Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

1971 October 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízezer önkéntes dolgozott a íöldekeu <ífolytatás az 1. oldalról.) Mezőtúron la alig volt olyan üzem, vállalat, — amelynek dolgozót ne vo­nultak volna ki a határba. 'Társadalmi munkájuk lehe­tővé tette, hogy a tsz-tagok egy része az őszi gabonát vei- Hesse. A város mindhárom termelőszövetkezetében ve­tették a jövő éyi kenyérnek valót. A Nagykunságban elsősor­ban a cukorrépa és a ku­korica betakarítása haladt jól a társadalmi összefogás revén. Körülbelül háromezer ember — legtöbbjük diák — dolgozott a földeken, munkájuk eredménye: <00 —450 hektár betakarított cukorrépa éa 200 hektár letört kukorica. Sajnos vasárnap tíz óra kö­rül az eső miatt itt sem tud­tak tovább dolgozni, pedig mmnkakedvben nem volt hiány. Karcagon például a Talajművelési Kutató Inté­zet dolgozói törték a kísér­leti táblák kukoricáját. Éjjel-nappal váltott veze­tőkkel dolgoztak a hét vé­gén a Volán 7. sz. Vállalat és a közületek gépjárművel is. Kedvezően alakult a vas­úti kocsik be- és kirakodása a szolnoki teherpályaudva­ron az előző hét végéhez vi­szonyítva. Legutóbb lapunk •október 15-i számában ír­tunk arról, hogy sok a ki­váltásra váró vagon. A hely­zet azóta változott. Erről ta­núskodik, hogy míg a meg­előző vasárnapon 61 kocsi, ■20-én már csak 12 várt kira­kodásra. Ugyanakkor 19-én 90 kocsival többet raktak meg, mint 12-én. A Beton- és Vasbetonipari Műnek például az ipartelep­re érkezett 36 vagonból ál­Száznál több gépkocsi hordta a terményt, leg­többjük cukorrépát fuva­rozott a Szolnoki Cukor­gyárba. Most nem állnak sorban a gabonafelvásarló vállalatnál a gépkocsik, mint az aratás idején. Az átvétel zökkenő­mentes, mind a kukoricá­nak, mind pedig a rizsnek van üres magtár. A vállalatnál megszervez­ték a szombat-vasárnapi ügyeletét is, de az átvételt a kedvezőtlen időjárás akadályozza. A rizstermelő gazdaságok szombaton kihasználták a jó időt, teljes eröbedobással dolgoztak a kombájnok. Kar­cagén ötven vagon rizst vit­tek fedél alá, vasárnap azon­ban már csak huszonhárom, vagon volt a teljesítmény. A szolnoki Lenip -Terme­lőszövetkezetben szombaton csaknem ezren — középis­kolások, ipari munkások és vendéglátóipari dolgozók — szedték a paradicsomot. Egy napi munkájuk eredménye, tíz vagon paradicsom. Va­sárnap fél hétre tervezte az indulást újabb ötszáz diák, de az eső elmosta a jószán­dékot. B. Gy. ló kavlcsrakományt az en­gedélyezett 12 óra helyett 6 óra alatt ürítette ki. Sajnos még mindig vannak teli va­gonok, amelyek több mint 24 órája állnak érintetlenül a vágányokon. Ezeket a Vo­lán 7. sz. Vállalatának kel­lett volna kirakodnia, de er­re elsősorban az őszi mező- gazdasági szállítások miatt már nem futotta az erőből. Mivel most minden vagonra Szükség van, nagyon jól jön­ne, ha a vállalatod — első­sorban a kirakásra váró áru tulajdonosai — munkások­kal, szállító járművekkel se­gítenének. Bonodban es Hevesben f Újabb áradás várható Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság borsodi folyószakaszain a vasárnap újra megeredt esőzés miatt a vízügyi igazgatóság újabb árhullámmai számol, s en­nek megfelelően szervezték meg a védekezést is. A borsodi folyók gátjai mentén vasárnap is megkö­zelítőleg ezernégyszáz ember őrködött, üzemben volt a hat uszályból álló hajóraj is. A korábbi napok esőzése, nem különben pedig a gátak között lévő hatalmas víz- mennyiség miatt a Bodrog gátjai helyenként átáztak. Az uszályokkal követ, va­lamint műanyag fóliákat szállítanak a veszélyeztetett szakaszokra. Heves