhege- gedű, melyet ezúttal a szólista Petr Messiereur meggyőző játékkal, biztos technikai tudással oldott meg. A szüneit után Dvorak halhatatlan remekművét, az Üj világ szimfóniát szólaltatta meg a zenekar Frantisek Vajnar vezényletével. A karmester nagyon átgondoltan, sokoldalúan, érezhetően romantikus felfogásban (tempóvételek, hirtelen dinamikai váltások)» irányította a zenekart. A kezdő tétel indításánál még néha úgy tűnt, mintha egy kis feszültség lenne a zenekarban, ami befolyásolja az egyértelműen szükséges művészi kontaktus kialakulását a zenekar és vezetője között. Ez a pillanatnyi feszültség azonban szerencsésen feloldódott és a későbbiek során már maximális technikai és zenei pontossággal követték a karmester kezének legkisebb, alig érzékelhető mozdulatait is. A zenei mondanivaló sokszínűén, mindig gazdag dinamikai skálán jutott kifejezésre. A két virtuóz szláv-tánc, melyet ráadásnak adtak, és nem utolsósorban a Szigligeti Színház közönségének vastapsa méltán győzött meg arról, hogy európai viszonylatban is élvonalbeli zenekart hallottunk, melyet a karmester Frantisek Vajnar mindvégig nagyon szug- gesztíven irányított. Egyed Ferenc Munkásábrázo’ás a művészetekben „Munka, munkásábrázolás a művészetekben” címmel tegnap kiállítás nyílt Szolnokon, az Állami Építőipari Vállalat munkásszállójában. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa és a szolnoki Damjanich János Múzeum rendezte tárlatot Sipos Károlyné, az SZMT titkára nyitotta meg, majd rövid műsor következett. Sebestyén Éva, a Szigligeti Színház művésznője Juhász Gyula és Iluh István verseit tolmácsolta, a szolnoki „Bartók” kórus forradalmi dalokat adott elő. Leonardo da Vinci naplója A reneszánsz zseniális művészének, filozófusának és tudósának több kötetes naplója közvetlen halála után gyűjtők kezébe került, majd az idők folyamán elveszettnek hitték. A madridi Nemzeti Könyvtárban 1965-ben egy átrendezés során megtalálták a napló két kötetét, amelyekbe Leonardo da Vinci 15 éven át írta be feljegyzéseit. A két kötetet téves katalogizálás folytán addig más címszó alatt tartották nyilván. 900 év 900 percben Megyei honismereti vetélkedő Házigazda a szolnoki rádióstúdió Mint már korábban hírül adtuk, november 4-én nagyszabású megyei honismereti vetélkedő kezdődik. ,.900 év 900 percben” — a vetélkedő címe talán némi magyarázatra szorul. A 900 év Szolnok jubliteumát jelzi, a 900 perc a rádiós műsoridőt — hisz a rendezvénysorozat „házigazdája” a Magyar Rádió szolnoki stúdiója, s a vetélkedő valamennyi „ösz- szecsapását” közvetítik. A vetélkedő résztvevői megyénk városai és járásai lesznek. A nyitány, s egyben a selejtező első forduló talán legizgalmasabb páros versenye a szolnoki járás és Túrkeve „viadala”. Ezt követi november 18-án Mezőtúr és Kisújszállás, december 2-án a kunszentmártoni járás és Jászberény, december 16-án Karcag és a jászberényi járás, január 6-án pedig a tiszafüredi járás és Törökszentmiklós mérkőzése. A vetélkedő számos feladványa most még hétpecsétes titok, s a szerkesztők csak annyit árultak el, hogy a maximális teljesítmény jutalma 65 pont. A legértékesebb részfeladat — 20 pontos — egy előre elkészítendő dramatikus összeállítás, melynek címe: „Nekem szülőhazám e táj”. A selejtezőben legmagasabb pontszámot elérő öt csapat, valamint Szolnok együttese kerül a második fordulóba, majd a „legesleg- jobb” három a döntőbe. A végső összecsapás persze még messze, de