Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

1974. október 3. SZOLNOK MEGÍE1 VÉPLAF 3 Ma kezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka Szójatermesztési és lajtabemutató Tanácskozás Rákóczi fa Irán Mint jelentettük, az Elnöki Tanács ma délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Az ülésszakon előreláthatóan a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat, valamint a Az I. számú Irodaház szo­baiban dolgozók dideregnek, mert, egyelőre nem meleg árad, hanem hideg víz fo­lyik a csövekből. S akinek éppen „rossz helyen” volt a széke, hideg zuhanyt is ka­pott . a nyakába. Az MTI egyik irodájában például teg­nap délután majdnem boká­ig érő víz állt. Azt hiszem, ennyi elég ízelítőnek az iro­daházi állapotokról. — Meddig tart még? Mi­kor lesznek kész a húsz év alatt tönkrement csövek ki­cserélésével, védő burkolá­sával? — kérdeztem telefo­non Gonda Ferenctől, a tó­szegi Vegyesipari Szövetkezet elnökétől. A szerződést ugyanis -— amelyben a szö­vetkezet október elsejei át­adási határidővel vállalta a javítási munkák befejezését __ 5 írta alá. Augusztusban. — A munkák 90 százalékát elvégeztük. Október elsején a fűtési rendszert feltöltöt- tűk vízzel, hogy a nyomás­mérő szakember ellenőrizze, bell-e még valahol forrasz­tani. javítani. A vízcsorgá- sok a hibát jelzik. Az ilyen javításnak ez természetes ve­le járói a. — ön természetesnek tart­ja. ha valakinek munka köz­ben nyakába csorog a víz? — Elismerem. mulasztást követtünk el. amikor nem Tegnapi lapszámunkban az Olvasóink írják rovatban „Fázunk, didergőnk” címmel közöltük a Zagyva-parti tíz­emeletes házak lakóinak pa­naszát. — Jogosak-e még a pana­szok? — erre kértünk vá­laszt Varga Bélától, az IKV Igazgatóiétól. — Hogy október 15-e — a hivatalos fűtésidény — előtt a távfűtéses lakásokat fűt- hetjük-e, az azon múlik, hogy három napon át 12 Celsius alá süllyed-e a kö­zéphőmérséklet. Csak októ­ber elsején volt ilven hideg, snégsem vártunk három na­Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének a tanács- törvény végrehajtásáról szóló beszámolója kerül napi­rendre. figyelmeztettük az ott dol­gozókat, hogy a javítás során ilyesmi is előfordulhat. — Melegben talán kedé­lyesebben viselték volna el. ön szerint nil az oka, hogy augusztus 15-től október 1-ig nem tudták elvégezni, amit vállaltak? — Problémáink voltaic. — Gondolom a munkafe­gyelemmel és a szervezéssel is. Az Irodaházban dolgozók nem egyszer tapasztalhatták, hogy munka helyett söröz- gettek a szerelők. Mindez ar­ra enged következtetni, hogy a munkák menetét nem kel­lő szigorral ellenőrizték. — Ha befejeztük a javítá­sokat. ki fogjuk vizsgálni, mi az oka a késésnek, és kik felelősek érte. Október elsején az IKV igazgatója és a szövetkezet műszaki vezetője megállapo­dott abban, hogy október 4-én a szerelők befejezik a javításokat Az IKV igazga­tója így fogalmazott: — Az előzetes megállapo­dások szerint október elsején már próbafűtést kellett vol­na végezni az Irodaházban. A fűtők tehát készenlétben állnak. Ha a szövetkezet be­tartja ígéretét, holnap éjsza­ka már fütenek. és szomba­ton reggel kellemes meleg várja az Irodaház dolgozóit. — K — pig. Kedden este már meleg lakás várta a Zagyva-parti házak lakóit — Egyébként hadd mond­jam el, hogy a Móra Ferenc úti 15-ös házban sem fűtöt­tünk előbb, mint ahogyan a panaszos állította. Ott azért lehetett egv kicsit melegebb, mert a fűtési tolózár nem működött