megyében két nap óta megállás nélkül szakad az eső. A Mátrában az utób­bi 48 órában mintegy 110 milliméter csapadék hullott. Ez nemcsak az esőzés meny- nyiségében állított fel re­kordot, a víz súlyosan ve­szélyezteti a lakott területe­ket és á szántóföldeket egy­aránt. Az átázott talaj már nem veszi magába a vizet, igy a csapadék több helyen valóságos tengerként borítja el a sík területeket és a völ­gyeket. Recsk községben a megáradt patak kilépett medréből és több mint 100 lakóépületet is veszélybe so­dort. A lakókat biztonságos helyre kellett költöztetni. A Kecsk és a Sírok község kö­zötti völgy egy részét fél­méteres víz borította el. A Heves megyei Tanács vezetői tegnap reggel rend­kívüli intézkedéseket tettek a hegyi patakok áradásából fakadó veszélyek megakadá­lyozására. Szervezettebb, gyorsabb a rakodás a teherpályaudvaron Az élelmiszerek mentesítése Töizsvezetési gyakorlat Szolnokon Tegnap Szolnokon a ME­SEÖV székhazában kétnapos törzsvezetési gyakorlat kez­dődött a polgári védelem megyei, járási, városi élelme­zési szakszolgálatainak pa­rancsnokai, törzstagjai rész­vételével. A gyakorlatot Si­mon József szolgálatparancs-1 nők nyitotta meg. A megnyitót előadások és gyakorlati foglalkozások kö­vették. Megvitatták többek között azt, hogyan kell az élelmezési szakszolgálatnak együttműködnie adott eset­ben a polgári védelem más egységeivel, számot adtak a résztvevők tudásukról, ami­kor él kellett mondaniuk ho­gyan történik a szennyezett élelmiszerek mentesítése; ho­gyan lehel, ellátni a lakossá­got es a polgári védelem alakulatait háborús körülmé­nyek között hideg és meleg élelemmel, milyen feladata­ik vannak készenléti és ve­szélyeztetett időszakban es így tovább. A szakszolgálat elméleti kiképzése még 1972-ben meg­kezdődött és mint azt dr. Tóth József, megyei törzs- parancsnok hangsúlyozta: „Ma már az első előadáso­kon, gyakorlati foglalkozá­sokon kiderült, hogy a részt­vevők jó elméleti felkészült­séggel rendelkeznek. Ez a gyakorlat, amely az 1974/75- ös kiképzési év egyik nagy próbatétele. azt bizonyítja, hegy a rendszeres munkának gVan az eredménye”. Tegnap délután a gyakor­is on résztvevőknek tizen- h/ rom kérdésre írásban is válaszolniuk kellett. Szak­szerűen feleltek, az olyan kt rdésekre, mint; „Milyen Térképen jelölik be a gyakorlat résztvevői, bogrr egy rendkívüli időszakban területükön mit kell tenniük formait, módszereit ismeri a szennyezett élelmiszerek mentesítésének; a lakosság kitelepülése esetén az élel­miszercsomagokban, illetve étkeztetésnél egy személyre naponta hány kalóriaértéket keli biztosítani; milyen idő­szakai vannak a polgári vé­delmi szakszolgálati alaku­latok háborúra való felké­szítésének és az alkalmazás­ba helyezésének” és így to­vább. Sziráki Benedek, a jász­berényi járási szakszolgálat parancsnoka mondta; — Három éve vagyok szakszolgálat parancsnok, ed­dig tulajdonképpen csak el­méleti kiképzésben vettem részt. Most a gyakorlaton ér­ti meg az ember igazán, mit* miért kell tennie és tóként hogyan. Feltétlenül jó ez a módszer, és már az első na­pon sok új ismeretet szerez­tem, amelyeket nemcsak egy rendkívüli időszakban, ha­nem a mindennapi munkám­ban is hasznosítani tudok. Ma délelőtt a gyakorlat programjához tartozóan a ■ parancsnokok, a törzsek tag­jai ellátogatnak a FÜSZÉRT raktáraiba, hogy ott polgári védelmi szempontból tanul­mányozzák az élelmiszerek tárolását, csomagolását, vé­delmét, szállítását. A gyakorlat értékelésére a délutáni órákban kerül sor. A legjobban felkészülteket a gyakorlaton nyújtott teljesít­ményükért jutalomban része­sítik. A Szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni telepén férfinadrá­gokat varrnak nyugatnémet exportra. A korszerűsített üzemből havonta 16 ezer ki­fogástalan minőségű pantallót szállítanak a megrendelőnek. Képünkön: Molnár Er­zsébet a FFAFF típusú gyorsautomata géppel vártja a pantallókat Igazuk van, e!vtársak I gazuk van, elvtársak. Jól tudom én is, lehetetlen örökké lobogva égni a társadalomért, és a legnagysze­rűbb dolgok dicséretét is csalt szünetek­kel képes zengeni az érzelemdús egyé­niség is. Mégis azt mondom, ne hagyjuk kihunyni magunkban az érdeklődés láng­ját, eletszgessük kitartóan azt a tüzet, amely a tartalmas és értelmes élet igé­nyét jelzi bennünk. Magam is tapasztal­tam, hogy a pontosan-szépen befejezett munka jóleső feszültségének időnként el­lankadó pihenésben kell föloldódnia, de úgy érzem, kötelességünk megőrizni élte­tő lényegünket, a minden új iránti fogé­konyságot. Igazuk van, elvtársak. Látom én is Önökkel együtt, hogy szüntelenül gyara­podó eredményeink mellett, az apró kelle" metlenségek és csip-csup bosszúságok, no, meg a sok vigyázó szemet szúró goromba hibák sem fogyatkoznak. De valljuk meg őszintén, e hibák elkövetői mi magunk vagyunk, miközben napról-napra hallat­lan mennyiségű, értékű munkát végzünk tisztességgel. Mi tagadás, nélkülözhetetlen szükségünk van mindenféle ügyetlenség és hanyagság, közöny és tudatlanság éber meglátására, mert saját gyengéink, eset­leges elbizakodottságunk következetes bí­rálói is elsősorban magunk kéül, hogy le­gyünk. Sohasem vontam kétségbe, ellenkezőleg, mély meggyőződéssel vallottam és vallom: az úgynevezett kis ügyek, egyéni problé­mák is rendkívül figyelemre méltóak és sürgősen elintézendő!«, mert ha nem tö­rődünk velük, hamar közérdekű gondokká nőhetnek. Mégis, hadd kérjem annak el­ismerését belátásra képes honfitársaim­tól, hogy a társadalom szempontjából fon­tosabb például egy új iskola. bölcsőde, szálloda építése, mint az építkezés zaja miatt ide-oda címzett néhány reklamáció. Meggyőződésem szerint kár lenne meg­vonni (H szót a különböző gyűlések, oly­kor hétet-havat összehordó, néha sértő hangvételű felszólalásaitól, hisz’ köztudo­mású, hogy jó fülű emberek ezekből is ki­szűrik, ami a köz javára hasznosítható. Igazuk van, elvtársak. Kétség nem fér­het hozzá, hogy aki rendesen elvégzi a rá­bízott feladatot, azt forinttal is meg kell becsülni érdeme szerint, mert anyagi gondokkal terhelten se művelődni, se tar­tós-szépet alkotni nincs érzéke, kedve senkinek. Azt sem árt azonban megnézni, hogy a hörcsögtermészet, vagy a társa­dalmi lehetőségekkel is számot vető igény szabja-e meg az anyagi elismerés határát. Sohasem irigyeltem senkitől, amije van. Nem szoktam okvetlenül sanda szemmel méregetni a villalakókat és a fényes autó­ben feszítőket, mért tudom, hogy a szo­cializmus jóvoltából, a valamennyiünk javára váló szellemi és fizikai munkával is lehet szépen boldogulni. De alapos okom van tartani attól, hogy a java)« és divatos holmik utáni ámokfutás elvonja a művelődéshez, a társadalmi emberre vá­láshoz szükséges erőt. és időt. Egyetértek a szabad idő megnyújtásá­val, mert az a párt emberkímélő és fel­emelő szándéka szerint történik. Ha azon­ban még sokan úgy vélik, hogy a szabad idő egyenlő az állami, vagy a szövetkezeti munkahelyen kóvül akármilyen haszon ta- lansággal eltöltött idővel, akkor még • na­gyon sokat kell tömi magunkat a közmű­velődési célok eléréséért. Jó, rendben van, nem vallott valami nagy bölcsességre an­nak idején, hogy dudaszókor bezárták a gyárkapukat a hazafelé igyekvők előtt, mert azt gondolták a