Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
1974. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Őszi halászat a tavakon Térdig éró vízben állva „aratják a termést” a halászok. A tó partján bokáig ér a sár. A Középtiszai Állami Gazdaság halgazdasága 715 hektáros. Az állattenyésztésnek 10 százalékát, a gazdaság bevételének pedig 3 százalékát adja a haltenyésztés. A becslések alapján — a kellemetlen időjárás miatt — az idén a tavalyinál jóval kevesebb, 73—74 vagon halra számítanak. Az őszi halászatot a lehetőségekhez mérten gépesítették, s a hálóból csiga emeli ki a hallal telt kosarat, és a válogatóasztalról szállító szalag viszi a csillékbe, vagy más szállító járművekbe a tavak „termését”. A hal eSy részét már most megveszi a Halértékesítő Vállalat,' nagyobbik1 részére pedig tárolási szerződést kötött a gazdasággal, így közösen biztosították a piac téli ellátását is. A számítások szerint a Középtiszai Állami Gazdaság haltenyészete 1,5 millió forint eredménnyel zárja az évet. A nyereség sokkal nagyobb volna, ha a tavak műszaki állapota nem lenne ilyen rossz. A halastavak 14—15 éve épültek, a töltések felújításra, az eliszaposodott halágyak pedig tisztításra várnak. Az állami gazdaság nagy erőfeszítést tesz a halastavak rekonstrukciójáért, bővítéséért — évente 2—2,5 millió forintot költ erre a célra —, de többre egyelőre nem futja a pénzéből. A halgazdaságot beruházásokkal is bővítik, melyek közül kiemelkedik a 35 millió forint értékű ivadéknevelő tórendszer, amihez keltető ház is tartozik. Az ivadékellátásban a százhalombattai temperáltvizű halgazdasággal működnek együtt. Az onnan szállított korai ivadékokat az állami gazdaságban előnevelik, és ezzel elkészítették a kétéves üzemi ivadék „alapanyagát”. Nemcsak saját szükségletükre termelnek majd, hanem a környező gazdaságok igényeit is kielégítik, 1975-től, ugyanis ekkor kezd el üzemelni az ivadéknevelő. Az állami gazdaság a halászat komplex gépesítését tervezi: most tanulmányozzák az erre kiírt országos pályázat díjnyertes munkáit. Jövőre a halak takarmányozásánál megszüntetik a kézi munkát, a tápot csónakban szállítják ki a tavakra. B. Gy. M INT A SZÖVETKEZET Ha a naoy és a kicsi összefog Jó eredmények a Jászsági Építőipari Szövetkezetben Az OKISZ elnöke tavaly három megyei ipari szövetkezetei jelölt ki. hogy munka- és üzemszervezésben, belső adatfeldolgozásban és ügyvitelben a többi szövetkezet számára mintául szolgáljanak. Az elmúlt évek termelési eredményei alapján a jászberényi Műszeripari. a karcagi Általános Szerelő és a Jászsági Építőipari Szövetkezet kapta ezt a feladatot. * Kiválók — kilencszer A jászsági építők mellett az szólt, hogy állandó telephellyel rendelkeznek, átlagon felüli a gépesítés, a ve- .etés színvonala ió. Kilencszer nyerték el a kiváló címet — legutóbb 1973-ban. A szövetkezet már 1967- ben — jóval a kormányrendelet megjelenése előtt — tervet készített az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére. A többször módosított változat volt az. amely 1973- ban készült el. Legfontosabb pontja: jó kooperációs kapcsolat kialakítása a Szolnok megyei ÁÉV jászberényi építésvezetőségével. Ez alaposan megváltoztatta a szövetkezetben a munkaszervezést, hiszen 1974 első háromnegyedévében az ÁÉV több mint 8 millió forint értékű munkát végzett a szövetkezet megrendelésére. Többek között Jászberény központjában és a Pelyhes-parti lakótelepen készülő lakások elemeit szerelték be. Segített az építőipari vállalat néhány fontos épületszerkezeti elem beszerzésében is. Milliós értékű viszont az a munka, amivel a szövetkezet a kölcsönt részben „visz- szafizette”. Az ÁÉV Jászságban épített lakóházaihoz a szövetkezetben készítették az ablakokat, ajtókat és az egyéb asztalosmunkákat. Az együttműködés eredményei Az építőipari szövetkezet termelési eredményei bizonyítják. hogy a nagyobb üzemekkel való szoros együttműködés hasznos lehet más szövetkezetben is. Az 1972 első kilenc