a csaoatok már készülnek. S készül a hét fős zsűri, valamint a két játékvezető-riporter: Pálréti Ágoston és Petri Ferenc is. " Hatéves kényszerszünet után ismét fogadja a látogatókat a miskolci Hermann Ottó Múzeum. Képünkön: egy 8,40 méteres mammutagyar, amelyet 1900-ban találtak a miskolci futóház építésénél. * i Ceruza vázlatok egy államosításra Yágyő gyárosról, a felesleges protokoll országos rekordjáról és arról, liogy ki, mibe szólhat bele Jó történetet hallottam, amely bizonyos tanulságokkal is szolgálhat, ezért íme közreadom. Egy olasz gyárosról szól, aki az utóbbi években többször megfordult hazánkban. Ne gondoljunk a Fiat mű-, vekre, egy jóval kisebb gyártulajdonosáról van szó. Az ilyen urak nem szívesen politizálnak. de egyszer mégiscsak így fakadt ki vendéglátói előtt: Bár már nálunk is szocializmus lenne, mint önöknél. Egy udvarias magyar azonnal rákérdezett: De hiszen akkor államosítanák az ön gyárát. Igen, így az olasz. Éppen azért. Jó szakember vagyok, közismerten baloldali gondolkodású, így minden bizonnyal kineveznének az államosított gyár igazgatóidnak. A magyarok nem értették, mi ebben a jó. de az olasz megmagyarázta. A fizetésem nem lenne kevesebb, mint a mai jövedelmem. Viszont lenne titkárnőm, sofőröm. amire most nem telik. Eleget járok önökhöz, látom. hogy megy ez a szocializmusban. Maguknál ha felszögezik valahová a cégtáblát, legyen az a legkisebb üzemecske is, másnap már nagy fekete autó áll a ház előtt a főnökre várva. Akihez egyébként csak nagy előszobán, reprezentatív titkárnő által bejelentve lehet bejutni. Odabent pedig süppedő fotelek, drága szőnyegek, virágok. A fali szekrényből a legjobb italokat teszik elém. Hát mondják meg, mikor telik nekem a sajátomból ilyen luxusra? ☆ A minap már azt hittem, hogy a semmitmondó protokoll országos rekordját fedeztem fel egyik vidéki testvérlapunkban. Az első oldalon fényképes tudósítás adja hírül, hogy a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége egy napot a megyeszékhelyen töltött. Böngészem a tudósítást. Neveket keresek, s találok is. Majdnem húszat. A hosz- szú protokoll-listán mindenki rajta van — csak a látogató francia kommunisták nevét, tisztségét nem lehet megtudni. Pedig a lap olvasóit bír zonyára ez érdekelte volna jobban, nem az ismert, vagy ismeretlen hazai személyiségek neve, s betöltött funkciójának részletes leírása. fJo es az udvariasság is így kívánta volna. Mondom, azt hittem eddig, hogy ez a rekord. De most a kezembe került egy részletes program. Arról tudósít, hogy az egyik szocialista ország kulturális irodájának munkatársa eljön egyik kis szövetkezetünkbe, s ott előadást fog tartani arról, milyen a nők helyzete hazájában. Minderről egy sok példányban készült három oldalas program tudósít. Órapercre kidolgozott „idevisz- szük-odavisszük”, még az is le van írva. kik és hol fognak állni, amikor Pestről megérkezik az előadó. És főleg sok név szerepel benne. Mindazok, akik „fogadnak”, „tájékoztatnak”, „részt vesznek”, „megtekintenek”, a vendéggel együtt. Csak az nem derül ki, hogy. ki is lesz a vendég. Mert ez szinte már nem is fontos. Az a lényeg, hogy jön valaki és ennek ürügyén szerepelhetünk. ☆ A purifikátor hajlamú publicista a rádióban a beleszólás jogáról beszél. Végül is kimondja a szentenciát: Csak az szóljon bele a közügyekbe, aki azt is meg tudja mondani az általa bírált jelenségről, hogyan lehetne azt jobban csinálni. Felszólítása