művelődési és poli­tikai felelősök, hogy így sokakban fölkelt­hetik a közéleti érdeklődést. Most v^o-t kezd krónikus, bajjá Válni, hogy a gyárak,’ intézmények, hivatalok többségében ,u.g sem kísérlik az emberek rábeszélését egy kis maradásra, a pezsdítő, látókört tágító eszmecserékre. Igazuk van, elvtársak. Egyetértek, tisz­teletben kell tartani kinek-kinek a szoká­sait, kulturális ízlését és igényét, mert a kötelesség teljesítésében szilárdan helyt­álló, tisztességes embereket bántanánk •,meg, ha értetleh megjegyzéseket tennénk például az operettkedvelőkre. Alig mond­hatunk le azonban arról, hogy a mun­kásosztályt alapos politikai tájékoztatás­sal. magas színvonalú oktatással és kul­turális neveléssel minden tekintetben al­kalmassá tegyük történelmi hivatásának gyakorlására. Elismerem, hogy a szocia­lista brigádok kulturális programját ma még olykor formálisan, tessék-lássek mó­don teljesítik, mert még mindig kevés gundot fordítunk például a művészeti ér­tékek rendszeres gyári bemutatására és előadására. Senki nem tántoríthat el azon­ban attól a hitemtől, hogy a közművelő­dési határozatok megvalósításában is az üzemi munkásságra lehel és érdemes szá­mítani elsősorban, s előbb vagy utóbb a munkások maguk igénylik majd, hogy dolguk végeztével megmosakodva, ünnep­lésen felöltözve elfoglalják a színházak, hangversenytennek széksorait, a külön­böző művelődési klubok foteljeit. I gazuk van, elvtérsak. Magam is vallom, nem elég csak a szakmát megtanulni, a szűk prakticisla művelődést szorgalmazni, mert ez önma­gában kevés a szocialista emberré válás­hoz; a múlt és jelen kulturális értékeit is birtokba kell venni. Igen, én is úgy lá­tom, hamis ellentét a dolgozó és a mű­velődő ember szembeállítása, mert az utóbbi kétségtelenül segíti, pallérozza tel­jesebbé formálja az elsőt. Hadd tegyem azonban hozzá, mindez aligha válik rög­tön nyilvánvalóvá mindenki számára. Az emberek tudatának szocialistává alakítá­sához, a kultúra iránti igény szokássá vál­toztatásához, tettre kész társadalmi neve­lők egész serege szükséges, mert nélkülük e tekintetben is csuk keserves lassúsággal léphetünk előre. F. Nagy István Tanái^ülei Kunmadarason f _ Ui óvoda Jászladánvban Jászladányban 450 ezer forint költséggel átalakítot­tak egy régi lakóépületet és negyven személyes óvodát hoztak létre. Ennek eredmé­nye. hosv hosszú idő után minden jelentkezőt felvettek óvodába, köztük tizenhat ci- gánvgvereket is. A korsze­rűen felszerelt épületben és a tágas udvaron sok játék várja a gyerekeket. A játé­kok többségét az ipari szö­vetkezet és az ÁFÉSZ szo­cialista brigádjai készítették,' A lakosság életkörülmé­nyeit vizsgálva elsősorban nőket érintő kérdések meg­vitatását tűzött napirendjére a kunmadaras! Nagyközségi Tanács tegnapi ülésén Több mint hatszáz keresőkéoes. de leleoleg nem dolgozó nő szá­mára nróbálnak munkalehe­tőséget teremteni a község vezetői. Jelentősen bővítik a modell női szabó szövetkeze­tét és az építő-javító szövet­kezet tekercselő üzemét. Ez­zel párhuzamosan ötven kis­gyermekei; befogadó óvoda énítését is tervezik. jA dol­gozó nők második fnűszakr ját szolgáltatások könnyítik, főleg a Patyolat és a ház­tartási gépeket kölcsönző üzlet. Sajnos íg^nvtelenség miatt sokan nem tudnak él­ni ezekkel a lehetőségek­kel. mert bár minden ut­cában van villany — 377 la­kásba még nem vezették be, íg'T a munkát könnyítő gé­peket sem használhatnál«. — A korszerű életkörülmé­nyeit tehát jórészt adottak, és a további fejlesztéseken túl fontos feladat a lakosság nevelése Is — állapította meg a tanácsülés. . *-

Next

/
Oldalképek
Tartalom