rendesen. így tör­ténhetett meg. hogy a me­leg vizet biztosító kazánhoz a fűtőcsövekbe átszivárgóit bizonyos tnennviségű forró víz. Ha továbbra is ilyen hűvös marad az idő. rendsze­resen fűteni fogunk. Rizsszárító özem épül a Nagykunsági Állami Gazdaságban A Nagykunsági Állami Gazdaságban a növényter­mesztést három kultúrára alapozták. a búzára, a lucer­nára és a rizsre. A 786 hek­táron termesztett rizs ara­tását a napokban kezdik. A földekről már lecsapolták a vizet, és a kombájnok is ki­javítva várják az aratást. A termésbecslések alapján a gazdaság vezetői hektáron­ként 24—25 mázsa rizsre szá­mítanak. 456 hektáron termesztenek lucemamagot. A kedvezőtlen időjárás miatt az egész terü­letről csak 5—6 vagon magot várnak, ami az előző évhez képest csaknem 50 százalé­kos csökkenés. A gazdaság vezetői elmondták, hogy igv is érdemes volt foglalkozni vele. és a iövő évi iobb idő­járás reményében továbbra is nagy területen fogják ter­meszteni a nálunk már ha­gyományos növényt. A lucer­naföldekről behordott szálas- takarmány nagy részét fel­dolgozzák. Lucernaliszt-üze­mük eddig több mint 410 vagont termelt, és még to­vábbi 25—30 vagon lucerna­liszt előállítását várják tőle. Már előkészítették a tálait a búzának, szeptember 25-én vetése is megkezdődik. A munkát úgy szervezték, hogy az október végi fagyok előtt az utolsó szem mag is a földbe kerüljön, A termelés fejlesztését be­ruházásokkal Is elősegítik. A rizsprograman belül elvégez­ték 265 hektár terület terep- rendezését és december 31-ig felépítik a szellőzőpadozatos rizsszárító üzemüket, amely mind az áru rizs. mind pedig a vetőmag utókezelésére al­kalmas lesz. Ebben az évben kezdték meg égy '320 férőhe­lyes szakosított szarvasmar- hateleo építését, amely kb 20 millió forintba kerül. n 0;zi öntözésváltás a Közép-Tisza vidékén (Tudósítónktól) A Közép-Tisza vidékén megkezdődött az őszi öntö­zésváltás. A vízügyi igazga­tóság és a vízszolgáltató vál­lalatok. társulások befejez­ték n nvári öntözési idénvt. és csökkentett üzemmel át­álltak az őszi munkára, a repce, a lucerna és az őszi vetésű kalászosok kelesztő öntözésére. Az idei öntözési mérleg rendkívüli esetekről ad számot Az elmúlt két esztendő nagy mérvű csapa­dékhiányának pótlására blin­den eddiginél nagyobb terü­let több mint 77 ezer hektár növényi kultúra kapott élte­tő vizet. Amire szintén nem volt példa, szeptember 20-án még vizet kértek a gazdasá­gok a rizs árasztásához. mi­vel a változékony időjárás miatt érésben két-három he­tet késik a nagykunsági és a ti számén ti rizs Az öntöző- fáművek és csatornák többsé­gén az őszi szemle után —- fenntartási munkát végeznek. A gazdaságok vízigényét jó­részt a tárolókban levő mint­egy ötmillió köbméter vízből biztosítják, A fenntartási munkák során a környezet­védelmi szempontokat is Fi­gyelembe veszik A milléri kettős működésű öntözőfőcsa- tornát például átöblítik, a vízgvomok és az oxigénhi­ány miatt a kettős rendelte­tésű főcsatorna egész víz­készletét kicserélik. A rákóczifalvi filmszínház­ban tegnap szójatermesztési tanácskozást tartottak, ame­lyen részt vett dr. Gergely István, ai MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára is. Megnyitó beszédet dr. Bereczki László, a rákó­czifalvi—szajoli Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke tar­tott majd dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese tájékoztatta a jelenlévő­ket az országos fehérjegaz­dálkodás helyzetéről, a