nagyon elgondolkodtató. Nem is teljesen új, mert nem égy tsz-elnöktől, gyárigazgatótól hallottunk már hasonlót. A publicista felszólítása nyomán kiderül, hogy tévúton jártunk eddig. Mert azt hittük, hogy egy tanácsülésen jogosan szólal fel a költségvetési vitában az a tanácstag. aki maga ugyan nem közgazdász, „csak” munkás egy gyárban, ám annyit tud, hogy a környéken egy zöldséges bolt kellene. És „csak” ennyit is mond. A jövőben publicistánk szerint hallgatás a helye, hiszen megvannak a tervkészítésnek a szakemberei, tudják, miből mire telik. Mint ahogyan az is tévedés volt, amikor az oktatási reform előkészítési szakaszában a szülőkkel vitatták meg a tervezetet. Felesleges is volt. mert honnan is tudnák az egyszerű apukák és anyukák, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az oktatást. Ök ilyeneket mondtak; Annyi a lecke, A falánk lazac A British Petroleum Cam- pany 2135 méter mélyen az Északi-tengerben néhány héttel ezelőtt rendkívül érdekes régészeti leletre bukkant. Egy fúrás során felszínre került egy 600 millió éves, mindössze 8 centiméter hosszú lazac kövülete. A hal egy harmadkori geológiai rétegben aludta álmát. A leletet azonnal elküldték a londoni múzeumba. ahol a palentológusok kijelentették: ez a halfajta mind ez ideig ismeretlen volt számunkra. Egyelőre csak annyit közöltek, hogy a lazac halálának oka a falánkság volt: minden bizonnyal megfulladt attól a számára túlságosan nagynak bizonyult angolna-lárvától, amely világosan kivehető az állat gyomrában. így ezzel a régészeti lelettel tulajdonképpen két őskori hal került a palentológusok birtokába akik csakhamar elemzés alá veszik az angolna lárváját is. Levegőárusok a norvég piacokon A környezetszennyeződés következtében új üzletág van kialakulóban. Vállalkozó kedvű kereskedők elhatározták, hogy mint mindenből. a levegő szennyezettségéből is üzletet csinálnak. És ime, a norvég piacokon nemrég megjelentek a „hegyi levegő”, „tengeri levegő”, hamisítatlan falusi levegő” feliratú kis konzerv- dobozocslták. A reklám biztosítja a vásárlókat: elég ha egy lyuikat ütnek a dobozba. s azon keresztül mélyet lélegeznek: azonnal érezni fogják a kívánt aromát. Valójában minden, különböző feliratú dobozban egyforma illata van a levegőnek, hiszen mindegyik üres. Maga az ötlet azonban nem üres fecsegés: a turisták ugyanis nem tudnak ellenállni a kísértésnek s legalább egy ilyen dobozkát megvásárolnak. Az üres doboz pedig megtörni az élelmes kereskedő zsebét. Agglegény a férjgyüjteményben Van aki bélyeget gyűjt, van. aki férjet. A 48 éves, Dél-Afrikában élő kanadai származású Claire Happe már nem kevesebb, mint 8 boldogító igent mondott ki. Szeptember 30-án megdönti egyéni rekordját, mert feleségül megy Johannes Francois Van Loggenberghez, aki még eddig sohasem volt nős. A hölgy beutazta a fél világot, és szinte válameny- nyi útjáról egy-egy új férjjel tért haza. Három amerikai, két dél-afrikai, egy angol. egy'skót és egy holland férje volt. „Valahányszor férjhez megyek — mondja a hölgy — a legjobb szándék vezérel. Aztán mindig közbejön valami...” Joghurttal a colesterol ellen A bélfertőtlenítő hatásáról ismei-t joghurt láthatólag még egy kivételes sajátossággal rendelkezik: redukálja a colesterolt. A felfedezés a Vanderbilt Egyetemen dolgozó George Mann doktor nevéhez fűződik, aki ere^ detileg azoknak az emulzifi- kátoroknak a hatásait vizsgálta. amelyekei egyes élelmiszerek