hónapjában a termelési érték 42 millió forint volt. lSz. a közös kivitelezés bevezetése után. a következő év hasonló időszakában 10 millió forinttal nőtt. További előnyök: a drága nagygépek (daruk, felvonók) helyett az építés befejezését gyorsító kisgépekre költhettek több pénzt — így a szövetkezet kőművesei más fontosabb feladatokat tudtak elvégezni — és a lakások építésére fordított idő is 10 százalékkal csökkent. A kooperáció révén az egy dolgozóra jutó évi termelési érték 18 ezer forinttal nőtt és 1973 végén már elérte a 110 ezer forintot. Vargabetű helyett A termelés korszerűsítéséhez hozzátartozik az év végére elkészülő új asztalosrészleg. A 30-as évekbeli régi műhelyben gyakran a vargabetű vonalát követte a technológiai sorrend. Az új, 540 négyzetméter alapterületű kis üzemben a gépek elhelyezésénél. az anyag továbbításánál figyelembe vették. hogy kisebb sorozatban ajtót. ablakot gyártanak majd. Tervezik azonban azt is. hogy saját felhasználásra beépített szekrényeket készítenek. A 3 millió foriritos költséggel épült úi asztalosüzemben a jövő évtől dolgoznak. A Jászsági Építőipari Szö- vekezetben 22 évvel ezelőtt a termelési érték alig haladta meg az ötmillió forintot. A szövetkezet vezetősége azóta józanul, a lehetőségeket figyelembe véve minden évben 4—5 millió forint körüli növekedést tervezett. Ennek az ütemnek megfelelően az idén a termelési érték már eléri a 75 millió forintot. L . L. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Eszköz, értelem, eél Eddigi töprengéseink summázataként fel kell tennünk a leglényegesebb kérdésit: mi az értelme, célja a munkahelyi demokrácia fejlesztésének, használatának? Tömör választ adva: a szocialista ember, a szocialista társadalom elengedhetetlen jellemzőjének formálása. Ha hiányzik egy rész, nem lehet tökéletes az egész; a munkahelyi demokrácia a szocialista demokrácia alkotóeleme. A szocialista demokrácia pedig a társadalmi, gazdasági haladás ma már nélkülözhetetlen lendítő je. Milliók iskolája Bontsuk szálaira a fenti, összefoglaló megállapítást. Egyén és társadalom között a legerősebb köteléket a munka fonja. A munka azonban nem szűkíthető le fizikai, szellemi feladatokra, hiszen emberi kapcsolatrendszerek sokaságát hozza létre. Ezek egy részének foglalata a munkahelyi demokrácia. Lehetőség arra, hogy tömegek kóstoljanak bele a közéleti tevékenység ízébe, részt kérjenek és kapjanak a társadalom, a gazdaság, tehát végsősoron saját életük és tevékenységük kisebb-na- gyobb kérdéseinek eldöntésében. Az a dolgozó, aki munkahelyén fokozatosan beletanul a szókimondásba, a feszültségeik, ellentétek fölismerésébe, a különböző választási lehetőségek, megoldások súlyának mérlegeié-, sebe. a döntések következ- ménjeinek viselésébe, az a társadalom más terepein — például a lakóhelyén szintén — elvárja ugyanezt, s természetesen tesz is érte. Könnyebben vállal akár munkahelyén, akár azon kí- vüi, társadalmi megbízást, s jobban ellátja, mint az, áld perp járja — járhattaf . —-. végig a munkahelyi derúdk- rácia iskoláját. Kifejlődik benne a felelősségérzet a közös dolgok iránt, mert gyakorolja, tapasztaja — olykor a bőrén érzi —, hogy a dolgok menete csak kívülről nézve egyszerű, valójában sokszor, kölcsönhatások gyújtópontjában áll. Milliók iskolája a munkahely, s ha rossz a bizonyítvány, nem okvetlen a tanuló tehet róla... Hanem az iskola is, mely nem tartja fontosnak a kötelező tantárgyak — a napi termelőmunka — mellett egyéb ismeretek elsajáttít* tatását. A hasonlatnál maradva: csak a lecke érdekli, a tanuló nem. Az elvontság veszélye Vannak, akik úgy okoskodnak: a munkavállaló tulajdonos is egyben, mi szükség demokratikus jogainak, lehetőségeinek erősítésére, hiszen tulajdonos!? Erre a párt X. kongresszusán világosan megfogalmazódott a válasz: a tulajdonosi tudat puszta hangoztatása semmit sem ér, ha e tudatot nem mélyíti el, nem gazdagítja a gyakorlat. Az, hogy a tulajdonosnak meghatározott jogai vannak, beleszólási lehetősége, igénylik, számon- tartják véleményét stb. Azaz nemcsak tudja, hogy ő a gazda, hanem ezt szüntelenül érezheti, érzi is, legyen a helye a munkamegosztás bármely posztján. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a tulajdonosi jogok tetemes részét közvetve — azaz nehezebben érzékelve — gyakoroljuk, egyebek mellett az államhatalmi szervek tagjainak megválasztásával, az irányító szervek beszámoltatásával s így tovább. Alapvetően tehát a tulajdonosi tudatot az formálhatja, ami helyben van — könnyebben érzékelhető, szinte kitapintható —, ami közvetlenül velem, velünk, történik, ami általunk ölt új, tökéletesebb alakot. A tulajdonosi tudat elmélyítése viszont elengedhetetlen az egész társadalmi közgondolkodás fejlődéséhez, mert erkölcsi és anyagi forrásainkat megsokszorozza. A jó döntés alapja Megfogalmazódhat a kérdés, mert nem alaptalan: miért a legutóbbi esztendőkben helyeződött ilyen nagy hangsúly a munkahelyi demokrácia fejlesztésér re? Egyszerűen azért, meri a végbement iényeges társadalmi gazdasági változások megkövetelik a különböző intézményrendszerek, szervezetek, módszerek korszerűsítését. Ugyanakkor a munkahelyek élő demokráciája mindannyiunkat gazdagító ' kölcsönösséget szül. Lehetővé teszi, hogy felszínre kerüljenek, nyílt-. tá váljanak a feszültségek, az ellentmondások, bővíti az információforrásokat, s ezzel az irányítás, a döntés- hozatal megalapozottságát, elősegíti a váratlan hatások, következmények egészséges határok közé szorítását Mivett közreműködhettünk a remélhetően helyesnek bizonyuló döntések meghozatalában, ezt követően véget- érhet a vita, következhet az egységes, fegyelmezett végrehajtás. Forint és fillér Ha eddig a munkahelyi demokrácia fejlesztésének „forintjairól” beszéltünk akkor a „fillérekről”, a látszatra apróbb pozitívumokról sem feledkezhetünk eit Arról például, hogy a demokratizmustól áthatott légkörben gyorsan sarjad és növekszik a kezdeményezőkedv, az új iránti fogékonyság, a feladatokkal való azonosulás. Csatlakozik ehhez a lélektani, érzelmi hatás, az, hogy felnőttként, teljes jogú állampolgárként tevékenykedhet az ember j nemcsak kötelessége, hanem kedve is testet ölt a munkában. S a különbséget a muszájból — kenyérkeresetként — végzett, s a kedvvel, alkotókészséggel megtoldott munka között nem kell részletezni... Párt- és kormányhatározatok tanúsítják, hogy a jogok csak akkor válnak tényleges — gyakorolható — jogokká, ha kötelezettséget kapcsolnak azokhoz, mégpedig következmények nélkül nem mellőzhető kötelezettségeket. Egyebek mellett az észrevételekre határidőre adandó válasz, az érdemi intézkedést, a munkahelyi demokrácia fórumainak rendszeres működtetését stb. Ezek a növekvő kötelezettségek annak kifejezői, hogy a munkahelyi demokrácia gyakorlása, fejlesztése túlnőtt az időszaki, a kampány feladat keretein. Állandó, folyamatos feladattá, egy nélkülözhetetlen társadalomépítő eszközzé vált. M. O. A békésszentandrási Szőnyegszövő Htsz Öcsöd! részlegének perzsaszőnyeget készítő Május 1. szocialista brigádja a pártkongresszus tisztel etére vállalta, hogy éves tervét 120 százalékra teljesíti A pártkongresszus tiszteletére A feltalálók vállalása Évről évre gondot okoz a mezőgazdaságnak a műtrágya tapadása. A többletmunka és a deviza kiadás megtakarítására a Péti Nitrogénművek kutató laboratóriuma kidolgozta a zsiramin gyártási technológiáját. Ez a ve- gyület biztonságosan védi a szemcséket az összetapadástól. A kísérleti üzemet már felépítették. A szerelési és az üzemeltetési munkák azonban komoly akadályba ütköztek. Hazánk egyik legnagyobb vegyipari gyárát építő Péti Nitrogénművek az új beruházásból adódóan munkaerő gondokkal küzd, s még a kísérleti üzem beindítása is fennakadást okozna. A XI. pártkongresszus tiszteletére a kutató laboratórium szocialista brigádiai vál- lalaták. hogy az egész népgazdaságnak fontos termék gyártásáról saját munkájuk ellátása mellett gondoskodnak.