szó- Jatermesztés tapasztalatairól és fejlesztésének lehetőségei­ről. A korszerű állattenyésztés egyre több takarmányfehér­jét Igényel, amit jórészt kül­földről, — főleg a nyugati országokból exportálunk. A behozott több mint félmillió tonna fehérje azonban az igényeket nem elégíti ki. A hazai szójatermesztés fejlesz­tésével ezen kívánnak vál­toztatni, aminek szorgalma­zása azért is szükséges, mert 1972-ben a szója világpiaci ára szinte ugrásszerűen emel­kedett. Az állatállomány nö­vekedésével a fehérjedús ta­karmányokra a jövőben még nagyobb szükség lesz, mert a szakosított állattenyésztő- telepek gazdaságos üzemel­tetése csak így képzelhető el A múlt évben a takarmány­tejpor gyártásának fokozásá­ra is történtek intézkedések, azonban még ez sem oldja meg az ország fehérjeellátá- sót. Az utóbbi 10—15 évben a világon jelentkező fehérje­hiány csökkentésére előtérbe került a szója termesztése, amire a kukoricatermő öve­zetek jól megfelelnek. A faj­ták kiválasztása Magyaror­szágon is megtörtént, és ma már 197 tsz és állami gazda­ság 11 700 hektáron termeszt szóját nagyüzemi módon. Dr. Kurnik Ernő, a MTA levelező tagia. az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kuta­tó Intézet igazgatója a szója- fajtákról tartott előadást. A termesztés egyrészt faj­ta kérdése is. Érésidejét a vetés, az időjárás, a táp­anyag-utánpótlás, az öntözés is befolyásolja, és ezt a jö­vőben sem szabad figyelmen kívül hagyni. A cél: a meg­lévő fajták továbbfejleszté­se. A Szolnok megyében ter­mesztett szóiának eddig 20 százalékát takarították be, és a termésátlagok 19 mázsa kö­rül alakulnak. A szója- és a kukorica ter­mesztés közös géprendszerei­ről dr. Bánházi Gyula, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa, a MÉM főosz­tályvezetője tartott előadást. Az alapvető elképzelés az, hegy a szójatermasztést a kukoricatermesztés gépeire kell építeni. Ennek helyes­ségét a gyakorlat igazolja. A nehéz és univerzális trakto­rok a jövőben még jobban az iparszerű termesztési rend­szerek gépeivé válnak, és rö­videsen a K—700/1-es szov­jet gyártmányú nehéztraktor is megvásárolható lesz. A vetőgének között szintén megtalálták a megfelelő tí­pust. A Beckker vetőgép nagv előnve, hogy a kukori­ca és a cukorrépa vetésére is nagyszerűen alkalmazható. A tanácskozás befejezése után a résztvevők a rákóczi­falvi—szajoli Rákóczi Ter­melőszövetkezet földjén is­merkedtek a kukorica- és szójatermesztésben alkalma­zott géprendszerekkel, és megtekintették a betakarí­tásra váró szójatáblák'it is. B. Z. bért köt le — egymilliót! mint a fejlett országokban. Az anyagmozgatók átlago­san hatvan, egyes területe­ken nyolcvan százaléka ne­héz fizikai munkával keresi kenyerét... Az állami Ipar­ban az anyagmozgatás gépe­sítettsége ma is mindössze 30 százalékos, s a nem gé­pek mellett dolgozó anyag­mozgatók hetven százaléká­nak eszköze a puszta kei keze... Nem feledhetjük te­hat, hogy tekintélyes mun­kástömegek sorsát, minden­napját teheti könnyebbé a gyorsuló haladás, az erre a területre irányuló nagyobb figyelem Ami politikai kér­désként sem másodrangú. Lépésről lépésre haladva Tíz esztendőt alapul vé­ve, évente átlagosan 6,5 százalékkal növekedett a z ipar villamosenergia-fel- használása, s 5,4 százalék­kal a termelése. Korszerűb­ben, gépesítettebben gyárt az ipar, e két adaton túl ezt ezer más tény is igazolja. A változás arculata azonban nem szeplőtlen. Az építő­anyagiparban például Öt év alatt