tartalmaznak. Kísérleteket végzett a nomád életmódot folytató afrikai niaszai nép körében — akik érdekes módon semmiféle szívmegbetegedésben nem szenvednek, jóllehet az étrendjük úgyszólván kizárólag húsból és tejből áll. Dr. Mann naponta 4 liter vert tejet, azaz emulzifikátorok- kal „ülepített” joghurtot itatott velük, majd megkettőzte a napi adagot. A vizsgált csoport tagjai .három hét múlva mindannyian meghíztak, a vérelémzés azonban kimutatta, hogy a vér colesterol-tartalma meglepő mértékben csökkent. A bálnák halálának titka Számos feltételezés született annak magyarázatára, hogy a bálnák miért úsznak ki a tengerpartra meghalni. Egyetlen magyarázat sem tűnik azonban olyan valószínűnek, mint amelyet két amerikai kutató, John Prescott és James Mead dolgozott ki. A két tudós vélehogy a kislányom mire elvégzi, már olyan fáradt, hogy játszani sincs kedve. Ilyen és hasonló módon beszéltek bele abba, amihez nyilvánvalóan nem értenek, ami a pedagógia szaktudósainak a dolga. Sorolhatnám még, mi minden előfordult. Egyesek eltűrték, hogy az egyszerű tsz- tag beleszóljon a közgyűlésen a gazdaságvezetésbe, a gyári munkás az üzem- és munkaszervezés kérdéseibe. Vagy éppen a minden hozzáértés és szaktudomány híján levő városlakó abba. hol legyenek az új lakótelepek, s ott mi épüljön előbb, kocsma vagy cukrászda, hol épüljön fel a város várva várt új mozija — és így tovább. „Szerencsére” ez utóbbi dolgokba való beleszólást nem is sokan szorgalmazták. Ily módon állnánk tehát a lelkes purifikátor gondolatával, miszerint csak az szóljon bele bíráló módon a közéleti dolgokba, aki maga azt is meg tudja mondani, hogyan kell azt jobban csinálni. Egy icipici kételyem azért marad. Ezért megtoldom a javaslatot. Ha már megtaláltuk azokat, akik „jobban tudják”, ne csak beleszólni engedjük őket. Bízzuk rájuk a megoldást is — a funkcióval egvütt. Addig is vigyázzunk arra. nehogy valaki komolyan vegye az ilyenfajta szentenciákat. r* tabáni — menye szerint a bálnák halálát élősdiek. fonalférgek okozzák. Ezek befészkelik magukat a bálna hallószervébe és szétroncsolják az ultrahang-felfogó szervüket is. Ezt az elméletet két esemény igazolta: 1973 novemberében Dél-Karolina partjain 35 bálnatetemet vetett hl a víz. Majdnem valamennyinek a szervezetében ezerszámra találtak fonalférgeket. Nem sokkal később ugyanebben a térségben úiabb 28. azonos körülmények között elpusztult bálnára bukkantak, a kutatók korábban azt feltételezték. hogy a szárazon elpusztuló cethalak vagy öngyilkosok. vagy cápák elől menekültek. vagy — túlságosan gyenge hullámverés zavarta meg őket. Az első „zebmár” Az örvendetes eseményre az Ontario állambeli Afr; can Lion Safariban kerül! sor. Az újszülött nőstény- állat neve Debra. Máris felkeltette a világ valamennyi zoológusának érdeklődését Általában a különböző fajokhoz tartozó állatok ..frigyéből” nem születnek utódok. Az utódnemzést akadályozzák az anatómiai különbségek. esetleg a biokémiai eltérések (az állatok szervezetében van olyan anyag, amely megakadályozza. hogy n sperma és a petesejt találkozzék. Vannak esetek azonban, amikor — ha ezek a különbségek alig észrevehetők — mégis sor kerülhet utódnemzésre. így születhet meg a ló és a szamár kereszteződéséből az öszvér. Az újszülött állat azonban minden esetben meddő. Most vizsgálják a zoológusok, vajon a kis nőstény „zebmár”. amelynek apja zebra, anyja szarná» volt. hozhat-e utódokat a világra. : . m