az eszközök kihaszná­lása negyedével romlott, hol­ott az egyike azoknak a te­rületeknek, ahol igencsak el­terjedt a hórukk, a „na em­berek, fogjuk meg”. S nin­csenek magukban! Más ipar­csoportok, iparágak szintén nem büszkélkedhetnek az eszközök jó kihasználásával, bár panaszkodnak a fejlesz­tési lehetőségek szegényessé­gére. Ami már megvan, an­nak kamatoztatása, úgy lát­szik, nem sürgős, nem fon­tos. Automaták, melyek gom­bok nyomogatására tucatnyi ember helyett emelnek, he­lyeznek. szállítanak. És em­berek, akik arcát veríték lepi be. izmaik a szakadásig n legfeszülnek. „Trógerok”, mondja a nyersen fogalma­zó. Mi lenne velünk- —• az iparral, a mezőgazdasággal, a szállítással, a kereskede­lemmel — nélkülük? Kelle­nek. nagyon kellenek. De ez nem ok arra. hogy vezetők és műszakiak ne keressék lépésről lépésre haladva a nehéz fizikai munka meg­könnyítésének. felszámolá­sának lehetőségeit. Érvek sora szól e feladat fontossága mellett. Méeis, a legfőbb érv a robottól, a gürcöléstől megszabadítható ember. M. O, Hórukk helyeit gombnyomás Akik látták?, s még in­kább, akik csinálták, tudják: a lenkötőzés nagyon nehéz fizikai munka. Egyik fő oka ez annak — mivel mind ke­vesebb a vállalkozó kéz —, hogy két év alatt felére csökkent a termőterület. A nehéz, piszkos munkát most gépekre kívánják bizni. A Szovjetunióból, Belgiumból, Csehszlovákiából kipróbálás­ra vásárolt berendezések egy-egy darabja átlagosan negyven embert helyettesít. Az előbbieket nemcsak mi állítjuk, ezt állapított^ meg az az országos építő­ipari anyagmozgatási konfe­rencia is, melyet Békéscsa­bán rendeztek. Ahogy több előadásban elhangzott: bi­zonyos feladatokra egész egyszerűen nem találni em­bert. Száz építőipari anyagmoz­gatóból negyven nehéz fizi­kai munkát végez. A mi­nisztériumi iparban ezzel megegyező az arány: száz munkásból átlagosan negy­ven lát el nehéz fizikai mun­kát. Egyes iparcsoportokban viszont — például a bányá­szatban, a kohászatban, az épitöanyagiparban — ennél Meglévő lehetőségek Óhaj ez vagy adott az út? Markoljunk bele a példatár­ba. A gépiparban a forgács nélküli hideg és meleg ala­kítás berendezéseinek több­sége automatizálható. Idén áprilisban mutatták be — egy Ikarusz 280-as autó­buszba szerelve — azt a há­romfokozatú, hidromechani- kus automata sebességváltót, amelynek máiyar—szovjet közös gyártását a tervek sze­rint 1976-ban kezdik meg. Ez a jármű vezetőjének fi­zikai igénybevételét egyhar- madával csökkenti. 1974~ben már 447 ezer hektáron va­lósult meg az iparszerű ku­koricatermesztés. Itt egy 140—160 lóerős univerzál traktor, munkagépeivel Erre figyelmeztetnek a távlati tervezés számításai is. 1970 és 1990 között az aktív keresők tábora mind­össze 300 ezer fővel növek­szik. s érthetően következik ebből, hogy az ötödik öt­éves tervben az iparban a termelésnövekedés teljes egészét, aZ építőiparban pe­dig 80 százalékát a terrnelé­és Elkerülhetetlen át Beszédes eset. Csak éppen még nem általános. A nehéz fizikai munka felszámolása, megkönnyítése népgazdaságunkban lassú, vontatott. Igaz, a foglalkoz­tatottak táborán belül foko­zatosan csökken azok aránya, akik vállalják az ilyesfajta íeldatokal, de a mérséklődés nem pusztán a gépesítés kö­vetkezménye. Tükröződése annak, hogy a jó bér, a sokféle kedvezmény ellené­re sincs ma már elegendő jelentkező. jóval többen.. Tény, hogy a nehéz fizikai munkán lévők népesebb csoportja normál erőkifejtéssel dolgozik, ám tevékenységét nehézzé for­málják a kedvezőtlen mun­kakörülmények. Utóbbi je­lentőségét érzékelteti, hogy minden száz munkás közül — az állami iparban —har­minc egészségi ártalmaknak van kitéve. Bonyolult terep ez, köny- nyű eltévedni rajta, hiszen rengeteg tényezőt kell szá­mításba venni. Ami alapve­tő: az iparfejlesztési politi­ka országos értelemben dön­tőnek tartja a nehéz fizikai munka gépesítését. szakszemélyzetével 700—800 hektár kukoricát művel meg. Annyit, amennyit korábban közepes község népe vetett, kapált, tört. Hasonló esetek, törekvé­sek mindenütt lelhetők, A vasút 1970-ben látott, neki erőteljesebben a konténeres szállítás fejlesztésének; a vasúti kézi rakodás egyike a legnehezebb fizikai mun­káknak. S az sem meglepő, hogy a kereskedelemben ugyancsak tetemes azok szá­ma akik nehéz fizikai- mun­kát végeznek. Azaz a nép­gazdaság valamennyi terü­letén szüleség van a hórukk fokozatos visszaszorítására, ahol lehet, száműzésére. kenység emelkedésével kell fedezni. Elkerülhetetlen út a nehéz fizikái munkát vál­lalók terheinek könnyítése, egy részük felszabadítása a mindennapi izompróba alól, mert itt jelentős forrásokat nyithatunk meg. Hazánkban ugyanis az anyagmozgatás, az összes foglalkoztatottat tekintve, kétszer annyi era­Hírm agyarázatunk. Az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási «és igazságügyi bizottsága az őszi ülésszakot előkészítő együt­tes tanácskozásán megállapította: időszerűvé vált a külke­reskedelemről szóló törvény megalkotása. A külkereskede­lem szerves része a népgazdaságnak, jelentősége az elkö­vetkező években minden bizonnyal tovább fokozódik. A ■külkereskedelem állami ,monopólium, szervezetét, működé­sét és irányítását eddi^ azonban átfogóan nem szabályozta magas szintű jogszabály. Az exportra-importra vonatkozó paragrafusok meglehetősen szétszórtan találhatók meg. Egy­ségbe foglalásuk népgazdasági érdek, már csak azért is, mert ez az előírások egységes értelmezését is szolgálja. A törvénytervezet — jellegénél fogva — csak az időt­álló. általános rendelkezéseket fogalmazza .meg, a gazda­ságpolitika változásaitól függő részletkérdések szabályozá­sát alacsonyabb szintű jogszabályokra hagyja. A napirendi javaslat szerint az őszi ülésszakon a ta­nácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól Is tájékozód­nak a képviselők. A tanácstörvényt 1971-ben alkotta meg az országgyűlés, s jóllehet hatásának átfogó elemzése az­óta még nem került a plénum elé, „sorsát” az országgyű­lés állandó bizottságai rendszeresen figyelemmel kísérték. A tanácstörvény alapvető célja: a magasabb színvonalú, korszerűbb tanácsi munka kereteinek megteremtése, vala­mint a tanácsok tevékenységében a szocialista demokrá­cia további szélesítésének biztosítása. Az eltelt három és fél esztendő már bebizonyította: a tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek azok a kedvező folya­matok, amelyeket a törvény követelményként fogalmazott rrleg. így egyebek között fokozódott a tanácstestületek meg­határozó szerepe, a kezdeményezőkészség, az önállóság és a felelősség, nőtt a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában, szorosabbá vált a nem tanácsi szervekkel való együttműködés, megváltozott, illetve bővült a tanácsi tisztségviselők szerepköre. Hadi állapotok az Irodaházban iYent meleg árad — rí* folyik a jütöcsöcekböl Cikkünk nvomán Már nem fáznak a Zagyva-parti lakótelepen Száz közül negyvea

Next

/
Oldalképek
Tartalom